Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-08 / 128. szám

E L I. r. N 21 R

1M) J o n I n ii I.

Roosevelt unokája vigyázatlanságból agyon- látta játszótársát

\m<:tn<lanihul jelenti D.\ />; Minr a brit lm szolgálat jelentig Roosevelt elnök ío éves unokája vigyázatlanságból agyonlőtte egyik ii eves játszópajtását.

TANÍTÓI (KINEVEZÉSEK A vallás« es közoktatásügyi miniszter Kassa Lajos'- ne Csontos Etelka szatmárnémeti, Szabó Magdolna bözödi, dr. Szánthó Mihályné Beory Julia szilágyi, Duba Mária fornosi, Téesy Agnes széki, Fejér Ferencné Torna Erzsébet szil ágy perocsei, Nagy József székelykereszturi, Bense Janka Eleonóra somlyóujlaki, Hegyi Pál firtosváraljai, Jánosé Tiborné Demeter Aliz kézdivá sárhelyi, Kató Jánosné Csilli Emma székelyhídi, Dohi Arpádné Boór Klára borsi, Fekete Ilona mezöszentmihályi. Gyulai Margit köröskisjenöi, Károlyi Erzsébet vársonkolyosi, Török Miklósné Baky Ida szalárdi, Trkala Katalin parajdi. Polony í Anna zetelakai, Ütő Erzsébet kéz- dimartonosi. Varga Terézia kapnikbá nyai, Bedö Lajosné Téglás Erzsébet bárót! állami népiskolai helyettes tanítókat 1943. évi június hó 1-i hatállyal állami népiskolai rendes tanítókká kinevezte.

VÁSÁRTARTÁS GYERGYÓSZENT- MIKLÓSON. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter megengedte, hogy a Csik vármegye közigazgatási területéhez tartozó Gyergyószentmiklós megyei város minden évben a Virágvasárnapot (husvételötti vasárnap) közvetlenül megelőző péntekre és szombatra, junius hó

14—15-ikére, szeptember hó 6—7-ikére

és december hó 12—13-ikára, Gergely- naptár szerinti vagy. nemzeti ünnep esetén pedig az ünnepnap után legközelebb következő két, egymást közvetlenül követő köznapra engedélyezett országos állat- és kirakóvásárainak mindkét napján tartson állatvásárt. Kirakóvásár továbbra is csak a vásárok második napján tartható.

— 1

KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ

Olaszország

Contra fai tutit non valet propaganda — punok ,iz igazságnak a jegyében foglalkozik az ol.w s.ijró burkolatlan nyíltsággal azokkal az angolszász ciőkéjzailrlekkel, amelyek a 1'óLiközi-tenger déli partjainak egész hosszában szakadatlanul folynak é.s amelyek kócsagén kívül a Déleurópa ellen megtndi tandó invázió követelményeit készítik elő. A Delolar/onzág ellen folytatott totális légi háború a tunéziai kiérd ele ni bcfeje/.esc óla töretlen vonalban iveit feliele s angolszász kötök naponkint hangoztatják, hogy a boni- ba tárnád ások hevessége. meg nem érte el a tetőfokát.

Mindez azonban, Gayda véleménye szerint, semmiféle változási nem idézhet elő az. olasz, nép magatartásábant amely a fasiszta párton keresztül erős hitét a sors jobbra fordulásában nandut alkalommal kifejezi.

Rónia természetesen nagy figyelemmel kisérte Churchill ész.akafrikai látogatását és tárgyilagosan megállapítja, hogy az. angol miniszterelnök azonkívül, hogy a Giraud — de Gaulle közti ellentéteket Kdén segítségével elsimította, olyan problémákat is megtárgyalt (nem a politikusokkal hanem a tábornokokkal), amelyeknek kiteljesedését az olasz nép feszülten varja. A Transkontinent Press német távirati ügynökség egvik római jelentése ezzel kapcsolatban közli, hogy Churchill a földközitengeri térségben rett szcmleutja során Gibraltáron és Algíron kívül ,,katonai szempontból egész sor jelentékeny támaszpontot keresett fel .

A Ministero della Cultura Popolare által irányított olasz hivatalos propaganda egyik uj álláspontja, hogy a lulsó oldalon megnyilvánuló eseményeket a legapróbb részletekig, a nyilvánosság bevonásával, kiértékeli. Hogy Churchill afrikai útja a szokottnál sokkal na. gyobb visszhangot váltott ki az olasz sajtóban, az illetékes olasz körök fenti álláspontja ismeretében már nem is bel tett meglepetést.

