Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-12 / 58. szám

EL1.ENZBC 1 * I J mirelui It. __ 2 - ...............— ---------------­Vtgk ISastf: Annitól écde*n&$ Ocbán Batágpj iskoláid­K sehbsegi küzdelmeink egyik legszebb fc'jezr’fr jilt UZ <‘>ZÜll kite, UllŰkor (ízt (did" tul‘, liuţi) ii közti jövőben ünnepli meg fennállásának szán ötrenalii: évfordulója* 1 a székelykeresztúri unitárius, báró Orbán Bnlázs-gininázinsn. 1930-ban az isko-tr fenntartó unitárius egyház a rnmtolui vi­szonyok köv*'tk(\ztében arra az elhat ára­zásra kényszerült, hogy megszünteti a gon názium felső tagozatát. 4: egyházi fóhaio- >úgi indít rámát tíz. unitáriusok fiai •aniont- ^ je, az■ egyházi főtanács rU' terjesztetek, j Szomorú [Milánótok volt ah- ezek cs a fota- ţ náci ((tájin ug\ orozták, hagy a javaslat ölöt er jesziesekof u szakoly kereszt ur: kollé­gium felső tagozata felett mrgkonduh a lélekharang. I elodhetetlen jelenőt követke zott azonban. l)r. Elekes Domokos székely- keresztúri jtdágyelögon dnok soron kivid szót kért. Bejelentette a székelyföldi lóiké- szék és egyházi tanácsosai,' nevében, hogy a Székelyföld népe vállalja a megszünte­tésre ítélt négy fehö osztó v fenntartásúi, iz Ígéretet be is váltották. lE t esztendőn keresztül, egészí ti 1937-ig a székely társa dalom filléreiből sikerül’ fenntartani a fék sö tagozatot és ezzel me ginen tettek a Szé­kelyföld kulturáltéinak egyik ré’dőhá'tyájál Úgy érezzük, hogy ezt a történetet fel h ellett elevenítenünk Orbán Balázs gim­náziumának jubileuma alkalmából. Gyö­nyörű példája a nemzeti öntudatnál: és ál­dozatkészségnek. Méltóan illeszkedik lude az iskola szép és érdekes történetébe, lii- zonysáya annak, hogy a késői utódok is abban a szellemisen gondolkodtak, ahogyan az iskola alaphása — 1793 — óta az egész Székelyföld népe felekezeti különbség nél­kül, I,'akik a módra résztvett az iskola épí­tésében és fönntartásában. Nemzeti hiva­tási töltött be ez az iskola, amelyről Or­bán Balázs, a Székelyföld nagy- krónikása többek közt a következőket irta: „Ez a székely ke reszt úri unitárius gim­názium egy sárii népességű vidék egyedüli iskoláját képezi s abban leginkább szegény falusi nép fiai küzdenek az ön fenntartás és kiképeztetés nyomorává1 Az ilyeneknél néha csekélynek tetsző segély is jótékonyan hat, miért alapítványomat ösztöndíj alak­jában ez intézettel kapcsolom össze ‘ Azóta sokszor látott jó és rossz napokat áz ősi kollégium. Legválságosabb talán mégis a román Imperium alatti hét eszten­dő volt. Most már elmúlt a megpróbálta­tások ideje. A székely diákok száma any- nyirá emelkedett, hogy uj bennlakást kell építeni. Kormányzatunk és az egyház tel­jes erejével támogatja az iskola vezetőit. Pünkösdkor országos ünnepség keretében tartják meg a 150 éves hibileumot. amely­re Józan Miklós püspök Irt ünnepi ódát- Meghatva emlékezünk meg erről a jubi­leumról. Erőt és hitet merítünk a Székely- c-ereszturi unitárius gimnázium történeté- böl a jövendőre. Hiszen ennek az iskolá­nak megpróbáltatásai mindennél jobban igazolják, hogyr nem veszhet el az á nem­zet, amehtnek fiai a közösség érdekében a legnagyobb áld ozathozat á'r a [< képesek­ltUdu,$'-títttt'ázQU Erélyes intézkedéseket léptetett életbe a kol­dusok ellen Kolozsvár városa. A polgármes­ter a rendőrséggel egyetértésben elrendelte, hogy a koldusok ellenőrzésére két ellenőrt állítsanak be, akik az utcákon délelőtt cs dél­után, esténkint a vendéglőkben és egyéb nyil­vános szórakozóhelyeken, vasárnap pedig a templomok előtt tartsanak szemlét és aka­dályozzák meg a koldulást. A polgármesteri rendeletnek az az indokolása, hogy a segély­re szoruló szegények tisztességes ellátásáról a Magyar Norma Alap részben aggmenházak- ban, másrészt a szegények egyházi gondozás­ba adása utján gondoskodik. Ézért tehát nincs indoka annak, hogy Kolozsvár* utcáin lépten- nyomom hivatásos kéregetők zaklassák a já­rókelőket. Véget akar vetni továbbá a rendé­ig a gjyermek-kpldusok elszomorító látvá­nyának, akiket s'züleik kényszerítenek a ké­regetésre. A koldus-ellenőrök mellett a Tizes Szervezetet is felkérik a kéregetők ellenőrzé--- sére. A felnőtt koldusokat leigazoltatásuk után aludjak a rendőrségnek és ugyanekkor meg­indul az eljárás a város népjóléti ügyosztá­lyának gondozó irodájában, hogy a rendőr­kézre került koldus erdeines-c a segélyezés­re. A gyermek-koldusokat az állami gyer- ruekmenhelyre utalják ideiglenes felvételre. A koldus-ellenőrökkel tehát kibővül Ko­lozsvár kü/igj/eatusi hálózata. Ilyen intéz- mént eddig csak Egerben működött és mo,t ezt a példát követi a kolozsvári városvezc- tőség Elvi szempontból nincs is kifogásunk az ti) intézkedés ellen. Szomorú példákat tud ránk idézni a vmilrboi, hogy milyen sokszor visszaéltek a közönség jóhiszeműségével és azt b. tudjuk, hogy a koldulásra kényszerűéit gyermekekből nagyon ritkán lesznek hasznos tagjai a társadalomnak. A vendéglőkben szin­te kibírhatatlan a levelező!apárusok, mutat­ványosok és virágosok ostroma, úgy, hogv a koldus-ellenőröknek bőven akad majd mun­kája. Mégis különös szorongást érzünk a szivünk körül, ha a házi városi jogszabály gyakorlati megvalósítására gondolunk. Az a büntetőjogi igazság jut az eszünkbe, hogy inkább mene­küljön száz bűnös, mint hogy ártatlant Ítél­jen e! a bíró. Vannak ugyanis olyan szem­érmes koldusok, akiket a sors kegyetlen sre szelye kényszerít az aJamizsnakérésre. jobb sorsra érdemes családapák, akik napokig hiá ba keresnek munkát, kétségbeesés ül a sze­mükben, amikor éhező családjukra gondolnak Ezek a szemérmes koldusok bíznak a -cars jobbra fordulásában. Nem fordulnak tehát icm a Magyar Normához, sem az egyházak ■-egitö alapjaihoz Nem is tudnák átvészelni azt az átmeneti időt. amig a hivatalos gé­pezet megállapítja, liogv valóban érdemesek -c a segélyre. A templomoknak is megvannak a maguk koldusai. Egvrészüket évtizedek óta segélyezi az Isten házába zarándokló közön - ••ég. Nem hisszük, hogy jó hatást váltana ki, ha a templomajtóban egyszerre csak megje­lennek ít koldus-ellenőrök és az imádkozni készülő hívek szeme láttára a rendőrségre hur­colják a koldusokat. Bölcsen tadjuk, hogy a jogszabályok általánosítanak. Azt is elmond­hatnánk, hogy személytelenek. t\ koldus-kér­dést is országosa szabályozták, a koldus-el­lenőrök intézményét mégis csupán Eger v.í rosa léptette életbe. Vájjon csak Eger váro­sában és most Kolozsváron vált szükségessé bdyfc*f.Jjí: ik ennek ni méuyjick élfírfhiv.w! r, hí hogy .1 g v.) korlatban ni| kiütéssel kell eljárni. Ai ob an he Iv/etek, ami! kor ragi af usa mái erősebb ; .1 szí retet -zc. \ a, amellyel meg nek em :/abad s/cm be.s/. ,i jogszabályok loko.oiinbb ellenőrzi,r? Ah;', hisszük. Mindenütt akadtak olyan kivételek, amelyek megakadályozták a koldus-kérdés E*»i: zertnfj megpldá',.ír Amikor tehát *|vb»n ko*!2».?ţ*tâ.ti infój hangvnh óznunk kell, nagy körűbe- Adódhatnak ugyanis jogs/ubályok oa- sug.til.iiu és a s?c- koldus-cller.örök­Idc^nfo^atabt Mo.t hozták nyil\ariosságru a i iki fiir­tlük cs, üdülőhelyek umilevi forgalmának adatait, Örv<‘ndr1c.- tényeket :i 1 lapitliatuuk meg a statisztika '/.anvua/iopaiból, amelyek mindenné-' fénye ebben Ic.v/m k tanúságot arról, Iiogv a *zék<*l\I öhli fürdőhelyek előtt korlátlan *ch<*:ő vegek .d latiak Bor­szék fürdőt u mailt évben 62ló vendég ko- reste fel. Tu nád fürdő látogatoiimk -záioa 10.208. A (,vi kos-tót 23 30 000 cnds.r látogatta meg A nagy fejlődésnek indult HargHa-ftirdöu 3330-en fotdudak meg. Marosfőnek 1030 vendége volt. A vendé­inek östi/esen 2 302.000 pengőt költöttek el (l.-dkmegv ében Székely (jeza, a/ Idcgeufor galnö Iroda Csíkszeredái vezetője a vendé­gek részére .Csíki tájékoztatót1* állított ösz- s/e és ezt az útmutatót 23 30.000 pél­dányban nyomtatják ki- Hargitafiirdőn a háborús viszonyok esetiére már a nyár folyamán megkezdik a sports/ál'ó építés’*! és az eddigi tervek szerint az építkezési munka utókat egy éven belül be is fejezik- \ eftikI idegenforgalom adatai elégtétel’*! és reiiiény'éggel tiitik el a magvar szive lset. \ égre felismertük értékeinket. M/igvar közönségünk rádöbbent arra, hogy a S/é- kelyföldön ké‘ ké/jrel ontotta kincseit a ter­mészet és életünk legszebb é-Jrnéiivejt kö­szönhetjük annak, ha ide zarándokolunk. Fzárt üdvözöljük örömmel a c«iki statisz­tikát, amely a boldogabb jövendő «*ţî\ ik. egbiztatóbb előjele. Junms 30-ig meghosszabbították a lakiterme­lések határidejét Bi DAPES1 . március 12 t )1T1 j 1 földművelésügyi miniszter az ország fael­látásának biztosítása érdekében rendeletét adott ki, amellyel az 19-12—43. évi faki­termelések befejezésének határidejét álfává nosságban 1943. évi június 30-ig meghosz- szabbitolUi 99 Csökkentsük igényeinket minden téren“ — Ä kassai megyé* püspök körlevele — KASSA, március 12- (MTI.) Madarász István dr., kassai megyés püspök ezévi har­madik körlevelében híveit a hazaszeretettel kapcsolatos kérdésekre figyelmezteti. — A haza most anyagi áldozatot, türelmet, le­mondást, önmegtagadást és megnyugvást kivári tölüuk az élelmezési, ruházkodási é.s egyéb téren tapasztalható hiányok közepet­te. Viseljük ej zúgolódás nélkül ezeket a nehézségeket és csökkentsük igényeinket minden téren. Az ételben, italban, ruház­kodásban, szórakozásban \a ó tüntető tob­zódás mindig bűn, de a mai időkben, ami­kor vitéz honvédeink oly sokat ne kü óz­nék és szenvednek, különösen hazafiatían és keresztényellenes cselekedet. Rendben indult meg az élelmiszerlessek kiosztása KOLOZSVÁR, március 12. Az élelmi Szerjegyek ujrendszcrü kiosztása Kolozs­váron a legnagyobb rendben indult meg- Az egyes kerületi közellátási hivatalokban nincs tolongás, sőt a tapasztalat szerint, a közönség nem tartja be a kibocsátott hir­detményben feltüntetett határidőket, ami a kiosztás előre megállapított rendjét ká­rosan befolyásolja, a tisztviselőket felesle­ges munkával terheli meg, sőt kellemetlen­ségeket okoz azoknak, akik e batáridőket betart ják. A város köze látási hivatala ép­pen ezért figyelmezteti a közönséget, hogy a kitűzött batáridőben feltétlenül minden­ki jelentkezzék, mert aki a megállapított időpontban jegyeit nem veszi át- az csak a jegyek kiosztásának időpontjától számított 10 nap múlva veheti át csak s erre a tiz napra ellátatlan marad­A kolozsvári március 15.*i ünnepség műsora KOLOZSVÁR, március 12. A március 15-iki nemzeti ünnepet Erdély fővárosa is méltó módon ünnepli meg. Az ünnepségek sorrendjét az alábbiakban közöljük: A március 15-i ünnepség a Társadalmi Egyesületek Elnökségének és Kolozsvár város Levente parancsnokságának rendezé­sében hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik a Lőtéren, a Máty'ás király szobor előtt. A műsor a következő: 1 Hiszekegy. 2 A Kormányzó Ur szóza­ta. Felolvassa: Pogány Sándor ezredes. 3 Százai. Énekli a közönség. 4 Nemzeti-dal. Előadja: fíeésy Jenő színművész. 5 Kossuth nóta- Játssza az egyesült népzenészek zene­kara. 6 Végváry: Ahogy lehet■ Szavalja: Jójárt József levente. 7 Az egyetemi ifjú­$ UIMIM« POtYDOR, ság szónoka: Kakas István beszédet mond. 8 Magyar toborzó. Játssza a honvédzene­kar. 9 László Dezső ünnepi beszéde. 10 Klapka-ind idő. 11 Vcnczel Antal képviselő ünnepi beszéde. 12 Induló. 13 Himnusz• Az ünnepséget szabadságharci indulók fejezik be. A rendezőség közli az ünneplő közön­séggel, hogy a felvonulók részére a Wesse­lényi, Deák Ferenc, Unió és Jókai-utcák maradnak nyitva, rnig a többi útvonalakat a rendőrség lezárja. A rendezőség ugyan­csak kéri a zászlótartókat és kísérőket, hogy a szobor alapzatánál helyezkedjenek el. A Mátyás király-térre érkező csopor­tokat a tűzharcos és levente rendezők he­lyezik el a számukra fenntartott helyekén. A Kolozsvárott must vcpdcgszercplő világhírű HANS VON BENDA karnagyot kamarazenekarával a Siemens-Polydor hanglemezeken is élvezheti. 7 akarékoskodunk A hadviselő országok egyik legelső ott­honi feladata a takarékoskodás. Mindennel, mimten körülmények közölt takarékoskod­ni neíl. A kormány alantén: adott ki a .a- karc koskodásra, hivatalos szervek és tár­sadalmi közületik propagandát csinálnak mellette. Azonban agy látszik, hog: mégis van egy kis baj a takarékoskodás köréit. Lsptaig ott, hogy a jelek zu int az. ember, az anyag es a munka viszonyát takarékos­sági szempontból nem tudjuk helyesen meg­állapítani. Az alábbi kis eset legalább ts erre vall. Egyik közhivatalunkban várakoztam. Il­letve többen várakoztunk. Az írógép elölt egy leányka ült. Buzgón kopogtatott havi nyolcvanért . . . két ujjal. Azt sem túlsá­gosan gyossan. Inkább azt mondhatnám - legalább is s'zerkesz.tör szemmel nézve —. átkozottul lassan. De a kis hivatalnoknö kedves volt és szol gálát ké se.. Kopogott, ahogy tudott. Türelmes is volt mindenki, a márciusi napsugár ftakarózott a haján és igy szent volt a beké a ,,tisztviselő’ és a „kózönscg ‘ között. Variunk türelemmel s néztük, hogyan kopog. Egyszerre egy férfi került sorra, aki azt ktrte, hogy írjon neki a tisztviselőnő vala­milyen igazolást. A kedves tisztviselőnő szép ügyesen összehajtott egy árkus papirt, elvágta késsel, behúzta a gépbe a negyed­ivet és . . . kopp . . . kopp . . kopp ... ráírta a varázsigét: Igazolvány. — Jaj kérem, most jut eszembe — szólt az ügyfél —, nekem ke! példányban kell ez az. írás. — I stent m, miért nem szólt előbb — válaszolta kedvesen a tisztviselőnő —, na de nem baj, majd megcsináljuk. Ezzel serényen a gép fölt hajolt és kopp ... kopp ... kopp ... hullottak a hetük a negyediv papírra. Szép lassan, mint a tavaszi Cső, nem voit abban sem izgalom, gépfegyverkattogásszerü robaj, huszadik századbeli rohanás. Leírhatott vagy tiz-ti- zenöt sort, közben egy kicsit radírozott, néha össze akadtak a be takarok, de aztán végül is róka ült az iratra a dátum és jobb­ról az aláíró tisztviselő címe. Amikor ezzel elkészült a leányka, ma?a n-llé tette az Írást, újabb negyediv papírt húzott be a gépbe és a masina megint megszólalt: kopp... kopp... kopp ... Vagy oten-haton ültünk a szobában, had gat tűk a gép kattogását, e'andalogva. nvnt utazáskor a vonat kerekeinek rhemes dübörgését, néztük a napsugarat a leányka haján cs . . . vártunk. Bizony közel félórá- ba telt, amig az igazolvány ipy megszü­letett két szépen gépelt példányba?. Nem történt semmi kai, nem haragudott senki és úgy tett mindenki, mintha ráért volna. . Pedig a jóakarata kis tisztviselőnő azzal, ' hogy megtakarított cg v félív miniszter pa­pirt, elpocsékolt legalább kétszer egy ne­gyedóra munkaidőt. Egy klasszikus mondás szerint a bőin ellenségeitől is tanul. Hát tanuljunk meg az angolok hires mondását, hogy: az idő pénz. Azzal is takarékoskodni kell. ORSZÁGOSÁN KÖRÖZÖTT BETÖ­RŐKET FOGOTT A DÉSI RENDŐRSÉG DÉS, március 12. (Az Ellenzék tu­dósítójától.) Tátrai János, a dési m- kir. rendőrség detektivgyakornoka hosszas nyomozás után letartóztatta Rostás József és Lakatos István ne­vű cigányokat, akik már huzamo­sabb idő óta Désen rejtőzködtek. -V vallatás során kiderült, hogy mind­kettőt országosan körözik, többrend­beli betöréses lopás miatt. Rostás például ezideig 56 betöréses lopást követett el. A dési m. kir. rendőrség Tátrai János detektivgyakomokot eredményes, öntevékeny munkájá­ért kitüntetésre terjesztette fel. RENDŐRI HÍR. Kovács György Bajza-u io. sz. alatti lakos feljelentést tett Tálpa An­na kisbácsi cigányasszony ellen kuruzslás és csalás miatt. A cigányasszony Kovács György nagybeteg feleségétől 50 pengőt és egy rend ruhát csalt ki azzal az ürüggyel, hogv ku- ruzslásával kigyógyitja a betegségéből. A rendőrség megindította a vizsgálatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents