Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-09 / 55. szám

1943 március 9.

ELLENZÉK

gMMwawwttuüiaii, mmmm

HMM

A magyarság lelki egysége

irta: ravasz László m. Mr* titkos tanácsos, dunameiiaki relormátus püspök

Ravasz László dunaraelléki református püspöknek a Pester Lloydban, Ke-' lemen Krizosztom pannonhalmi főapát nagyérdekességü cikkére adott vaía_ pC szót ezúttal bocsájtjuk az Ellenzék

olvasóinak rendelkezésére.

A Pester Lloydban nagyjelentőségű cikk la tott napvilágot. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát: .,Der seelischen Einheit, de® Ungartumes entgegen" című cikke. Kelemen Krizosztom bármilyen témáról nyilatkozik, az egész ország fe'tigyei szavára. Mennyivé.’ nagyobb figyelmet érdemel az ő, fejtegetése akkor, ha egyik legizgalmasabb, leginkább életbevágó és legkényesebb magyar kérdésről beszél: arról, hogy miképpen ál’itható helyre a magyar léleknek az az egysége, amelyet a XVI. század egyházi válsága kettészakított. Nem azt kereste, hogy ezért a meghasonlásért •kit terhel a> felelősség, ezt ő is, mi is rábízzuk a történetírásra, hanem azza' foglalkozott', hogy a lelki egység helyreállítása miképpen gondolható el. Meg vagyok róla győződve hogy egyetlen komoly magyar ember sem tartja ábrándosnak ezt a tervet és 6enki sem tér napirendre felette azzal, hogy egy fecske nem csiriá' tavaszt-. Tavaszt nem csinál, de társat talál s jelenti a többi fecskct s a tavasz ígéretét.

A kérdés természetéből következik, hogy végleges és konkrét feleletet — legalább most még — nem lehet adni rá Egy széttört kris- táiypa’otá't nehezebb összerakni, mint amilyen nehéz volt1 a megépítése. Az egyház szétszakadása egy majdnem kétezer esztendős történelmi folyamat eredménye s egységének heyreálütására még "akkor is kellene jó másfélezer esztendő, ha elfogadjuk, hogy heiyre- áTit'ani annyi időbe kerül, mint szétbontani.

A keresztyén egyháznak jelenleg három nagy történelmi egysége van, amely a keresztyéneknek csak egy-egy részét foglalja magába, de elvben mindenik fenntartja az egye_ “ temességre való igényét. Ez a három: a római' katolicitás. az ortodox katoücifáei és az evangéliumi katolicitás Vi'ágvonatkozásban tehát ennek a háromnak közösségéről és egységéről volna szó Igaz, hogy minket és az említett cikk illusztris Íróját is elsősorban a római katolicitás és az evangéliumi katolicitás érdeke’, de világosan tudjuk a történelemből, hogy éppen a keresztyénség nagy kérdései mindig világös6zefüggésben jelentkeztek s egyes országok külön-küiön, önmagukban nem tudták azokat megoldani.

Azt« is meg kell állapítanunk, hogy a keresz- tyénség egységének helyreállítására irányu'ó kísérletek eddig nem vezettek céira. Nemcsak azért, mert mindenik katolicitás az egységet úgy képzeli el hogy a másik kettő térjen át az ő álláspontjára, ez pedig műveltségűnk tektonikája miatt már lehetetlen, hanem azért is. mert a megoldási kísérletiek — igen sokszor — nem a nagyobb egységet idézték eiő, hanem rhegkülönbözőségeket, esetleg rnegha- sonlásokat okoztak az egyes nagyobb egységekben vagy legalább azzal fenyegették. Mikor két egyházat egyesítenek rendesen három lesz a kettőből, mert csak egy réteg egye- KÜ’, a többi még erősebben megmarad a maga különállásában. Nem lehet eldönteni, nem azok-e a buzgóbbak, hivebbek, komolyabbak, keresztyénebbek. akik ős' hitük és százados különállásuk mellett kitartanak

De nehéz a kérdés azért is. mert nem â ' még világosan előttünk az az ut és az a módiszer, amelynek követése mellett célt érhetünk Azt az ismeretes utat nem választhatjuk, amelyik abból indul ki, hogy minden vál ás isteni magva, lényege azonos, mert az Isten létének, a lélek halhatatlanságának s a legfőbb jó eszméjének az ismeretéből és szó gáláiéból áll; ezenkívül. minden egyéb papi találmány és idegen toldalék. Ez ta felfogást ismerjük a XVIII, század religio natura1 istából és tudjuk róla, hogy vallásnak is gyenge volt, nemhogy kereszítyénségnek. Ezérí a tanításért egyetlen egy egyház sem adja oda a Szent- háromságról, Krisztus-királyságról, a Szentlélek háztartásáról és az egyház anyai szo’gá’a- táró! hirdetett tanításait. Megpróbáták az egységet gyakorlatban létrehozni egyes hívők és csoportok között, bizonyos mísztikus-pieti6z- tiku6 vallásos mozgalmak szószólói. Eszerint a keresztyénség lényege a Jézus Krisztussal való szemé yes kapcsolat s ha ez megvan, tökéletesen mindegy, ki melyik egyház külsőségei között ad néha példaadás okából liturgiáiig kifejezést annak a személyes hitnek, amelyet igazában a hozzá hasonló hitüek kis csoportjában tud átélni.

Vegü.1 azt is előre megmondhatjuk, hogy nem lesz^ le’ki egység abból a theológiai erőfeszítésből sem, amelyet tiszteletreméltó tudós férfiak fejtenek ki avégből, hogy a tudományos megismerés eszközeivel pontosan megállapi'sák: mi az, ami különböző keresztyén egyházban közös, mi az, ami eltérő és ezek mennyiségben és minőségben hogy vi- ezonylanaki egymáshoz. Nem sikerül azért, mert a theológiából még sohasem született vallás. Valläß csak inspirációból születik és theo- lógia csak vallásos meggyőződésbő'. Nem is sikerülhet azért., mer' a tudományos megismerés természeténél fogva különböztet; az ismeret a differenciálódás irányában heved; összefogni, integrálni csak nagy, szenvedélyes meggyőződések, pátoszok tudnak. Végül azért. sem, .mert nagy kérdés, hogy amit 'adósok dolgozószobájukban kitalá’nak, megnyeri-e az emberek lelkét, lesz-e annak követőié? Nagy a valószinüség arra, hogy ezek a finom tudományos megkülönböztetések nem érdeklik a hivő- ember», a közömböst, vagy hitetlent' meg éppen nem.

Még sem szabad feladni a reményt az egyházak .egyesítésére.

Nem lehet feladni azért, meri szükség van rá. A keresztyénséget a maga egységében támadják o’yan erős szellemi áramlatok, amelyekhez képest gyenge fuvallat veit a gnosz- ticizmus, vagy az iszlám. Szükség van iei, mert minden egyház keretei kozott mérhetetlen nagy a közömbösöknek, vagy a tagadóknak szánra. Az, hogy most itt-ett a korszellem nem kedvez nekik vakmerő megnyilatkozásaikat a hatalom talán él is fojtaná, ne ringasson abban a Íriszemben hogy minden meg- kereszte t egyháztag lélekben i6 keresztyén. Kerítéseinken belül, a felszín aiatt egy óriás; pogányság duzzad és peffeszkedik s bármikor fordulhat úgy a világ, hogy felemeli fejet a Krisztus királysága ellen, mint a Jelenések könyvében a tengerből te’jövő hétfeje, fene»- vad. Szükséges harmadszor azért', mert hiánya más, nagy egyetemes kérdéseknek okoz szörnyű kárt. Jöhet, olyan idő, amikor a magyarság a maga élet-halál harcában kettőzött erővel tudna megállni, ha belső békéjét és lelki egységét felekezeti e lenietek nem gyöngítik. Jöhet idő, midőn a nyugati művelődés, a keresztyén humanitás védelmét nagyban előmozdítaná a védelmezők táborában a végső spirituális kérdésekről való egységesebb meggyőződés

De nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. Lehetséges meri minden egyház egybehangzóan vallja, hogy Krisztusnak csak egy közönséges anvaszentegyháza 'ehet Az una sancta catholica eccles'a 3 keresztyéneígnek közösen vallott alapvető tanítása mert a közös kijelentés melységeiben gyökerejá-k. Mikor tehát az egyházak egységéről beszélünk. Krisztus tanításának alapján állunk és mikoi ezt az egységeit szo’gáljuk, vagy lehetőségeit keressük, .az ő parancsának engedelmesbe dünk. Miféle lépéseket lehet az irányba tenni?

Az első lépés: tartsunk bünbánatot. Ne egy* mást vádoljuk, hanem magunkat. Ne azt néz zük mennyiben felelős a másik a szakadásért vizsgáljuk meg, nem vagyunk-e mi is felelő sek érte? S mivel, hogy mi is fe'elősek va gyünk, mert a szakadás nem egyes emberek kivételes tévedéseinek és hibáinak volt a kö vetkezménye hanem a megromlott emberi szellem nyomorúságának, az eredendő bűnnek a következménye- nincs addig menekvés e mélységből míg a bűn megismerésével, meg- vallásával szánásáva'-bánásával és a jóvátétel szent fogadalmával el nem készülünk arra. hogy bűneinket megbocsássa az örök kegyelem.

Második lépés volna a lelki egység szükségességének fé’ismerése és megválása. Kijelen, tose annak, hogy .önmagunkban nem vagyunk elegendők, hiányzik belőlünk a másik rc«z az egésznek van igaza s mi csak egy rész. vagyunk. Annak a meglátása, hogy egyedül nem vágyunk elegendők, csak együtt, tölthetjük be szent hivatásunkat.

Harmadik lépés az volna, hogy igyekezzünk egymást jobban megismerni és próbáljuk meg egymást megbecsülni. Minden keresztyén egyház a maga le kipásztoratnak nevelését apolo. getikus szempontok szerint végzi. Ez azt \e- Jeníi, hogy a 6aját tanításairól való meggyőződéssel együtt jár a másik egyház tanításainak a megcáfolása és az elvetése. Ez eddig helyes is De- egészen más lelkületűvé válik az ifjú ’©ikipásztori nemzedék, ha ez a nevelés arról győzi meg, hogy a szembenálló párton a lelki tanítók vagy ostobák, vagy gonoszok, mert ördögi tévelygéseket tanítanak, vagy pedig arról győződnek meg, hogy a szemr benálló sereg atyái és szénijei nagyszerű erőfeszítéssel közelítették meg az igazságot, de eppen az a kis iesz, ame'y az. ő futásukat a megérkezéstől elválasztotta, adja az illető egyház többietigazságát s ezzel az igazságát teljessé teszi.

De nemcsak egymás tanítását kellene job- bah megismernünk és megbecsülnünk, hanem i egymás személyét te — a kritika jogának lev jes fenntartásával. Nem lehet e^ferzséges az . a közéíet, ahol két keresztyén lelkipásztor, tudós vagy nemzetneve'ő ellenségesen tekint egymásra s kerüli a mindig fagyossá váló sze- mé’yes találkozást, pedsg mind a kettő izzó magyar, hivő keresztyén, emelkedett szellemű ember s azoneoy nagy keresztyén műveltségnek tudós ismerője és továbbplántálója.

Ha ezen a téren bátor kezdeményező lépéseket teszünk, ha nem félünk egymástól ' s megtiszteljük önmagunk szent meggyőződését annak a feltételezcséve', hogy az. elenkező tanítás meghallgatása és megismerése nemhogy veszélyeztetné, hanem még jobban megerősíti hitünket: vállalkozhatunk arra, hogy elveink tökéletes fenntartása mellett próbá’juk körvonalazni: mi következik a keresztyénség egyetemes tanításaiból a mai világhelyzetben és a mai magyar adottságban — egy olyan közös programm, melyet minden magyar keresztyén ember elfogadhat. Ezen a téren érhetnek minket örvendetes meglepetések. Lehu!'- hat«3 rólunk egy csomó látszat, kiderülhetne, hogy nem is vagyunk olyan rosszak, mint amilyen a hírünk s talán az its megeshetnék, hogy olyan kérdéseket, amelyek eddig elválasztottak minket, merőben ie'enték- teleneknek találunk. Elképzelem azt, hogy a kereszt kérdésében, áttérésekné’, az egyházfa- gyelem gyakorlásában való együttműködés terén házassági és elválási ügyek szabályozásánál sokkal több pontban találunk egymásra, mint ahogy azt most elképzelni tudjuk. A katolikus egyház nagyszerű rendszerbe foglalta a kereszténység szociális tanításait; ugyanezt kidolgozta s ha nem is foglalta egységes rendszerbe de az alapelveket tisztázta és ez alapelveknek a nagy szociális szooé1dr.rT>okra:*

tanításokhoz, való viszonyát már tendezte az evangéliumi tbeo ógta is. Ennek kettőnek •'/.. összehasonlításiból kiderülne, hogy, ha «' elvi megalapozás, mondjuk a theológiai anyaméh, amelyből minden elmélet származik, más i® és sokszor élesen kü'önböző: magára a •konkrét tennivalóra nézve lehetséges a tökéletes egyetértés. Az, hogy a házasság szakra mentőm, vagy nem, theológiai kérdés; de hogy mit' keil tenni egy faluban az egyke ellen, vagy mit kel) tenni a/ egyke e’len a törvény hozásban, o'yan kérdés, amelyben tökéletesen egyetérthetnénk. Más a tanításunk az egyházról, de a felekezeti iskoláknak az államkor- mányhoz való viszonyai azonos probléma mind a kettőnknéh Itt maga a közös munka mutatná meg a lehetőségek határait és a köveien- dő utak irányát. Ha őszintén hozzáfognánk s látnánk a« áldást, ami belőle következik, ha- hamarosan csodálkozva gondolnánk vissza arra a hosszú időre, ami az élet sürgetése mellett eltelt, anélkül, hogy ilyesmit megpróbáltunk volna.

Végezetül mindez olyan dolog, amiért lehet imádkozni. Az egységhez vezető utat mekircr- li a belátás, táplálja a jóakarat, de cé’hoz csak az imádkozás juttatja. Imádkozni akkor íte lehet, amikor még nem próbáltuk meg az első lépést 6 akkor is, sőt akikor igazán, amikor az első kísérletek után csalódások értek. Imádkozni egy ügyért, amelyet o'yan nagynak 'ártunk, hogy a mi világunkban éppen nagysága miatt lehetetlennek látszik, különösképpen kell, mert ezzel azt valljuk meg, hogy az ügy Isten ügye, nem mi hajtjuk végre a magunk erejéből, hanem () adja meg nekünk ajándékuk mikor megérik rá s szivünk s mindezért egyedül az övé a dicsőség.

Az imádkozó lélek előtt kiderül azután az, a nagy titok, hogy ez az egység tulajdonképpen megvan kezdettől fogva, csak el van rajtve a mi szemünk elől. Megvan úgy, ahogy a tavasz el van rejtve a téli álmot a’vó erdő gyökereiben, ágaiban és rügyeiben. Megvan úgy, ahogy a földbe vetett gabonamagban el van rejtve az eljövendő tavaszok kalásztengere. Megvan úgy, ahogy a földi élet láthc'ó, viszonylagos, tört világa mögött Is fö’ött el van rejtve, a hit számára felajánlkozólag egy láthatatlan világ dicsőséges rendje. El van rejtve, mint ahogy az emberi nemzetség fizikai és lelki egysége el van rejtve a rettenetes eientétek ádáz gyűlölete, rabióvárai, eródt- xnényei, vagy romhalmaza alatt, pedig letagadhatatlan valóság.

S az a csodálatos dolog, mikor két, vagy ház rom ember szeme előtt feltűnik ez a titok, bennük s abban, amit látnak és abban, amit szólnak, ez a láthatat'an és megigért egység egy pillanatra megvalósul, mint az eljövendő megvalósulásnak részszerint való, töreoékes záloga. Ezért) volt drága karácsonyi szó gálát Pannonhalma főapátjának nagyszerű b zony- ságtétele. Abban a visszangban, amit keltett, már egy darabkát meg i6 valósított abbot, amit jövendölt* és ígért.

BLKAREST, március 9. A román hivatalos lap legutóbbi, március 3-iki száma közli Antonescu államvezető rendeletét, amely biztonsági intézkedéseket léptetett életbe a közrend, a közbiztonság, a közerkölcs és nemzetgazdaság védelmének érdekében. Az államvezető renclelete értelmében kényszerlakást jelölnek ki á legalább 3 hónapi fogházra elitéit zsidók számára, akiket árdrágítás és szabotázs miatt állítanak bíróság elé. Ugyancsak kényszerlakást jelölnek ki azoknak a zsidó árdrágítóknak is, akik legalább hathónapi internáló táborra voltak ítélve. A katonai és po’gári ügyészségnek a meghozott ítéleteikről másolatot kötelesek küldeni azonnal a belügyminisztériumnak, amely aztán kijelöli a kényszerlakhelyet. A belügyminisztériumnak arra is joga van, hogy ha a közrend vagy az áll am biztonság’ érdeke megkívánja, ne csak az elitéit zsidónak, hanem családtagjainak is kényszer1 akhelyet jelöljön ki. Ennek az uj rendeletnek szempontjából zsidókat: tekintik azokat is, akiknél: csak. egyik szülőjük volt zsidó, tekintet nélkül arra. hogy ők vagy szüleik kikerésztelked- tek-e, de azt sem veszik tekintetbe, hogy idegen állampolgárok-e.

Mindazok a román állampolgárságit zsidók, akiket a fentebbi módon és okok miatt elítélnek, azonnali hatállyal elvesztik román állampolgárságukat. Az állampolgárságukat veszteti zsidókat büntetésük letöltése után kiutasítják az országból.

Ugyanígy visszavonják az állampolgárságot azoktól a nemzsidó elítéltekről, akik örökbefogadás, vagy törvényesités utján szereztek állampolgárságot, vagy ak kut!: szi'deik jutottal: ilyen módon román ál’am- f.oi gór tághoz. Büntetésük !e'öítMf után ezeket ;« kiutasítják az ország területéről. A rendeie: egész sereg intézkedést tartalmaz a kisebb bűnöket elkövető zsidók iu- lernálótáborba való szállítására vonatkozólag és általában jóvá] megszigorítja az eddig megállapított büntetéseket.

De nemcsak kizárólag a zsidók ellen irányul Antonescu államvezetőnek, ez az uj reudeiete, hanem azok eilen a nemzsidók ellen is, akik a közbiztonságra veszélyt jelentenek, vagy nincs állandó lakásuk és becsületes, állandó megélhetésük. Ha ezeket valamiért legalább három hónapi fogházra Ítélik, az ítélettel egyidejűleg a mun- katáborba való szállításukat is kimondják a büntetés kitöltése utánra- A munkatábor internálás két évig is terjedhet, de súlyosabb esetekben az 5 évet is elérheti. A katonai és polgári ügyészségnek minden olyan egyén Ítéletét, akit közbiztonsági szempontból gyanúsnak táhí’nak, kötelesek felkiil- deni a belügyminisztériumnak a munka tábor kijelölése végett- Az uj rendelet azt is elrendeli, hogy arra az esetre, ha valamelyik elitéit megszökik, állandóan ét könnyen látható jellel jelölik meg, hogy bármikor könnyen felismerhető és visszaszállítható legyen. Ezt a megjelölést ^tudományos eljárással!í hajtják végre — amint a rendelet mondja —, amit külön szabályzattal fognak megállapítani, mély szabályzat egyúttal a megjelölést végrehajtó szerveket is kijelöli.

A kiutasított vagy kényszerlakhelyre Ítélt egyéneket, ha visszatérnek az országba, vagy megszöknek kényszerlakhelyükről- halállal büntetik. Ugyanilyen büntetést kapnak, akik szökésüket elősegítik, vagy bármiképpen segítséget nyújtanak nekik. Az uj rendelet intézkedései alól csak azok képeznek kivételt, akiket a frontra szák'i- tottak.

P A nemzeíak együttműködéséről akarnak tárgyalni Washingtonban

STOCKHOLM, március 9. (Búd. Tud.) A Svenska Dagbladet] new- yorki tudósit (.íja. illetékes amerikai helyről arról éltesül, hogy a közeljövőben fontos szövetségközi tanácskozás lesz Washingtonban. Az értekezlet tárgyalásának legfőbb pontja a hadvezetés és a békekötés után teendő intézkedések. Fő. résztvevői; az Egyesült Államok, Ynglia. a Szovjet és Kína képviselői Washingtonban arra számítanak, hogy az értekezlet uj alapot dolgoz ki a nemzetek együttműködésére. Napirenden a következő kérdések szerepelnek: közösen gyakorlatidé ideiglenes igazgatás rendszere a visszahóditotT

területeken, beleértve a. megszállott és még megszállandó területeket, a vitás területek kérdésének megtárgyalása, különös figyelemmel Szovjet o r os z o rs z á g r a. Lengyelországra és Finnországra és a gyarmatok önállósága. valamint a légi felsőbbség kérdése a háború után.

VÁLTSUK BE A SZAPPAXJEGYEKET. A közellátási hivatal értesíti <j közönséget, hogy fo!yó hó 13-ig mindenki váltsa be a december és januári kék és piros szappan jegyeket, mert ezek 1 Ütő! érvénytelenek s a szappanelosztássfíl megbízott k ereskedői: nem válthat iái: be-