Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-09 / 55. szám

1943 március 9. ELLENZÉK gMMwawwttuüiaii, mmmm HMM A magyarság lelki egysége irta: ravasz László m. Mr* titkos tanácsos, dunameiiaki relormátus püspök Ravasz László dunaraelléki reformá­tus püspöknek a Pester Lloydban, Ke-' lemen Krizosztom pannonhalmi főapát nagyérdekességü cikkére adott vaía_ pC szót ezúttal bocsájtjuk az Ellenzék olvasóinak rendelkezésére. A Pester Lloydban nagyjelentőségű cikk la tott napvilágot. Kelemen Krizosztom pannon­halmi főapát: .,Der seelischen Einheit, de® Ungartumes entgegen" című cikke. Kelemen Krizosztom bármilyen témáról nyilatkozik, az egész ország fe'tigyei szavára. Mennyivé.’ na­gyobb figyelmet érdemel az ő, fejtegetése ak­kor, ha egyik legizgalmasabb, leginkább élet­bevágó és legkényesebb magyar kérdésről be­szél: arról, hogy miképpen ál’itható helyre a magyar léleknek az az egysége, amelyet a XVI. század egyházi válsága kettészakított. Nem azt kereste, hogy ezért a meghasonlásért •kit terhel a> felelősség, ezt ő is, mi is rábízzuk a történetírásra, hanem azza' foglalkozott', hogy a lelki egység helyreállítása miképpen gondolható el. Meg vagyok róla győződve hogy egyetlen komoly magyar ember sem tartja ábrándosnak ezt a tervet és 6enki sem tér napirendre felette azzal, hogy egy fecske nem csiriá' tavaszt-. Tavaszt nem csinál, de társat talál s jelenti a többi fecskct s a tavasz ígéretét. A kérdés természetéből következik, hogy végleges és konkrét feleletet — legalább most még — nem lehet adni rá Egy széttört kris- táiypa’otá't nehezebb összerakni, mint ami­lyen nehéz volt1 a megépítése. Az egyház szét­szakadása egy majdnem kétezer esztendős tör­ténelmi folyamat eredménye s egységének heyreálütására még "akkor is kellene jó más­félezer esztendő, ha elfogadjuk, hogy heiyre- áTit'ani annyi időbe kerül, mint szétbontani. A keresztyén egyháznak jelenleg három nagy történelmi egysége van, amely a keresz­tyéneknek csak egy-egy részét foglalja ma­gába, de elvben mindenik fenntartja az egye_ “ temességre való igényét. Ez a három: a római' katolicitás. az ortodox katoücifáei és az evangéliumi katolicitás Vi'ágvonatkozásban tehát ennek a háromnak közösségéről és egy­ségéről volna szó Igaz, hogy minket és az említett cikk illusztris Íróját is elsősorban a római katolicitás és az evangéliumi katolicitás érdeke’, de világosan tudjuk a történelemből, hogy éppen a keresztyénség nagy kérdései mindig világös6zefüggésben jelentkeztek s egyes országok külön-küiön, önmagukban nem tudták azokat megoldani. Azt« is meg kell állapítanunk, hogy a keresz- tyénség egységének helyreállítására irányu'ó kísérletek eddig nem vezettek céira. Nemcsak azért, mert mindenik katolicitás az egységet úgy képzeli el hogy a másik kettő térjen át az ő álláspontjára, ez pedig műveltségűnk tektonikája miatt már lehetetlen, hanem azért is. mert a megoldási kísérletiek — igen sok­szor — nem a nagyobb egységet idézték eiő, hanem rhegkülönbözőségeket, esetleg rnegha- sonlásokat okoztak az egyes nagyobb egysé­gekben vagy legalább azzal fenyegették. Mi­kor két egyházat egyesítenek rendesen három lesz a kettőből, mert csak egy réteg egye- KÜ’, a többi még erősebben megmarad a maga különállásában. Nem lehet eldönteni, nem azok-e a buzgóbbak, hivebbek, komolyabbak, keresztyénebbek. akik ős' hitük és százados különállásuk mellett kitartanak De nehéz a kérdés azért is. mert nem â ' még világosan előttünk az az ut és az a módi­szer, amelynek követése mellett célt érhetünk Azt az ismeretes utat nem választhatjuk, amelyik abból indul ki, hogy minden vál ás isteni magva, lényege azonos, mert az Isten létének, a lélek halhatatlanságának s a leg­főbb jó eszméjének az ismeretéből és szó gá­láiéból áll; ezenkívül. minden egyéb papi ta­lálmány és idegen toldalék. Ez ta felfogást is­merjük a XVIII, század religio natura1 istából és tudjuk róla, hogy vallásnak is gyenge volt, nemhogy kereszítyénségnek. Ezérí a tanításért egyetlen egy egyház sem adja oda a Szent- háromságról, Krisztus-királyságról, a Szentlé­lek háztartásáról és az egyház anyai szo’gá’a- táró! hirdetett tanításait. Megpróbáták az egy­séget gyakorlatban létrehozni egyes hívők és csoportok között, bizonyos mísztikus-pieti6z- tiku6 vallásos mozgalmak szószólói. Eszerint a keresztyénség lényege a Jézus Krisztussal való szemé yes kapcsolat s ha ez megvan, tökéle­tesen mindegy, ki melyik egyház külsőségei között ad néha példaadás okából liturgiáiig kifejezést annak a személyes hitnek, amelyet igazában a hozzá hasonló hitüek kis csoportjá­ban tud átélni. Vegü.1 azt is előre megmondhatjuk, hogy nem lesz^ le’ki egység abból a theológiai erő­feszítésből sem, amelyet tiszteletreméltó tu­dós férfiak fejtenek ki avégből, hogy a tudo­mányos megismerés eszközeivel pontosan megállapi'sák: mi az, ami különböző keresz­tyén egyházban közös, mi az, ami eltérő és ezek mennyiségben és minőségben hogy vi- ezonylanaki egymáshoz. Nem sikerül azért, mert a theológiából még sohasem született val­lás. Valläß csak inspirációból születik és theo- lógia csak vallásos meggyőződésbő'. Nem is sikerülhet azért., mer' a tudományos megis­merés természeténél fogva különböztet; az is­meret a differenciálódás irányában heved; összefogni, integrálni csak nagy, szenvedélyes meggyőződések, pátoszok tudnak. Végül az­ért. sem, .mert nagy kérdés, hogy amit 'adósok dolgozószobájukban kitalá’nak, megnyeri-e az emberek lelkét, lesz-e annak követőié? Nagy a valószinüség arra, hogy ezek a finom tu­dományos megkülönböztetések nem érdeklik a hivő- ember», a közömböst, vagy hitetlent' meg éppen nem. Még sem szabad feladni a reményt az egy­házak .egyesítésére. Nem lehet feladni azért, meri szükség van rá. A keresztyénséget a maga egységében tá­madják o’yan erős szellemi áramlatok, ame­lyekhez képest gyenge fuvallat veit a gnosz- ticizmus, vagy az iszlám. Szükség van iei, mert minden egyház keretei kozott mérhetet­len nagy a közömbösöknek, vagy a tagadók­nak szánra. Az, hogy most itt-ett a korszel­lem nem kedvez nekik vakmerő megnyilatko­zásaikat a hatalom talán él is fojtaná, ne rin­gasson abban a Íriszemben hogy minden meg- kereszte t egyháztag lélekben i6 keresztyén. Kerítéseinken belül, a felszín aiatt egy óriás; pogányság duzzad és peffeszkedik s bármikor fordulhat úgy a világ, hogy felemeli fejet a Krisztus királysága ellen, mint a Jelenések könyvében a tengerből te’jövő hétfeje, fene»- vad. Szükséges harmadszor azért', mert hiánya más, nagy egyetemes kérdéseknek okoz ször­nyű kárt. Jöhet, olyan idő, amikor a magyar­ság a maga élet-halál harcában kettőzött erő­vel tudna megállni, ha belső békéjét és lelki egységét felekezeti e lenietek nem gyöngítik. Jöhet idő, midőn a nyugati művelődés, a ke­resztyén humanitás védelmét nagyban előmoz­dítaná a védelmezők táborában a végső spiri­tuális kérdésekről való egységesebb meggyő­ződés De nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. Lehetséges meri minden egyház egybehang­zóan vallja, hogy Krisztusnak csak egy kö­zönséges anvaszentegyháza 'ehet Az una sancta catholica eccles'a 3 keresztyéneígnek közösen vallott alapvető tanítása mert a kö­zös kijelentés melységeiben gyökerejá-k. Mi­kor tehát az egyházak egységéről beszélünk. Krisztus tanításának alapján állunk és mikoi ezt az egységeit szo’gáljuk, vagy lehetőségeit keressük, .az ő parancsának engedelmesbe dünk. Miféle lépéseket lehet az irányba tenni? Az első lépés: tartsunk bünbánatot. Ne egy* mást vádoljuk, hanem magunkat. Ne azt néz zük mennyiben felelős a másik a szakadásért vizsgáljuk meg, nem vagyunk-e mi is felelő sek érte? S mivel, hogy mi is fe'elősek va gyünk, mert a szakadás nem egyes emberek kivételes tévedéseinek és hibáinak volt a kö vetkezménye hanem a megromlott emberi szellem nyomorúságának, az eredendő bűnnek a következménye- nincs addig menekvés e mélységből míg a bűn megismerésével, meg- vallásával szánásáva'-bánásával és a jóvátétel szent fogadalmával el nem készülünk arra. hogy bűneinket megbocsássa az örök kegye­lem. Második lépés volna a lelki egység szüksé­gességének fé’ismerése és megválása. Kijelen, tose annak, hogy .önmagunkban nem vagyunk elegendők, hiányzik belőlünk a másik rc«z az egésznek van igaza s mi csak egy rész. va­gyunk. Annak a meglátása, hogy egyedül nem vágyunk elegendők, csak együtt, tölthetjük be szent hivatásunkat. Harmadik lépés az volna, hogy igyekezzünk egymást jobban megismerni és próbáljuk meg egymást megbecsülni. Minden keresztyén egy­ház a maga le kipásztoratnak nevelését apolo. getikus szempontok szerint végzi. Ez azt \e- Jeníi, hogy a 6aját tanításairól való meggyő­ződéssel együtt jár a másik egyház tanítá­sainak a megcáfolása és az elvetése. Ez eddig helyes is De- egészen más lelkületűvé válik az ifjú ’©ikipásztori nemzedék, ha ez a neve­lés arról győzi meg, hogy a szembenálló pár­ton a lelki tanítók vagy ostobák, vagy gono­szok, mert ördögi tévelygéseket tanítanak, vagy pedig arról győződnek meg, hogy a szemr benálló sereg atyái és szénijei nagyszerű erő­feszítéssel közelítették meg az igazságot, de eppen az a kis iesz, ame'y az. ő futásukat a megérkezéstől elválasztotta, adja az illető egy­ház többietigazságát s ezzel az igazságát tel­jessé teszi. De nemcsak egymás tanítását kellene job- bah megismernünk és megbecsülnünk, hanem i egymás személyét te — a kritika jogának lev jes fenntartásával. Nem lehet e^ferzséges az . a közéíet, ahol két keresztyén lelkipásztor, tu­dós vagy nemzetneve'ő ellenségesen tekint egymásra s kerüli a mindig fagyossá váló sze- mé’yes találkozást, pedsg mind a kettő izzó magyar, hivő keresztyén, emelkedett szellemű ember s azoneoy nagy keresztyén műveltség­nek tudós ismerője és továbbplántálója. Ha ezen a téren bátor kezdeményező lépé­seket teszünk, ha nem félünk egymástól ' s megtiszteljük önmagunk szent meggyőződését annak a feltételezcséve', hogy az. elenkező ta­nítás meghallgatása és megismerése nemhogy veszélyeztetné, hanem még jobban megerősíti hitünket: vállalkozhatunk arra, hogy elveink tökéletes fenntartása mellett próbá’juk körvo­nalazni: mi következik a keresztyénség egye­temes tanításaiból a mai világhelyzetben és a mai magyar adottságban — egy olyan kö­zös programm, melyet minden magyar keresz­tyén ember elfogadhat. Ezen a téren érhet­nek minket örvendetes meglepetések. Lehu!'- hat«3 rólunk egy csomó látszat, kiderülhet­ne, hogy nem is vagyunk olyan rosszak, mint amilyen a hírünk s talán az its meges­hetnék, hogy olyan kérdéseket, amelyek ed­dig elválasztottak minket, merőben ie'enték- teleneknek találunk. Elképzelem azt, hogy a kereszt kérdésében, áttérésekné’, az egyházfa- gyelem gyakorlásában való együttműködés te­rén házassági és elválási ügyek szabályozásá­nál sokkal több pontban találunk egymásra, mint ahogy azt most elképzelni tudjuk. A ka­tolikus egyház nagyszerű rendszerbe foglalta a kereszténység szociális tanításait; ugyanezt kidolgozta s ha nem is foglalta egységes rend­szerbe de az alapelveket tisztázta és ez alap­elveknek a nagy szociális szooé1dr.rT>okra:* tanításokhoz, való viszonyát már tendezte az evangéliumi tbeo ógta is. Ennek kettőnek •'/.. összehasonlításiból kiderülne, hogy, ha «' el­vi megalapozás, mondjuk a theológiai anya­méh, amelyből minden elmélet származik, más i® és sokszor élesen kü'önböző: magára a •konkrét tennivalóra nézve lehetséges a töké­letes egyetértés. Az, hogy a házasság szakra mentőm, vagy nem, theológiai kérdés; de hogy mit' keil tenni egy faluban az egyke ellen, vagy mit kel) tenni a/ egyke e’len a törvény hozásban, o'yan kérdés, amelyben tökéletesen egyetérthetnénk. Más a tanításunk az egyház­ról, de a felekezeti iskoláknak az államkor- mányhoz való viszonyai azonos probléma mind a kettőnknéh Itt maga a közös munka mutat­ná meg a lehetőségek határait és a köveien- dő utak irányát. Ha őszintén hozzáfognánk s látnánk a« áldást, ami belőle következik, ha- hamarosan csodálkozva gondolnánk vissza ar­ra a hosszú időre, ami az élet sürgetése mel­lett eltelt, anélkül, hogy ilyesmit megpróbál­tunk volna. Végezetül mindez olyan dolog, amiért lehet imádkozni. Az egységhez vezető utat mekircr- li a belátás, táplálja a jóakarat, de cé’hoz csak az imádkozás juttatja. Imádkozni akkor íte le­het, amikor még nem próbáltuk meg az első lépést 6 akkor is, sőt akikor igazán, amikor az első kísérletek után csalódások értek. Imád­kozni egy ügyért, amelyet o'yan nagynak 'ár­tunk, hogy a mi világunkban éppen nagysága miatt lehetetlennek látszik, különösképpen kell, mert ezzel azt valljuk meg, hogy az ügy Isten ügye, nem mi hajtjuk végre a magunk erejéből, hanem () adja meg nekünk ajándé­kuk mikor megérik rá s szivünk s mindezért egyedül az övé a dicsőség. Az imádkozó lélek előtt kiderül azután az, a nagy titok, hogy ez az egység tulajdonkép­pen megvan kezdettől fogva, csak el van rajt­ve a mi szemünk elől. Megvan úgy, ahogy a tavasz el van rejtve a téli álmot a’vó erdő gyökereiben, ágaiban és rügyeiben. Megvan úgy, ahogy a földbe vetett gabonamagban el van rejtve az eljövendő tavaszok kalászten­gere. Megvan úgy, ahogy a földi élet láthc'ó, viszonylagos, tört világa mögött Is fö’ött el van rejtve, a hit számára felajánlkozólag egy láthatatlan világ dicsőséges rendje. El van rejtve, mint ahogy az emberi nemzetség fizi­kai és lelki egysége el van rejtve a rettenetes eientétek ádáz gyűlölete, rabióvárai, eródt- xnényei, vagy romhalmaza alatt, pedig leta­gadhatatlan valóság. S az a csodálatos dolog, mikor két, vagy ház rom ember szeme előtt feltűnik ez a titok, bennük s abban, amit látnak és abban, amit szólnak, ez a láthatat'an és megigért egység egy pillanatra megvalósul, mint az eljövendő megvalósulásnak részszerint való, töreoékes záloga. Ezért) volt drága karácsonyi szó gálát Pannonhalma főapátjának nagyszerű b zony- ságtétele. Abban a visszangban, amit keltett, már egy darabkát meg i6 valósított abbot, amit jövendölt* és ígért. BLKAREST, március 9. A román hiva­talos lap legutóbbi, március 3-iki száma közli Antonescu államvezető rendeletét, amely biztonsági intézkedéseket léptetett életbe a közrend, a közbiztonság, a közer­kölcs és nemzetgazdaság védelmének ér­dekében. Az államvezető renclelete értelmé­ben kényszerlakást jelölnek ki á legalább 3 hónapi fogházra elitéit zsidók számára, aki­ket árdrágítás és szabotázs miatt állítanak bíróság elé. Ugyancsak kényszerlakást je­lölnek ki azoknak a zsidó árdrágítóknak is, akik legalább hathónapi internáló tábor­ra voltak ítélve. A katonai és po’gári ügyészségnek a meghozott ítéleteikről má­solatot kötelesek küldeni azonnal a bel­ügyminisztériumnak, amely aztán kijelöli a kényszerlakhelyet. A belügyminisztérium­nak arra is joga van, hogy ha a közrend vagy az áll am biztonság’ érdeke megkíván­ja, ne csak az elitéit zsidónak, hanem csa­ládtagjainak is kényszer1 