Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-01 / 97. szám - 1943-05-03 / 98. szám
2 ELLENZÉK. # é* ■MII 19 4 3 májút 3. flrvay Árpád képviselői beszámolói (artolt Nagvsiaiontán le )'SS Il.ONT I, »/., ..<■ Nagys/.ilon tan .1 l'rdclyi P.irt elnöki tanácsot tanon, melyen megjelent a varos képviselője, Arv.iy Arp.ui is és dr. Szabó Lajos járási titkár. A nagyszámban megjelent elnöki tanácstagokat I'etery Lajos tagozati elnök üdvözölte és örömének adott kifejezést, hogy az elnöki tanács körében láthatja a város képviselőjét. Majd az. időszerű városi kérdéseket tette szóvá. Beszámolt arról, hogy a párt külön városi bizottságot alakított, amely különleges feladatául a városi köz- igazgatással összefüggő kérdések figyelemmel tartását kapta. Ezután felsorolta azokat a kívánságokat, amelyeket a tagozat képviselője elé óhajt tárni. Arvay Árpád az elnöki tanács meleg ünneplése közepette emelkedett szólásra. Beszámolt a nagyszalontaiak érdekében legutolsó látogatása óta kifejtett munkásságáról kijelentette, hogy teljes figyelemmel kívánja kasérni Nagyszalonta város ügyeit, éppúgy, mintha ennek a városnak ténylegesen polgára volna. Részletesen kitért a belpolitikai és külpolitikai helyzet ismertetésére. Ennek során hangsúlyozottan kiemelte azt a megbecsülést, amely Magyarország irányában mutatkozik. Rámutatott Kállay Miklós miniszterelnök római útjára és Kormányzó Urunknak Hitlernél tett látogatására. Végül más időszerű kérdések ismertetése után azt a szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy a háború befejezése után a világ nemzetei felismerik majd a magyar nép értékeit és biztosítják számára Közép- Európában a méltán megérdemelt szerepet. Majd dr. Szabó Lajos mondott lelkeshangu beszédet. Koós Ferenc tagozati titkár köszönte meg a vendégek fáradozását. TÖLTŐTOLLAK minden árban, minőségben nagy választékban az ^Ellenzék1, könyvesboltban. Km KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ A szovjet—lengyel diplomáciai viszony kiéleződésében uj jelenség a szovjet sajtónak az a mugaLutasa, amelyet vulás/.i- nüleg utasításra vett tel és amellyel hevesen es ironikusan támadja a londoni lengyel emigráns kormányt. Vannak olyan szovjet sajtóhangok is, amelyek németbarát gazembereknek nevezik Szi- korszky kormányéinak tagjait. Ilyen hangulatban hagyta el Römer gróf moszkvai lengyel nagykövet a szovjet fővárost, hogy Kujbiseven keresztül Tchcián felé folytassa útját. Érdekes, hogy a lengyel nagykövet elutazásakor a pályaudvaron megjelent a brit és az amerikai nagykövet, akik szívélyes búcsút vettek Römer gróftól. Kerr angol nagykövet a búcsú pillanatában egy üveg valódi skót wishkyvel ajándékozta meg a lengyel nagykövetet — jelenti a Transkontinent Press német távirati ügynökség az Associated Press távirata nyomán. Harold King, a Reuter munkatársa szerint, a török nagykövet is megjelent Römer gróf búcsúztatásán. A válság elkövetkezésének külsőségeiről a Dagens Nyheter svéd lap azt iija, hogy Molotov magához kérette a lengyel nagykövetet és felolvasta előtte az orosz jegyzéket. Römer nem volt hajlandó helyeselni a jegyzék tartalmát és érdemleges válasz nélkül visszatért szállójába. Másnap a szovjet külügyi népbiztos futárt küldött a lengyel nagykövethez és a futár cgv uj jegyzéket kézbesített, amelyet azonban Römer visszaküldött Molotov- nak. Orosz részről Londonban kijelentették, hogy mindkét jegyzéknek ugyanaz volt a tartalma és hogy a legexponáltabb helyen a „Prevatj“ orosz szó állt. ami a diplomáciai kapcsolatol: megszakítását je. lenti. A lengyel kormány magatartását angolszász körökben is rosszalással vették tudomásul. Brit hivatalos helyen nem is titkolták csalódásukat és kijelentették: „A lengyel kormány nem elégedett meg azzal, hogy tárgyilagosan foglaljon állást a szovjet kormány jegyzékével kapcsolatban, hanem ezt az alkalmat is megragadta, hogy újból leszögezze álláspontját ■mindazokban a kérdésekben, amelyek a Szovjettel kapcsolatos viszonyén terhelik, anélkül, hogy ez, angol felfogás szerint, szükséges lett volna. A lengyel emigráns kormánynak ez a mafţitartâsa még jobban megerősítette, a szovjetkormányt szigorú elutasító szándékában. A lengyel emigránsok mostarii engedékenysége az angol és amerikai megfigyelők egybehangzó felfogása szerint még jobban megszilárdította a Kreml engesztelhetetlenségét“. Különös érdeklődésre tarthat számot a Pravdának, a szovjetkormány hivatalos lapjának ugyanazon számában megjelent két cikke. Az egyik cjkknek a eirne „Lengyel fordulat Hitler szolgálatában“, a következők olvashatók: Az imperialista lengyel körök már hosszú idő óta sajtójukban, a rádióban és a lengyel miniszterek beszédeiben igényt támasztanak Szovjet- Ukrajnára, szovjet í éhéi Oroszországra és Fzovjet-Litvániára. A másik cikkben, amelynek a cime: „Hitleri hóhéiok és a lengyel kormány“, mint a Iranskcnti- nent Press, a Neue Züricher Zeitung nyomán jelenti, a szovjet lap azt kiiogúsoija, hogy a lengyelek nem tartják tiszteletben az ukrán nép történelmi jogait. A Budapesti Tudósitó londoni távirata Szikorszkyék meghátrálásáról számoi be A távirat szerint a lengyel emigráns kormány hivatalos hírügynöksége utján közleményt adott ki, amelyben rámutat arra, hogy hatálytalannak tekinti a nemzetközi Vöröskereszthez intézet beadványai. A közlemény megemlíti, hogy a Vöröskereszt is utalt azokra a nehézségekre, amelyek a katyni tömegsírok ügyének kivizsgálásában állanak. A tárgyalások, amelyek kétségtelenül folyamaiban vannak, a hét elejére még mindig nem hozták meg u tisztulást <■ arra lehet számítani, hogy még nehány napig változatlanul a lengyel- -szovjet vj s/.ály kérdése áll a diplomáciai érdeklő- dés középpontjában. a FJavolini volt olasz népnevelésügyi miniszter a Messageroban irt vezércikkében élesen elitéli azokat az északamerikai repülőket, akik Grossettora bombák mellett robbanó töltőtollakat és ceruzákat < ; dobtak és amelynek főleg gyermekek estek áldozatul. A felnőttek tisztában vannak azzal — Írja Pavolini —, hogy milyen veszélyesek az ilyen ledobott megtévesztő tárgyak s igy ez a harcmoaor az ítélet- nélküli gyermekek ellen irányul. a Nagybritannia az Egyesült Államok és Kanada között Washingtonban megtartott tengerészeti értekezleten elhatározták, hogy ezentúl Anglia és Kanada visel a felelősséget az Atlanti-óceán északi részén haladó hajókara,vánok védelméért. A finn képviselőház külügyi bizottsága megvizsgálta a finn kormány multévi külpolitikai tevékenységéről szóló jelentest és megjegyzéseket fűzött hozzá. Érdekes a megjegyzésnek az a része, amelyben a külügyi bizottság felhívja a finn kormány figyelmét az északi államokkal való fokozott együttműködésre. A finn különbéke kérdése Mannerheim tábornagy svájci utjával kapcsolatban ismét felszínre vetődött. A tábornagy utjával összefüggésben a londoni kommentárok azt a magyarázatot adták, hogy Mannerheim lemondott lőparancsnoki tisztéről és végleg Svájcban marad. Ezt az állítást Helsinkiben határozottan cáfolják. N. J. Tizenkétéves korában már hangversenyezett Martzy Johanna Beszélgetés Csiliéry Bélával és Martzy Johannával, a filharmonikusok mai koncertjének vendégeivel KOLOZSVÁR, május j. Martzy Joharmá- | val a i8 eves hegedümüvésznővel beszélge- I tünk, aki Mengelberg szerint is a zenevilág egyik nagy Ígérete. Mult évben szerepelt együtt Martzy Johanna Budapesten a világhírű karmesterrel és Mengelberg az előadás után úgy nyilatkozott, hogyha