Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-12 / 58. szám
1943 március 12. ELLENZÉK 3 ____ ÚRIEMBEREK A NÉZŐTEREI Iria: Borbély AnJsr A nézőtéren egy Idő óta feltűnő jelenség az arcok megváltozása. A müsori, melyet azelőtt csak a túlzók, vagy a szabályon kiviil élok hallgattak meg, ma úriemberek hallgatják végig nagy figyelemmel és íme, forró tapsokat kap a nézőtérről Bartók, Kodály, Tamási. Adyról természetesen már nem is beszélünk. Olyan része már nein igen akad a nézőtérnek, amelyen Őt lelkesen meg ne értenék. Mi történt? A változás a nézőtéren igen természetes folyamat. A magyar középosztály s általában az egész osztály, melyet úriembereknek szokás nevezni, valami óvatos hagyomány féltésből, aggódó szabályszerűségből — amit nagy általánosságban talán középszerűségnek is lehetett nevezni — leginkább maradt távol minden olyan dologtól, ahol a ki nem próbáltál, az újszerűt, a forradalminak is nevezhető kockázatosat mutatták be. Az osztály, amely a múltban — a történelem során sokszor évszázadokon át — mig vagyonos és függetlenebb volt, mindig irányította a közszellemet és szívesen tapsolt uj költők, művészek uj produkcióinak, a kiegyezés óta elhi- vatalnokiasodott. Ha ivet irt alá, megnézte kinek a neve van már az ivre írva. uj ivet lehetőleg nem kezdett. A nézőtérre sem váltott jegyet, ha biztosan nem tudta, hogy a páholysorban ott lesz a főispán és a polgármester is. Sőt feleségét semmiesetre sem vitte el olyan terembe, ahol a főnökök feleségük nélkül jelentek csak meg. Általában Mayyar- orszánon az úriemberek inkább csak megjelentek valahol, Kevésbé volt i tontos, hogy ott át is ellenek valamit. Ha soraikban valaki lelkesedni kezdett és nem tekintette minden felett valónak a szabályt, arra természetesen aggódó szemmel nézlek, esetleg ki is nézték az ilyent a nézőtérről, de később mindenesetre kihagyták a meghívottak névsorából. így történt, hogy az igazi magyar művészetnek is meg kellett várnia, amíg hivatalosan is szabályszerűvé válhr.tik- De így történt, hogy az igazi művészet hangja magáról a színpadról sem lehetett a múltban rendszerint lényegesen valódi, mert kísérleti dobogók szabályokon kívül élő közönsége előtt rendszerint csak szabályokon kívül élő előadók ajkáról szólalhatott meg. A zsidóság a maga civilizációs alkalmazkodókészségével. összkomfortos európaiasságával nem hordtrf magán e szabályok terhét és zavartalanul tölthette meg a páholyokat. Nagyban a nézőtér felét is megtöltötte, mert felismerte mindenkor az újban az érdekeset és mindig hamarább idomult a civilizáció áramlataihoz másoknál. Kitűnő érzékkel tudott minősíteni. És ha rendszerint nem is érezte lelkében a mélyebb- gyökerü lényegközössóget. annál inkább értette meg eleven járása eszével az uj bravúrját és sietve, divatosan megtapsolta azt. Mint ahogyan néhány centivel mindig dekcltái* tabb néhány gyűrűvel csillogóbb, néhány hajdisszel mesterkéltebb, néhány tapssal hangosabb volt mindig a mi közönségünknél, ugyanígy ára- dozófcbnn, hangosabb sajtóval szerette azonnal magáévá tenni mindazt. amit a művészetben is divatként felismert. Az európai civilizáció nemzetközi nézőterének szemével mérve tehát iny lett ez a szabályon kiviil élő jómódú réteg az uj művészet mindenkori támogatójává. Helytelen volna azt állítani, hogy ez a támogatás haszontalan volt. Ha ki- sajátitottnn is, de sok fel nem ismert érték kallódott volna el teljesen enélkül a divat-érzék nélkül. A jelek szerint inkább túlzottan vált támogatójává minden újnak, ez a civilizált, de kevésbé kulturált közönség. így bélyegződött minden uj művészet e réteg kisajátítóijává hazánkban is a szabályosan élők szemében. így lett hosszú évekre Magyarországon néhány legmagya- rabb és legnagyobb zseni, Ady, Bartók, Kodály, Tamási a zsidóké. Mert a mi közönségünké jó ideig a rosszul értelmezett szabályok miatt nem lehetett. A premierek közönsége nem az úgynevezett úriemberekből került ki. Azoknak vagy pénzük, vagy engedélyük nem volt erre. Az uj művészek müvei nem az állami színpadokon kerültek bemutatásra. És az eltávolodás egyre élesebb lett. Ady Endre az októberi forradalom utcai, romboló csőcselékére mutatva hiába mondta halálos betegen Milotay István Íróasztalára támaszkodva: „István, ez nem az én forradalmam, én a tietek vagyok.