Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-12 / 106. szám
W K. X 1 9 í 3 májat IX ELLENZÉK 3 _ Ma délután hal órakor hirdetnek Ítéletet a kolozsvári zsirpanama ügyében Elhangzottak a perbeszédek Torok Árpád és társainak^ bűnügyében KOLOZSVÁR, május 13. Szerdán dcí- >ía előtt 9 órakor folytatta tovább a törvény>sa szék mellett működő uzsorabiróság hár;rn mastanácsa Vitos Pál dr. törvényszéki‘lăsa nácselnök elnökletével a másfél év előtti as zsirvisszaélések bünperének főtárgyalóba sát. A tárgyalás első napja, amint arról tegnap részletesen beszámoltunk, a vádol lottak és a tanuk kihallgatásával telt el. A A tárgyalás második napján a különböző sa szakvélemények hangzottak el, majd isin mertették a periratokat, s azután került, oa sor az ügyészi vádbeszédre és a védőbesa szédekre. S*«!í vélemények Az érdeklődéssel kisért per második tárgyalási napján Albrecht Zoltán dr. |ü ügyész indítványára újból kihallgatlak. az l9 egyik koronatanút, Juhász László mérnököt, a városi Husárugyár vezetőjét, aki annakidején az Élelmiszeripar KK 1-nak is vezető tagja volt. Juhász mérnöktől elsősorban azt kérdezte az elnök, hogy milyen hatásköre volt az Élelmiszeriparnál Török Árpádnak és az üzem azeiöiti tulajdonosának, Vlád Jánosnak? Juhász mérnök vallomásában elmondotta, hogy általában Török Árpád intézkedett az üzemben, de ugyanakkor Vlád Jánosnak is volt hatásköre az üzemben és az o utasításait is végrehajtották. Egyénként Vlád János és Török Árpád között több- izben összetűzés is volt a hatáskör miatt. A koronatanú vallomása közben az emök Török Árpádot is megkérdezte, mire az azt válaszolta, hogy az üzem egesz ügy- i menetében Vlád János tanácsai szarint járt el és az ő rendszerét követte, Eziuán felolvasták a védelem kérésére azt a rendőrségi jegyzőkönyvet, mely szerint Vlád János Török Árpád ellen aknamun- f kát folytatott. A Husárugyár jelenlegi igazgatójának újabb kihallgatása után Tibiéi János hentessegédet hallgatta ki a bíróság. Tib- lea János a cég második számú fiókjának volt a vezetője, s vallomásában azt mondotta, hogy mindig a hatóságilag megállapított áron árultak, mert erre Török Árpádtól kaptak utasítást. Azt is kijelentette, hogy a ténylegesen átvett árumeny- nyiségen felül számlázott zsírért egyéb ellenértéket kaptak, májat, csontot és másefélét. Közben Török Árpádhoz is több kérdést intéz a bíróság, mire Torok kijelentette, hogy a fiókok májat, csontot és zsirpapirt mindig ingyen kaptak az üzemtől. Ezután azt kérdezte az elnök Tiblea Jánostól, igaz-e, hogy egy 200 pengős pénzbüntetését az üzem fizette ki? A tanú erre azt válaszolta, hogy igaz, mire az elnök megjegyezte, hogy — eszerint a vállalat azonosította magát az árdrágítás tényével. A hentessegéd válaszában ezt' azzal magyarázta, hogy az ő fizetése kevés volt s a 200 pengős büntetést ezért fizette ki helyette az üzem. Tiblea János további vallomásából megállapította a bíróság, hogy 1941 augusztusáig 7079 pengő többlete volt a Tiblea által vezetett fióknak, ami jóval több volt, mint a többi fiókok többlete. A tanú ezt azzal magyarázta, hogy az árut személyesen vette át, az minőig nehány deka többletet tartalmazott, úgy hogy havonta 90 kilót is kitett. Ebből származott a 7000 pengős többlet. A bíróság megeskette a tanút. Vlád |á nosra hárilja a fele« lőtségei Torok Árpád Az elnök kérdésére a továbbiakban Török Árpád kijelentette, hogy nyugodt lelkiismerettel megesküdhetik arra, hogy mindenben Vlád János útbaigazítását követté, aki őt állandóan azzal biztatta, hogy ő is igy vezette a dolgokat es semmi baj sem származhatik abból. Az ügyésznek arra az utalására, hogy Török Árpád a vizsgálat során az ügyészségen azt vallotta, hogy a hatósági árak' kai pem tudott kijönni, Török Árpád kijelentette, hogy ő az akkori vallomásában nem az árakat, hanem a szállítási költségeket értette. Miután ugyanis a szamosujvári sertések kifogytak, a Székelyföldről kellett szállítani. Ez pedig igen költséges volt, mert abban az időben nem állott rendelkezésükre vasúti összeköttetés. A továbbiakban Török Árpád kijelenti még, hogy nem bűnös, dé azt rtem tagadja, hogy hibázott azzal, hogy Vlád Jánosra hallgatott. Török Árpád védőügyvédje, Bartha Ignác dr., szakértői kihallgatást kért ezután és a bizonyítás kiegészítése végeit újabb tanukat jelentett be. Az ügyész szerint ez csak az ügy és a tárgyalás késleltetését vonná maga után, ezért ellenezte a bí- zonyitás-kiegészitést. A bíróság el is utasította az indítványt, majd felolvasták a periratok között levő szakértői véleményeket. Ennek megtörténte után a bizonyítási eljárás be is fejeződött s Vitos Pál dr. elnök a vád képviselőjének adta át a szót. Szigorú büntetési leér az ügyész Albrecht. Zoltán dr. ügyész vádfceszé- cle megkezdése előtt bejelentette, hogy Pethő Károly harmadrendű vádlott ellen elejti a vádat, mert vele kapcsolatban nem lát fennforogni bűncselekményt. Az ügyészi bejelentésre az elnök azonnal meg is szüntette a további bűnvádi eljárást Pethő Károllyal szemben, aki erre el is hagyta a vádlottak padját. Ezután az ügyész Pap Mihály ellen ţsak egyrendbeli bűntett miatt emelt vádat, mig Muradin Mártonnal szemben is elejtette a vádnak Vigh Bélával kapcsolatos részét. A többi vádpontokat ugyanakkor fenntartotta. Az ügyész vádbeszéde elején az igazságszolgáltatás eszmei értelemben való hivatásáról szólt, arról az igazságszolgáltatásról, amelynek — mint mondotta — azt köszönhetjük, hogy rend és fegyelem uralkodik hazánkban. Rövid bevezetője után az elsőrendű vádlottról beszélt. Elmondta, hogy a felszabadulás után mint tisztességes magyar husiparos mestert az a megtiszteltetés érte, hogy a bíróság meghívta tagjai sorába szakértőként s ugyanakkor személyével kapcsolatban ez a jelen árdrágitási ügy pattant ki. Feltárta a vádbeszéd a pernek minden részletét, majd cáfolta a védelemnek, a főtárgyalás során emelt kifogásait. Arra vonatkozólag, hogy a per tárgyalása folyamán a távollevő Vlád János személye is egyre előtérbe került, az ügyész ezt mondta: a közöttük lezajlott nézeteltéréseket ugyan nem ismerem, de azt látom, hogy a tényekben Vládnak nem volt szerepe. Ezután részletezte az elsőrendű vádlott elleni vádpontokat; majd a tettestársnak minősített Muradin Márton, Szász István, Papp Mihály és Demény Márton vádlottak cselekményeit vázolta. Végül megállapította, hogy nem nyomorúság és szegénység indította a vádlottakat tettük elkövetésére és ezért nem lát fennforogni enyhítő körülményeket. Szigorú büntetést kért az összes vádlottakkal szemben. A védői» eszédek A közel egy óráig tartó hatalmas vádbeszéd után Török Árpád védője, ck\ Bartha Ignác mondotta el védőbeszédét. Mindenekelőtt azt vázolta, hogy a fele- lősségrevonás és a vád tárgyát képező cselekedet elkövetése óta eltelt évek miatt ma talán jóval súlyosabbnak tűnhetik fel védence helyzete, mert a közszükségleti cikkek terén mutatkozó hiányok miatt ma nyomasztóbban hatnak a közvéleményre és általában mindenre a hasonló cselekmények. Ezért arra kéri mindenekelőtt a bíróságot, hogy a két évvel ezelőtti helyzetet mérlegelve bírálja el az ügyet. Ezután az egyes vádpontokat sorolta Egyetem Mozgóban csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap délelőtt 11 órakor : Eladó birtok Főszerepekben : Páger Antal és Szeloczky fel és mindegyiket igyekezett megvilágítani védence szempontjából. Felmentő., vagy legrosszabb esetben enyhe ítéletet kért. Bartha Ignác dr. védőbeszéde után Monduk Béla dr., Muradin Márton védőügyvédje mondotta gl beszédét, aki szintén felmentést kért. Végül a Papp Mihály védelmében felszólaló Baróthy István dr. ügyvéd is védence felmentését kérte. 4z ci<o'só szó jogán A vád és védőbeszédek elhangzása után Vitos Pál dr. elnök felszólítására a vádlottak szóltak még az utolsó szó jogán. Török Árpád megismételte röviden régebbi vallomását, mely szerint Vlád János miatt került a vádlottak padjára. Kijelentette, hogy a város fogyasztó közönségét sohasem akarta megkárosítani. A többi vádlottak is ártatlanságukat hangoztatták. Az uzsorabiróság ezután rövid ideig tartó tanácskozásra vonult vissza, majd az elnök bejelentette, hogy az ítéletet ma, csütörtökön délután 6 órakor hirdeti ki. Többszáz rovott múltú, foglalkozás- nélküli és üzérkedő egyént vettek őrizetbe a kétnapos budapesti razzián Megkezdődött a küzdelem a háborús élet parazitái ellen BUDAPEST, május 13. A belügyminiszternek néhány nappal ezelőtt a háborús élet élősködői ellen kiadott rendelete után a rendőri hatóságok már megkezdték ellenőritdi- két. Az első nagyarányú razzia hétfőn e> kedden zajlott le Budapesten. Az ellenőrzés során már eddig is többszázan kerültek a rendőrségre. Az őrizetbevettek legnagyobb részének nincs állandó foglalkozása, alkalmi üzletekből, kártyából és láncolásból él. A nagyarányú razzia részletes eredményét még nem'hozták nyilvánosságra, de az eddigi megállapítások szerint az őrizetbévettek közül igen sokat internálni lopnak. A budapesti kétnapos razziáról az alábbiakban számolunk be: Defektivesooortok átkutatták az egész fővárost A kétnapos általános razziát többórás tanácskozás előzte meg. A rendőrség vezetői aprólékos körültekintéssel jelölték ki azokat a helyeket, ahol az ellenőrzést elsősorban is végre kell hajtani. Több detektivesoportot állítottak össze különböző megbízatásokkal. Az egyik csoport a munkatábor elől bujká- lókat, vagy az onnan megszökötteket kutatta.. A másik csoport a kávéházakat látogatta végig és összeszedte a kártyázó, naplopó és láncoló foglalkozásnélkülieket. A harmadik csoport a tömegszállásokat ellenőrizte, ahova előszeretettel húzódnak be a rovottmultualr, fővárosból kitiltottak és a külföldről beszivárgott zsidók. Rendürkésre kerültek az alvilág hírességei Az alaposan kidolgozott terv alapján, többszáz rendőr detektívek vezetésével szinte cgy- időben szállta meg a főváros különböző pontjait és gyűrűbe járták a körzetben tartózkodókat. ötven tfetektiv és rendőr szállott ki a Kőbánya és Ferencváros mellékutcáinak ismertebb alvilági gyülekezőhelyeire. Itt 23 férfit és 24 nőt fogtak el. Valamennviről megállapították, hogy rovottmultuak. F.bben a gyűrűben került kézre az európai hirhedt- ségü 'zsebmetsző, a „Zsidó Feri“, továbbá a „Vörös Lala“, az áldetektiv, a „Nikotin Bözs- ke“ veszedelmes tolvajnő és „Szép Frici“, az alvilági nők ugyancsak hírhedt lovagja. A kávéházakat és klubbokat ellenőrzők csoportja a körúti és dunaparti kávéházak kártyaszobáit látogatta végig. A Bristol nagyszálló egyik szobájában tetten is értek egy társaságot, amely nagy 1 pénzben hazárdjátékot játszott. Az őrizet- bevettek vallomása szerint cgy-egy na- , gyohb játék során 10—20 ezer pengő is gazdát cserélt itt egyetlen éjszakán. A délutáni Duna-korzót egyszerre több oldalról szintén váratlanul lepték el a detektívek, olyan szoros gyűrűt vonva, bogy abból senki sem menekülhetett. Akinek nem volt rendben az igazoló irata, vagy gyanús volt, azt beszállították a főkapitányságra. A nagyarányú razzián őrizetbevettek személyi adatainak tisztázása még tart. Az őrizetbevettek közül soknak semmiféle igazoló irata nincs. Valószínűleg azzal, hogy irataikat eltüntették, régebbi és nagyobb bűntől igyekeztek szabadulni. Az előállítottak közül többekre internálás, munkaszolgálat, vagy hosszabb szabadságvesztés vár. Egyébként' a fővárosban rövidesen megkezdik a magánlakások ellenőrzését is. Hir szerint a háborús élősködők ellenőrzését a vidéki városokban és községekben is megkezdik. A SZÓFIAI MAGYAR KÖVET LÁTOGATÁST TETT MACEDÓNIÁBAN Szófiából jelenti az MTI: Jnngerth- Arnóthy Mihály szófiai magyar királyi követ, felesége társaságában visszaérkezett Szófiába egyhetes macedóniai körútjáról, amelynek során meglátogatta az országrész nagyobb városait és turisztikai gócpontjait. SZAKOSZTÁLYT ALAKÍTANAK ER- DÉLY KISÁLLATTENYÉSZTŐI. Az EMGE felhívja a baromfi- és házinyulte- nvésztés iránt érdeklődő gazdák figyelmét arra, hogy az egyesület a kisállattenyésztés népszerűsítése, terjesztése és szakszerű irányítása érdekében kisállattenyésztő szakosztályt alakit. A szakosztály alakuló gyűlése május 15-én délután fél 5 órakor lesz az egyesület kolozsvári székházában, melyre az érdeklődő gazdákat meghívja. 1943 május 13-án este 7 órakor a Mátyás Király Diákházban ^ Böszörményi Nagy Béla zongoraestje! 1 Műsoron: BACH, BEETHOVEN, WAGNER, DEBUSSY és BARTÓK. Jegyelővétel az IBUSZ MENETJEGY IRODÁNÁL.
