Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-30 / 71. szám

V ELLENZÉK 1943 március 311. A falu szemével Ml atyánk!... Huniiómtól levelet kaptam, Ezt irju: ,,Rég nem hallottunk rólad. Mi újság fa- tornyos, kis faludban? Gondolom, semmi- Hiszen in városon is csalt a regi: mikor é> főleg, hogyan lesz vége a háborúnak. Sokáig nem tudtam válaszolni■ Elszomo­rított barátom kétségeskedése, de még job­ban az, hogy őszinte, bei-sólet es, bátorít ói szarokat nem tudtam neki irru. Efölötti szomorúságomat úgy hordoz­tam. mint egy követ. Vastag kötéllel húr- halódott nyakamra és fejemel egészen a földig húzta. Ahogy így viseltem■ a gondok terhét, egyik mip megállított Julis néni és sugárzó arccal ezt örvendezte a fülembe; — Megjött a fiam! — Elcsodálkozva he­begtem: — A fia? Hiszen azt mondták . . ■ — Nem hah meg — lelkendezett. — Megtartottá az Isten­Julis néni meghívott magukhoz, hogy halljam a történetet magától, a jóitól- A kis szegényes házban nem fért a sok ember és a távozók újabb és újabb csoportoknak adták helyet Szomorú, lehorgasztott fej­jel jöttek és bizakodó, felemelt orcával tá­voztak. Reménység, bizakodás dübörgőit utánuk és ha valakivel találkoztak, ezt mondták: — Hallottad az újságot? Mégjött Jóska, a Julis néni fia, menj és hallgasd meg te is. Kedves barátom. Azt kérdezted tőlem leveledben, mi az újság fatornyos, kis fa­lumban. Ne haragudj, ha kérdésedre ma­gával, fatornyos falummal adatok választ. De kezdjük elején. Január vége volt. Al­konyodon. A havas Utón egy katona kg- i nyarodott be á falu házai közé. Egy kicsit ■ bicegett, de egyéb baja nem volt. Legelső- i nek Julis néni vette észre. Tehette, hiszen kis, özvegyi hajléka ott szerénykedett a fa. lu elején és gazdája folytonosan az utat ügyelte Ekkor is éppen a kapu elé készült. Mikor meglátta a szomszéd ék fiát, eléje szaladt: — Ugy-e, te vagy István? — Én — felelte a katona. — Hát a Jóska fiam. hol' maradt, hiszen együtt voltatok, nem igaz? — Együtt — felelte a katona bizonyta­lanul és bakancsa havas orrát nézte. Sár: néni kendője alatt kotort és kivett egy gyűrött táborilapot: — Ezt is együtt írtá­tok — mondta és kutatón nézett a fiú ar­céiba. Az félrenézett. Sétri néni e!fehére­déit: — Csak egy szót mondj, csak egyet — kapaszkodott az utolsó szalma szálba A katona nem szólt semmit. Ekkor az öreg­asszony szivéhez kapott. Azonban nem esett el. A szemét is hasította valami, de nem sirt■ A nw.lt háborúban az uráról hoz­ták igy meg a hirt és akkor sem sirt. A szegény ember nem sir, nem jajveszékel■ Ez í a szegényember kiváltsága Ad a hazának j és hallgat, még ha szive meg is reped a fájdalomtól. A szomszédék fiának lejárt a szabadsága és visszament. A hó is elment és á csípős, hideg szél hátéin lassan közeledett a nehe­zen rügyező tavasz. Julis néni mindezzel nem törődött. Megvetette sokpárnás ágyát és lefeküdt. A szomszédok hiába hoztak ételt, nem evett. Nézte a fia katonaképét és aki elment az ablak alatt, hallotta, amint hangosan mondta az Ur imádságát: Mi atyánk! . .. Március elsején hajnalban megzörgették az ajtót. Mivel bentről csak halk sóhajtás volt a válasz, a katona Lenyomta a kilin­cset. — Édesanyám! — mondta Jóska és rá­borult az anyjára. Az öreg szemekből meg­indult a könny. Másnap Julis néni életre pattant és vitte házról-házra a hirf és mindenkit meginvi- té\h: jöjjenek és hallják saját fülükkel. És az emberek jöttek. Jóska ott ült az ágyon, mert a sebesülése még fájt és mindenkinek élűiről kezdte: — Ez úgy volt emberek — mondotta. És az emberek hallgatták a nagy áttörés történetét. Kitartás! Csak lépésröl-lépésre. Ez volt a parancs. Hát igy jöttek. Harmad­napra egy faluba értek. Ájult fáradtsággal bódultak (donira. Hajnalban úgy kellett felráncigédni őket: itt az orosz. De ekkor rnétr búgtak a gránátvetők, ötvenen utó­védnek maradtak vissza■ Istvánnak meg­fagyott a hiba, őt elvitték. Ő is megsebe­sült, de kitartott. Mikor elfogyott az utol­só töltény is, körül fogták é.s beterelték az iskolába- Sokéiig feléjük se nézlek. Egyszer bejött egy katona- Gonosz képe volt. Ki tud oroszul, kérdezte. Egy felvidéki, jelent­kezett. Ez jó — vigyorgott uz orosz. Ma­gyarázd meg a többieknek, hogy az iskola alá van aknázva■ Százméteres zsinór van elvezetve. Amíg elmegyek a zsinór végéig és meggyujtorn, az tíz perc- Ennyi időtök van az imádkozásra. Mert hát ti kereszté­nyek vagytok ég a keresztények imádkozni szoktál:. Most meggyőződhettek, hogy van-e Isten. Nézzétek az órát: tiz perc. fiz- Az itjjárni is mutatta■ Gonoszul röhögött és bezárta az ajtót. Síri csend.lett. Az arcokra ráfagyott a rémidet. Anyám, gyermekem, feleségem-.■ csuklóit fel a sóhajtás. Valaki megszólalt: még öt percünk van. A percek múltak: négy... három-., kettő--- e... Ekkor egy sok- gyermekes, öreg honvéd felállt. Összetetté a két kezét és kemény, erős hangon el­kezdte: Mi atyánk, ki vagy a mennyek­ben... A könnyek' sáriin hulltak. Az Ámen­nél büszkén felemelték fejüket é$ egymás­ra mosolyogtak. Mindenki haza gondolt. Megzörgették az ajtót. Nem hittek a fii­lüknek Ekkor benyomták az ajtót. Ma­gyar katonák léptek be. Páncélosok. Észre­vették a bajt. ide kanyarodtak és elvágták idejében a zsinórt. — Most láthatják az oroszok, hogy van Isten — mondotta Jóska minden egyes al­kalommal. fis minél többször mondta el á történetet, unnál szívből jövőbb lelt a bi­zonyságtétele. A tavaszi szél még hidegen fu, de a márciusi nap már megérintette a fák hegyét. A vetés még ujjnyi, de a haza törékeny szárában mégis ott van a jöven­dő kenyere. Az elvek előkerültek. Tavaszi mag alá foszlik a föld és amikor délben ki­fognak pihenőre, a szomszédos földekről összeverődnek a gazdáik, hogy Jóska esetét megtárgyalják­— Azóta is tele tan az Istm háza mondja az egyik. — Sári néni énekli leghangosabban a zsoltárt. 4- Vettétek észre? Most még u doktor ur és a jegyző ur is ott ran a tern plombán. — Bólogatnak és megállapítják, hogy a } mult háborúban hol is volt a baj. Csak a j népet küldték tem plomba. A falu intelli­genciája haláberezett. vadászott és vészé- I hedett. A?- imádság é.s a hit arany kelyhét csak munkában megfáradt paraszti kezek tartották, am-ig ők is földre ejtettél;. A ke­hely összetört és vele együtt az ország — De e.z most nem történik meg! Kern­— Egyszerre mondják és keményen. Min- j den ki bizakodó. A szántás dalolva folyik és mikor fáradt testtel estére hazakerül­nek, elolvas előtt mégegyszer átgondol jók Jóska elbeszélését- És a szélmarta, munkás- í kezek egymásba kívánkoznak: M’i atyánk... j Kedves barátom. Ez az újság van u mi fatornyos falunkban. KASSAY GÉZA­Egyetem Mozgóban A négyarcu sszony előadásának' utolsó 2 napja! SPORT Csak a nagy balszerencsén mult, hogy nem győzelemmel tért vissza Nagyváradról a KflC Az utolsó percekben is a levegőben lógott az egyenlítés KOLOZSVÁR. Tegnapi számunkban be­számoltunk kiküldött tudósitónk utján a NAC—KAC bajnoki mérkőzés lefolyásáról, amelyet — mint ismeretes — csak nagy küzdelem után tudott megnyerni a NAC. A mérkőzésről alkalmunk volt beszélgetni a hétfőn korán reggel érkező kolozsvári szur­kolókkal, akik a következőket mondották: — A mérkőzést mindkét részről nagy iz­galom előzte meg. A NAC azért izgult, mert nem voltak valami kellemes emlékei a KAC- cai kapcsolatosan, a kolozsváriak pedig az­ért, mert nem érkeztek meg a debreceni határjelzők, mire a helyszínen toborzott gárdából kel­lett kiválasztani két határjelzőt, akik aztán többé-kevésbé jól látták el a fel­adatukat.-—- Al mérkőzés úgy indult, hogy jéltucat j góllal kap ki a KAC. Az első félidő első ne- ; gyedében csaknem percenkmt zúdultak a ha- \ talmas bornak a KAC-kapu felé, de vagy el- I ment a labda, vagy pedig az igén jól védő \ Plank fogta azokat. A félidő második ré- ! szében a KAC kissé feljavult. A fiuk leve­tették magukról elfogódottságukat és keményen belementek a küzdelembe, ami nem igen tetszett a váradiaknak, de a fel­tűnően KAC ellen ítélkező Vass Antal já­tékvezetőnek sem, aki egyik büntetőt a másik után adta a KAC ellen. — Mindezek ellenére a két n -essél döntet­lenül végződött az első féiidő. amely a NAC csapatáé volt. A második azonban mar a kolozsváriaké. Kezdődött mindjárt azzal, hogy a váradiak térfelére pattant a labda s bi­zony nem került el onnan hosszú ideig Ez­után következett Csákány szépen iveit sza­badrúgásából Kovács IV. remek fejesgólja, amely bepattant a rendetlenül tömörülő NAC-on keresztül. Sajnos, nem sokáig vezet­hetett a KAC. A kapu felé nagy bajok tá­madtak, az egséz csapat csak védekezésre szo­rult és ez meg is bosszulta magát. Csaknem mind a 22 pályán levő játékos a KAC kapu előtt tömörült, aminek az lett a vége, hogy a váradiak egyenlítettek, sőt megszerezték a győzelmet jelentő egy gólt is. Ennek berugási után azonban még egyáltalán nem fejeződött be a küzdelem, A KAC olyan irtózatos támadásokat zúdí­tott a kapura, hogy a varadi közönség csaknem dermed ten figyelte a pályán elhe­lyezett óra mutatóját, mikor ugrik a 45. percre. Bonyhádi ment előre a csatársorba, egy-két veszélyes lefutást csinált, a NAC hátra szorult és már a levegőben lógott az egyenlítő gól, amikor — egyesek szerint 4 perccel hamarább — lefújta a bíró a mér­kőzést... Így folyt le a vasárnapi NAC—KAC mér- • kőzés, amelyért ilyenformán nincs miért szé­gyenkezniük a kolozsváriaknak, hanem erős I akarattal készülmök a következő és remélhe- I tőleg szerencsésebb mérkőzésekre. A város légsportjának nagyfokú fellendítését határozta el a KKE alapszabáiymódosité közgyűlése KOLOZSVÁR. A Kolozsvári Korcsolyázó Egylet vasárnap délelőtt tartotta meg alap- szabálymódositó rendkívüli közgyűlését a KAC Unió-utca 21. szám alatti tanácster­mében. Az ülést Kovács Gyula műszaki ta­nácsos, a KKE ügyvezető elnöke nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket. A Hiszekegy elmondása után ifj. Vásárhelyi János titkár olvasta fel az OSK uj alapszabályait, majd bejelentette, hogy a KKE a jövőben is három szakosztállyal kíván dolgozni és gyors, rnü és jégkoronggal foglalkozni. Ezután került sor a választásokra, melyet egyhangúlag elfoga­dott a közgyűlés. A KKE uj tisztikara a kö­vetkező: Diszelnökök vitéz lófő Dalnoki Veress Lajos altábornagy, dr. Inczédy-Joksman Odón fő­ispán, dr. Keledy Tibor polgármester, dr. Vé­kás Lajos törvényszéki elnök es Zudor Sán­dor. Elnök dr. Somodi István vármegyei fő­ügyész, ügyvezető elnök Kovács Gyula mű­szaki főtanácsos, alelnökok dr. Deák Gyula és vitéz Tomcsányi Béla, főtitkár dr. Dóczy Ferenc, tűkár ifj. Vásárhelyi Já-nos, pénztáros Weltmann Ottó, ellenőr vitéz Sárkány Mik­lós, ügyész dr. Nagy László, jegyző Túrós János, orvos dr. Bíró józsef. Számvizsgáló bizottság: vitéz Kerekes István, Betcg.o Gá­bor, dr. György Antal. Választmányi tagok; vitéz Sárkány Miklós, Székely Zoltán, Béke Lajos, dr. Horosz Béla, dr. Biro József, Tú­rós János, dr. Szacsvay Ferenc, Poszler Jó­zsef, Nagy Ignác, Papp László, Pusztay Bé­la, Sándor Elemér, dr. Nagy Zoltán, Páll Elemér, Bíró András, dr. Nagy József, özv. Manouschek Ottóné és Hankó Géza. Pótta­gok: Mészáros László, Incze Gábor, Muza jer Sejket Bey, Pázsint Imre, dr. ILoliai Béla és Gcbefügi József. Pálya főnök Kovács Gyula műszaki tanácsos. Gyorskorcsolyázó szakosztály: elnök dr. Somodi István, előadó Páll Elemér, kapitány Papp László. Műkorcsolyázó szakosztály: el­nök Beke Lajos, előadó dr. Horosz Béla. Jég­korong szakosztály: elnök Székely Zoltán, előadó Túrós János, kapitány dr. Biró jó­zsef, szertáros Imre László. A közgyűlés befejeztével Kovács Gyula ügyvezető elnök a 71 éves KKE munkássá­gáról és jövőjéről tartott beszédet, majd rá­tért arra, hogy a jövőben a Kolozsvári Kor­csolyázó Egylet a levente sport felkarolásá­val akarja fellendíteni a város jégsportját. Bonyhádi és Piánk a jobbak között Az egyik fővárosi sportláp a ,,'hét 11-ét“ a következőképpen állította össze; Csikós K,állói, Polgár, Saroveczki (Vasas), Szabó, Széphegyi, Egresi, Nemes, Mészáros, Laczkó, Vincze. A tartalék csapatban a középfedezet poszt­ján a kolozsvári Bonyhádi van beállitva, mig a dicséretet érdemeltek között van Plank, a KAC tehetséges kapuvédője. A KAC vasárnap a Gammával játszik KOLOZSVÁR. A Nemzeti Bajnokság va­sárnapi 21-ik fordulóján a következő mérkő­zések kerülnek lejátszásra; Budapesten Ferenc­város—NAC, Elektromos—DiM.ÁVAG, Tö­rekvés—Vasas, Újpest—SalBTC., Szegeden Szeged—Csepel. Újvidéken Újvidék—Kisoest Szombathelyen Haladás—Szolnok. Kolozsvá­ron KAC—Gamma. Az NB. II. Mátyás csoportjában.? K. MÁV Marosvásárhelyre rândul át a M. MÁV .',i- patához. A Bástya Békéscsabán az ottani Z ö- rekvés ellen játszik. Az MSE Marosvásárhe­lyen az NSE-vei, mig Debrecenben a DVSC az MPMTE csapatával mérkőzik. Készül Kolozsvár ifjúsági váíoga* tottja Budapest ellen KOLOZSVÁR. Jelentettük, hogy Gáltfv András, az MLSz főtitkára értesítette az MLSz Erdélyi Kerületét, hogy a közeljövő­ben sorrakerülő Budapest—Vidék válogatott labdarugó mérkőzés előtt Budapest—Kolozs­vár ifjúsági válogatott mérkőzés lesz. A ko­lozsvári kerület már megkezdte az előkészü­leteket a találkozóra. Csütörtökön délután fél 4 órára a következő játékosoknak kell meg­jelenniük a MÁV öltözőjében: Nyári, ör­mény, Hirián, Bálint, Sir, Ungvári (KMaV). Ávrám és Fekete (KKASE), Jakab és Gyar­mati (K«rvin). A vegyescsapat ellenfele a KAC ifjúsági együttese lesz. fi kereskedelmi miniszter u\ahb rendeleíe az fizleíbelsi« ségek Igénybevételéről KOLOZSVÁR, március 30, A kereskedel­mi miniszter újabb magyarázó rendeletet inté­zett az üzlethelyiségek igénybevétele tárgyá­ban Kolozsvár I. fokú iparhatóságához. A rendelet többek között ezeket tartalmazza: Helyes értelmezés mellett a 100—1943- M. E. rendeletnek az üzlethelyiségek igénylésére vonatkozó rendelkezései bérbeadó jogát csak attól az időponttól korlátozzák, amikor va­lamely üzlethelyiségnek meghatározod sze­mély részére való igénybevételéről az iparha­tóság a bérbeadót értesiti. Ezután az értesítés után ugyanis a bérbe­adó az üzlethelyiséget más személynek jó­hiszeműen már nem adhatja bérbe és ha bérbeadja, az iparhatóság az igénybevétel során az ilyen bérleti szerződést nem veszi figyelembe. Nincs tehát akadálya annak, hogy a bérbe­adó az üzlethelyiséget bérbeadja addig, amíg a hatóság arról nem értesiti, hogy az üziet helyiséget igénybe kívánja venni. Ilyen jogi helyzet mellett akadhat eset, amikor az igény- bevétel ellen a bérbeadó azzal védekezik, hogy a kérdéses üzlethelyiséget már az igény- bevételről szóló értesítés előtt mis személy részére bérbeadta. Ez a védekezés alapos és ilyen esetben az üzlethelyiség hatósági igény- bevételét nem lehet elrendelni. Vizsgálni kell azonban minden ilyen esetben azt, hogy a bérbeadó által bemutatott bérleti szerződés a valóságot tartalmazza-e és tényleg az igény- bevételről szóló értesítésnek a bérbeadó ré­szére való kézbesítés előtt kötötték-e, vagy csupán azt a célt szolgálja, Hogy az üzlethe­lyiség igénybevételét ezen keresztül megaka­dályozzák. Ha a vizsgálat szerint kétségtele­nül megállapítható, hogy a szerződés szinle­ges, vagy olyan időben köttetett, amikor a hatóság az igénybevételről a bérbeadót érte­sítette és igy kétségtelen, hogy a szerződés megkötésével a felek az üzlethelyiség ’gény- bevételónek megakadályozását célozzák, a szerződést figyelmen kívül kell hagyni. Az génvbevételt elrendelő véghatáro2at indoko­lásában azonban a szerződésben logaltak fi­gyelembevételéinek mellőzését részletesen in­dokolni kell. Az Ellenzék mindennap éretted harcol. Olvasd és terjeszd ismerő* seid közt*

Next

/
Thumbnails
Contents