Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-08 / 54. szám

L

T.IiLENZÍK

1 ft 4 3 ui ÁroluB 8.

ítyfy fiatal erdélyi

Ma, .1 Mu^'cnri túltermelés korában. ni'R tehetséges oinltrreknek is nehéz frltünu-i. A kezdeti akadályok nagyok .* a kiiztmlat jégpáncélját nt'iii ogvhonnvCii lehet áttörni. Kos ács Zoltánt kevesen ismerik, mégis az az érzésünk, hogy alkotásai mellett aligha los \ a. aki i< kü/ünvö>eu elmenni. IVsfnie- meiböl kiáradó egyénisége egyszeriben leköti a Szemlélőt s még annak is. akiben nem kelt rokon* zen ver, be kell vakarna,

hogy nem mindennapi képekké: á’l szem ben. Kos ács festésze tében nem is annyira a formák és s/hiek sajátos /atnata ragad* ja meg az embert, mint inkább az az őszinteség, mely ezekből kiarad. Szinte öntudatlanul megerczziik, hogy az. aki a tájat és a benne élő "világot ilyen uj éleire tudta kelteni, valóban rajongója művészetének. Ha egyszer egy téma lelkében megzciuüil, azt vászonra ti olyan egyszerűen vagy olyan szövevényesen, ahogyan az elölte az ihlet pillanatában megjelent. Látomását talán nem mindig tudja meggyőzően kifejezni, a kép mégis eleven élmény, képzeletének és alkotó tehetségének egy szerves darabja. Szeretettel és odaadással fest, ezért ragaszkodik mindén egyes müvéhez. A tárgyhoz nem kívülről közeledik, hanem újra, meg újra annak belső lényegét ragadja meg s egyéniségében felolvasztva ad annak friss formát és tartalmat. Ha festmé- nyeinek ezt a rejtett törvényszerűségét és őszinte szellemét megértjük, az a csendes öröm és szeretet fog bennünket is eltölteni, amelv azok fogantatásakor a művészben fellobbant.

Kovács Zoltán Kolozsvárott született. A román megszállás alatt átment a magyar fővárosba s ott a Képzőművészeti Főiskolán Aba Novák Vilmos tanítványaként végzett. Érdekes és egyben határozott egyéniségére mutató körülmény, hogy nagy mestere úgyszólván altig vo’t rá hatással. Aba Novák vonalas gondolkodásmódja, fehér-fekete ellentétre épített sz'nkezelése, képzeletének kifogyhatatlan mozgalmassága Kovácstóí táv 0.1 áll. Ö vérbeli festő. Színekből épit. Azok finom összehangolásából bontakozik ki a témát áttüzesilő lelki élmény. Keveset rajzol. A tájat vagy kompozíciót csak néhány vonással rögzíti. Gyakran még ez is elmarad és azonual ecsethez nyúl'. Friss lendülettel festi meg a színvázlatot. Ebben már rendesen kiérleli a kép Szín- és tömegegyensulyát. Különösen tájképein érdemes megfigyelni, hogy a valóság adott, esetlege^ elemeit képzelete miként vetíti át egy magasabb síkra: a művészet sikjára. Nem ül' ki a szabadba, bogy a természetet lemásolja. A hegyek, völgyek, fák és patakok hangulatát magába száy-ja s benn, a műteremben születik meg a látott, de átértékelt formák és színek alapján az uj világ. Ne higyjük, hogy Kovács csak színekben lát. Festményeit szinte fegyelmezett vonal- és tömegű- ritmus járja át- A hegyek gerince, az utak kanyargása, az ágas-bogas fák ég felé meredő ágai a tájképnek szilárd szerkezetet adnak. Ugyanezt látjuk alakjain és kompozícióin. Kitűnő példa erre a költő Zrínyiről festett szimbolikus vázlata. Az alakok nemcsak ă síkban rajzolódnak ki, hanem a térbe áradnak, duzzadó plasztikával telnek meg. Kovácstól taván semmi sem idegenebb a vértélen impresszionizmusnál. A vonalak és tömegek azonban nem maradnak csupaszon. A művész bevonja őket szánnék Az önmagában kémény vázat melegen, lágyan ágyazza bele a tónus egységébe, mint ahogyan a fehér hó simul az ősztől megkopasztott vidékre. így válik Kovács minden alkotásának igazi hősévé a szín, lény és árnyék disszonanciák után is megnyugtatóan feloldódó harmóniája. Festési modorát és szerkesztési készségét világítsa meg két példa.

Az első a Szt- László életét feldolgozó vázlatsorozat. Ez voltaképpen freskóterv. Monumentális hatása a kis méretek ellenére is teljes mértékben érvényesüli. Aha Novák z.sufolt jeleneteivel szemben e vázlatokon csak néhány alak szerepel. Erős, szinte pántszerü körvonalaikat tiszta, keveret- ten színek töltik ki. Az egyes részletek talán túlságosan szükszavuaknak tűnnek fel, az alakok elosztása, a formák és színek kiegyensúlyozása azonban tökéletes művészi benyomást ad. A rajzos elem feütünő szerepét a kompozíció faldiszitő, építészeti

keretbe simuló rendeltetése magyarázza. __

Ugyancsak határozott formákból épül fel

falusi lakodalmat ábrázoló nagy méretű olajfestménye- Az égés® terel táncoló, mulató, z.euéiló es ldt|oj>;do alakok töltik meg. \im-s szaluidon eg\ talpalatnyi hely sem- \ 1 és/letforiuák elvinznek a tömeg forgo tógában. Az egyes alakok uicglogobnozúso elnagyolt, mégis o vnni't c*upu jé' egzo- trs, kifejező mozdulat vezeti tovább. A tormák ritmusát átveszik a s/mek i-., melyek puhán, szinte muzaiká'va siklónak át egymásba. Valóban igaza un Kovácsnak: a festéshez /énei érzék is szükséges. \ színek keverése, a tótiu.« megteremtest* a muzsika költői lentlü etében fogan. A selyme sen borongó színek között a kép középén diadalmasan csattan fel a táncoló leány mdtegpiros szoknyája. Ez a piros lolt ad a festménynek fényt, belőle sugárzik szét

uiiiide.nle r, a jókedv. \ leány s/'bij («>i g •<

sában pedig öss/pivnto'ul a tánc mindemi sodró, vérpezsdítő ra*gy**r te„nv

A kép mind*» uiyze.rij«-.«/*-;

<* 1 lmér<' v kt^gycnsulvozr*ii niindcn UJű vészi elvontsága ellen* re is nv le? élettel tob- A magyar művészi hagyomány benin» is érvényesült: a valóságtól nem szakad cl, mégis a műalkotás orok törvényszcnise «(»nick szinv (jnabíra emelkedik.

E nagj.'Zi’iü festményből kichnnzett művészi elvek valósiénak meg Kovác.s urc- és tájképein, valamint egyéb kompozícióin. V rajzos és festői elein összhangja különösen jelenVgí lakóhelyét, a Dc.s nn-1- iletti kod őri völgyet megelevenítő kepeiből csendül ki meggyőzően, az erdélyi hangulatot maradéktalanul visszatükröző zamattal. Rendkívül érdekes a mód, ahogyan a festő az tun bért bclcáÜitja a tájba. A kettő nemcsak formailag, liánéin tartalomban is szorosan összefügg egymással» Az emberi lélek fénye és borúja n természetet is majgy oh.-id

cgvcih'n

z a telj'-s

<>■ /<• /••

fr<- kői*

*tc^r’- at

eddigi v

á/lala * ■*

gálioz hangolja. \ an ebben valutru m* y s1 gi1 * ki|Vjc'/ö< rö. anélkiib bogv az '*

pré^szJoDjymus tulz.Aai lényegét né o/k A rrojvéíSr f «ítészt én*,k mind** technikai **

te lei rénrl^téb^n r-7\0** tőkeW^*sÁgii

összhangra to re]».'zik. Nona'1, szín, lom« g, tóniiH, tárgy és élmény nagy egységbe. Éppen * del tség teszi Kovácsot ; ka Írna - sú- E kör ülméiiy lai'íé.stöi működése biztat ét igeiéiként húzzák alá. ,

Kovács Zo lán első gyűjtemény< s Lidii láttái szülővárosában, Kolozsvárt rendezi- Művészete még nem egészen kiforrott, de csordultig telve van nagy ehzánásokku1- Akik kepeit látni fogják, d-ö pillanatban talán tanácstalanul fognak e-őttiik állni. I)e ha s/Aiiiléletiikb* figyelmcsen elmélyednek, a szépségnek ugyjyiaz az őszinte keresése és vágya költözik lé kükig*, amely alkotójuk művészetét vezeti Fs igái: magyar értékké nemesíti. Entz Gé*a.

Nagy sikerrel tartotta meg az Erdélyi Párt dési

tagozata évi közgyűlését

I)ÉS, március 8. Az Erdélyi Párt ilési városi tagozata vasárnap délelőtt tartotta meg: évi közgyűlését a dési Kaszinó egészen telt nagytermében. A Magyar Hiszekegy után dr» N ékás József vármegyei tagozati elnök mondott megnyitó beszédet. A megjelentek mélységes hódolat fit fejezte ki az ország első emitere iránt kormányzóságaiul k hu szón ha rmadik évfordulója alkalmából. Az ezer év óta ragyogó magyar szellem az ö országlása iedjén fénylett fel ismét. A magyarság politikai tudatának tisztulásáról szólva, igy folytatta:

— Az Erdélyi Párt legfőbb érdeme, hogy megóvta Erdély magyarságát a pártküzdelmek erőfecsérlésé- tol.

Dr. Egyed Miklós, a dési városi tagozat főtitkára felolvasta az évi jelentést, amelyet a közgyűlés elfogadott. Ezt követően dr. Bariba Ignác országgyűlési képviselő az országos pártközpont kiküldöttjeként hosszú beszédben ismertette a kormány Erdélyben végzett munkáját és a párt támogatását. Ezúttal első Ízben szólalt fel Szolnok dobok a vármegye egyik kerületének képviselőjeként választói előtt.

Egy nemzet helyzetét és szerepéi az emberiség történetében nemcsak katonák, államlérfiak, költők és tudósok határozzák meg — mondotta — hanem a mögöttük hittel és bizakodással dolgozó, politikai tudatra emelkedett tömeg is, a városi polgárságon belül az iparos és kereskedő, falun pedig a magyar gazda.

Majd felsorolta, mit tett a kormány országrészünk felemeléséért. A kormány háborús feladatai között megemlítette a bevonultak érdekvédelmében, a háborús érdemek elismerése terén, az adópolitikában, a többtermelés érdekében, a hitelmozgalmak és hitclellcnőrzrs körében, a kereskedelmi üzérkedés letörésében es a termelést ösztönző kedvezmények által elért eredményeket. Végül ismertette az Erdélyi Párt mnnkater- vét, amely a közellátás kérdéseiben a magyar mezőgazdaság megsegítésében, kereskedelem és közlekedés terén, valamint a magyar iparosodás elősegítésében jelentős támogatást nyújt a kormánynak.

Szilágyi Ferenc dési ipartestületi elnök, Szolnokdoboka vármegye képviselője beszámoló beszédében felsorolta a legsürgősebb megoldásra váró erdélyi kérdéseket. Kitért arra, hogy a társadalmi egyesületek tultengése az erők megosztásával kárt tesz a magyarságnak. Dés és Szolnokdoboka vármegye magyar társadalma most is osztatlan egységben áll az Erdélyi Párt szervezetében. Ez az egység az egész magyar életre kiterjed s igy ebben a megyében a felekezeti villongás ismeretlen.

Dr. Vékás József bejelentette, hogy vármegyei elnökké való választása után lemond a városi tagozati elnökségről. A közgyűlés egyhangúan Antal Dániel EMGE tb. iazgatót választotta meg a megüresedett tisztségre. Dr. Páll György főtitkár az országos pártközpont nevében üdvözölte a dési városi tagozat uj elnökét. Végül Antal Dániel elnök rövid beszéddel bezárta a közgyűlést, majd a megjelentek elénekelték a Himnuszt.

Félszázéves fennállását ünnepelte a Szigligeti Társaság

Leleplezték Juhász Gyula emléktábláját

NAGYVÁRAD, március 8. A nagyváradi Szigligeti Társaság vasárnap ünnepelte fennállásának 50 éves fordulóját. Az ün- népségét eredetileg az elmúlt ősszel1 akarták megtartani, de az elsötétítés miatt mostanra halasztották.

Az ünnepség során vasárnap dé,felöl leleplezték a nagyváradi premontrei gimnázium épületében elhelyezett Juhász Gyula emléktábláját. A nagy költő huzamosabb ideig volt tanár ebben az intézetben. Szegedről nagyobb küldöttség jelent meg az ünnepségen és koszorút helyezett az emléktábla al*á Koszorút helyeztek még ezenkívül Juhász Gyula édesanyja és jövőre nevében, valamint a Tömörkény és a Dugonics Társaság és a D él mu gyár ország című napilap nevében, amelynek huzamosabb időn keresztül volt munkatársa Juhász Gyula.

