Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-26 / 142. szám
X ELLENZÉK * e í 1943 junius 2 6. rmnurnwuummuímaMagi Közellátási kérdések Szász Lajos közellátási miniszter abból az alkalomból, hegy Szatmárnémeti városának j díszpolgári oklevelét átvette, ünnepi beszedet : mondott. A beszéd elüt a diszpolgáravató szónokiatok megszokott sablonjától és a szakember, a hozzáértő államférfi komoly értekezése volt, amely Szatmárnémeti lakosságán í túl az egész ország közvéleményéhez szólt s t a komoly idők értékes gondolatoktól terhes útmutatója. A közellátási miniszter, aki, miut ismeretes, az ország egyik legnagyobb pénzügyi tekintélye, a pénz mennyiségi kérdésével kap csolatban kijelentette, hogy pénzügyi kormányzatunknak éppen az a legsúlyosabb gondja, hegy a pénztöbbletet visszavezesse az államháztartási és a hitelszervezet csa- ! tornáiba, a pénztötblet által fölös vásárlóerőt megszüntesse, mert a kóborló vásárló-1 í erő vagy veszedelmet jelent a gazdasági j élet ne. "O* £ itunriü * A íio se t '»Ylsí ItiOÄD ‘YnÉrn Ibaog *4 Uoiot tőre r őre «•Hals lA Unei YSori •16« V ob íbssg >X09y ífzob Az országos közellátásunk vezetője a ’ fenti bejelentésével bizonyságot tett arról, ; hogy a háború okozta pénzügyi és gazda- j Sági rtehézségeket és a nehézségegből eredő változásokat a pénzügyi kormányzat és a gazdasági tárcák vezetői tisztán látják és a veszély megelőzésére az intézkedéseket előkészítették s azoknak végrehajtásáról gondoskodnak. sbio txasí 0190 ínsd n' s nsd ieáb 19X0 901« jvtí 'are Í1ÖÍ .191 H16 vm '^d rtjf (IS I a unj =»m QJÍ 9T is 91 >ri E X8 6 V —• A liberális gazdasági rendszer az egyéni érdeket helyezi előtérbe, azt szolgálja, fejleszti és növeli az önzést, végeredményben nem a társadalmi ellentétek kiegyenlítésére, hanem osztályharcra vezet. Az egyéni önzés, a mohóság fokozása és kielégítése érdeké- j ben minden korlát nélkül, szabad nyerészke- ; dési lehetőséget biztosit az egyénnek. Ezzel j szemben áll az egyre hatalmasabb ellentábor, i amely nem akarja ugvan útját állani az tegyen érvényesülésének, de Krisztus tanításainak ! szegemében a társadalmi ellentét kiegvenli- 1 téséfg és a szociális kérdések megoldására törekszik — mondotta beszédében a minisz- < Ver. Ez a megfogalmazás plasztikus szembe- j ál'ftása a liberális gazdasági rend és a mér. tőkkel vezetett irányított gazdálkodás elő- . ttve'nek és hátrénvainak. A hát.'om első évé- j ben kormányzatunk, nemcsak a körülmények kényszerítő hatására, hanem az általános jelenségek megfontolása után ugv döntött, hogy a termelés és a fogyasztás közti háborúban m"fa'’ozó rendellenességeket az irányitott gazdálkodás elvernek felhasználásával oldia mw és ezzel egyidőben az irányitott gazdálkodásnak szocializáló lehetőségeit a legteljesebb mértékben kihaszná'ja. A kétéves kemény munka komoly eredményeket hozott. Természetesen voltak és vannak zökkenők, amelyek a gazdasági életben el kerti lb»5 tét lenek. Azt azonban feltétlenül el kel! ismerni, hegy amit a maovar irányított gazdálkodás a szociális igazságszolgáltatás terén észszerűen pTcdukál. az nemcsak megnyugtatta a széle® törnénk háború előtti felfokozott kívánságait hanem komoly tőke a jövő szociális fejlődésének is. Az irányított gazdálkodásnak köszönhető, hogy Magyarország ma Európában az eleset. tek Vdkarolása tekintetében igen előkelő helyen áll. Itt elsősorban meg kell említeni a Nép. és Családvédelmi Alap áldásos munkásságát. ame'v nagy anyagi áldozatokkal védi a családi életet és a gyermekeket. Ennek a tipikus magyar intézménynek a munkássága nem jótékonykodás, hanem a magyar kormány módszeres szociális gondoskodása. Szász Lajos közellátási miniszter szatmárnémeti Vészedében még egy rendkívül fontos bejelentést tett. Kijelentette, h^gv az ország egyetemes jólétének, a társadalmi ellentétek kieoyenlitésének érdekében az ál. lamnak irányitóan kell beleavatkoznia a gazdasági életbe. Azt, hogy trányitólaig, a miniszter külön kihangsúlyozta. Az irányítás nem jetenti tehát az állami gazdálkodást, amitől, a