Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-17 / 110. szám

1Í43 as 4j ü $ IS»

ELLSN2EK

Székely* Uányak pesti kalákába

Amint előttem megy s átvág a Szcrvitit-té- ren a zöiddé változott lámpa felé, olyan ismerős a tartása, sudár dereka s most amint egy kicsit oldalt fordul, megismerem. Hiszen ez Zsuzsi, a mi székely Zsuzsink, Gyergyó- ból. De hová lett, Istenem a szép hosszú var- koesa, melybe vasárnaponként piros- selyem szallagot kötött, s hol van a szőttese? Hová megy ez az elvárosiasodott Zsuzsi, piros pulóverben és rövid hajjal olyan sebesen, s any- nyira biztos léptekkel?

Mellcjelépek s megszólítom.

Csak elpirul s erről ráismerek. Már Öt eve is mindig elpirult, ha megszólították, ebben .nem táltozott, úgy látszik.

— Kezicsókolom — mondja —, né, hat Pesten van a kisasszony?

— És te Zsuzsi? Hová mésr?

— A kalákába — szól — s rámutat egy nagy emeletes házra a Ferenciek terén.

— Miféle kaláka ez, Zsuzsi? —- kérdezem s közben ízlelgetem a szó jó ízét. Milyen drága otthoni szó ez, s milyen jól esik halla ni ebben; a nagy siető, soha oda nem figyelő városban.

— Hát a székely lányok pesti kalákája — magyarázza s már fordulunk is be a kapun —, olyan leánykor, tetszik tudni.

— És mit csináltok abban a körben? —- kérdezem.

Felelet helyett meghívót nyom a kezembe, amit mostanáig a markában szorongatott.

„Szeretettel hívunk, várunk, éde-s székelyleány testvérem — mondja a meghívó — minden vasárnapdélután 4 órától a Rotten- biller-utca 37. számú ház iskolájának tornatermébe, ahol szép otthoni népdalok, táncok, népi játékok, szereplések, vidám szórakozások mellett — komoly tanításban is lesz részetek. Itt találkozhattok barátnőiteké kel, otthoni ismerőseitekkel — közös levelet is írunk haza, melyet ti aláirtok s a plébános ur otthon a templomban felolvassa, hogy értetek nagyon aggódó édes jó anyátokat és apátokat megnyugtassuk azzal, hogy leányuk jó helyen, a Kaláka Körben tölti szabadidejét. Nagy szeretettel vár az Erdélyi Kát. Nőszövetség részéről mindnyájatokat HELÉNA testvér“.

Majd a szöveg alatt kisebb betűkkel:

,,Minden hétfőn, szerdán délután a Kaláka irodában vagyok. Minden kéréseteket ezen a napon szeretettel közvetítem és intézem'1.

Már megyünk fel a lépcsőn, úgy mondja Zsuzsi;

— Tetszett volna lenni a lelkigyakorlatunkon a Szent István Bazilikában. Mindenki gyónt, áldozott, kétezernél többen voltunk, s a gyergyószentmiklósi főesperes ur, László Ignác beszélt. Oh be szép volt, kisasszony, annyi székely leány s a jelvényeinket is megáldották és úgy sirtunk, kisasszony...

Mért jöttél Pestre Zsuzsi? Nem volt jó Kolozsvárt? Nem jobb ott, szép, nyugodalmas, nincs ez a nagy lárma, nagy sietés, hajsza? Nem vágysz-e a hegyek közé haza, ahol any- nyi a fenyő?

Rámvág a szemével hamiskásan s most a régi Zsuzsi, a tizenöt éves Benkő Zsuzsi, a „Mózsié“, ahogy a falujában nevezik.

— Ejsze a kisasszony is hazavágyik, osztán mégis itt van...

Nem lehet ám vitatkozni Zsuzsival. Székely ennek a vére, a szava, a gondolata.

A Bau&s-iéd teányvásái

Régi, kedves ismerős fogad az irodában Oravecz Helen, a mindig türelmes, kedves- mosolyu Heléna testvér.

— Bizony^ — mondja — nagyon kellett ez a mi Kalakank. Januárban kezdtük meg ? munkát, amelyről nagyképűség nélkül állíthatjuk, hogy nemzetmentő munka. Az Erdé- 1 vi Romai Katolikus Nőegyesület megbízásából kezdtük meg itt a székely lányok megmentését protestáns testvéreinkkel együtt, akiknek ugyancsak van egyesületük. Hatezernél több székely lány él Budapesten, akiknek hírnevét s becsületét kellett helyreállítani s hála Istennek, ez sikerült is. A helyzet az volt, hogy a Bukarestből hazakerült, szerencsére elenyészően kis százalék székely szol- galólány, kiöltözvie, kitanulva és nagyrészt fertőzötten újra visszaöltözött a szőttesbe s megjelent Budapesten az állásközvetitőknél. Ezek a szerencséiének voltak az okai annak, hogyha székely lányról volt szó itt Pesten, az emberek csak ugv legyintettek a kezükkel. ..Ugyan kérem, székely lány, nem kérünk belőlük, ismerjük../4

Hát ennek akartunk véget vetni, hiszen ezért dolgoztunk a megszállás alatt Bukaresten is és mikor idekerültünk, bizony csaknem eménvtelen volt a helyzet. A lányok vasárnapjaikat a „Trieszti nő“, a „Hableány“ és hasonló lebujokban töltötték, pedig itt, a pesti járdán dől el a székelvség jövője meglelte tosen nagy százalékban, hiszen ezek a lánvok innen hazamennek, férjhezmennek s édesanyák lesznek. Pokoli munka volt összeszedni őket, hiszen a falvak plébánosaitól Kapuink ugvan cimeket, melveket a szülők agytak ott, de a lányok legnagyobb részét

itt kellett tnegtAláLni. Kimentünk gyülekező- helyükre, a Keletihez, a Baross-térre. mert j Isten tudja miért, odajárnak, talán mert oda ' érkeztek annakidején, nem lehet ezt tudni. De megvan bennük a székelység nagy ereje, az összetartás, mert székelyt csak székely érdekel s az is legfőképpen, ha járásbeíi vagy különösen falujabeli. Hogy falujabelijével találkozzék, Pestszentlőrincről vagy Kőbányáról is bejön vasárnaponként a székely lány, úgyhogy ide mentük mi is, itt szedtük össze neveiket, címeiket. Célunk elsősorban ezeknek a magukra hagyott lányoknak vasárnapi foglalkoztatása, másod sorban állásközvetítés, habár hivatalosan ezzel nem foglalkozunk, aztán ügyes-bajos dolgaik intézése. Otthont, leányfőiskolát tervezünk a számukra, de nagy nehézségekkel állunk szemben: elsősorban nem kapunk helyiséget. Helyre kell álI lnanunk a székely lányok becsületét s akkor 1 nem történik meg, hogy egy apa azt mondja, mint nemrégiben, hogy „nem engedi <a lányát Pestre, mert fél, hogy elromlik...“ Véget akarunk lassacskán vetni a Baross-téri gyűléseknek, mert lehetetlen állapot az, hogy ezeket a lányokat tipikus pesti „stricik“ — ez a hivatalos nevük a rendőri krónikákban is — állandóan molesztálják...

Heléna testvér két fiatal önkéntes munkatársával vállalja a hatalmas adminisztrációs munkát. Egy asztal mellett fiatal, ősi viseletében járó lány körmöl valami nyomtatványon. Amolyan nyilvántartási lap ez. Nevét, faluja nevét, pontos pesti címét, székely barátnői nevét, azok falujának nevét és pesti címét írja fel s igennel vagv nemmel vála- i szol arra a kérdésre, hogy jár-e lelkigvakor- 4 latra s a Kaláka-körbe.

tflcndctilcL csalt Italába lányaitok altat ...

Beszélgetésünket egy belépő úri asszony szakítja félbe.

— Székely lányt szeretnék — mondja —, a másikkal, akit itt tetszett ajánlani, nagyon' meg voltam elégedve.

Heléna testvar szép mosolya megvillan.

— Sajnálom, nagyságos asszony — válaszolja —, még remény sincs rá egyelőre. Sokan hazamentnek most mezei munkára. Tessék megnézni ezt a listát, csupa olyan név, aki székely lányt keres nálunk.

Egy jó anya büszkeségével teszi hozzá:

— Mindenki csak Kaláka-lányt akar kérem...

De azért felírja a címet s még egy idősebb férfiét is, aki ugyancsak innen akar háztartási alkalmazottat.

—- A Budapesten egyesületekbe tömörített székely lányok 73 százaléka katolikus és a mi Kalákánk tagja. Sajnos azonban, a hatezernél több székely lány közül még csak kétezerötszáz tagunk van s az egész számnak több mint a fele elkallódva jár és magá- rahagyatva keres szórakozást ebben az emberrengetegben. Csak Csíkmegyéből ezer lány él Pesten. És higyje el, ma is, nem győzök eleget kikelni és tiltakozni, ha néhány elziili lőtt lány miatt bántják a többieket. Mert nincs igazuk, ha általánositnak. Jó és tiszta lányok ezek, mélyen vallásosak és hogy a vallásnak milyen hatalmas erkölcsi ereje van, azt ugye, nem kell magyaráznom. Vasárnaponként népi játékokat, balladákat, énekeket,

táncokat gyakorolnak s erősen propagáljuk közöttük viseletűk megőrzését. Mert nem szabad elvárosiasodni, hajat levágatni Benkő Zsuzsi!...

Zsuzsi piros lesz mint a láng.

— Édesanyám irta — védekezik —, hogy csináltassak vaj4, két nyári ruhát, mert drága a szőttes. Otthon újra felveszem a rokolyát.

Fiatal, üde kislány jön be. Ö már székely ruhában van.

— Hogy hivnak?

— Imre Magdolna. '

Gondolom, hátha Magdolna felel arra a

kérdésre, amire Zsuzsi nem felelt.

— Mond csak — kérdezem —, miért jöttél ilyen messzire, Budapestre, mért nem szolgálsz Gyergyóban, Vásárhelyt vagy Kolozsvárt?

Gyöngy fogát csillogtatja, úgy mosolyog;

— Hásze csak stafférungot gyűjtök —- mondja — s itt nem maradnék a világ minden kincséért se. És hogy mér ide jöttem? Hát teccik tudni, mert tudtam, hogy itt olyan sokan vagyunk mi csikországiak.-— Igen, azért jött ide Benkő Zsuzsa és Imre Magdolna, Piros Julianna, Árva Julis, Pecze Irén és a többiek, akikre féltő szemek vigyáznak. Eljöttek — mert itt sokan vannak s itt megtalálják egymást. S ebben az cgymástkeresésben és egymásratalálásban vara népüknek csodálatos, szépéges ereje...

Márton üli

A finn kulturális küldöttség megkoszorúzta a hősök emlékművét

A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesten időző finn kulturális küldöttség hét főn délelőtt ünnepélyesen megkoszorúzta a hősök emlékkövét. Ezután kulturális vonatkozású megbeszélések voltak a vallas- es köz- oktatásügyi minisztériumban Hankiss János államtitkár elnökletével. A megbeszelesek után a finn yendégek tisztelgő látogatást tettek Szinyei Merse Jenő vallás- es közoktatás- ügyi mamsztemél. A miniszter délben fél a

órakor a városligeti Gundel vendéglőben villásreggelin látta vendégül a finn küldöttség tagjait. Az ebéden Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter meleghangú beszédben üdvözölte a vendégeket. Heiskanen egyetemi tanár, a finn küldöttség vezetője, meleghangú magyarnyelvű beszédben köszönte meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter nagy tetszéssel fogadott üdvözlését.

