Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-07 / 102. szám

_*_______________________

KITEKINTÉS A VILÁGBA

Irta: HESZKE BÉLA

ELLENZÉK

kt^yfölöfileg-kciidós rendezéséről széleskörű figyelmet iidenuíl. A lajtála <soi«át a tudás tárgyilagosságával néző, alapúé s/akitudásu ncn zetpoUI'ikus szélű nu>g n érnél nyelven az „Ungarn" májúéi 6/Amában, amelynek többi közleményére még veszti lóriink.

THAIS

A Bibliotheca Ízléses kiállitú.su „írástudók“ sorozatában ismét a magyar olvu- só kezébe került Anutole France ,,Thais' ciniü történeti elbeszélése.

„Thais“ Anatole France irói pályájának legszerencsésebb korszakában, a mult század 90-es éveiben született. Költői szépségű, színes stílusa, érdekes meséje Louis Gáliét arra ösztökélte, hogy há- romfelvonasos operaszöveget írjon belőle, amelyhez Massanet komponált finom zenét. Magyar nyelvre már a megjelenés után három évre, 1893-ban lefordította Szabó Ferenc. A most megjelenő kitűnő magyar fordítás Szerb Antal fordítói tehetségét dicséri.

Több mint egy fél évszázad távlatában most is elgyönyörködünk Anatole France ragyogó stílusában. Azt azonban már megdöntve látjuk, amit Lemaitre mondott erről a sátáni iróniáju voltaireiánus- ról: „Anatole France a latin szellem utolsó virágja". Du Gard, Duhamel, Hanriac és Valéry szellemében uj és szebb „virágok“ nyíltak a latinság dicsőségére Anatole Francé elmúlása után.

A „hamis élvezetek katlanából“ a térítés világosságába került Paphnutius és Thais, a „vétekben élő“ alexandriai nő ördögi története elsősorban stílusában lepi meg a mai olvasót. A stiliszta Anatole France minden erénye tündököl a mü lapjain. A korhű észjárás közvetítésében azonban mindegyre felbukkan a gyakran emlegetett Anatole France-i hiba; ami minden történelmi korrajznak általános hibája; szerzőjük látja és ismeri ugyan a régi kort, de annak képeit csak akkor adja, amikor már sikerült neki saját lelkén át a vonások rendjét és arányait megváltoztatni.

GYERMEKEK — A HÁB0RU9 ÉLETMÓDRÓL

................................. Alit I

Érdekes ankitrol számol he a „Neue Züricher Zeitung", >,ag) későt e hozzánk érkezett húsvéti száma. A svájci Nemzeti Újjáépítési Egyesület körkérdést intézett 12.000 család gyermekeihez, őszinte választ kért erre a kérdésre:

„Szenvedütik-e a háború alatt?“

A svájci nebulók dicséretreméltó őszinteséggel feleltek a kérdésre. A feleletekből kitűnik, hogy bár Svájc semleges állam,, mégis nagyon érzik a lakói, hogy államuk körül széles a világon embertelen küzdelem folyik, amelynek kihatásaitól, hátrányaitól ők sem mentesíthetik mázukat. A gyermekek sokmindenről panasz* ódnak. Sokan, talán legtöbben az ételadagok csökkenését róják fel elsősorban. Sok a pana'7. a/, elveszett vlelmir/erje

gyek miatt felmerülő problémára. Nagy sza y.id. bi a városlakó gyermekeknek arról pa nasz.kodik, hogy kévét a pénz otthon » emiatt nem tudlak beváltam a ku ülönböző jegyeke. IJuywcutk váron gyermekek panaszkodnak feleleteikben szüleik körében tapasztalt híva tátin li és foglalkozásbeU gondjaikról. (Áru hiány, tmunkáshiány, nyersunyagbtány). Igv panaszkodnak ,1 svájci gyermekek, akik meg nem 1 minik a legfájdalniasabb panaszt, mely így kezdődik• . Hadiárva vagyok..."

Az ankétet rendező nemzeti egyesület a kapott vá'aszókat kicserélte a különböző vidékek lakói Között. \/ároslakok megkaptak a vidékiek, falusiak vallomásait és viszont. A közvélemény kiegyenlíti senil: erdekes módja ez. zi városiak' olvashatták, hogy milyen gund, mennyi munka eredménye az, hogy rendesen megkapják az őstermelők terményeit, a falu- ' siak pi dig olvas! attak, hogy bizony még egy I semleges államban sem jelent nagy gondtalan- ' ságot városlakónak lenni. Vájjon, hogy valla- I nának a finn gyermekikr Azt hisszük, hogy i ők már nem érzik szükségét a vallomásnak,

'■ mert ők többet tettek:

I Vállaltak!

; NYUGATI ŐRJÁRAT

REMBRANDT é’étiből merítette Henk Ba- I dung holland zeneszei7<"> uj operájának cselek- } menyét. Az operát ai hágai Kammeropernben

j fogjak bemutatni.

A „NEUEN HEIMATBLÄTTER'' cimü lüö- ! szaki közleményt ezentúl „Deutsche Forsehun- i gen ln Ungarn" címmel lógja megjelentetni a i magyarországi német népcsoport vezetősége —

i ahogy ezt a Das Reichban olvassuk.

1 NIZZABAN nagyszabású Bach-ilnnepsi gre j készülinelc. A „Candide" riviórai leveezője ! ţfzerint hetszáz iskolás fiú és leány fogja énc- j kelni Bach legszebb kantátéit. í KÜLÖNLEGES illírét készítettek Pirlsban a ; tél folyamán. Paul Collíné, a film rendezője, 1 ugyanLs csak olyan szereplőket szerepeltetett 1 a filmben, akik németországi fogolytáborokból j kerültek haza a csereakció folytán. A film , cime: „Adhtmai, bandit d'honneur" (Adhémal, i a tiszteletbeli rabló.) A furcsa filmesek most j elhatározták, hogy csak olyan szöveget visz- j nek filmre, amelyet németországi fogolyl.it "o- rokóbl kapnak még olt tartózkodó társaiktól.

PIERRE VEBER, a nálunk is jóii«nof!l francia vigjaték67er7.ő darabot irt, amely nyitódarabja lesz az újból üzembe helyezett Théatre des Capucinesnek. Veber uj darabjának furcsa cime: ,,Une femme por jour" (Naponta egy mS).

DEBUSSY halálának 25. évfordulójáról na. gyón egyszeri! zenei műsor keretében emlékeztek a párisiak. Egy kenuért volt mindössze. A „Le Jour" zenei kritikusa hosszú cikket irt a túlzottan szerény emlékezés szürkesége ellen.

FLAUBERT teljes levelezését most jelenle'.ték. meg Párisban. A bőven kommentált leveles- könyvet Georges Normandy rendezte 6ajtó alá.

MGR. CALVET, a párisi Katolikus Akadémia nektera BaudrUlart érsek helyére pályázik a Francia Akadémián. Calvet nevét világszerte ismertté tették dogmatikai müvei.

NÉMETORSZÁGBAN rendelet je’enó meg, amelynek értelmében ifjúsági és szórakoztató célzatú müveket csak fűzve szabad kiadni.

FRIED WALTER és PAUL BEYER „Dorímu- slk" című vigoperáját sikerrel mutatták Ue Wiesbadenben. Ermanno Wolt Ferrari: „Der Kuckuck von Theben" cimü operájának pedig Hannoverben volt az ősbemutatója.

GRIEG 6zü’etc«ének századik évfordulójára a norvég pos*a emlékbé’yeget fog kibocsátani. A bélyegek junius 15-én kerülnek forgalomba.

HtiéU ft hnts-tuúsiaüet a uöCgfyéb&t?

FELEKEN TULI IRODALMUNK SZÁMADÁSA

Az „Erdeit, részi Muzeum“ most megjelent 1943. cin 1. kötete közli a romániai magyar irodalom 1940. és 1941. bibliográfiáját.

 nagy gonddal összeállított ,,irodalmi számadást" Vita Zsigmond, a nagyenyedi kollégium tanóra készítette. Számok és adatok coia :<>lti meg a beszámolót. Rideg számok, lehangoló adatok. Egy lesza- kitottságban vergődő kultúra hősies fényjeleit, a magyar betű apró és kevésszámú lángjait jelképezik e számok, amelyeknek közléséhez kommentárt nem füzünk, r »v • * * . »* - ; **''

, t t » , 'V

Vita Zsigmond. akinek értékes irodalmi és művelődéspolitikai Írásait gyakran közölte az Ellenzék a ,,szomorú napokban", az 1940-i bibliográfiát a bécsi döntés után következő négyhavi magyar könyv term ősről és az 1941-i év IS romániai magyar kiadványairól készítette. A bécsi döntést követő négy hónap könyvtermelését elsősorban a naptárak képiú- selik (8 orb. = 50 százalék!). Az időszaki iradalom 47 százalékot, vagyis a könyvtermelésnek szinte felét teszi ki. Második helyen állanak a tudományos és ismeretterjesztő müvek (5 drb. ~ 29.4 százalék); a szépirodalom pedig két miivel szerepel (11.7 százalék). Egy-egy miivel szerepel a vallásos és a tankönyv-irodalom.

1941 -ben a romániai magyar kiadványom száma 48 volt. Megdöbbentő csökkenést jelent ez a szám a bécsi döntés előtt Erdélyben megjelent magyar kiadványok számához képest, mely évente átlag 250 mü i'olt. Meglepőbb a csökkenés, ha arra gondolunk, hogy a jelenlegi dél- erdélyi kiadványok 20.8 százaléka a Magyar kisebbségnek 8—21 lapos különlenyomata és a többi munkák nagyobbré- sze is csupán 1—2 iv terjedelmű kiad- vány. Ezek közül szépirodalmi alkotás nyolc mii, tehát 16.6 százalék. A bibliográfia alapján Vita Zsigmond megállapítja, hogy a bécsi döntés a romániai ma. gijar irodalom legnagyobbrészt ismeret- terjesztő jellegű.

A SZÉKELYSÉG JÖVŐJE

A Gál István kitűnő szerkesztésében megjelenő „Ungarn""' cimü havi szemle májusi számában értékes és alaposain dokumentált tanulmányt olvastunk dr. Venezisl József tollából a székely népfö’ösleg kérdéséről. (Die Zukunft der Szekler = A székelyek jövője).

Dr. Venczel József, a Teleki Pál Tudományos Intézet fiatal tudósa, az erdélyi földreformkérdés elismert szaktekintélye, világosan megfogalmazott, pontos adatokra támaszkodó tanulmányában tájékoztatja a német1 nyelvű olvasókat a Székely népfölösleg kérdéséről, amelyet nyugodt lelkiismerettel a legfonto- sabbb erdé’yi problémának nevezhetünk, ha arra gondolunk, hogy ezzel kapcsolatban azonnal egy egész 6or probléma jelentkezik, amelyik együtitvéve a jelenleg vizsgálandó ,erdélyi kérdést" jelentik. (Fö'dreform, telepítés, iparfejlesztés, talajavitás, ©frb.) Dr. Venczel József tollábó' már olvastunk egy alapos és számszerű adatokkal még jobban alátámasztott tanulmányt a „Székely népfölösleg. rol" a „Hitel“ 1942 áprilisi számában. A nagy- fontosságú kérdés minél szé'esehbköm propagálása érdekében nem látjuk haszonta’annak ezúttal és ezen a1 helyen is megemlékezni az alapos készültségü fiatal tudós tanulmányáról. ! A három székely megye lakóinak száma 1880. ban 343.373 volt. Ebből 1881 és 1890 között 21.879 lakos hagyta el 6ZŰJ®öldjátt 1891 és 1900 között 12.006 székely vett vándorbotot a kezébe. 1901 és 1913 között pedig 13.352 lakos keresetit egyebütt megélhetésit. 1913-tól ikezdődőleg ismerősek az Amerikába váoidor- ;1 okinak, a számadatai is. (6753). Hait évtized a'att, az első világháborúig körülbelül 60.000 székely vándorolt el szülőföldjéről. Ha ehhez számítjuk a román megszállás alatt elvándorolt 80.000 főnyi székelységet, megdöbbentő adatot kapunk: 140.000 székely hagy!© e’ szülőföldjét.

Ijesztően nagy szám!

A sztikelység egynegyede!

Mivel magyarázza Venczel József ezt a megdöbbentő arányú elvándorlást? A népsűrűség és a népet eltartó föld között megálla- pithaúó arányielanságga'. A Székelyföldön ugyanis a 100 katasztrális holdra eső népsűrűség 46.2 lélek, ami messze felülmúlja hazánk bármelyik népsiirüségi arányszámát. A székelyföld csak 300.00 embert tud eltartani. Ezzel szemben — Vencze’ József szerint — 500 ezer ember él ott. A székelység jövője tehát életterének problémájától függ. A székely élettér javítására pedig Venczel József két raegoldá-sit javasol:

Az élettér horizontális és vertiká’is kiterjesztését.

Vertikális kiterjesztésen Venczel József a Székelyföld minőségi és hozami feljavítását érti. A megoldás második módjaként a teiv- szeyüen végrehajtott telepítés látszik célirány osnaík, .Venczel József tanulmányaa .a, S7.it

NAGYVÁRAD, 1943 május hó.

A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonalnak legszebb szakasza az a rész, amely Révtől Eztánáig terjed. Alagutak váltogatják egymást sűrűn, gyönyörű szikluhegyek meredeznek a töltés felett, szűk völgyszorulatában zúgva rohan a Koros kristálytiszta vize. A vonat utasai ilyenkor a kocsi ablakaihoz ülnek, sőt már előre igyekeznek elfoglalni az állóhelyeket a folyósón, hogy zavartalanul gyönyörködhessenek a sok táji szépségben.

Aki csak a robogó vonat ablakából, futó benyomások alapján alkot képet erről a környékről, az többnyire nem is sejti, mennyi tündéri szépséget rejteget ez a vid'ék még a látottakon felül, néhány száz méterrel, vagy néhány kilométerrel beljebb. a hegyek között, a patakok völgyeiben.

Van ennek a környéknek tub'd olyan nevezetessége is, ami országos viszonylatban is egyedülálló, sőt egész Európában ritkaságszámba megy. Elsősorban ( sok barlang. Nincsen más olyan terület ( 2 országban, ahol annyi szép és aránylag nagyméretű cseppkőbarlang volna., mint n Bihar-hegység északi nyúlványaiban Rév és Barátka között. A barlangok közül a révi Zichy-barlang már évtizedek óta ismert és kedves kirándulóhelye volt az ifjúságnak és a tudományos kutatóknak. Azóta a Bihar-hegy- ségben a barlangok egész sorát tárták fel és tették hozzáférhetővé. Ezeknek a barlangoknak egyrészt: a mostani határon túl esik, azonban a határon innen is s-4c van. Keszier Hubert, a világhírű magyar barlangkutató nemrégen ismertette tudományi ran a Vársonkolyos közelében feltárt óriási méretű cseppkőbarlangot. melynek belsejében csodálatosan szép vízesések, buvó patakok és cseppkőképződmények váltakoznak.

A barlangokon kívül azonban igen sok más látnivaló is van ezen a környéken, a tündéri Jád-vblay, a Drágán völgye, a Krasznn.patak völgye és a Bisztravölgy, gyönyörű vízesésekkel. Nem is beszélve a számuilan kis hegyipatakról. Remek szép népviseletet lehet látni ezen a környéken, különösen vasárnaponként. Regényes várromok beszélnek a magyar mult nagyságairól.

Természetesnek találná az ember, hogy a nagyváradi és kolozsvári kirándulók százai keresik fel ezt a szép vidéket vasárnaponként. A. valóságban azonban éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Többször bejártam ezt a vidéket, de soha még kiránduló társasággal nem találkoztam. Nem. állíthatom természetesen azt, hogy egyáltalán nem járnak kirándulók ezen a indákén, de tömegesen bizonyára nem.. Ha összehasonlítjuk ennek a vidéknek helyzetét az ország bármely más nagyváros közelében levő szép tájával, egészen érthetetlennek tűnik ez a helyzet. A Bakonyt, Mecseket. Bükköt, Mátrát, sőt Kárpátalját és c. Székelyföld távolfekvő regényes indákéit is százával és ezrével járják a turisták és természetbarátok, min d Körö$ völgye* az ors-dakét naazu

1 9 i 3 májai 9.

80, j tékonycélu m. kir. államsorsjéték.

Főnyeremény :

40.000 aranypengő

29.360 nyeremény

420.000 pengő érlékben. Nyeremények :

20.000 ar. P

10.000 ar. P 2x5.000 ar. P 4x2.fi00 ar. P 6x2.000 ar. P

33x ‘ .000 ar. P

és még számos nagyobb és kisebb nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki.

Húzás junius 8-án.

Sorsjegy árak:

Egész : ar. P. 3.—.

Fél: ar.P. 1.50.

j Kapható osz'á'ysorsjegyfőelárusi- ! lóknál és dohánytőzsdékben.

városa — Nagyvárad és Kolozsvár — között egészen kihaltnak látszik.

Pedig ezt a vidéket nemcsak a természet iránti rajongásból kellene járnia a magyarságnak, különösen pedig a magyar ifjúságnak. Ezen a környéken a magyarság most kisebbségben él. Sok olyan község von itt, melynek valamikor magyar többsége volt és most a magyarság száma kis százalékra zsugorodott és ezt a töredéket is tovább őrli az állandó fogyatkozás. A 'magyar fiatalságnak, ezt a kérdést tanulmányozni szent kötelessége. Ezt a munkáját egyben öszekötheti a testet.lelket gyönyörködtető üdüléssel is.

Minden le.lkes, nemes gondolatok iránt fogékony müveit magyar ifjú számára nagyszerű élményt jelent egy ilyen kirándulás vagy tanulmányút. Mennyi nagyszerű benyomással, gazdagodik a városi ifjú lelke egy-egy magános hegyi- pasztorral folytatott beszélgetésben, milyen nagyszerű uj távlatok szélesednek ki lelkivilága előtt, amikor egy kis eldugott hegyifaluban ismerkedik ezzel a számara külön világot jelentő, tisztalelkü, jóindulatú néppel. Egészen uj, szxnpom- pás világot ismer itt meg, egy ugrásnyi- ra mindennapi életének színhelyétől. Aki egyszer saját elhatározásából felkeresi ezt a vidéket, bizonyára örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy újra ellátogasson oda cs maga lesz legjobb hírverője ismerősei között ennek a vidéknek és az itt reánk varó feladatoknak.

Ez a mun/ví. elsősorban a magyar ifjúság, különösen pedig a közeli két nagyváros, Kolozsvár és Nagyvárad magyar ifjúságának a feladata. Ebben kell nemes versenyre kelnie a két város diákságának, turistáinak és természetrajongóinak.,

A nagyváradi napi sajtóban legutóbb parázs vita indult meg afelett, hogy ki felelős a nagy múltú bihari turistaélet hanyatlásáért, illetve teljes megszűnéséért. Nagyvátadón ugyanis van turistaegyesü- let tagokkal, tisztikarral, különböző szakosztályokkal, turista élet azonban nincsen. A vitában sűrűn hangzanak el nyilatkozatok és ellennyilatkozatok. A felelősség kérdésének megállapítása azonban nem elég. Nem sokra megyünk ugyanis azzal, ha megállapítjuk, kit terhel a felelősség azért, hogy nincsen turistaélet és ezzel minden marad a régiben. Fel kell kelteni az érdeklődést az ifjúságban, különösen abban a részében, mely a felszabadulás után, az ország más részéből került át hozzánk, azok iránt a természeti szépségek és nemzeti szempontok iránt, melyeket az őslakók már ismernek.

Nagyváradiak, kolozsváriak alföldiek egyaránt itt találják legközelebb az „igazi hegyeket”, az ezer méteren felüli csúcsokat, üde havasi tájakat. Fel kell keresni azonban ezt a vidéket azért is — amit nem találunk, az elnémult harangokért, a viagyar múltért, de méginkább a magyar jói', ndőért.

NAGY 'ÁKOS.

Az Ellenzék mindennap éretted harcok Olvasd és terjeszd ismeri* geld kSodU/