Spanyolország

A várakozási időszakban Spanyolország

kérdése mind jobban előtérbe kerül. Nemzetközi megfigyelők különös figyelemmel kisérik Spanyolország magatartásával kapcsolatban azokat a brit sajtóhangokt, melyek az utóbbi időben Francoval szemben mind gyakrabban barátságtalanok, sőt részben nyíltan ellensé ges eliiek. 1 eltehtő a kérdés: ,i London és Madrid viszonyában bt követki zeit változás összefüggésben van e azokkal az előkészületekkel, amelyeket az angolszászok foganatosítottak az. Európa elleni invázió megkísérlésére? Általában a Franco ebnere szóló éles angolszász szemrehányásokat a britek és az. amerikaiak északafrikai hatalmi állásának megváltozására vezetik viwa. Í zzel kapcsolatban svájci lapok utalnak arra, hogy a britek mind élesebben bírálják a spanyol- marokkói állapotokat, megemlítik a tangeri angol ügyvivő tiltakozását és azokat a londoni törekvéseket, hogy ismét helyreállítsák u tangeri angol ellenőrzést.

Nagybrilannia panaszai kivétel nélkül olyan eseményekre vonatkoznak, amelyek már régóta közismertek, de amelyeket London eddig elhallgatott, mert úgy vélte, hogy még Franco semlegességére is szüksége van. Kifogásolják Londonban a spanyol államfő bolsc- vbtaellencs politikáját is s kérdezik, hogy a spanyol tábornoknak a Szovjetunióval szembeni állásfoglalása nem tesz.i-e szükségessé az

r.ngol—spanyol viszony alapo« revízióját is? Emlékeztetnek Litvinov megjegyzésre, amely szerint a Szovjetunió ténylegesen harcban áll Spanyolországgal.

Az angol politika ilyen hirtelen átállítása Spanyolország 'irányában jelentőségteljes a jövő események és fejlemények szempontjából.

Svédország

A svéd rádió vasárnap este közölte, hogy a svéd hadvezetőség elrendelte a hadkötelezettek egye*; csoportjának behívását. A bi/n nyos számmal s betűvel megjelölt katona igazolványok tulajdonosai köteleseit jeleinké/ ni. Megjegyzik, hogy ez az intézkedés nem jelenti Svédország külpolitikai bel yy i. téri >k- kiélesedését, hanem kísérlet arra nézve, mi ként válik be a rádió utján való beluvás.

Hamison svéd miniszterelnök a svéd loboyó napján beszédet mondott;

.Svédországnak az. az óhaja, hog y a )>> !j ben is távul mai adjon a l.iáűorutúl mondotta többek között Hannson. Az or'zá riak azonban tudatában kell lennie annak, hogy amíg a háború lau, addig Svédországot is fenyegeti a veszély, hogy belesodródik a világégésbe.“

Günther külügyminiszter igen érdekes beszédet mondott;

— A svéd nép körében — mondotta többek között — bizonyos nyugtalanság uralkodik abban a tekintetbent l)ogy Svédország megtetle-e kellékképpen a magáéi a világgal, szemben, különösen pedig Svédország testvér- népeinek jelenlegi nyomorúságukból vaio kivezérlésére. Svédország politikája semmiképpen sem nehezíti meg „Svédország ten vérnépeinek szabadságharcát." Svédország segített és segít szomszédainak, amennyire lehetőségei megengedik, ama határok között, amelyek köz.ött mozoghat, Svédország a vdíg boldogabb és igazságosabb jövője felé törekszik. Elsősorban azonban saját országa irányában vannak kötelezettségei. A svédek továbbra is, mint szabad nemzet akarnak sza bad svéd földön élni — fejezte be rendkívül érdekes és értékes beszédét a svéd külügyminiszter.

Az a véleményünk, hogy a svéd külügyminiszter beszédének, különösen a kisnépek között, igen élénk és baráságos visszhangja lesz.

NAGY JÓZSEF.

de-széitye-tés- Hadiét He^achitei, a buda-p-e-sü áiiatkeh-t

A neves vadász-elbeszélő a kolozsvári könyvnapokon

KOLOZSVÁR, junius 8. A kolozsvári . könyvnapok egyik kitűnő vendége Nadler Herbert, a budapesti Állatkert igazgatója. Nadler Herbert egész Európában ismert vadászember, erdélyi vadászutja alkalmával ellátogatott Kolozsvárra is, .hogy személyes jelenlétével hozzájáruljon az idei magyar könyvnapok sikeréhez. A könyvnapra megjelent könyve, : .„A keleti és déli Kárpátokban“ cimü va- j dásznaplója különösen nagy érdeklődésre j tarthat számot Erdélyben, mert a napló j .éppen ferdélyi vadászélményeinek gyüj- | teményét foglalja össze. Erről tanusko- j dik a könyv ajánlása is: „Vadásznaplóm- i nak ezt a néhány fejezetét hálás megem- j fékezéssel ajánlom erdélyi barátaimnál:, j nekik köszönhetem, hogy megírhattam.“ i

„Nekem a vadászat nem sport, hanem tanulmány!“ i

Nadler Herbert a főtéri könyvsátrak- ' ban dedikálja a vásárlóknak vadásznapló j ját. A könvVnapi közönségre igen jó ha- I tást' tesz Kolozsvár kiváló vendége. Nadler Herbert valóban nagyszerű férfi, jellegzetes képviselője a természet szabad vadászainak. Különösen kifejező tiszta tekintetű kék szeme és ősz szakállal élénkített markáns arcéle. Érdeklődésünkre barátságos mosollyal meséli, hogy könyvében 1936—37—38. évi erdélyi vadászélményeit irta meg. Igaz, erdélyi naplója még nem teljes, de a hároméves utinapló anyaga sok lett volna egy könyvre s igy talán majd egy másik kötetben jelenteti meg azt, ami ebből kimaradt.

— Hogy mit jelent nekem a'vadászat — mondja Nadler Herbert —, azt megpróbáltam kifejezni könyvem előszavában: „Nekem a vadászat nem sport, nem a puskázás mulatsága, hanem mesterség, tanulmány, feíudatok megoldása, elme- rülés, ezenfelül pedig egész életemben vigasz, gyógyír, kárpótlás és erőforrás volt.“ Vadászati passziómat mindig kiegészítette élményeim pontos feljegyzése, megörökítése, naplójegyzeteim megírása. Ezenkívül szorosan hozzátartozott a fényképezés öröme is. Könyvemben 82 felvétellel mutatom be legnevezetesebb élményeimet. Úgy látom, könyvemet Kolozsváron is szeretettel fogadták. Ennek legbiztosabb jele, hogy a kereskedők már az első könyvnapon is keveselik a pél- dányszámot. Kiadóm 3000 példányban jelentette meg könyvemet, de már valamennyi elfogyott, ezért egy újabb kiadásra készülök. ..A keleti és déli Kárpátokban“ cimü vadásznaplóm harmadik könyvem. Az első „Cserkészeten és lesen Nagymagyaronszágon’ü 1925-ben jelent meg, a második „Vadásznapok, vadászévek“ címmel 1937-ben. Ezekkel kívántam kifejezést adni annak az érzésnek, amely egész életemet áthatotta: a természet szeretetének.

„Erdély mindi'* vonzó terüle; volt a vadászoknak I“

— Különösen meleg szeretettel emlé- ! kezem vissza erdélyi útjaimra.

Erdély földje a komoly, nagy vadra I vadászó vadászoknak mindig igen von- ■ zó terület volt. nemcsak a táj szépsége, ! hanem a vad kiváló minősége miatt is. j Az utolsó évtizedekben Erdélyben tér j mettek a legkiválóbb szarvasbikák, őz- i bakok, itt még mindig lehet medvét és j farkast lőni. méghozzá eredeti ősi környezetben. A havasok igen értékes vadászzsákmánya a siketfa jdkakas. Az erdélyi havasokon tenyésző vad nem mesterségesen tenyésztett és nem mezőgazdasági terményeken élő kulturvad, hanem az emberi civilizáció és kultúra befolyásától mentes eredeti ősvad.

Hatvanezer látogató ja volt Szent Istvánkor az állatkernek

Nadler Herbert rendkívül érdekes vadászélményeiről igen eleven képet festenek azok a napló jegyzetek, amelyeket könyvnapi könyvében foglal össze. Nem is kísérelhetjük meg érzékeltetni egy- egy ilyen izgalmas vadászélmény leírását, de felhasználjuk ezt a beszélgetést arra, hogy a budapesti Állatkertről érdeklődjünk Nadler Herberttől, az Állatkert igazgatójától.

— A budapesti Állatkert látogatottsága — mondja Nadler Herbert — Erdély

északi részének visszacsatolása óta erősen fellendült. Az állatkerti séták alkalmával a jellegzetes székely népviselet feltűnően bizonyít ja. hogy milyen sok erdélyi érdeklődő látogat el az Allatkertbe. A budapesti Állatkert állatállománya most a legnépesebb az összes európai állatkertek között. A háborútól eddig még nem szenvedett kárt az Állatkert. az állatok élelmezéséről is bőségesen gondoskodik a főváros vezetősége. Alig egy két olyan állat van, például a fóka és a pinguin, amit a nehéz élelembeszerzési viszonyok miatt nem tarthatunk. Ezek valameny- nvien tengeri hallal táplálkoznak. A bő j szaporulat gondoskodik arról, hogy az Î állatvilág népessége el ne apadhasson.

