Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-06 / 53. szám
19 4 3 március fi. fi L L . „,«M „Tizedes nr Czinege*- ds Yárscsf Minden életkérdés körül elöbb-ulóbb írások halmaza púposodik magáira, amit sokszor ölig könnyelműen ül címek az irodalom orvé vek • Leírások, ismertetések, vélemények* és e"eu-' vélemények., magyarázatok én következtetések, — ez volna az „irodalmi köntös", amelyben a kérdések megjelenhetnek a jó társaságokéban is. A köntösből azonban igen hamar di_ * vat lesz, s majd az is magára öltbe!!, akinek egyébként vajmi1 kevés keresni valója van és 'ehet az, irá.s tiszta 'műhelyeiben. A mai háborúnak is, mint irdatlan érdekek szörnyű percnek, megvan a komoly irodalma. Az életformájában és létjogában megtámadott nemzet —a* magyar sem kevésbé, mint mag — érthető izgalommal ügyeli fegyverbe kiállóit hadinépe kiállását, kemény küzdelmét s bátran meghozott áldozatát. Ez a várakozás a szülő- anyja a háborús irodalomnak. Benne méri fel egy nemzet, a nagy ügyekhez méltó komolysággal, a fenyegtö veszedelmet, önmaga erejét s az elhárítás esé-’yeit. A háborús irodalom őszinte leîkiismeretvizsgâlat: ha írói és művészi ábrándokba ringatták, volna is a nemzetet, ha kalandokba vezették vo’na is, most j a katona szellemi munkatársai segítségével, a I valóságra ébreszti. A háborús irodalom józan j ítélet és széles körűi tekintés, biztos tájékozó- j das s megfontolt cse’ekvé® tanúja legyen. Ha ; az Írói rend csak cgv pillanatra rs megjz.A, ■; dűlne, válogatsdlon zászlóival és le.méretlen jelszavaival, felelőtlenül zsákutcába futtathatná a nemzet elszántsága!' és harckősiségit. A komoly rend el te lés ü háborús irodalom üzemi hulladékaiból hamarosan összeköly- vasztetták annak pótanyagát, a háborús ponyvát is. Természetesen, itt nem az teszi a ponyvái, hogy egy rjjság árával két füzetet :$ lehet ; vásárolni; tudunk drága ponyváról is, amit nyo’c-íiz pengőért, hoznak forgalomba, s tudunk néhány fillérrel megszerezhető, komoly Írásokról is. A ponyva itt tartalmi minősítés. A ponyva mindenképpen veszedelmes íalv- tyíihaitása annak az irásmüvészetrosk,- amely eszmékéi szolgál, ügyekért lelkesedik, nem- zedékeket torral ietire és tömegeket alakit szeltomi’eg. A ponvva a szellem elárulása. A háborús ponyva azonban minden ponyvánál kimondhatatlanul veszedelmesebb, hiszen válsásros pillanatokban téveszti meg az oL vasé Ítéletét és zavarja meg a gondolat tisztulásét. A háborús ponyva senyves?több o penészgom- báná', hiszen a kaionneszmények és bős* ere* nyék nevelő hatású tudósítását lanka&ztja; a maga bágyadt fényével pedig hamis bengali tűzzel megtéveszti a közösséget, amely pedig a tudatos hazafiság elf aj thatatlan lángolásával és hevével kiész szo’gálni a nemzet egye- tomes ügyét. A háborús irodalom elmondja, begy a hős is ég nem szeszély, néni íelíimési vágy, hanem a küldetés tudatától át izzóit, önfel, á'dozásra is elszánt, bátor lélek vdadaívál- íaHsa. Nem pun vb ól és dacból, nem „hu* szűrös kedélyből" lesznek az igazi hősök, habéra becsü*ef érzésből, lelkiismeretességből, kSleleos^gtcdásból, bajtársiasságból, magyar önérzetből. A ponyva pedig, a: maga bárgyú meséiével és fogyatékos öltözetével azt igyekszik: esküivel bizonyítgatni, hogy a hfeiett ötlet dolga, s ha történetesen a címszerep lőnek nem támadna ilyen Ötlete, nern vihetne hőstettet véghez. A fel burjánzott háborús ponyva roskadásig rakott diszkiraka'ábrSl most emeltük ki a „Ti. zedes ur Czinege" című sovány füzetet, amely szerény húsz .fillérért jobb sorsra is érdemes közv•..-fenséggel elmondja, mire képes az ő hőse, Czinege tizedes ur,. ha dühöse Egyébként nagyon rendes ember volna tizedes ur CzL nene. .csak parányi termete ellenére komiszul bánik, sőt elbánik mi üdénk ível, éppen mint 8 szerző a tárggyal. Vehettünk volna más fü-zetet "is, behunyt szemmel markolhattunk volna a bő ,,készletbe", a -'ényeg nem vaätozik. Ott legfeljebb a százado-s ur nem 8, hanem fiz soron'keresztül töprengene, megmozgatva a mi rokonén- résünket is, hogy- vájjon eldobja-e a cigaretta, véget. A -százados nr azonban a másik füzet, ben sem bökkenne meg azon, ha valami tervszerűen teljesül. C-zinege tizedes ur és Társa ellenben a másik füzetben is éppen annyira. ar< púit an szemtelenül feleselhetne elöljáróival, mint ebben. Czinege tizedes ur a „satnya" külalakban szórónk odó nagy akarat" fö. lénves tudatával sz em tő Eszemben „nagy tohonya embernek" cimezgeti u tiszthelyettesét. De okos ember ám tizedes ur Czinege. Amint n szerző bölcsességéből kevés epe-dő várakozás nvn megtudjuk, csupán azért nyilatkozott le- kicsinylőan róla, hogy a százados ur vegye oltalmába vele szemben .s igy mi, a szem- és fiüíanuk, megtudhassuk. hogy tizedes ur Czinege a legszigorúbb és legkitűnőbb altiszt kézé alá került. Különben a párbeszéd t-ş roppant épületes, ahol mindez rendre kiderül. íme; — Mit jár a maga szája, mi? r' — Na, csak ne mérgelődjünk! — mondta Czinene tizedes nr csillapítón. — így kell ezt! — Mit? — hökkent rá a. tiszthelyettes. — Na, mit? . . . Háti azii, hogv az ember mee. dicsérfes6e a felettesét egy még nagyobb felettesével." A „ráhökkenő" Uszthe’yettes keze'Jnyujt tizedes ur Czinegének, barátsága jeléül le m tegezi, örvendezve, hogy a „csenevész" tizedes ur kicsikar! egy neki cimzch dicséretet a százados urtó’. Tizedes ur Czinege is tudja, mit kiv-’n a iólneveltség: visszategezi a tiszt* he!veíte.st. mintán Toldi módra megszorítja' a fck'űr nyújtott jobbot Tizedes ur Czinege iga. zi békebeli gaval’cr, mert lám, még itt. sem áll meg az udvariasságban, tudja <>, mi a lekin* télytlszlelel s> a tapasztalt emberek megbecsülése. s ezért legott így szói gyengéden a .legkitűnőbb" tiszthelyettesbe/.: „Nekem nagyon szimpatikus vagy, papikám... Gyere velem ismerkedni a kantinhivatalba!" Mindez at bámu'atos dolog alig négy oldalon ment végbe. Am a szerző fitogtatni akarja az olcsó füzetek uevelői hivatását, különös tekintette! a háborús megpróbáltatásokra és az áldozatos lélek ápolására, s ezért elővigyázatosan az alábbi vélekedést adja egv honvéd szájába tizedes ur CzinegérőN „Pompás fickó. Csak az a baj, hogy hamarosan belekerül a menetbe. Igazán kár az ilyen embereket frontra vinni". (Mi is igazat adunk neki. Inkább vinnék helyette a szerzőt Nyilván több haszna volna a köznek belőle.) A honvédnevelés és szolgálati viszony ilyen épü’etes taglalása után a szerző kiviszi a csapatokat az orosz hadszíntérre. Itt is kimeríthetetlen tanulságokat szerezhetnénk, ha volna időnk aprólékosan foglalkozni minden rész- leteseménnyel. A százados ur oly ars .sereg- részt., vezet, amelynek ellenie’e „mindenfele űrméretű lövegge!" rendelkezik, szerencse azonban, hogy nern tud velük célozni s igy — ez egyébként) természetes is — a lövedékek! a .mi állásaink mögött, csapódtak be. Megfigyelőink a jól rejtett helyeikről „visz. szapuskáznak" az ellenségre, azután tovább figyelik észrevétlenül az. ellenség mozdulatait1. Végül, hogy a történet annál érdekesebb legyen, vára ti a mi' egy szakadék sziklafala emelkedik es síkságra, a „lustán hömpölygő folyó" partjára. Az uj regényességcek utolsó kellékeként, partizánok törnek az a re vonalainkba. í'e s?baj, ?7 a fontos hogy tizedes ur Czinege megborolválkoz.zik és rendbe szedje magát a „zsugorított de teljes fcöröm- ápolokész’ef?’* segitoégével. illendően tudja mondani a „kérem szépén ‘-t, ha a százados ur megszólítja Amikor aztán végre valahogyan mégis kitör a csata, a százados ur mereven figyeli. Hogyne figyelné, amikor nem az 5 parancsai szerint történik, hanem az emberek kezdeményezésére, azok öntevékenységéből, a százados ur is csak a siker pillanatában látja át a ragyogó haditervet. Csupa meglepetés, minden lépésre egy-kettő. Tizedes ur Czinege például egy zsebtükörőr? szó nélkül átkúszik éjjel az orosz állásokba, egy kézitáskát hoz magával. A százados ur belenéz, valami iratokat emel ki belőle s ámbár eddig titokban tartotta, hogy tudna oroszul, most egy futó pi’antást vet a/ iratokra s raegilln- pitja, hogy a táska bizonyosan egy politikai biztosé volt. a cirill-bétlus papírok pedig döntő fontosságúak a háború további menetére. *Nem érdemes tovább foglalkozni ezzel a füzettel önmagában szól sem érdemelne, na nem egy tünetnek volna jellemző képviselője Veszedelmes játék ez a ponyva, mert eilteA BAITARSAK ő CORVIN Filittsssisiházbcm l Ä „Bajtársak/* az első olyan alkotás, amelynek drámai keret« és báltere a mostani háború és annak gigantikus fejezete: a szovjetorosz hadjárat. A film három hőse: Tímár József, a féi- kimi főhadnagy, Szilassy László, a páncélos hadnagy és Simor Erzsi, a szerelmes leány, akik szerepükben kimagasló alakítást nyújtanak. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és vasárnap délelőtt IX órakor. Nagyothallók részére díjtalan fejhallgató a Corvinban! Premier ma. mályositja a tudatát ie annak, bogy a ha- j ború komoly dolog, lelki érettségei és einhei- fölötti eioí köveiéi. O’yan, mint a í'dércfény a mocsár fö'ott: veszélyes lelki állapotba ringatja a gyanútlan olvasót, e'hitetf vele, hogy a hadviselés játék, csupán jó kcdé’v szükséges hozzá. S amíg a komoly háborús irodalom arauyfcnyü pép (fáit hozza a fegyelemnek, a bajtársi önfeláldozásnak, a hősi helytállásnak, a szenvedni és meghalni is tudó hazafiságnak, a jogos magyar oemzeti önvédelem kristály- tiszta tudatának, ez a háborús ponyva még jóhia m'miségiben is bomlasztó, mert hamis észményekst állít oda: a csintalan és an-adan katonát, a döly- íös és fegyelmezetlen embert, s általában úgy viszi csatába a honvédet, mintha „nem is harcolni menne, hanem va’ami szüreti' mulatságba" A hasonlat, szerintünk, annyira szerencsét, len, mintha két balkézzel halászták volna ki valami szertelen szófárcsináló jegyzeteiből. Ezeresztendős tapasztalatunk mutat! s. hogy sokkal jobb, ha úgy megy a csal át,'a a magyar, ahogy harcolni szokás menni, s nem ngv, mint a szüreti mulatságra. Harcolnunk akkor is keü, ha nem kívánjuk a mustot A kötelességtudó magyar elszánton, bábán de a helyzet ismeretévé’ megy a habomba. Nem •irigvli ez engedélyezett ponyva«7rv?ó!;ef, ak>k j ezalatt szüreti mulatságba járnak. PASA ID! INC7.E ! AJOS Uj alapokra kell helyezni közellátásunkat jelentette ki Szász Lajos miniszter A Magyar Távirati Iroda jelenti: Szász. Lajos közellátásügyi miniszter a 42 tagú országos bizottság péntek délelőtti ülésen tájékoztatást nyújtott Többek között ezt ntonCtottí ; — A Háború végső kimenetele nemcsak a harctéri sikerektől lügg, hanem döntő hatása van a mögöttes ország szervezettségének, a belső harctér szilárdságának, a lakosság testi és lelki állapotának. A beszolgáltatás kötelezettségének azt a részét, amelyet a féltédenü. szükséges őszi vetésből kell teljesíteni, kellő időben nyilvánosságra hoztuk és a magyar mezőgazdaság az őszi vetésgibona területet olyan mértékben növelte, hogy a megállapított beszolgáltatás feltétlenül képes lesz eleget tenni a kötelezettségnek. Az uj bcszolgáltatási rend nem jelent a termetesben forradalmat', nem kíván lehetetlent a gazdától és nem kényszeríti arra, hogy uj, eddig nem használt módszerekkel termeljen ismeretlen terményeket. A bcszolgáltatási kötelezettség mértékében nincs különbség a nagy- és kisgazdaságok között. A közellátásügyi miniszter ezután ismertette a beszolgáltatás uj rendjének megoldása érdekében eddig megjelent rendieteket, majd kijelentette, hogy a közellátás szempontjából fontos áruk forgalma nem marad szabályozatlanul, de ez a szabályozás az. eddigi egyetértő intézkedésekkel szemben összefüggő egész, amely pontosan beilleszkedik az általános bcszolgáltatási rend által teremtett keretekbe. A kereskedelmi és ipari ellátás heiyze. tével foglalkozva, beszámolt az 194a. őszen ] megindult nagyarányú gazdasági munkás fei- ruháztató mozgalom adatairól. Ezután azt mondotta, hogy mivel a ruházati cikkekben a készletek szűkösek, a jövőben a rendelkezésre álló nyersanyagot olyan cikkek elóáJii- tására használják, amelyek a dobozó nép- rétegek ruházati cikkekkel való ellátására alkalmasak. A szappanellátásról szólva kijelentette, hogv javulás tapasztalható. Ezután a Közelhatás igazgatásának szétosztásáról beszélt. A miniszter ezután tájékoztatást adott az 1942-ben kiadott mezőgazdasági árszabályozó rendelkezésekről. Vázolta a megoldásra váró teendőket. Három feladat van előtérben. 1. A termelés fenntartásának, folyamatosságé> 1 nk és jokozottságának előkészítése. 2. A gazdasági áralakulás biztosítása, j. Az árellcnör- zés intézményes szervezése. Befejezésül azt mondotta, hogy 1 háborús erőfeszítések között a nagy nehézségeket leküzdve, uj alapokra kell helyeznünk kö/.ellátásunkat. É feladat megoldásától függ jórészt a hátország nyugalma és a belső arcvonal szilárdsága. A munkát megkezdtük és sikerre visszük, de ehhez szükség van megértésre, támogatásra cs összefogásra. Ha a rend cl eteket ugyanazzal a jószándékkal eltelve hangák végre mindenhol, mint aminő jószándékkal kibocsátották, célunkat elérjük és a nehéz időkben biztosítani fogjuk a rendszeres magyar köfellátást. Wagnerré Hörvéfh Erzsébet Uxká$«£iszii& *ís iutrgöny szalonja. Kin is i Ágytakarók, díványpárnák, tnontirozások készítése. m Mészáros S^©i?©tség sgrrikcsrii helyiségében jó flekken, «-z^2Í©k°x?ceI fajbor. AAârciuşi Ursus sör! Menü rendszer és o’csó abona ? — Esténként kitűnő cigányzene. Bankettek és estélvekre külön terem. Kriza-utca 16. Tel.31-48. Bukarest egyetlen napi bűnügyi hrómhafa BUKAREST, március 6. A bukaresti hatóságok, amint a Gurun to l jelenti, egyetlen napon a következő bűnügyekkel foglalkoztak: AzOmero fűszer és gyarmatáru raktár tulajdonosát és egyik alkalmazottját egy- egyévi börtönre- ítélték, mert vajai, nem szolgáltattak ki hatósági áron. hanem egyes vevőiknek tartották, akiktől háromszoros árat kaptak. Hess Aizic kereskedőt kéthóna.pi internáló táborra Ítélték a szappannal elkövetett spekulációi miatt. Ugyanennyi büntetést kapott Aneita Trăcim kereskedő is, aki a tojással követett el árdrágítást, valamint Be»J- tos 'rzuchias bőrkereskedőt is áixlrá- gitás miatt. Radu lesni X. mészárost •azért s r á 11 i töt t á k k é 111 ón a p i m u n k a - táborba, mert az eladott húsáruról nem tudott jeggyel elszámolni. Az ügyészség eljárást indiíóU két bukaresti rendőr, I). Ionescu és M. Nicu- lae ellen, mert a biróságtól kikézbesítésre kapott iratokat, idézőket és véiiveket, kézbesítés helyett egysze- lütm papírkosárba dobták, majd hamis jegyzőkönyveket vettek fej arról, hogy az idézőket kifüggesztették a címzettek lakásán. És a bíróság ezeknek a hamis jegyzőkönyveknél; alapján a tárgyalásokat sok esetben már egymásután négy-öfcször is elhalasztották, hogy „a feleket majd újra megidézik“. A feketefőzsde is képviselve van természetesen a nap kr< inkájában. F;1 járás indult luster Bert hold és Segall Itcu bukaresti lakosok ellen, devizacsempészés miatt. A két zug- íiorzés 1800 dollárt közvetített és a rendőrség éppen akkor ütött rajtuk, amikor a «dollárokat és az ellenértékűknek megfelelő lejt számolgatták vevőikkt!. Az egyik zugbörzés azonban nem vesztette el a lélek jelenlétét és nőig a tettenérés „formaságai“ tartottak, hirtelen kikapta a vevő kezéből a bűnjelt, a dollárok ellenértékéül kiszámolt 2 millió lejt és megsemmisítette. A varrócérna, a gyárakat és szállítást szabályozó rendelkezések ellenére az utóbbi hetekben teljesen eltűnt a piacról és még többszörös felárral is alig lehetett kapni. A ha- tóságok elrendelték a vizsgálatot a c é rn a rejt e k h e 1 y e nők kid éri t és ér e, mert az eltűnés annál különösebb volt, hogy éppen abban az időben a. „Romamfir“ nevű vállalat monopóliumszerű kiváltságot kapott a cér na. árusítására. A hatóságok éppen ezért a „RomanofirM. is meglátogatták és csodák-esodója, ott szakadt e! a cérna, ahol a legvastagabb volt: a „Romanof ir1*-n él. M egá 11 api t o 11 ák. hogy az uzsorát maga a kivételezésekkel elhalmozott vállalat indította 1 és most eíjárás indult a cég három i vezetője és törvényes képviselője ellen. TÖLTŐTOLLAK, mimteu árban, minőségben nagy választékban az „Ellenzék*- könyvesboltban.