akhelyet jelöljön ki. Ennek az uj rendeletnek szempontjából zsidókat: tekintik azokat is, akiknél: csak. egyik szülőjük volt zsidó, tekintet nélkül arra. hogy ők vagy szüleik kikerésztelked- tek-e, de azt sem veszik tekintetbe, hogy idegen állampolgárok-e. Mindazok a román állampolgárságit zsidók, akiket a fentebbi módon és okok miatt elítélnek, azonnali hatállyal elvesztik román állampolgárságukat. Az állampol­gárságukat veszteti zsidókat büntetésük le­töltése után kiutasítják az országból. Ugyanígy visszavonják az állampolgár­ságot azoktól a nemzsidó elítéltekről, akik örökbefogadás, vagy törvényesités utján szereztek állampolgárságot, vagy ak kut!: szi'deik jutottal: ilyen módon román ál’am- f.oi gór tághoz. Büntetésük !e'öítMf után ezeket ;« kiutasítják az ország területéről. A rendeie: egész sereg intézkedést tartal­maz a kisebb bűnöket elkövető zsidók iu- lernálótáborba való szállítására vonatkozó­lag és általában jóvá] megszigorítja az eddig megállapított büntetéseket. De nemcsak kizárólag a zsidók ellen irá­nyul Antonescu államvezetőnek, ez az uj reudeiete, hanem azok eilen a nemzsidók ellen is, akik a közbiztonságra veszélyt je­lentenek, vagy nincs állandó lakásuk és becsületes, állandó megélhetésük. Ha eze­ket valamiért legalább három hónapi fog­házra Ítélik, az ítélettel egyidejűleg a mun- katáborba való szállításukat is kimondják a büntetés kitöltése utánra- A munkatábor internálás két évig is terjedhet, de súlyo­sabb esetekben az 5 évet is elérheti. A ka­tonai és polgári ügyészségnek minden olyan egyén Ítéletét, akit közbiztonsági szempont­ból gyanúsnak táhí’nak, kötelesek felkiil- deni a belügyminisztériumnak a munka tá­bor kijelölése végett- Az uj rendelet azt is elrendeli, hogy arra az esetre, ha valame­lyik elitéit megszökik, állandóan ét könnyen látható jellel jelölik meg, hogy bármikor könnyen felismerhető és vissza­szállítható legyen. Ezt a megjelölést ^tudo­mányos eljárással!í hajtják végre — amint a rendelet mondja —, amit külön szabály­zattal fognak megállapítani, mély szabály­zat egyúttal a megjelölést végrehajtó szer­veket is kijelöli. A kiutasított vagy kényszerlakhelyre Ítélt egyéneket, ha visszatérnek az országba, vagy megszöknek kényszerlakhelyükről- halállal büntetik. Ugyanilyen büntetést kapnak, akik szökésüket elősegítik, vagy bármiképpen segítséget nyújtanak nekik. Az uj rendelet intézkedései alól csak azok képeznek kivételt, akiket a frontra szák'i- tottak. P A nemzeíak együttműködéséről akarnak tárgyalni Washingtonban STOCKHOLM, március 9. (Búd. Tud.) A Svenska Dagbladet] new- yorki tudósit (.íja. illetékes amerikai helyről arról éltesül, hogy a közel­jövőben fontos szövetségközi tanács­kozás lesz Washingtonban. Az érte­kezlet tárgyalásának legfőbb pontja a hadvezetés és a békekötés után teendő intézkedések. Fő. résztvevői; az Egyesült Államok, Ynglia. a Szov­jet és Kína képviselői Washington­ban arra számítanak, hogy az érte­kezlet uj alapot dolgoz ki a nemze­tek együttműködésére. Napirenden a következő kérdések szerepelnek: közösen gyakorlatidé ideiglenes igazgatás rendszere a visszahóditotT területeken, beleértve a. megszállott és még megszállandó területeket, a vitás területek kérdésének megtár­gyalása, különös figyelemmel Szov­jet o r os z o rs z á g r a. Lengyelországra és Finnországra és a gyarmatok önál­lósága. valamint a légi felsőbbség kérdése a háború után. VÁLTSUK BE A SZAPPAXJEGYE­KET. A közellátási hivatal értesíti <j kö­zönséget, hogy fo!yó hó 13-ig mindenki váltsa be a december és januári kék és pi­ros szappan jegyeket, mert ezek 1 Ütő! ér­vénytelenek s a szappanelosztássfíl megbí­zott k ereskedői: nem válthat iái: be-

Next

/
Thumbnails
Contents