.Vasárnap délelőtt a Szigligeti Színházban difizgyülés&el egybekötött irodalmi matinét rendeztek, amelyen képviseltette magát a Magyar Kulturális Egyesület Országos Szövetsége, a Petőfi Társaság, az EM- KE, a Kemény Zsiqmond Társaság, a szatmári Kölcsey- Egyesület, a szegedi Dugo- nyics Társaság, a nagyszalontai Arany János Társaság, a székesfehérvári \ örösmarty Egyesület és a Túrám Vadászok Egyesülete,

Acmethy Gyula dv., a Szigligeti Társaság elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Pcrédy György bir'apiró beszámolt a Szigligeti Társaság 50 esztendejéről. Azután a Nagyváradról elszármazott Írók és költők müveiből olvastak fel.

Este a színházban Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság főtitkára tartott előadást Szigligetiről majd a szinészegyütt^s előadta Szigligeti „Csikós“ ciuiü népdrámáját Móricz Zsigmond átírásában.

A (foiUtfyy&s búkiélát

s-tzcwtettel üemepU a Székelyföld népe

CSÍKSZEREDA, március 8. (Az Ellenzék tudósítójától) Az Országos Bolrréta Szövetség nagyobb csoportjának székely- földi kőrútjával kapcsolatban a legnagyobb elragadtatással nyilatkoznak a székely vármegyékben. A lakosság mindenütt, ahol csak feltűnik és szerepel a keleti pompában tündöklő színes csoport, mindenütt szeretettel és lelkesedéssel fogadja. A székely nép óriási tömegekben keresi fel az előadótermeket 5 ha nem tudnak mindnyájan bejutni az előadásra, úgy kérik, hogy hosz- szabbitsák meg vendégszereplésüknek időtartamút, hogy mindenki magnézhesse az előadást. Ez a nagy siker világosan és félreérthetetlenül bizonyitja> hogy á nép milyen meleg szeretettel és megértéssel ragaszkodik a más vidékhez tartozó testvéreikhez és hogy milyen erős és szétbonthátatlan közöttük az egység. Nem programbeszédek, nem hivatalos nyilatkozatok kovácsolják össze ezt az egységet, de annak magja és mélysége magukban a szivekben fakad. Nemcsak Csíkszeredán, de a többi székelyföldi városokban is naponta ismétlődnek meg kedvescbbnél-kedvesebb jelenetek, hol itt hol ott az utcákon. A lakosság mindenütt körülveszi őket. megszólítja s á Gyöngyös bokréta leányai és legényei szívesen elbeszélgetnek mindenkivel

Hú valamelyik uj városban-, vagy községben jelennek meg a Gyöngyösbokrétá- sok, első dolguk, hogy megkoszorúzzák az országzás siót. Ilyenkor is nagy tömegek kisérik a bokrétásokat, az előadásokon pedig véget érni nem akaró ünneplésben részesítik őket. Ez a szokatlanul nagy érdeklődés és szép siker voltaképpen nem is meglepő. Hiszen az c dudások során az ország különböző népviselete, népművészete. szokása, tánca és népdala vonul el hangulatos szinpompeíban u közönség szeme előtt■ Minden ruhában, dalban és táncban az ősi magyar táj színe, világa s a nép lélek mélysége tükröződik vissza. Az élet- küzdelmek mellett megnyilatkozik az öröm és a szenvedés is.

A Gyöngyösbokrétá székelyföldi sikerének visszhangja Kolozsvárra is eljutott s bizonyára mindenki jóleső örömmel veszi tudomásul- A székelyföldi szereplésük után á bokrétásoh Pautini Béla vezetésével ellátogatnak Kolozsvárrá is s Erdély fővárosa éppen olyan meleg szeretettel várja őket, mint mindenhol, ahol csak megfordulnak.

meghívó"

Tárgy: Állati erővel történő teherfuvarozás legmagasabb dijának felülvizsgálása.

A kolozsvári szállítmányozók és teherfuvarozók hatóságomhoz kérést nyújtottak be, amelyben az 1942. évi január hó 28-án hozott 12854—1941. számú határozatommal megállapított állati erővel történő teherfuvarozás legmagasabb dijainak az újból való szabályozását kérik. Fenti tárgyban kérésükre 1945 évi március hó 9. napjának délelőtt fél u órájára a városháza közgyűlési termébe tárgyalást tűzök ki és megkérem Címet, hogy a megbeszélésen résztvenni szíveskedjék. A megbeszélésen előterjesztendő esetleges javaslatát kérem írásba foglalni s annak egy példányát a tárgyaláson benyújtani. Kolozsvár, 1943 március hó 5-én. Polgármester megbízásából Grucza $L tanácsnok.