miniszter szaval szerint, az Isten óvja meg az országot. Az irányitott gazdálkodás azt jelenti, hogy háborús időben a gazdasági élet összhangját csakis a mindennapi élethez alkalmazkodó rendeletekkel, tehát irányítással lehet megtemteni. Az irányított gazdálkodás keretébe tartozik a termésbeszol- gáltatás uj rendje is, amely azt célozza, hogy az ország élelmezési szükségleteit rendszerein tudjuk kiegyenliteni és ne forduljon mégegyszer elő az a helyzet, hogy az ország lakosságának egyes rétege a túlzott nélkülözésekre kényszerüljön, ugyanakkor mások felesleges javakban dúskáljanak. Az időszerű gazdasági kérdésekkel foglalkozva Szász Lajos közellátási miniszter megállapította, hogy azok a sajnálatos veszteségek, amehiek honvédségünket érték a téli orosz harcokban, kétrrámvn kötelességet rónak ránk. Az első az elvesztett hadianyag pótlása, a második pedig ^mindazoknak a támogatása minden iránybany akik az ország érdekében tényleg áldozatot hoztak. Majd a zsidókérdésről emlékezeti meg. Kijelentette, hogy a zsidókérdés még nincs elintézve, de nem is lehet elintézni az antiszemitizmus alapján és annak eszközeivel Az antiszemitizmus alapja a gyűlölet, már pedig a zsidókérdés sokkal fontosabb és jelentősebb, semhogy elvakultan lehetne megoldani. A könsFatási kormányzat által hozott intézkedéseket a miniszter tekintet nélkül az ellenvéleményekre, végrehajtja, mert a hozott intézkedések az ország érdekeit szolgálják, ar ország érdeke pedig minden érdek előtt való Bizonyosak lehelünk abban, hogy a közellátási miniszternek ezl a kitel ént ése nemcsak a szatmárnémeM hallgatóság leglelkesebb óvációját váltotta ki, hanem az ország egész közvéleménye egyhangú jóváhagyással veszi tudomásul. — Ha kell, még a ielenleginél is sokkal súlyosabb rendelkezéseket adok ki. mert meggyőződésem, hogy az ország népétől csak kötelességérzetet, fegyelmet és kötelességtel- jesHést kívánok és nem áldozatit Minden erény áldozattal jár, (te minden áldozat kicsiny ahhoz, amit a hazának megkívánni joga van — fejezte be beszédét Szász Lajos közellátási miniszter. Alig pár nappal ezelőtt jelentette be hivatalosan, hogy a kenyér fejadagját julius 1-től huszdekára lemelik. Ugyanakkor a Ifeztfejadag is jelentékenyen több a réginél. A közellátási miniszter szatmárnémeti beszéde minden tekintetben megnyugtathatja az ország közvéleményét, hogy a közellátés kérdései, a háborúnak ezek a legsúlyosabb gazdasági vo. natkozásu problémái a legszakavatottabb kezek irányítása mellett csak a helyes Irányban haladhatnak. Külön ki kell emelnünk a beszédnek azt a részét, amelyben a háborús gazdagokról szó. lőtt a közeliátásügyi miniszter. „Azoknak pe- dig, akik boldogsághoz jutottnak érzik magukat azzal, hogy vagyonukat a háború áldozatával növelték, azt mondom: rosszul fognak járni!" A miniszter szavai az egész ma.« gyár közvélemény hangulatát tolmácsolták. Nincs szükségünk arra a magyar életben, hogy keresztény uj gazdagokat varázsoljunk elő a zsidó milliomosok helyére. Tisztességes, dolgozó magyar emberekre van szükség, akik a közösségért áldozatot is tudnak hozni. Ha nem értik meg az idők parancsszavát, úgy a legkíméletlenebb megtorlással kell észretériteni őket, amely a miniszter kijelentése szerint semmiesetre sem fog elmaradni. fulfils elsején megnyílik a kolozsvári Uly ári Egyetem Óriási érdeklődés előzi meg a jövő héten megnyíló Nyál*j Egyotem előadásaié KOLOZSVÁR, junius 27. Már csak napok kérdése a magyar Erdély szellemének, lelkének, természeti szépségeinek bemutatását szolgáló kolozsvári Nyári Egyetem megnyitása. A központi és vidéki Ibusz-irodák, valamint a Nyári Egyetemet szervező Kov- rig Béla dr. intézetének tanszemélyzete alig győzik felvilágosítással ellátni a személyesen, telefonon, vagy levélben jelentkező érdeklődőket. , Erdély magyarságának megismertetése, a nagyszabású sportesemények bemutatása, a kőrösfői, valamint a székely- földi tanulmányi kirándulások lehetősége, úgy látszik, igen nagy vonzóerővel bir úgy az anyaországiakra, mint az erdélyiekre. Valóban méltó visszhangra talált az egyetem tanácsának nagyszabású elgondolása, mellyel az egyetemet és annak neves professzorait beállította kultúrára szomjas értelmiségünk nemzetpolitikai jelentőségű szolgálatába. Az egyetem egvik nagy hivatását látta abban, hogy a háborús nehézségek ellenére is megrendezze — itt Erdélyben elsőizben — a Nyári Egvetemet. Az előadások julius tartanak. Az előadások helye a Mátyás Király Diákház disz- és zeneterme, ideje d. e. 9—12-ig és délután — csak egyes eseteké ben — 5—7-ig. A délutáni előadások rendszerint vetítéssel egybekötöttek. A délutáni. időt különben a sportesemények és a város nevezetességeinek, gyűjteményeinek megtekintése tölti ki. Az ünnepélyes megnyitó julius 1-én d. u. 5 órakor lesz. Ennek szónokai Kovrig Béla dr. rector magnificus, Kelemen Lajos levéltári főigazgató, aki a történelmi Kolozsvárról szól és vitéz Béldy Alajos altábornagy, az ifjúság országos vezetője, aki a Nyári Egyetem keretében rendezendő sporteseményeket vezeti be szellemi megnyilatkozásával. A megnyitó keretében Keledy Tibor dr. polgármester a Munkásfőiskola hallgatóinak oklevelüket osztja ki. Balogh Ernő, Hankó Béla és Soó Rezső eSY- py- r. tanárok egy-egy előadásának keretében a Nyári Egyetem hallgatósága megismerheti Erdély földjét, annak kincseit, állat- és növényvilágát. Erdély történelmét, kezdve annak őskorától ujabbkori történetéig, R.oska Márton, László Gyula és Biró Vencel egy. ny. r. tanárok közvetítik Egy liter hideg vízbe t&grünk 3 evőkanál Franck cikónakávét Forraljuk körülbelül 5 percig míg a habja teljesen el nem íő. Főzés után álljon a főzet 3 percig, hogy tökéletesen leülepedhessék De ne öntsünk hozzá hideg vizeiI A iőzetei szűrjük h kávéskannába va$y tejjel keverve kiíüttő! STERBi-h&Zkv Főzzük így Az erdélyi embert, Erdély társadalmi szerkezetét, nemzetiségeit, az erdélyi magyarság néprajzát Malán Mihály, Schneller Károly, Tamás Lajos és Szabó T. Attila egy. ny. r. tanárok ismertetik a hallgatóknak. Erdély tudós papjai, Baráth Béla kanonok-plébános, Tavaszy Sándor ref. püspökh., Géléi JózseJ egy. ny. r. tanár és Járosy Andor evang. lelkész, teol. magántanár, a katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházak szerepét és kulturális munkáját Erdélyben érzékeltetik. Erdély irodalmát Kristóf György egy. ny. r. tanár, Erdély művészetét Felvinczi Takáts Zoltán egy. ny. r. tanár, Kolozsvár műemlékeit Kelemen Lajos levéltári főigazgató, az erdélyi színjátszást br. Kemény János, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója ismerteti. Erdély egészségügyéről Lőrincz Ferenc egy. ny. r. tanár, Erdély mezőgazdaságáról vitéz Biró Gyula mezőgazdasági főiskolai tanár, iparosodásáról gr. Teleky j Géza egy. ny. rk. tanár, a székely jog különleges intézményeiről Bónis György egy. ny. rk. tanár tart igen értékesnek ígérkező előadást. A falusi javasok etnográfiai érdekességü sáfárkodását vitéz Berde Károly egy. hy. r. tanár ismerteti. Erdély vadászatáról ifj. Veress Fereng klinikai tanársegéd, halászatáról Géléi Gábor egy. tanársegéd vetitettképes előadáson nyújt tájékoztatást a hallgatóknak. Midángyi Ottó tanügyi főtanácsos, az Országos Sport Központ vezetője A sport nemzetünk életében címmel, Rajczy Imre miniszteri titkár, a MEFSOK vezetője Ifjúsági sportkérdések címmel tart előadást. Délutánonként és vasárnap a Nyári Egyetem keretében nevezetes sportesemények bemutatására kerül sor: Junius 29—30 és julius 1—4. napjain főiskolai teniszbajnokságok. Julius 3—5. napjain főiskolai lövészbajnokságok. Julius 3. és 4. napjain tornaverseny a Magyar Művelődés Házában, julius 4-én Debrecen— Kolozsvár egyetemközi kard- és tőrvivó- versenye. Julius 9. és 10. napjain a debreceni, pécsi, szegedi és kolozsvári egyetemek között kosárlabda mérkőzés. A kolozsváriakat is közelről érdekelheti a Nyári Egyetem, mert az 5 pengős beiratkozási átalányösszeg ellenében az összes szellemi és sporteseményeken résztvehetnek. Nyári Egyetemről lévén j szó, iskolai végzettség igazolása 3 felvé- • telhez nem szükséges. i