“ Adyt mégis az októberi forradalom kiáltotta ki a maga költőjévé. És mert a hivatalos úriemberek Budapesti Hírlapja nem ismerte el, évekig a szabálytalanoké maradhatott csak. A hivatalos Magyarország és a benne élő úriemberek hosszú évekig nem bocsátották meg néhány versét a vármegyeházáról, a grófi szérűről és a délibábról. Pedig még ezekben a versekben is több volt az izzó magyarság, mint a hivatalos műsoros délutánok nemzeti színre festett rímein, vagy valcertempóju müdalain. Aztán egyszerre feleszmélt a magyar társadalom. Hogy mikor, melyik percben történt, szinte észre sem lehetett venni. Adyt a magyar tanárok és diákok vitték dobogora. Az Uj Időkben Herczeg Ferenc jó érzéke helyet adott a legkisajátitot- tabb modern Írónak, Márai Sándornak. És a leghivatalosabb közönség, a tisztviselők vasárnapi családi köre, ime az Uj Idők jótállásával és szabályszerüsitésével tiz- és tízezrével szerzett győzelmet a könyvpiacon is Márainak. Pedig ő. két-három forróvallomásu könyvén kívül nem is magyar, hanem teljesen európai hangot ütött csak meg. A Turul Szövetség disztáborainak pódiumán Az Est volt munkatársai, Szabó Lőrinc, Erdélyi József, Kűdolányí János szólalhatott meg és egyszerre mindenünnen kiderült, hogy nem az értelem, nem a lélek azonossága, nem az igazi magyar művészet iránt belül hordott fogékonyság hiányzik az úriemberek társadalmából. Bartók és Kodály a hopszasszás operettmuzsikák slágereivel és ka- rádizmusával megmételyezett közönség előtt a legnehezebben szólalhatott meg a maga ÁÁwá » *0 XA— színin agyar zenéjének tiszta hangján. Hiszen addig csak borzas dlző- zök idegen hangján juthatott csak dobogóra. Ma, amint szétnézünk a nézőtéren és azt látjuk, hogy Tamási Áron. legelvontabb gondolataira hosszú percekig tombol a hivatalnok-tenyerek tapsa is lelkesen, hogy Ady ha egyszerű ajakról szólal meg, ha uj ízlés közvetíti és nem deklamáió páthosz, eljut a leghüvösebb, leghi- vofaiosabb, leguriemberibb tartásu lelkekig is, Kodály és Bartók egyelőre még szokatlan, ősi dallamai pedig ízléses előadásban, hozzáértő ajakról, vagy hangszerről a leyforr róbb sikert aratják az úriemberek nézőterén. Kicsit lassan ment ez az eredmény. A proszcéniumtól a páhoiyso- rokon át a nézőtér utolsó székéig elfoglalta a civilizált közönség helyét a kulturált. A helycsere megtörtént. Senki sem veheti rossznéven, ha a nézőtérhez, a megértett és megszeretett művészet értelméhez és leikéhez forrón ragaszkodni kívánunk. És nem hagyjuk el többé helyünket a nézőtéren. twCbcckcLtúríc PlcU&c&scfyclt/ KOLOZSVÁR, március 12. A kolozs- vári iparosok legfőbb érdekvédelmi szervezete, a Kolozsvár és Vidéke Ipartestület most készítette el inultévi működéséről szó'ó jelentését. Ebben részletesen beszámol tagjainak ’«(számáról, a segédvizsgákról, a munkakönyvek kiadásáról, a tanonc- kérdésről és a testület kebelében létesített bajtársi szolgálat eredményes munkájáról. iMegtudjuk a jelentésbe1, bogy az OTI'val kapCso atban Kolozsvár iparossága az intézmény reformját kevesebb és jobb adminisztrációt és több szolgálatot kér Üotbz&váb ipaMScUnalc Î3 százaléka zsidó Az IpaOestüiet tagjainak száma —- amint a jelentés megállapítja — a mult évben 300-a! növekedett. A magyar tagok száma Kolozsváron a mult év végén 2756 kolozsvári és 466 vidéki közűi Kolozsváron 2197 vidéken 366 volt. A zsidók szárna Kolozsváron 403 vidéken 24 volt. tehát az összes iparosok 13 százalékát teszik ki, i'aimuk azonban olyan szakmák is: mint például úz ékszerész iparban, ahol az arány 50, sőt 75 százalékot is eléri A 3222 ipartestületi tag a mult évben 2433 segédet foglalkoztatott, a tanoncok száma pedig aiig haladta meg az ezret. A múlt evberi a képesítéshez kötött iparokban 338 parjogositvánvt adtak ki. Az uj iparjogo- sitványok <zárna ă mult évi:el szemben 25 százalékkal csökkent. St%édviz$g,álc, mvKkaUGHyuck A műit évben 1306 segéd tett mestervizsgát Legtöbb vizsgázó volt a nöiszabó, kőműves és asztalos!parban A vizsgázóknak csak ( százaléka bukott pi. ami azonban nem annyira a vizsgázók feí'készült- séggét. mint inkább a vizsgáztatóbizottság jóindulatát bizonyította. A mult évben nz Ipartestéi et 5257 munkakönyvét adott lei. legtöbbel a lakatos asztalos és nöisznbó- iparban. A visszatérés óta pedig 12 727 munkakönyvét Ilyen szép erdményt egyetlen ipartestület sem ért el. ü&l&zsvárt e&alc U&imh. mtsUlzt fid tfyty toHúmcAz Ipartestület jelentése értékes adatokat sorolt fe.' annak bizonyítására, bogy a tauonckerdés megoldására »ürgő> szükség van, mert az Ipartestület kelje éhe tartozó 3222 mesternek mindössze 1038 taoonca van vagus csak minden mesterre itanonc. Kolozsváron ugyan a tanoncok lets zárna 1400 körül mozog, azonban ezek közül 400 gyári tanonc, akikre a kézi ipar nem számíthat. A tanonekérdés sürgős megoldásának szükségét mulatja az a tény is, hogy az 1941-ben beszegődtetett 818 ta- uonccal szemben a muH évben csak 575 tanoncot szegődtet'.ek be, mindössze 55 Szakmában a meglévő több mint száz szakma közié, Az ipactestutet íafáisí izotfyátata A jelentés további része részletesen ismerteti a bajtársi Szó gálát működésének eredményét. A bajtársi szolgálat keretében a múlt é\ben befolyt 34.080 pengő, amiből a muH év végéig kifizettek 29.196 pengőt. A honvédek téliruhaákciója keretében 4500 pengőt adakoztak az iparosok, ugv hogy az Ipartestület a mult év májusától az év végéig 38-609 pengőt fizetett be u bajtársi szolgálat keretében- Ilyen szép eredménnyé egyetlen ipartestület sem dicsekedhetik az egész országban. Ezenkívül az Ipartestület 70 olyan iparosnak, illetve özvegyének több mint 4000 pengői juttatott, 500 pengővé- járult hozzá az orosz- hegyi tüzkyrosuHak segélyezéséhez. Nem véve figyelembe az apróbb adományokat, az Ipartestület a mult évben tehát több, mint 42-000 pengőt fordított jótékony és szociális cé okra. Kormányzó Urunkat ünnepelte az Erdélyi Párt nagyvárad-réti körzete DES, március 12. Tudósítónk jelenti. Csupra János dési MÁV munkás Kalpia Mária kozárvári lakos társaságában az esti órákban egy hajtányon hazafelé igyekezett Ko- zárvár felé. A vasúti munkás előzetesen nem érdeklődte meg, hogy a sínpár szabad-e, igy az esti személyvonat mozdonya elütötte a haj- tányt és mindkettőjüket halálra, zúzta. A rendőrségi nyomozás megái lapi tóttá. hogy a szerencsétlenségért senkit sem terhel a felelősség, mivel az a munkás elővigyázatlanságából következett be. NAGYVÁRAD, március 12. Az Erdélyi J Párt nagyvárad-réti körzete dr. Szabó j Lajos elnökléséviet' szerdán este ünnepi ke* i retek között tartotta meg választmányi ér- 1 fekezleíét Az értekezlet előtt dr. Szabó Lajos elnök a kormányzó 23 éves ország- i lásáró; em ékezett meg. Az értekezlet résztve\ői állva hallgatták végig az elnök szu vait és ennek befejezése után hosszasan ünnepelték a Kormányzót. A tárgysorozat befejezése után Szabó Lajos elnök beje lentette, hogy a párt országos vezetőség« beszámoló értekez etet tart Nagyváradon amelyre a körzet kiküldi képviselőit. Kétfős tragédiát okozott a vigyázatlanság Kereskedőknek. Iparosoknak. Gyáraknak0"' Ilffl3ZllBÍBtIe.lÍÍl fOüíüS. Br. NEMÉNY VILMOS szerkesztésében most jelent, mos»Irányár - Haszonkulcs ciiriii szakkönyy, mely különösen árellenőrzésekhez, árdrágítások üldözéséhez, árkalkulációkhoz, haszon kulcs alkalmazásához, kisipari árkiszá- mitásokhoz, mindennemű áruk és lennel vények pontos árainak megismeréséhez, a rendeletek helyes értelmezéséhez mindenki számára nélkülözhetetlen! Mecióv* a túlfizetéstől. ’ Sok fejtöréstől . . J az árdrágítástól Idövesztéstől mentesd. A ha almas mii ára 25 pengő az „Ellenzék*4 könyvesboltban, Kolozsvár, Matyó? király-tér 9 ,7;*»ékre utánvéttel is azonnal szállítjuk#
