Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-30 / 144. szám

1

__2

r Y.T.rN7f K

MiiimiftruwiMÉffI

t. Nem az a céL hogy egyesek bőségben éljenek, hanem az. hogy mrnden magyar Számára biztosítsuk a mindennapi kenyerei!"

I liiixeUálási miniszter az aratás mvglivztlése alkalmábál momlotl beszéltében esatasarba szál itatta a termelni, a kereskedőt és fogyasztót egyaránt

11 min pest, június ">() (MTI.) Szusz 1.ii jós (ír. közellátási rnin.isy.-ler juni- U'. 29-én délben,az uralás megkezdé- se alkalmiból i mliólxvsx.cdcil intéztet az ország n '■•pé-lioz.

— Népehik egyik 1 égj el leímzőbb sajitiossága — mondotta többek ko Zoli — a barei készség-, a lelkesedés, a vitézség és a fold szeretető. Népünk sokszor nem tudta betakarítani a termest, mert az arató eszközükéi fegyverrel kellett felcserélnie. De ti magyar gazda a fegyvert éppen olyan keményen markolta meg, mint a kaszát és sokszor az egyenesre kalapált kaszával védte meg földjét az ellenséggel szemben. Ma is háborúban vagyunk. Sokan fegyverrel kezükben távol vannak a hazától, hogy itthon nyugodtan lehessen szántani, vetni és aratni. Holnap megkezdődik az aratás. Ezen az aratáson áll vagy bukik az ország rendje.

Mindenki ismeri az uj termésbeszol- galtatási rendoletet, amely holnnm I kezdve hivatva van az ország ellátásának biztosítására.

Holnaptól kezdve a magyar föld egyetlen egy hadiüzem. Holnaptól kezdve mindenki teljesíti kötelességét, mert tudja, hogv milyen kötelességet kell teljesítenie.

A gazda tudia, hogy a beszolgáltatásra kerülő termén vént megkapja annak árát, gondoskodhatik csaladja és gazdasága szükségletéit Ti u.

De ott áll mellette ebben a honvédelmi munkában a kereskedő is, aki szintén ismeri kötelességét és adás-vételkor nem saját önző anyagi érdekeit nézi, hanem a közérdeket szolgálja. A gazda és a kereskedő munkáját gondosan és segítő figyelemmel kíséri a közellátási hatóság, hogy mindenütt segítsen, de ha annak szüksége mutatkozik, kíméletlenül büntessen is. A termelő kereskedő és a hivatalos szervek egybefonódó hármas munkássága egy célt szolgái: az ország lakossága szükségleteinek kielégítését. Aszerint, ahogy Isten az áldást adja, biztosítani fogom mindenkinek szükségletei kielégítését, de csak mértékkel. A szükségletek bőséges, egyéni ízlésnek megfelelő kielégítését senki sem igényelheti. Nem az a cél, hogy egyesek bőségben éljenek, hanem az, hogy minden magyar számára biztosítsuk a mindennapi kenyeret. Csatasorba szólítom tehát a termelőt, a kereskedőt és a fogyasztót egyaránt.

A termelőtől azt kívánom, hogy minden gabonaszemet gyűjtsön össze és teljesítse pontosan hőszolgáltatási kötelezettségét, mert ellenkező esetben nagyon magas ára! kell fizetnie

azért a haszonért, nme'yet szántára a beszolgáltatás elmulasztása jelenthet.

A kereskedő pedig, aki a nemzet bizalmából hozza az árut a fogyasztóhoz, minden lépésnél ügyeljen az egyenes útra- Erről az egyenes útról elhárítok minden akadályt, j de jaj annak, aki az egyenes útról ‘

letér. A fogasztók milliói pedig a nehéz időkhöz méltó példás fegyelemmel segítsék elő ezt a hatalmas munkát, amit ellátásuk érdekében végez a magyar gazda és kereskedő.

!!r kússzék ki sorai kitől azokat, akik a mostani viszonyok közepette a közérdekröl megfeledkezve kizárólag csak egyéni érdekeiket nézik.

Újabb sztrájkhuilóRi Amerikában

Stockholmból jelenti a DNB: Az Uni tód Press jelentése szerint az amerikai Egyesült Államokban a szlrájkellenes törvény elfogadása után az első sztrájk hétfőn tört ki. A Michigan-állambeli Chrys ler müvek 2.200 munkása abbahagyta a munkát. A gyárban páncélosokat, repülőgépeket és tehergépkocsikat készítettek.

Az angol hírszolgálat jelenti Washingtonból: Egy képviselő törvényjavaslatot terjesztett be, amely a mult héten elfogadóit sztrájkellenes törvény hatályon- kivül helyezését kéri.

I Az angol hírszolgálat közli Washinglon- I bél: Iekes belügyminiszter kijelentette, I hopv az Egyesült Államokban a szénter- ! melés április 1 óta 23 millió tonnával maradt el a tervbe vett mennyiség mögött. Borotvaélen áll most az a kérdés — mondotta a belügyminiszter — termelünk-e elegendő szenet ahhoz, hogy az ország szükségletét kielégíthessük.

Londonból jelentik: a Daily Telegraph jelenjése szeriüt a halászok Milfordhave ni sztrájkja már három hete tart és megszüntetésére még semmi kilátás sincs.

A7 angol hírszolgálat Washingtonból jelenti: Az Egyesült Államokban mintegy 51X1.000 bánvászból még mindig több mint

150.000 ember sztrájkol. A mult héten a sztráikolók száma kb. százezer volt.

Wfc (hingtonbói jelentik, hogv Iekes belügyi államti+kár kijelentette a kongresszus illetékes bizottsága előtt, hogy a kormányzat azt hiszi, vissza tudja adni a bányákat a tulajdonosoknak, azonban pontos időt még nem tűzött ki. Ez be fog következni, mert a kormány meg van győződve arról, hogy a bányászok és a bányatulajdonosok megegyezésre fognak jutni.

Külpolitikai figyelő

INVÁZIÓ

Külpolitikai figyelőnkben az inváziós problémákat igyekeztünk minden oldalról megvilágítani, ^/.alkalommal egy újabb inváziós kérdésre szeretnénk válaszolni.

Miért nem kezdődön még meg az invázió? Miért nem válaszolnak tettekkel az angolszászok azokra a szovjet felhívásokra, amelyek a második trónt megvalósítását kérik?

Ha erre a kérdésre válaszolni akarunk, meg kell vizsgálnunk az angolszász—szovjet katonai együttműködésben három hónap óta bekövetkezett eseményeket.

Egy török lap, a Vakít hangsúlyozza, hogy a Szovjet néhány hónapja megelégedettnek mutatkozott a szövetségesek eredményeivel és a kapott segítséggel úgy, hogy nem beszélt a második arcvonalrói. Ha a szovjetkormány most újból szó'bahozza az inváziót, ez azt jelenti, hogy a hadműveletek Európa ellen, szovjet megítélés szerint késedelmet szenvednek. „A németek elrontják a játékot" — írja egy másik török lapban Tas- viri Efkiar, az ismert török köziró. Keletet: eddig nem került sor nagyobb hadműveletekre s ez a körülmény nagymértékben megzavarta a nyugati szövetségesek inváziós terveit. A keleti harci szünet miatt a szövetségesek kénytelenek uj és a régebbiektől lényegesen ! más természetű előkészületeket tenni. Az an- ) golszászok abban reménykedtek, hogy hatható madhatják a németeket, miközben azok a

I keleti fronton vannak elfoglalva. Ha az inváziót inon kísérlik meg, akko> egészen nagy V(‘Tudu partraszállást .kell végrehajtatnak amelynek kezdettől fogva sikeresnek kell tennie, másképp igen súlyos helyzetire kerülnek saját országaik é> a világ közvéleménye előtt.

A hadműveletek késedelme végeredményben arman a bizalmatlanságnak tulajdonítható, amely a Szovjetunió és a szövetséges nagy- i hatalmak között a Komintern feloszlatása,

! a kommunista rendszer belső demokratizálódása, a szélsőséges Lenin-tanok sorozatos fe!- í adása ellenére fennáll. Ha a tartózkodás ru- j gólra akarunk rámutatni, elsősorban azt I mondhatjuk, hogy mind az angolszászok,

J m:nd a Szovjet a háború utáni világrend meg- í teremtésében iegymástól függetlenül, szabad- ; kezet szeretnének biztosítani maguknak. Az angolszászok arra törekszenek, hogy a Szovjetunió győzzön, de a saját romlása árán, ezért az inváziót addig halogatják, amíg keleten a német és a szovjet felvonult hadseregek küzdelme ismét eléri a most lefolyt teli csata intenzitását.

Fordítva: a Szovjet is arra vár, hogy az angolszász partraszállási kísérlet egyrészt ! igénybe vegye mostani szövetségesei katonai erejét, másrészt a német csapatok az európai j erődöt védő lekötöttségével offenzív feladatai könnyebbé váljanak.

Véleményünk szerint az angolszászok a Szovjettel szemben nagy előnyben vannak, amennyiben az angolszász invázió mcgkisérl( ént I lib'/jnilli,i It lit < - fliyyilltn flhitlutn

/U kxnlt'tC, it I'/OX ft I Kill ' fliju % ’ll'Ilin I

k'tuytelt» alkMtnw/.Uutlm u Wvlnm-uln rlhj- tái<jisail.O'/ n,

A fentiek .«lapján inn k;ivctke/irthftii::k, hogy az invá/ i 1 or fos bt h:‘ .1 keleti lmlv/ntcren lehalni»!) i '■ >

ült ük)Ä kii/ leírni megteremti .i jj.irtr • /.r.\ < si kísérletek politikai és katonai alapiéit«tv: u.

oi,as/.oi«s/.A<;

A Popolo di Romában vezéred.!. jcl'mt n-rg Agyútól a késig címen. A vezér, k . mez,állapítja, hogy az am olszú / inv z:o. előkészületek a csúcsponthoz érkeztek, & a részletekben is befejeződtek. A lap fo .'..! kozik a Róma bombázási tervéről bcs/Tm !o angol amerikai jelentésekkel.

J<>l]enek tehát írja a Popolo d koma és pusztítsák el a római idők gyóny rit emlékeit és a kereszténység legszebb templomait. Abban azonban biztosak lehetni ■, hogy a nép erejét ezzel nem fogják megtörn1. . Olaszországnak semmi köze a pincérek, lakájok és szállodaportások Olaszországahoz. k7 az ország nirp akar klimatikus gyógyhely Unni... Ezek a városok erődok lesznek, minden ház ugyancsak erődítménnyé fog válni. az. utcák és terek, ha kell, átalakulnak had színtérré, minden pmce fedezek lesz, a"ic- lyct kid ön-kid ön le kell küzdeni, mert mindenki fov harcolni, a katonák puskával, a polgári lakosság pedig késsel

Az óla‘/országi helyzettel kapcsolatban az armol főváiorbin rámutatnak az. civ.z vn;~v- soi. bombázásának újabb nehézségéire. c ■' t a német légierő Olaszország’ ellenállja az elhárítást jóval hatékonyabbá tette.

NAGY JÓZSEF.

felvétel ft f,yörffy István kot inni ha

A kollégium igazgatósága zárt számoan fel ve z.i azokat a jó előmenetelj, erkölcsileg megbízható és érdemes. paraszti szármáz ön n agvar diákokat, akik most kerülnek egyetem re vagv főiskolára, illetőleg elsó vagv másodéves egyetemi halle ától: es akik a kollégiumi rendet es munkát legjobb leiknsmere- tiik szerinr vállalri utunk.

Az. igazgatóság csak teljesen felszerelt kérvényeket vesz figyelembe. A szükséges irat az alábbi címre küldendők;

Gvörffv István Kollégium Igazgatósága, Budapest. IV., Királyi Pál-utca 12.

Beküldendők tehát;

i. kérvény,

z. tartalmas életrajz

3. érettségi bezonvitvány vagv egyetemi index, lehet hiteles másolatban is,

4. a hallgató és családja származási iratai a négy nagyszülőig bezárólag, lehet hiteles másolaban is,

5. vagyoni vagy szegénységi bizonyítvány.

A kérvényeket jukus 15-ig kell ^elküldeni.

Ezt kóvetőleg a kollégium olyan értelemben bírálja el a kérvényeket, hogy felvételre jelöli a jelentkezőket, Hűket a végleges felvétel céljából még az év augusztusában egyhetes kollégiumi táborozásra .vár el. Féljegyről és ellátásról a kollégium gondoskodik.

Parkettezési

munkálatokat jutányosán vállal:

id. Lőrinczf JázssI,

lakás: Zápolya-utca 11. sz. va?y

Sebő k-ca^r ász ű a.

Mátyás király-tér 23. TM. 19—59.

Hagyományos erdélyi szellemben* bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldog»*

Hainati

hta: Utáán fenőA madarak vidám hálálkodása immár hirdeti, hogy megjött az uj nap. A hegyi réten a füvekre apró gyöngyök gyültele, hogy a napsugaraknak legyen amivel játszadozniuk. A fii között gyik nyargal szorgosan, meg-megriadva minden rezzenéstől. Bóbiskoló szíklakolonc alatt megáll s zihálva, lelkendezve retteg. Maga*■ san korán kelő héja úszik a levegő parttalan tengerén.

Mihály nekivetette hátát az erdőt vezérelő fának s nézi a párákban mosdó világot. Itt lenn, a föld nagy marka közelében, csak alig-alig érezni a fának eget kavaró örök imbolygását. Mindösz- sze egy-egy lüktetésnyi könnyű, barátságos taszítás ér a testig, jelezve az éb- renlevő erőt.

Szép nagy fa ez. Azért is elöljáró az éghez kapaszkodó többi közt. Mint az ék hegye, vési a magasság ellenkezését az erdő előtt. Az ember szereti. Hűséges testvér a mennybolthoz közeli mély magányban. S támasztéknak is jó. Nem

j szolga — bajtárs. Szívesen viteti a gondolatait lombsuhogása varázsszőnyegével a lenti világ látogatására.

Nézi ezt a világot, mely a mélyben, a völgyek álmot marasztó ölében még csak gyanítja az éjszaka végét... A völgyek öblös, óriási jászlát a köd szinültig tölti laza kósttal. Viháncoló szelecskék nggy- mohón belét beléharapva dézsmálgatják. Jó étvágyuk mihamar aljig éri.

Fenn, a hegyen, már a napsugarakkal viaskodik a fák tülevele. Ügy vinak, hogy a szem a nagy örömtől, hogy nézheti őket, káprázni kezd. Meg is izzadnak közben s verejtékük csillogóra áztatja az avart. . . . No, hiszen csak játékból verekednek, mint fiatal kutyák nyár- reggelente az élet jászolától részegen . ..

De ott lenn, ott még homályos, borongás a táj, a falu nem látszik belőle, pedig ott van, ha csak el nem ragadta az éjszaka holmi irigy csoda.

Volna is oka az irigykedésnek, mert nincsen olyan falu hét határban. Nem

csak azért, mert ott termett a környék j legderekabbik pásztora, Mihály, hanem még tán sokkal inkább azért, mert ott él s életébe Mihályt várja társának B.ózsa, a szépség s a jóság.

Szikrát sem lenne csoda, ha az ég is megáhitaná s hogy kertjébe fogja — ahogy a kertész a kényes virágot a földL jével együtt költözteti —, a faluval együtt el-kiemelné a völgyből s elültetné díszhelyen a magasságos szent mennybéli kertben.

— Szép s nagy tisztesség, de nem lenne jó — véli Mihály. — Mert, hogy találnék gázlót a szörnyűséges árkon át, amely körülvigyázza a szentséges kertet?. .. Már pedig oda is el kéne mennem vagy egv-két órára, úgy kéthetenként, mikor Mózsi bá a faluból megjön s a hegyrekapaszkodást pihenőben megvárja, mig le- s feliramodom.

Aztán, hogy a fa meglöki a hátát, a bizakodása megbátrodik.

— Dejszen, annak is meglelném a

j módját. . . Ha ezt a fát itt meginstálnám ‘ I szépen, amilyen barát, biztosan segitne s hegyiből úgy lehet, már el is érném, a magasságos kert léckerítését. Aztán, ha a markomba szorítottam., kapaszkodni már tudnék magam is, — gondolja még utána mosolyogva

De úgy látszik,' hogy egyelőre megvan a falu, mert lám, az apadó ködből a templom tornya kivetkőzik lassan és mint előre küldött kém, körülnéz a nap fényességes parádézásán. Nyilván jót látott s el is mondta gyorsan a váróknak, mert — füleld csak! — harangszó cseng- bong immár és széltiben-hosszában hirezi a földön élő világnak, hogy csak egy Isten van, de az kegyes, jó.

A harang zsoltárhangja ég felé száll, hogy az Ur elé szőnyeget terítsen, melyen az emberekhez lejöhet. Útközben még Mihályt is megköszönti s a legény összekulcsolt nagy kezére támasztva állót, komoly szóval adja vissza a köszöntését:

— Mi Atyánk!...

Aztán a napfény elmossa a völgyek jászlából a maradék ködöt is s ott van a falu, láthatja akárki. Hajnali ima sem lehetne tisztább. Innen, a magasságból akkorácska, hogy meleg tenyérbe belefér.

Mihály sokáig nézi, mélyen issza a szemébe a képet. Nagy időre kell azt be- cézgetni jó drágaságnak, — másnapi virradódig, reggelid Aztán fütty ént s megvárja, mig kutyája csaholva visszakur- jxint: „Hallom!. . . Rend van! . . .“ — maid lassú léptekkel megindul ő is, amerre árnyéka irányt mutat.