a fiatal hege- dümüvésznő az eddigi vonalon halad, a világ legelső hegedűművészei közé emelkedhetik. Magas, nyúlánk termetű nő Martzy Johanna. Alig i8 éves. (Édesapja, Martzy Mihály jelenleg is a Bánáti Magyar Népközösseg elnöke és Temesváron él.) — Mióta hegedül? — kérdezem. — Hatéves korom óta — felel közvetlenül. — Első tanítómestereim után Gabriel Ferencnél tanultam Budapesten. Önála végeztem az Akadémiát. — Tehát csodagyermeknek indult? . . . — Isten ments! Nem vagyok gyermek * és az, hogy megtanultam hegedülni, nem csoda. Komoly tanulmányok és komoly elmélyülés eredménye. — Mikor volt az első önálló koncertje? — 12 éves koromban Budapesten. Még nem volt külföldön, bár hívták. Előbb itthon akar nevet szerezni. Már két- izben játszott Kolozsváron. Ez a harmadik szereplese, a Filharmóniai Társaság estje keretében. Elmondja még, hogy nagyon készült erre az estre, mert ismeri Kolozsvár közönségének nagy zenei kultúráját. Négy órát gyakorol naponta 1713-ból való Tommoni-hege- düjén. Arra a kérdésre, mik a művészi ambiciói, azt válaszolja, hogy hegedülni akar. Minél többet és minél jobban. — És a ferjhezmenés? ' — Szó sincs róla. Csak a zene érdekel. Remélem, a kolozsvári közönség is ugyanolyan szeretettel fogad majd, mint amilyen 'várakozással én jöttem Kolozsvárra. Nyilatkozik a vendég- karmester A Filharmóniai Társaság hétfői zeneestjét ’ vendégkarmester, a Székesfővárosi Zenekar igazgató-karmestere: Csilléry Béla dirigálja. A karmester szintén a fiatal magyar muzsikusok gárdájából való. Alig 28 éves. Még nem járt Kolozsvárt, de már dirigált Breslauban, 1 Münchenben, legutóbb pedig Szegeden és Újvidéken. — Magyarországon Kolozsváron kívül ez két vidéki város az, ahol komolynak Helyezhető zenei élet folyik — mondja Csilléry Béla. —■ Kolozsváron a Nemzeti Színház körül kialakult zenei élet é. kultúra rövidesen éreztetni fogja hatását szélesebb körökben is. Sajnos, Magyarországon a főváros szívja magához a muzsikusokat, ellentétben Németországgal és Olaszországgal, ahol a kisvárosoknak is megvan az önálló zenei élete. A kolozsvári jelenség a jövő utánpótlása szempontjából is örvendetes. — Kiket szeret dirigálni? — Mindent, ami jó zene. Elsősorban terme szeresen a nagy klasszikusokat: Bachot, MoBUDAPEST, május 3. (MOT.) A j haditudósító osztály a Pesti Vigrado j termeiben kiállítást rendezett, melyben a magyar katona hősi harcait és a haditudósítók munkáját tárták a szemlélők elé. A kiállítást vasárnap délelőtt vitéz Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter nyitotta meg. — A korszerű háború teremtette meg a hadi-tudósítás mostani szervezetét — mondotta többek között — BUDAPEST, május 3. (Az Ellenzék tudósítójának telefonjelentése.) A budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Királyi Operaház Örökös Tagjai Egyesületének vasárnap megtartott közgyűlésén ünnepélyes keretek között iktatták a tagok so rába a kolozsvári Nemzeti Színház mult év folyamán kinevezett örökös tagjait: Laczkó Arankát, Ö. Benes Ilonát és Rét- hely Ödönt. A beiktatáson a gyengélkedő Tóth Elek nem jelenhetett meg. A díszközgyűlést az Operaház társalgójában tartották. A kultuszminisztérium képviseletében báró Wlassits Gyula államtitkár, vitéz Haász Aladár min. osztályfőnök és Mészáros Sándor titkár, az Operaház nevében Márkus László igazgató jelent meg, de nagyszámban ott voltak a budapesti Nemzeti Szinház és Opezartor, Beethovent, Brahmsot, akikről úgy érzem, közel állanak hozzám, de szívesen vezényelem a modern muzsika darabjait is. Mind g arra törekedtem, hogy élő nagy magyar zeneszerzők müvei is szerepeljenek műsoromon. Bartók és Kodály mellett külföldön is mindig műsorra vettem Visky Jánost, Veress Sándort, Farkas Ferenc és a többiek szerzeményeit. Visky „Szimfonikus Suite“-je most is előadásra kerül. Nem lesz nehéz dolgom: Badaházy Fehér Miklós és Bálint Dezső, a két kiváló koncertmester és a szólógordonkás, Tokai András nagv segítségemre voltak. Próbáltam is már velük, de hiszen ismerem tudásukat már a fővárosi zenekarból is. Nagyon meg vagyok elégedve a zenekarral. Külön próbáltam a fúvósokkal és külön a vonósokkal. Minden elismerésem Vaszy Viktoré, aki rövid másfél év alatt összehozta ezt a nagyszerű zenekart. (ó). és a mai haditudósító szintén katona, aki fegyveres bajtársa a harcoló katonának és a leghívebb szemlélője az eseményeknek. Ezt bizonyítják azok a hősihalottak, akik a haditudósítók soraiban áldozták életüket hivatásuknak. A megjelent előkelőségek ezután végigjárták a kiállítást és a legteljesebb elismerésüket fejezték ki a látottak felett. raház tagjai is, valamint mindkét állami szinház valamennyi örökös tagja. A kolozsvári Nemzeti Színházat báró Kemény János főigazgató és Mihályfi Béla igazgató, mig a szinház tagjait a fővárosban filmező Tompa Sándor képviselte. Ott láttuk a megjelentek között Kiss Ferencet, Urai Tivadart és Palló Imrét. A kolozsvári Nemzeti Szinház igazgatói és örökös tagjai az elnöki emelvénnyel szemben az első sorban foglaltak helyet. Székelyhidy Ferenc dr. egyesületi elnök megnyitó beszédében harcoló katonáinkról emlékezett meg elsősorban és éltette a Kormányzó Urat. Ezután köszöntötte báró Vlasits államtitkárt és vitéz Haász Aladárt, akik mindig a legnagyobb megértéssel viseltettek a szinház problémái iránt. — Mint Kolozsvár ősi városának zászló, vivője — folytatta Székelyhidy Ferenc dr. —, nagy örömmel üdvözlöm a kolozsvári Nemzeti Szinház újonnan kinevezett, örökös tagjait, akik mától fogva mihoz- zánk tartoznak és a mi testületünk tisztelt és becsült tagjai. Boldog vagyok, hogy én üdvözölhetem őket elsőként. Isten hozta önöket! Az elnöki megnyitó után a jelenlévők szerencsekivánataikat fejezték ki Laczkó Arankának, Benes Ilonának és Réthely Ödönnek, akiket a szeretet és megbecsülés minden jelével elhalmozták. Ezután került sor a közgyűlés tárgysorozatára. Vitéz Garamszeghy Sándor az elhunyt Pethő Attiláról, Palló Imre pedig Mihályi Ferenc baritonistáról mondotr emlékbeszédet, majd Czávoczky Zoltán és Walter R.ózsi székfoglalója következett. Nagy tapssal fogadta a közgyűlés azt a javaslatot, hogy a kolozsvári Nemzeti Szinház örökös tagjai ezután ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a többi állami színházi örökös tagok. Az elnök bejelentette, hogy a javaslatot már fölterjesztették a kultuszminiszterhez. Az ünnepélyes beiktatás után beszélgettünk a három kitüntetett kolozsvári művésszel. — Ha el is kerültem Kolozsvárról — mondotta munkatársunknak Laczkó Aranka —, örökké a kolozsvári színházhoz tartozónak érzem magam. Benes Ilona igy nyilatkozott: „Kimondhatatlanul boldog vagyok ezért a gyönyörű kitüntetésért. Réthely Ödön nyilatkozata: „Jól esik a felénk áradó szeretet, mert érezzük, hogy szívből fakadó volt.“ A megjelent előkelőségek és művészek a díszközgyűlés után újból gratuláltak a három uj kolozsvári örökös tagnak, akik legközelebb mondják el székfoglalójukat.’ KIFOSZTOTTAK A STOCKHOLMI NEMZETI MÚZEUMOT. Stockholmból jelenti a DNB: A stockholmi nemzeti múzeumnak egész sor értékes képét ellopták. A rendőrség erélyes nyomozást indi- tott. Nagy kulturhistóriai értékű anyagra1 van szó. „A mai h&diíudósitó szintén I“ — mondotta a haditudősitó-otztá Iy kiállításának megnyitásén vitéz Nagy Vilmos honvédelmi miniszter Laczkó Arankát, Ö. Benes Ilonát és Réthely Ödönt ünnepélyes keretek között iktatta tagjai sorába - az állami színházak örökös tagjainak egyesülete
