Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-12 / 106. szám
2 ELLENZEK im május t 3. KÜL POLITIKAI' FIGYELŐ ../adom, n cu. hogy millió rs millió ohtsz. Telimett'v betegségien * ■emel <m emuk .1 be- trg'cgnek ,1 ne\ <•.* áfrika!'' mondotta Icg- Utobhi bes/edeben Mussolini s a Palazzo Ve- oc/i.i előtt összegyűlt százezres tömeg mély Hallgatásba borulva fejezte ki együttérzést a/ olasz nép vezérével. Mussolini a gyógyulás lehetőségét is kijelölte, amikor azt mondotta, Hogv az olaszoknak Afrikába vissza kell tér - ruók. A? olasz lapok a Duce beszédének kommentálása során (.1 lapok most érkeztek cl Hozzánk) megállapítják, hogy mielőtt a/ olasz hadsereg visszatérhetne Afrika partjaira, a földközi-tengeri csatát kell megvívni, amely méreteiben talán meg az egyiptomi határtól a tuniszi határig lezajlott uzsoraütkö- zeteket is felül fogja mulni. Egyre több sajto- Hang foglalkozik a Földközi-tenger kérdésével. de annak, aki a háború kitörése óta a hadiesemények színterét és .1 Hadműveletekhez fűzött kommentárokat figyelemmel kisérte, a mostani sajtóvélemények vajmi keveset mondanak. Ezért külpolitikai figyelőnkben olvasóinknak csak azokat a problémákat mutatjuk be, amelyek rendszerint kiesnek a napi sajtó keretei közül. A hárommillió négyzetkilométer kiterjedésű Földközi-tenger Európa, Afrika és Ázsia között a világ legfontosabb közlekedési útja. Az a kulcshelyzet, amit az egyiptomiak óta a tengeri hatalmak a Földköza-tengernek tulajdonítanak, harminc évszázad alatt bebizonyosodott politikai, gazdasági és katonai valóság. 1869-ig a Földközi-tengert egv zsák Hoz hasonlították, amelynek a szája a nyugati kijáratnál lévő tizennégy kilométer szeles Gibraltár-szoros. Ebben az évben a francia Lesseps Ferdinánd merész vállalkozással Szueznél kiszakította a zsák alját és ez,\l a Mediterraneumot folyosóvá változtatta, amelyen keresztül évről-évre növekvő számú kereskedelmi hajó haladt át s századunk elejére a világkereskedelem főartérája lett. A tenger ‘északi partjain a magas hegyek szinte beleérnek a tenger vizébe, Afrika felől a partok laposak, de néhány jó kikötő a déli partokat is alkalmassá teszi a legintenzivebb forgalom lebonyolítására. A világ összes tengerpartjai közül a legjobb tagoltságu a Földközi-tenger partvidéke. Egy középkori tudós mondta, hogy a Földközi-tengert az Isten is a civilizáció bölcsőjének s ezzel együtt a nagyhatalmak vtélkedé- se tárgyának szánta. A Földközi-tengerért való küzdelmet már az gyiptomiak elkezdték, majd folytatták a föníciaiak, az athéniek, a karthagóiak, a rómaiak, a bizánciak, a normandok, az aiabok. a törökök, a spanyolok, a franciák, az qla- szok és végül az angolok. Meg a legtávolabbi crdekeltségü népek is kisértésbe estek, s a történelem sohasem fogja elfelejteni a vandálok vállalkozását, akik a Balti-tenger partjairól indultak el Algír meghódítására. „A * tengerek királynőjét'4 évszázadok katonai j műveletei elsősorban inváziós területté minősítették. Mindeddig egyetlen hatalomnak, a Római Birodalomnak sikerült rövid ideig az \ egyeduralmat a Földközi-tenger fölött meg- j szerezni. Más népek kísérletei közül az ara- j bök érték el a legtöbb eredményt. A középkorban a keresztes hadjáratok za- i varos vallási és gazdasági céljai hozták moz- ! gásba a parti államokat. Velenceiek, génuoiak, ! pisaiak, spanyolok, franciák vetélkedtek rgy- i mással s Franciaország nagy királya, IX. j Szent Lajos mindent elkövetett, hogy az aí- I rikai partokat megszerezze Franciaország szá- ! mára, de vállalkozása csődöt mondott, ő ! maga Tunisz falai alatt halt meg. A keresztes hadjáratok után az a két év- j század következett, amely csak eszmékben | volt termékeny, de a megvalósításban meddő i maradt. A rinascimento alatt az olasz politi- | kai vezetők ismét megérezték a Földközi-tenger különleges geopolitikai helyzetét és Áldozatot nem kiméivé szervezték meg az olasz fejedelemségek számára a szétszórt tengerparti városokat. Az erdekelt hatalmak talán ott köveitek el <* legnagyobb hibát, hogy mindig az elsőbbségért küzdöttek, a megegyezési és az együttműködési lehetőségeket pedig figyelmen kívül hagyták. Vonatkozik ez egyaránt Angliára, Franciaországra és Olaszországra. Olaszországban 1838-ban Mazzini kezdte el a tudományos vitát a Földközi-tengerért és Északafrikáért. Mazzini után különösen Fregoso és Gioberti említendő meg a Földközi-tengerért vitát folytató tudós pionírok közül. Francia részről Napoleon „francia tónak“ nevezte a Földközi-tengert és hogy a francia tó felett a hegemóniát biztosítsa, megindította az Egyiptom elleni hadjáratot. Ez a kísérlet kudarcot^ vallott, de a francia államférfiak nem adták fel a reményt és 1830-ban elfogulták Algírt. A köztársasági politikusok közül különösen Gambetta küzdött nagy hévvel a földközi-tengeri francia érdekekért. Az angolok 1713-ban, az utrechti békében megszerezték Gibraltárt és Minorca szigetét, a francia forradalom idején Máltát és Korfut. Palmerston külügyminiszter a Földkö?i-ten- gp-‘ az angol világbirodalom tüdejének nevezte. Chatham azt mondta, hogy a földközi tenger .1/ .1 terület, ahol az angol flotta a világ bármelyik hatalmát léken tudja tartani ív alkalmas időben, ha az. angol di roda lom érdekei úgy kívánják, akármilyen szembeszálló erőt össze tud roppantam. Még a közvetlenül nem érdekelt Németország is sóvárgó pillantásokat vetett a 1 oldhö- zi-tengerre s 11. Vilmos császárnak tengeri ki- 1.indulása szorosan összefüggött a íóidközi- tengeri német tervekkel. Ismcrctcsk Bismarck nak adriai-tengeri céljai is. 1 la egy pillantást vetünk a Földközi-tenger térképére, láthatjuk, hogy az érdekek lép- ttn-nyomon összeütköznek. Ha nyugati d kelet felé (indulunk el, megállapíthatjuk, Hogy sorrendben a következő államok vannak érdekelve pillanatnyilag: Portugália (anyaország), Anglia (Gibraltár), Spanyolország (anyaország). Franciaország (anyaotszág), Olaszország (anyaország), Görögország, Törökország, Franciaország (Szíria), Anglia (Palesztina), Európa minden állama (Szuez), Angba (Egyiptom), Olaszország (Líbia és Tripolitania), Franciaország (Tunisz cs Al gir), Spanyolország (spanyol Marokkó és Tanger). A Földközi-tenger problémája a három háborús év alatt nemhogy tisztázódott volna, hanem tovább bonyolódott. Az. északafrikai hadjárat hejejeztével valószínűnek látszik, hogy megindul egy tisztulási folyamat■ amely kétségtelenül katonai műveletek eredménye lesz. m Tegnapi számunkban hirt adtunk ar.ól. hogy Kairóban a szövetséges hadseregek parancsnokai tanácskozásra ültek össze, hogy azon a közeljövő haditerveit megvitassák. I egujabb jelentések szerint az angol, anic kai és francia tábornokokon kivül török kitonai küldöttség is 1 észtvett a megbeszéléseken. A török küldöttség vezetője sajtónyilatkozatot adott és kijelentette, hogy Törökország érdekei a most meginduló hadműveletekkel szóró san összefügeenek cs valószínűnek látszik, hogy’ Törökország nem marad az események lakenikus figs elője. Szadak képviselő, a törők sajtó egvik legsúlyosabb szavú vezércikkiiója a tunéziai eseményekkel foglalkozik és azt írja — mint a Német Távirati Iroda jelenti Isztanbultól —. hogy nemcsak a Szovjet, hanem valamennyi üäzUaHtyulat Ha számadást vetünk önmagunkkal, számtalanszor be kell vallanunk, hogy nagyon sokszor visszariadtunk a döntő elhatározásoktól. Talán fordulópontot jelentett volna életünkben, ha kényelem, szeretetből, tartózkodásból, vagy kicsiny- hitüségből nem szalasztjuk el a döntő pillanatot, amelyet nem lehet mégegyszer visszaidézni. Örökérvényű tétel, hogy napi/ elhatározásoknak és tetteknek meg- ; öloje a kishitűség. Ez az igazság — amely ; vörös fonálként végighúzódik az egyéni j életen — százszorosán érvényesül a kö- j zösség, a nemzet sorsában. Szomorú tapasztalatok, történelmi igazságok bizonyítják, hogy az államélet egyik legfontosabb pillére a közhangulat. A trianoni tragédiát legfőképpen az okozta, hogy negyedszázaddal ezelőtt megmételyezték a nemzet hangulatát és a konkolyhintők jelszavai megtörték a magyarság ellenálló erejét. Ma egészen más a helyzet. Kormányzatunk és a nemzet összessége tisztában van azzal, hogy a közhangulat minden megnyilvánulására fel kell figyelnünk. Ezért van szükség egységes nemzetiélekre, amely szembeszáll a bomlasztó kísérletekkel és csirájában megfojtja az ellentétek szitására alkalmas kísérleteket. Belpolitikai életünkben nagy változások történtek. A parlament elnapolása óta még inkább időszerűvé vált, hogy a magyar tömegek közhangulatának irányítása a jövendő nagy célkitűzéseinek jegyében történjék. Újra és újra ki kell hangsúlyozni, hogy csak úgy tehetünk eleget nemzeti kötelességeinknek, ha a maga őrhelyén mindenki meghozza a legmesz- szebbmenő áldozatot. Erdélyben a politikai kezdeményezések ezeknek az elgondolásoknak jegyében történnek. Az Erdélyi Párt helyes elgondolással sorozatos gyűléseket rendez. A székelyudvarhelyi megyei tagozati gyűlés után vasárnap Nagybányán tart nagyszabású értekezletet a párt vezetősége, majd egy hét múlva Nagyszalontán rendeznek pártgyülést. Ezek a gyűlések mindenben a mai idők szelleméhez alkalmazkodnak. Nem csinálnak pártpolitikai propagandát. más ország is türelmetlenül várja a szövetségi srk emópa, partraszállását. í rrhetó azonban, hogy i szövetségesek a partraszállást gondosan elé akarják készíteni. Ezután dicséri a fegyveres semlegesség bölcs politikáját, amelyet Törökország a jövőben is meg akar tat tani. Sikkregesnek érzi, hogy Törökőr:zúgnak e/t u viselkedését újra a világ de tárja, miután bizun,os külföldi és belföldi körökben kétségekéi fejeztek ki a török sendeges* ségi politika iránt. I zek a körök azt ti.árulják, hogy Torokország szakit jelenlegi főbikájával. Csupán idegenek, vagy távolállók hi! étik azt, hogy Törökország akarva, nem akarva, belesodródik a háborúba, ■ Mario Appelius, a Popolo d4Italia hasábjain képet rajzol a jelenlegi hadihclyzctrnl Rámutat arm, hogy az angoloknak es az amerikaiaknak csak háromévi hatalmas ipar: és katonai előkészületek, valamint nagy tengeri és szárazföldi szállítások után sikerült a tunéziai területen repülőgépekben, ágyukban, pánccihocsikban és mindenfele cg eb hadianyagban. valamint csapatokban nyomasztó túlerőt összeso.iniok. A katonai nyomás megtörte ugyan a tengclycsapatok anyagi eilenál- K'át, de néni törte meg a csapatok szenemét. Annak az ellenállásnak, amelyet a nemetek cr olaszok c 'zük tunéziai térségben kifejhettek, jelképes jelentősége van. Ez.eknek a harcosoknak a magatartása — hangsúlyozza Ap- pelius — megérteti az. angolokkal cs az amerikaiakkal, kikkel kell majd szemo'száll- rc.ok, ha kísérletét tesznek arra, hogy Európa fo'djén megvessék lábukat. Utal arra, ü'gi a tei-gelybataln al. minő hatalmas müszam, forgalmi és harc, berendezésekkel, továbbá csapatokban, fegyverben és lőszerben mmő tömegekkel rendelkeznek Európában, mi0 az angoloknak és az. amerikaiaknak szívelniük kell a tengeri szállítás nagy veszélyé1 c! Appclius gv fejezi be cikkét: ,,Lgc>7 Európa lelke fel angol, hogy megvédje a szárazföld területi cnntetlenségét és C7.7.el megóvj« a éve7redes európai műveltséget. Német, clas?., finn, magyar, román, s7.lovak, horvát, bolgár és spanyol harcosok milliói harcolnak, mert tudják hogy Fúró na örökk^val rsáeát védik a7 oro 7. puszták hordái és az angol— amerikaiak tr.nege ellen, akiknek az a tervük hogy Európa története alá odaillesszck ez* a szót: Vége!