Van egy másféléves elefántunk. több i fiatal oroszlánunk, több egvhónapos pú- j mánk, állandóan vannak fiatal majmok

és júliusban születik majd egy zsiráf is. A látogatottságra jellemző, hogy vasár- naponkint átlag 20.000 ember keresi fel az Állatkertet. Az elmúlt évben. Szent

van napián 60.000 látogatója volt a budapesti Állatkertnek.

A vadász tapasztalatai

Beszélgetésünk végén Nadler Herbert elmeséli, hogy Kolozsvárról Szászrégen be utazik vadászatra. Ezzel kapcsolatban szó esik arról, hogy a vadászat milyen fontos tényezője a természettudomány fejlődnének. A terrnészettudósok munkássága általában könyvek és laboratóriumi kísérletek világában történik, a vadász ezzel szemben a szabad természetben szerzett tapasztalataival nagvon sok értékes adattal szolgálja a tudó mányt.

Rómából jelenti az Ml 1: Mint az olasz lapok jelentik. a2 olasz népművelődéi} miniszter mellett intézetei állítottak fel az uj rend megszervezésének tanulmányozására. Ennek az. intézetnek feladatai közé tartozik,

hogy tanulmányozza azokat a tényezőket amelyek az uj-rend megalakításához szükségesek és feltárja az uj rend megszervezése- nek módjait.

Az évad utolsó operaelőadása

Ha operaegyüttesünk a prózai társulattól szervezetileg elkülönülten dolgozna — ami nézetünk szerint előbb-utóbb feltétlenül be fog következni —, most arról kellene számot adnunk, hogy a kolozsvári Opera bezárta kapuit és megkezdte nyári szünetét. Tegnap este hallottuk az évad utolsó operaelőadását. Mivel Kolozsvár azzal büszkélkedhetik, hogy helyi operaszerzője is van Farkas Ferenc, a Zenekonzervatórium kitűnő igazgatója személyében, az együttes igen stílusosan az ő szerzeményével, az átütő sikert aratott Bűvös szekrénnyel zárt. Mellette a Parasztbecsület állott még a műsoron. A zsúfoltságig telt szinház közönségét meghódította Farkas Ferenc muzsikája és a kitünően helytálló szereplők. Fel kell jegyeznünk, hogy az elAz Első Magyar Általános Biztositó Társaság

erdélyrészi aligazg^tósáea ezúton is tudatja tisztelt feleivel, hogy az E(ső Érdé yi Általános Biztositó Részvénytársaságtól átvett sorsolással kapcsolatos é'etbiztositásoknak 1943 június 4-én közjegyző jelenlétében megtartott nyilvános so shúzásán a következő betűcsoportok sorsoltattak ki:

Y. O. X. Z. T. L T. Q. R. X. S. F. M. H.

ső odaliszk szerepében Veégh Kató helyett Molnár Margit ugrott be és bátor vállalkozása sikerrel járt,

A Parasztbecsület előadásának az volt külön érdekessége, hogy most mutatkozott be Kolozsvárt egy uj tenorista. Meggyesy Pál, akit — mint hírlik — az Opera jövőre tagjai közé szerződtet. Ha elmondjuk róla, hogy föllépése és játsza- nitudása kívánnivalókat hagy még és ki - ejtésének is vannak hibái, ezzel kifogásainkat be is fejeztük. Hangjáról csar; komoly értékeléssel és őszinte elismeréssel szólhatunk. Nagy vivőerejü, tisztán csengő tenor, iskolázottsága sem hiányzik. Inkább lírai jellegű Meggyesy Pál hangja, de érzésünk szerint azért drámai szerepekben is használható volna. Hangjának kellemes, férfias színe és ereje van. a tenorszerepeknél azonban a színpadi illúzió is fontos. Jóslásokban persze nem bocsátkozhatunk, hogy milyen sikert hoz számára a jövő esztendő.

Az est krónikájához tartozik, hogy Endre Béla váratlan megbetegedése miatt Vaszy Viktornak próba nélkül kel lett vállalnia a vezénylést. Operánk igazgatójának ez már a harmadik beug rása az idén. A Lakmé és a Tosca után a Parasztbecsülettel is komoly sikert aratott. Az Intermezzo megszólaltatásának szépségéről külön is említést kell tennünk. A zenekar, a kórus és a magán énekesek mind derekasan helytálltak évad utolsó operaelőadásán K. B.

Intézetet állítanak fel Rimfban „az ui rend megszervezésének tanumányozásíra“