Versengő udvariasság

Az utóbbi időben egyre több szó esik ar- ról5 bogy a háború miatt Jüjftgesek az emberek. Utcán, éttermekben, kávéházakt'an, mozikban, táriía«ágokban, mindenütt, ideg rekedik a mai háborús ember, de ez a/ A*.- gessrg legkinosabban talán az üzleti életben mutatkozik. Lépten-ny union hallani, hogv Ideges a kereskedő, ideges a kiszolgáló személyzet és ideges a vásárló közönség ki. Ezúttal ü«n részletezzük bővebben az okokat, s ueoi is célunk, bogy most a iele lősség kAdését vitassuk, vagyis azt, bogy ki idegesebb és türelmetlenebb Indokoltan vagy indokolatlanul: a kereskvdö-e vagy a vásárló? Mindössze azt állapítjuk meg — és ezt személyes tapasztalat alapján is —, hogy sajnos, minden vonalon udvariatlanság uralkodik. Mintha teljesen kiveszett volna a viiágbói az a valami, aminek pedig ott keU lennie minden ember lelkületében. ami finomságot, szépséget és gyöngédségei ad a mindennapi életnek és amire, sajnos, mintha csak úgy emlékeznénk manapság, mint valami régmúlt szép álomra. Az udvariasság ez' Ami, sajnos, kiveszett a mai háborús világ emberének lelkűidéből. Ezt kellene most újra megtalálni, visszahozni, visszavarázsolni, hogy az emberközösség éleiét ragyogja be ujhoJd, az udvariasság finomsága, szépsége és gyöngédsége, hogy emberi é'etiink türhetőbb, könnyebb' és szebb legyen.

Ezt a gondolatot akarja megvalósítani az úgynevezett „udvariassági verseny“. Ezen a téren elsőnek jár dől Kolozsváron az j „Akarat" szövetkezet, amelynek három üzj lethelyiségében a mai nappal megkezdődik

i a verseny. Az Akarat üzleteiben már ki is

függesztették az errevonatkozó figyelmeztető táblákat, am elveken ez a felírás:

„Most mi kérünk öntől szivissséget. Vegyen részt szavazatával udvariassági versenyünkön. Ha ugv találja, hogv alkalmazottunkkal, aki önt rendszerint kiszolgálja, meg van elégedve, ngy Írja be számát a szavazó lapba. Ha panasza van, kérjük, közölje!“

A verseny a gyakorlatban a következőképpen történik: minden alkalmazottat számmal látnak el s a vevő. amikor az áruért fizet a pénztárnál, megkapja a szavazólapját, kitölti s bedobja a lezárt urnába Az Akarat három üzletében ezer darab ilven szavazólapot kap a közönség, abbót a véién megtudja a kereskedő, hogy alkalmazottai közül melvik volt a legudvariasalh és melyikük legméltóbb a jutalomra. A verseny június 1-ig tart s annak végeztével a három első helvezettet jutalmazzák meg. Remélhetőleg az Akarat szövetkezet jó példáját a többi kolozsvári kereskedők is kö- követik, aminek minden, bizonnyal az lesz az örvendetes következménye, hogy a mai ideges háborús kereskedelembe is visszatér az udvarias modor.

Szeretnénk mindenesetre hinni és remélni, hegy kereskedéseinkben ugyanaz az udvarias szellem uralkodik majd az udvariassági versenyek után is, mint annak tartama alatt. Miért csak ez lehet egyetlen igazi és eredményes célja ennek a közönség érdekeit szolgáló, rokonszenves mozgalomnak.

(?• a.)

PAPÍRBAN, Írószerben, irodai fel- szerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér S. Telefon 11—W.

Elkészüli a véres mull évi zárszámadása

Kolozsvár tiszta vagyona 96.457.696 pengő

KOLOZSVÁR, május 18. Kolozsvár 1942-ik évi zárszámadása elkészült. Ez a zárszámadás beszédes bizonyítéka a városvezetés művészetének, de egyúttal az adófizető polgárság rendíthetetlen kötelességtudásának is most, amikor háborús viszonyok ezer gondja nehezedik a városvezetők vállára. Külön tanulmány a város multévi zárszámadása, amely Jan- csó Sándor számvevőségi főtanácsos di- cséretreméltó, kiváló munkája. A háborús idő gazdálkodásáról a békeidőnek megfelelő olyan elszámolást terjeszt a zárszámadással a számvevőség a törvény- hatósági bizottság elé, amely a város gazdálkodásának minden mozzanatát felöleli.

Aki a zárszámadást áttanulmányozza, tiszta és világos képet nyer Kolozsvár életéről. Mai számunkban megkezdjük a zárszámadás részletes ismertetését, úgy, ahogy azt a számvevőségi főnök előterjesztette. A zárszámadás szerint a multévi rendes költségvetés szükségleti ősz- szege 7,257.799 P. fedezeti összege 7 millió 260.300 P volt. A pótköltségvetés szükségleti összege 632.556 P. fedezeti összege 633.000 P volt. A pótköltségvetést is figyelembe véve. a háztartás összszük- séglete 7.890.355 P. összfedezete 7 millió 893.300 P volt. A költségvetési többlet tehát 2.945 pengőt tesz ki. A rendes kezelés fedezeti összegének levonási eredménye 7,562.855 P, szükségleti eredméI nye 7,086.366 P. A készpénzmaradvány j I 476.489 P. Az összkezelés fedezeti részé- i nek lerovási eredménye 14,206.365 P, szükségleti eredménye 13,757.557 P. A készpénzmaradvány eszerint 448.808 pengőt tesz ki. A szükségletek, kielégítése a bevételekhez és a pénzkészletekhez igazodva történt meg. Egyes bevételek elmaradása vagy csökkenése miatt a kiadásokkal a mult évben takarékoskodni kellett.

A megtakarítások azonban nem bénították a gazdálkodás folytonosságát, mert amint a készpénzmaradvány igazolja, a háztartás mérlege cselekvő volt.

A vagyonkimutatás szerint a város cselekvő vagyona 103,871.628 P, szenvedő vagyona 7,433.931 P, tiszta vagyona 96 millió 437.696 P. A multévi vagyonszapo- rulat 10,423.655 pengő.

Szociális, kulturális célokra és beruházásokra a város a mult évben sokat költött.

így a szociális természetű kiadások között, a nehéz anyagi viszonyok között élő városi alkalmazottak jutalmára és segélyére 109.895 P karácsonyi segélyekkel, 225.817 P szegényebb segélyezéssel, temetési költségekre, gyógyszerre 316.176 P. a hadbavonultak családtagjainak segélyezésére 40.462, az aggmenházban ápoltak költségeire 59.303, szeretetházak és jótékony intézménvek támogatására 22.615., napközi otthonok fenntartására 94.790, a Téglás-utcai szeretetház fenn- '

tartására 19.427 pengőt fordított. A tanoncképzésre és tanoncotthon támogatására 80.287, felekezeti iskolák támogatására 35.000, kulturális kiadásokra 93.084, Műcsarnok építésére 60.000, az idegen- forgalomra 15.143, a Téglás-utcai iskola építésére 124.241 pengőt használt fel. Az egyesületeket és egyházakat, a város a következő összegekkel támogatta: Különböző egyesületek részére 28.284. leventeegyesületre 88.120. cserkészek, lövészegve- sület 4.730, egyházak 12.500 P. Hasznos létesítményekre a következő összeget használták fel: Vágóhíd és hütőház 707.734, ingatlan kisajátítás 167.336, épület karbahelyezési költségek 99.535. Hunyadi-téri bérház 24.573, mezőgazdasági kiadások 193.476, fakitermelési költségek 109.729. apaállat beszerzés és tartás 29.519 P. A városszabályozási célokra fordított összegek kimutatása a következő: Városrendezés, utak, hidak 610.856. Székelyhadosztály-i ut, Baross- és Cor- vin-tér 39.396, árvizvédelem 206.010, sétányok. ligetek, parkok 77.093 pengő. Köztisztaság, köz- és állategészségügyi kiadások: utcaseprés, öntözés 574.595.

Zoldekereszt.es akció és a tüdőbeteggondozó támogatása 29.997 P. Hősök temetője gondozása 59.0J5, állategészségügyi telep 38.348 P. A közellátás költségeihez a város a mult érben 75.018 pengővel, a gázmű költségeihez 89.699 pengővel járult hozzá. A közvilágítás 201.676 pengő.