‘‘. NAGY JÓZSEF. A szónokok nem az öndicséret szóvirágaival akarnak olcsó hatást elérni, hanem közvetlen kapcsolatot teremtenek a ma- : gvar tömegekkel és az egységes rpagyar j nemzetlélek kialakításán dolgoznak. Há- j lás és nemes ez a feladat, lnditóoka a fe- j lelősségérzet. Az erdélyi törvényhozók ■. átvészelték a huszonkét esztendős kisebb- ' ségi sorsot és mindenkinél tisztábban látják, hogy csak a kisebbségi sorsban kiala- í kult töretlen egységgel lehet épitőmun- kát végezni. Sok mindent elvesztettünk az idegen uralom alatt. De hitünket és egészséges világszemléletünket mindig : megőriztük, mert u közhangulatot a leg- . élesebb elnyomó törekvés sem tudta meg- ■ változtatni. Erdély most is példát akar 1 mutatni. Az egyszerű ember és a közéleti vezető egyaránt arra törekszik, hogy egymás megbecsülésével, a közösségi munka értékének felismerésével szálljunk szembe az idők viharaival. Ezért kell minél sűrűbben alkalmat találni arra, hogy a legeldugottabb falvak népét is megfelelően tájékoztassuk. Meg kell erősíteni azokat, akik nincsenek tisztában az idők sorsdöntő jelentőségével és fel kell világosítani minden magyar embert arról, hogy az egyén magatartásának ma felbecsülhetetlen jelentősége van és életünknek csak egyetlen uralkodó alapelve lehet: a közösségi gondolat. Öwössy. fáza cfnUUe A kolozsvári Nemzeti Színház homlokzatán fekete zászló hirdeti, hogy a magyar színjátszásnak gyásza van. Ürvössy Géza, a színház főfelügyelője — amint lapunk más helyén megírtuk — szerdán délben a kolozsvári klinikán, orvosi vizsgálat közben tragikus hirtelenséggel meghalt. Azok, akik ismerik a színház belső életét, nagyon jól tudják, hogy mit jelentett a kolozsvári Nemzeti Színháznak ör- vössy Géza munkája. Legfőbb segítsége volt a rendezőknek, a színészek pedig tökéletes biztonságban érezhették magukat, mert az ügyelő mindenre kiterjedő figyelme a legcsekélyebb technikai hibát is kiküszöbölte. A régi kolozsváriak Örvös- sy Gézára, a színészre is jól emlékeznek. Innen indult el a karrierjß. A kolozsvári társulattól került el Budapestre, ahol Ví%U : Annitól ícdtimts ÍMii... éveken keresztül a budapesti Király Színháznak volt unn< ‘ MC 11 bonvivánja. A trianoni összeomlás után ismét hazatért Erdélybe*. Az élet ekkor rnár megtörte. Tragikus körülmények között elv* -.ztetle feleségét és legfőbb gondja árván maradt két gyermekének felnevelése volt. A daliás bonviván valahogyan megesömörlott az operottromantikától. A színpadi szereplés helyett jobban szeretett meghúzódni a háttérben és a Thália színtársulat föügyelője lett. Megtalálta a megelégedettséget és a nyugalmat. Benes Ilonával kötött második házassága a boldog emberek verőfénves, zökkenőmentes élete volt. Mindennél iga/.abb, hogy a zavartalan, nagyratörő igények nélküli magánélet többet ér a külső sikereknél, a roha- nóan felfele ívelő karriernél. Örvössy Géza az életnek ezt az oldalát választotta és ezért mindazoknak becsülését, szeleteiét kiérdemelte, akik ismerték. A régi Kolozsvár, a régi szinhá/.i világ éppen úgy tisztában volt emberi és színészi értékeivel, mint a színház uj vezetősége és uj tagjai, akiket egyaránt mély részvéttel és megdöbbenéssel töltött el tragikus elmúlása. Megérdemli, hogy a nyilvánosság előtt is a megbecsülés és tiszteletadás elismerésével búcsúzzunk el tőle. Jlcuzzi le Részletes tudósítások számolnak be ar ról, hogy Budapesten megkezdődött az a harc, amelyet a belügyminiszter hirdeteV- a háborús élet vámszedöi és parazitái ellen. Az a kétnapos razzia, amelyet az ország fővárosában tartottak, többszáz őri- zetbevétellel fejeződött be. Olyan emberek kerültek rendőrkézre, akik minden szórakozóhelyen ott voltak, szemrebbenés nélkül nagy összegeket költöttek mulatozásokra, ,,fekete üzleteket“ kötöttek, kár. tyáztak és dorbézoltak, csak éppen azt nem tudta róluk senki, hogy tulajdonképpen mi a foglalkozásuk. Sokszor nagyon fogas kérdés, hogy valakinek van-e törvényesen bejelentett lakása és foglalkozása? Egyeseket nagyon kellemetlenül érint az ilyen hivatalos kiváncsiskodás, amelyre megfelelő választ legjobb igyekezetük mellett sem tudnak adni. A budapesti razzia első lépése i'olt annak az irtóhadjáratnak, amelyet o.szépszerié le kell folytatni a rendkívüli in- szonyok parazitái ellen. Faluhelyen épp. úgy, mint városban. Egyetlen nemzet, sem engedheti meg magának m?t a fényűzést, hogy semmittevők garázdálkodásénak szabad utat engedjen. A közerkölcsöt rontó törvényellenes üzelmeket azok kéz. deményezik, akik irtóznak a rendes munkától és egyik napról a másikra sötét üzletek hasznából akarnak megélni. A törvény szigora eddig is kérlelhetetlenül lesújtott azokra, akik nem tartották be a közbiztonságot és közellátást biztosító rendelkezéseket. Mégis szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy egyre gyakoribbá válnak az uzsoraügyek, a jogtalan ang.gi előnyök szerzése miatt induló eljárások és a gazdasági rendet veszélyeztető bűncselekmények. Ezt csak arra magyaráz, hatjuk, hogy a nagyközönség napról-non ra kisértéseknek volt kitéve olyanok részéről, akik az életnek csak a könnyű oldalát nézték és bűncselekménytől riadtak vissza, ha arról volt szó, hogy pénzt szerezhessenek. A most érvéiyhe lépett rendőrhatósági rendelkezések vem. irányulnak a tisztességes polgárok ellen. Senki se gondolja tehát, hogy a rendőri ellenőrzés meg akarja támadni ,,az én házam, az én váram“ elvét. Abban nincs kivetni való, ha néhány jóbarát meghat társaskörben együtt marad, de ahhez igenis köze van a hatóságoknak, ha ez a baráti összejövetel kihívó dorbézoU.^ó fajul. Nemzeti méltóságunknak tartozunk azzal, hogy ne veszélyeztesse a közhaagv. latot felelőtlen és meggondolatlan dari- dózás. Akik maguktól nem jönnek rá erre, azokat a hatóságok kell észretéri.sék. Biztosan hisszük, hogy a belügyminis Ceri rendelkezéseknek meg lesz a kellő fogj • natja, mert nehéz órákat élünk, amelyekben tiszta lélekre és tiszta fejre van szükség. * A kolozsvári kir. törvényszék elnökétől. 1943. El. XV. F. 19. szám. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY állandó bírósági szakértői állásokra. A koiozsvári kir. törvényszéknél 1 építész, i földmérő, 2 gazdasági és 1 Írásszakértői állandó bírósági szakértői állásra a kir. Igazságügyminiszter Ur a Budapesti Köz lön.y 1943. évi május 3-án megjelent számában pályázatot hirdetett. A pályázat határideje 1943. évi május hó 22. napja. A pályázati kérvényeket hozzám kell benyújtani. A részletes pályázati feltételek a kir. törvényszék, valamint a kolozsvári, bánffyhunyadi és hidalmási kir. járásbiróságok hirdetményi tábláin tekinthetők meg. Kolozsvár, 1943. évi május hó ii. Csipkés Ödön kir. törvényszéki elnök. Az Ellenzék mindennap éretted harcol. Olvasd és terjeszd ismeréseid kftzt. / 1
