Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-08 / 54. szám

185 3 március S. ELLENZIK „Ezen a földön mindig egy darab Európa éli“ „A kimagasló hitvallók között az élen alt van maga a magyar nép" Ravasz Lászüú, Kelemen Krfza^slrm, Líp'av? Lrjos és Víz dér B bor az Eg^esüít K^rss^tény Nímz&ti Liga jóíÉko.a^ciiu eiöadóssján A Magyar Távirati Irodai jelenti: Az Egyosült Keresztény Nemzeti Li­ga a Pesti Vigadó nagytermében „Virraszt a magyar lélek“ jelszó alatt nemzetpolitikai előadóestet rendezett. Az előadóest teljes bevé­telét a „Honvéd családokért“ akció javára fordítják. Az előadóesten megjelent Kállay Miklós miniszterelnök, a kormány több tagja, továbbá igen sokan a ma­gyar politikai és társadalmi élet elő­kelőségei közül. Biró Zoltán felsőházi tag, az Egye­sült Keresztény Nemzeti Liga társ­elnöke megnyitóbeszéde után dr. Ravasz László m- kir titkos taná­csos, a dunamelléki református egy­házkerület püspöke „Keresztyén szellem, magyar kultúra“ címmel tartott rendkívül értékes és mélyem- szántó előadást. — Ha áttekintjük az ezeresztendős folyamatot — mondotta többek kö­zött — azt kell látnunk, hogy Ma­gyarország sohasem zárkózott el az egyetemes keresztyén szellem fel­frissítő vívmányai és eredményei elől, tehát ezen a földön mindig egy darab Európa élt. De a magyarság az egyetemes keresztyén szellem va­lóságait, akár a hittérítő szent bará­tok, akár a XVI. századbeli prédiká­torok hozták is, mindig úgy vette át, hogy először magyarrá tette, mert az a hatás, amely nem lett magyar­rá, az ezen a földön nem lett soha­sem életképes. Ezután dr. Kelemen Krizosztom m. kir titkos tanácsos, pannonhalmi főapát „Hitbeli magyarság“ címmel tartott előadást: — A magyar állam hitférfiui tehet­ségével — mondotta — csak vitéz­sége és hadvezetési művészete mér­hető össze. Amint Szent Istvántól Széchenyi Istvánig minden számot­tevő magyar államférfi magánéletét és közéleti munkásságát át-, meg át­szövi a mély vallásosság, éppúgy fo­nódik be a természetfeletti hit a leg­kiválóbb magyar hadvezérek benső­séges meggyőződésbe és hadvezért küzdelmeibe. A művészet, az ország- vezetés, a honvédelem hitvallása mellett megvolt és megvan a magyar élet, a magyar erkölcs hitvallása' is. A kimagasló hitvallóik között az élen ott van maga a magyar nép. Az év­századok viharai között ennek a népnek sokszor egyetlen fegyelme­ző je, de egyben erkölcsi erőforrása, vigasztalója is, a hite volt, Erő van a vallásában, mely megszenteli ha­zafiasságát is. Nemzet és vallás szá­mára nem mesterséges alkotás, ha­nem mélyérzésü közösségtudat, mely a mult hagyományain fejlődik és éppen ezért a társadalom legszi­lárdabb és legnagyobb ellenállóké- pességü történelmi ereje. Ha ezt a történeti erőt őseink hitével őrizzük és valljuk magunkénak a jövőben is, akkor Isten szövetségesei maradunk. Dr. Liptay Lajos felsőházi tag, a Községi Takarékpénztár vezérigaz­gatója „Magyar szellem, magvar közgazdaság“ címmel tartott elő­adást. — Az az ország — mondotta — ahol a tőke tisztán, egyedül öncél u- ságot szolgál és ebben az öncél ó ság­ban a magasabb erkölcsi és nemzeti célok szolgálatának mellőzésével, sőt ezekkel a célokkal szemben ide­genkedve, vagy akárcsak megértés nélkül is élnek, az az ország igazá­ban önálló, igazában független és polgárainak jólétet teremtő ország nem lehet. Áll ez különösen nehéz, válságos időkberf. Igazi magyar élet és jövő csak úgy képzelhető el, ha anyagi erőnkkel éppúgy, mint szel­lemi kincseinkkel, a nemzet egyete­mes fejlődését a legmesszebbmenő áldoz a t v állal ás i g t ám ogat j u k. Vladár Gábor dtr. m. kir. titkos ta­nácsos kúriai tanácselnök „Magyar szellem — magyar jog“ címmel tar­tott előadást. — Az a történelmi tény — mon­dotta — hogy a magyar állam két külön világ: kelet és nyugat közé ékelve rokontalanul é'l immár °zer éve és mégis biztosítani tudta min­denkor fejlődését a forradalmi tü­zek szociális gyújtogatásainál több­re becsült közösségi gondolatban, az államalkotó és á.llamfenntaríó gé­niuszának megnyilatkozása. Az a történelmi tény pedig, hogy a hon­foglaláskor irdatlan erdők, végelát­hatatlan nádasok és parlagmezők helyén annyi pusztítás é.s vérözön ellenére is sokezer falu dolgos csendjében és sokszáz város lüktető j zajában hangzik a magyar szó, hir- i deti, hogy a magyar államalkotó és államfenntartó géniusz nemcsak afféle ábránd, hanem élő valóság. Az értékes előadóestet Biró Zoltán íesőházi tag, a Liga társelnökének beszéde zárta be. fi honvédkötelékek kiválóan állotték meg helyüket A 48. számú magyar iiadijeíearíés. A Magyar Távirat! Iroda jelenti:  honvédvezérkar főnöke közli: Egyes magyar seregtestek a bolsevisták elleni elhárító harcokban résztvéve, kemény küzdelmekben feltartóztat* ták és késleltették az ellenség ele nyomulását. E harcok folyamán csa­pataink 7 harckocsit szétlőttek, Ä szilárd védelembe mentek át csapataink A honvédvezérkar főnöke ma klulott 46. számú hadijelentéséhez ka­tonai körökben még a következő kiegészítéseket fűzték: Mint a legutóbbi napok helyzetismertetéseiből is kitűnt, a bolsevisták ellen küzdő hadse­regek a mozgó védelem hadművelet út általában befejezték és az ellen­séges fő támadások lendületének fokozatos letompitása után helyenként már a kezdeményezést is kezükbe ragadták. A szilárd védelembe átment csapatok mind keményebben háriiják el a bolsevisták előretöréseit s ilyen támadás visszaveréséről emlékszik meg a mai magyar hadijelentés is. Az ellenség a dcraeci arcvonalon bekövetkezett kudarcának ellensú­lyozására, de még azárt is, hogy a teljes olvadás beállta előtti időt ki­használja, egyes helyeken igen erős és elkeseredett erőfeszítésekéi fejt ki, igy Kurszk környékén folytatja támadásait. Ezekben a harcokban vívtak az említett magyar seregtestek a németekkel együtt sikeres elhá­rító küzdelmeket, amelyekben súlyos veszteségeket okoztak az ellenség­nek. A nagy téli csata eddigi eseményeinek különböző mozzanatairól egyébiránt mind több részlet válik Ismeretessé. Ezekből kitűnik, hogy a hcnvédköteíékek a legtöbb helyen kiválóan állották meg helyüket és valóban önfeláldozóén küzdöttek. Erek közül különösen kiemelik a Var- gyassy és vitéz Horváth vezérőrnagyok, valamint harccsoportparancsno- kalk, vitéz Loskay, v^éz Szügyi és Uuzsny ezredesek, továbbá Keserű alezredes alatt harcoló csapatokat. Az említett parancsnokok, valamint ezek vezérkari főnökei, Kásás és Chsmez vezérkari őrnagyok, nemcsak kiváló vezetésükkel, hanem személyes bátorságukkal is kitűntek. Szám­talan esetben szerveztek uj és nj küzdő csoportokat és mindig a legve­szedelmesebb helyekre állva adtak személyes példát is alárendeltjeik­nek. Az időjárás az évszakhoz képes! enyhe, a hőmérséklet fagypont kö­rül mozog. nagyarányú angolszászellenes tüntetés volt Sevillában MADRID, márciu.s 8. (MTI.) A nemzet­közi tájékoztató iroda jelenti: A szeviílai Palacco Central filmszínházban cgy ame- rikai film bemutatása a halmával a nézők heves tiltakozó tüntetést rendeztek. A diá­kok tüntettek Anglia és Amerika ellen, s éljenezték a kékhadosztályt és Gibraltár visszaadását követelték. Ä tüntetés olyan nagyszabású lett, hogy a rendőrségnek köz­A kQÎQzsvâfî uzsofabífóság iíé efei KOLOZSVÁR, március 8- (Az El­lenzék munkatársától.) A kolozsvári törvényszék egyes uzsorabirája leg- I utóbbi ülésén árdrágitásí ügyekben a következő Ítéleteket hozta: Gajdió Lajos szamosfalvi mészá- ! rost, aki a juhhúst majdnem kétsze­res áron árusította, 5Ű0 pengő pénz- büntetésre Ítélte. Zágoni Anna Nagygereblye-utca 14. szám alatt lakó mosónő néhány kilogram liáziszappant főzött és a szappant 2.10 pengős ár helyett 4.50 pengőért árusította. A közellátási hi­vatal közegei tudomást szereztek a dologról és házkutatás során 12 kg. szappant foglaltak le Zágoni Anná­! be kehetf lepnie. Samuel Hoare, a jelen­leg éppen Szevillában tartózkodó angol nagykövet és mások, akiket nyilván ebbő! az alkalombó1 hívtak meg, nem jelentek meg a bemutatón. Az amerikai filmbemu­tatót követő éjszaka az Egyesült Államok konzulátusi épüétének homlokzatára arr go'-'-amecrikaiellenes röpiratokat ragasztot­tak- , nál. Az uzsorabiróság 200 pengő pénzbüntetésre és a szapan elkob­zására ítélte a vádlottat. Dezső János nagysebesi füszerke- reskedő 18 kg- kristálycukrot „taka­rított“ meg és a cukrot a bánffyhu- nyadi hetivásáron akarta uzsora- áron eladni. 200 pengő pénzbünte­tésre Ítélték. Kömöcsi János kováritolepi gazdát árdrágításért' 600 pengőre ítélték. Id. Szilágyi Jánosné magyarkiska­pusi asszony két munkásasszony­nak napszám tejében egy-egy véka búzát adott. Közszükségleti cikk el­vonásáért 60 pengő pénzbüntetésre ítélte a biróság. Valamennyi Ítélet jogerős. 1/Hit Uattuuk a budapesti ládiábau? Hétfőn a kolozsvári Tincs Szervezet­ről haliunk felolvasást Marton Lili tollá­ból. Rónai András, a Nemzetpolitikai Intézet igazgatója az. államhatár és nép­rajzi határ kérdéséről értekezik. A Ma- dách-szinházból az ismét népszerűvé vált Moiiére három vigjátékát közvetítik. Kedden Iiaják Károly marosvásárhelyi hegedűművész játszik. Kassa műsorában a háború előtti ruszin sajtóról hang­zik e! előadás ruszin nyelven. —- Szerdán a magyar hadvezetés elfelejtett nagyjai közül báró Alvinczy Józsefről és báró Kray Pálról emlékeznek meg. A rá­diózenekar műsorában Káka Jolán, a ko­lozsvári Nemzeti Színház művésznője énekel. Juhász Géza a városi iélekről ol­vas fel. Zarah Leander cs Jean Sablon nehány lemezét halljuk. Hanglemezekkel kísért felolvasás hangzik el a nápolyi dal titkáról. A kassai leadóállomás külön mű­sorában folytatja az elmúlt kassai szá­zadok feltárását. Csütörtökön vitéz nagy- baconi Nagy Vilmos vezérezredes, hon­védelmi miniszter „Hőseiben él a nem­zet' címen cmlékbeszédct mond a hőst halált halt kormányzóhelyetiesrő!. Hang­lemezekkel kísért elődást hallunk Finn­ország zenéjéről. Pénteken a magyar tör­ténetírás mestereiről szóló sorozatban Joó Tibor egyetemi tanár Szalay Lász­lóról beszél. Á magyar rádió német hall­gatóinak szánt különadás is ekkor hang­zik ei. Szombaton honvédek kedvenc nó­táit közvetíti a magyar rádió. „Akiket mindig szívesen hallgatunk“ sorozatban Táray Ferenc, a kolozsvári Nemzeti Szín­ház művésze cseveg. A német filmzene huszonötéves fordulója alkalmából sze­melvényeket hallunk a német rádióban néhány nappal ezelőtt elhangzott fiim- zenemüsorból. Baló Elemér az Ady-nem- zedék költőitől szaval verseket. Vasár­nap Lucienne Boyer és Rosita Serrano hanglemezeiből hallunk. A budapesti honvédőrzászióalj zenekara indulókat és katonadalokat ad elő. Zilahy Lajos „Márciusi öregek“ cimen beszél. Móra Ferenc verseiből hallunk néhányat. Az élénk magyar—olasz művész-csere kereté­ben Pia Carmirelli hegedül. Kassa kü- lönmüsorába-n Madarász István kassai megyéspüspök „A pápaság és a magyar nemzet“ cimen ad elő. Az e heti rádióműsor aránylag elég tartalmas és változatos. Bukarest lünügyi krónikájából Bukaresti hatóságoknak, mint áz „Lai- versul“ jelenti, uapról-napra nagyobb gon* dot okoz az árdrágítás és a szabotázs le* küzdése. Naponta 8—10 kereskedőt, ipa­rost ítélnek el & hatóságok, ilyen természe­tű büntettek miátt, de a példák nem riaszt­ják el a többi árdrágítót. A legutóbbi na* pon Gheorghe Nícu'&scu vendéglőst 2 hó­napi munkatáborra ítélték, mert vendéglő- jelien megtagadta a szabott menü kiszol­gál' tatását, amit a hatósági rendeLeiek elő­írnak és csak „étlapé szerint és saját mega által megalapított ároa volt hajlandó ki­szolgálni vendégeit­A bűnesetek másik legismertebb fajtája a sok munkatáborra való ítélés mellett, vagy talán éppen ezért, a munkatáborosok kiszabaditására irányá'ó kísér etek során történik. Legutóbb Vasiig Mdrinescu buka­resti lakos került bíróság elé, mert 7.000 lejért azt Ígérte Tarbui-ra C. nevű ismerő­sének, hogy a hatóságokkal való összeköt­tetései révén ki fogja eszközölni vadhír zastársának a munkatáborból vaTló kisza­badítását. Vannak még tisztviselők a mi­nisztériumba^\ vigasztalta áldozatát, de úgy látszik, sajnálta a kizsarolt pénzt a minisztériumi tisztviselőknek adni és nyom­talanul eltűnt. A közrendőrség jdzi a sorozatból': (Vica? lae 1 rimie bukaresti közrendőr ellen eljá­rást indítottak, mert szomszédimjét Szol­gálati revo’verével halálosan megfenyeget­te- Az asszony eleget akíTt tenni a hatósá­gok rendeltének, hogy az udvarokat is meg kell művelni és a tavas* közeledtére,’ kapálgatni kezdte az udvara* a reudőr la- kásató1 elválasztó kerítés motelt. A rendőr azonban nem volt tekintette»! szomszédnője hazafias cselekedetére, idegesítette a kopo­gás éj? revolverét kirántva, megfenyegette, hogy lelövi, ha még egvet vág a kapával, A b'róság rendkívüli utón gyorsan letár­gyalta a közrendőr ügyét és Nicoliae Iri- miát 3 hónapi börtönre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents