Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-30 / 71. szám

ELLENZÉK t 1043 mirelui 30 Az angolszászok és Japán Lcgyözhctö-c egykönnyen a Felkelő Nap birodalma a Szovjetunió közreműködése 'nélkül ? Irta: KÖRÖSI SÁNDOR A/r kö/ölte a minap egy newyorki jelentés, hogv a hónapok óta Amerikában tattólkodo (. .>,( y.ta/'V.v’.Y, a esungkingkinat diktátor fe­lesége véglegesen elállóit angliai látogatása tersétől, amelyről pedig mostanában gsakran volt szó. Ezt az elhatározását gyenge egesz- *égi állapotával indokolja, valódi okát azon­ban néhány nappal előbb kifejezte azzal, hogy eg\ ujságn vilatkozatban keserű szemre- hányással illette Churci'ill brit miniszterelnö­köt. ennek legutóbbi rádióbeszéde miatt. Churchill ugyanis — mint ismeretes — eb­ben a rádióbeszédeben csak Angliáról az amerikai Egyesült-Államokról é; a Szovjet­unióról beszélt, mintv azokról a nagyhatal­makról, amelyek győzelmük eseten a világ sorsát meghatározni és intézni fogják. Csnng- kingkinát ellenben nem említette, holott el­eddig Csangkaisek idestova hat esztendeje keservesen küzdő Kínáját sohasem felejtette ki a főszövetségesek sorából, sőt Éden wa­shingtoni tárgyalásaival kapcsolatosan még legutóbb is egyik részeseként emlegették az •állítólag létrehozandó uj négyhatalmi pak­tumnak. Ez a mellőzés méltán bánthatja (öuugknjseknéi, akinek a caingkingkinai po­litika I rá ii \ itáában legalább is olyan i.agy befolyásos szerepe van, mint például Roose­velt ncnck a Echer I lázban. Mrs. Csangkai­sek tudvalevőleg Soong-lány, egyik tagja annak a hires Soong-családnak, amely nar a forradalom győzelme óta döntő módon be­folyásolja a kínai köztársaság politikáját, mi­után a „Mennyei Birodalom' Kossuthja, né­hai „V /.un jut szén is ebbe a vagyonos famíliá­ba nősült be. Igaz, a Soong-csalid Elejétől fogva mindig elsősorban az USA-ra támasz­kodott, hiszen ez a második hazája, ez a kö- rüimény viszont nem használ neki Angliában, amely természetesen nem nézi >.$ szemmel más hatalmak keletázsiai térhódítását és an­nak előmozdítását. Ez a magyarázata, hogy amig a csungkingkinai diktátor feleségét a Eehér Ház s még a kongresszus is államfők­nek kijáró megtiszteltetésekben részesítette, a londoni kormány, a jelek szerint, nym ver­seng a kegyeiért, ellenkezőleg, elhanyagolja, országáról pedig alighanem megfontolt szán­dékkal mindinkább megfeledkezik. A Japán elleni hadjárat problémája Az, hogy Churchill ezalkalommal már nem beszélt Kínáról, mint a szövetséges á- bor vezető nagyhatalmáról, annyival is fel­tűnőbb, mert Keletázsiával egyébként igen figyelemreméltó módon foglalkozott, amikor újólag hangoztatta, hogy Anglia az európai tengelyhatalmak legyőzése után rögtön Ja­pán ellen fordul majd és persze rövidesen szintén „elintézi“. Csungkingkina közremű­ködését még ebben az összefüggésben sem méltatta figyelemre, aminthogy Japánnak utoljára hagyott leverését egyáltalában olyan könnyű dolognak tüntette jel, amihez már nem is lesz szükség az egész brit haderőre, úgyhogy azt a Japán elleni hadjárat .-llenére is le lehet majd szerelni. Ezt ugyan a brit miniszterelnök nyilván csak a Kétségtelenül türelmetlen angol katonák megnyugtatására mondta, akik aligha rajonganak azért a kilá­tásért, hogy az európai háborúnak Churchill szerint most már talán csupán 1945-ben be következő végeztével a Távolkeletre keli vo- nulniok, de rádióbeszédében mégis annyira eljelentékteienitette a japán tényezőt, hogy maga az angol sajtó is komolytalannak ta­lálja. Mert hogy Japán még egyedül marad­va sem lenne könnyen összetörhető dió, min­den reálisan gondolkozó ember előtt nyilván­való. Jóllehet a Japán legyőzésére irányuló an­golszász ofíenziva még a Churchill-beszéd értelmében sem időszerű, a probléma magá­ban vett érdekességénél fogva mégis meglehe­tősen foglalkoztatja a nemzetközi kő/ véle­ményt. Vájjon az angolszász hatalmak '.'sió­ban olyan könnyen el tudnának-e bánni Ja­pánnal az európai háború győzelmes heieje- zése után? — e/ a probléma, amelynek meg­válaszolása a jelenben sem közömbös, mert tulajdonképpen a mosr időszerű kérdéseket is érinti s minden bizonnyal jelentékeny mérték­ben zavarja az angolszász tábornak a jövőre vonatkozó terveit. Ha ugyanis helytálló az a tétel, hogy az angolszász hatalmak csupán Szovjetoroszor- szág hathatós segítségével tudják Németorszá­got és európai szövetségeseit esetleg legyőzni, akkor ugyanaz a tétel érvényes lapán leve­rését illetőleg is, minthogy a Felkelő Nap bi­rodalma tudvalevőleg Keletsziberiából sebez­hető meg a legvégzetesebben. A Japán ellen való sikeres hadviselésnek is a partraszállás, ez esetben a keletázsiai kontinensen való fel­vonulás a legfőbb előfeltétele, annyival is inkább, mert ha Japán még további két évet nyer az általa elfoglalt csendesóceáni támasz­pontok és általában tengeri hatalma megerő­sítésére, a tenger felől nem lesz egykönnyen megközelíthető. Szárazföldi ugródeszkának viszont Csungkingkina nem, a legkedvezőbben j használható s az onnan indított angolszász , hadjárat még akkor is rendkívül nehézkes | lenne, ha a burmai és a többi régebbi után pótlási utak időközben ismét szabadokká va! nának. mclv «zuvjftuioíiz, ín.ijii d lupán ungu'ti/at;/ búbom in crim-.k kó vetkőz Lében u movzkvui jupan «i/o\jet pukliim loritohfiú^a fiutvúnvo- •/ottu 11-Uj, mert mindegyik fél számára kizárta o két fronton való fmiciviuelés veszélyét. S 11 öli a <1 t>zr>v|ot.kornidnyti Washington is, Lón don iá nem egyezer megostromolta a paktum megszegése, keletszibériai támaszpontok áten­gedése ón a Japán ellen va‘ó liaxibalé.pis ér­dekében, részben ehhez, a feltételhez akartak kötni imugyis kétes támogatásukat, Moszkva mindmáig rendületlenül kitart Japán iránti semlegessége mellett, mert ezt nyilván min­dennél többre értékeli az adott körülmények kö/öt t. De vájjon nem tüpné-e szét ez.t a szüJkség- paktumot az európai háború megnyerése után s nem követné-e ango s/äs/ kény«aers/övetsé- geseit a Japán elleni döntő küzdelemben is? Churchill erősen propagandaizú rádióbeszédé, bői Ítélve Londonban ködösen ezt remélik, pedig liat ez. a valószínűség nagyon is két­séges. A Németország ée szövetségesei fölötti győ­tze'em beláthatatlan terjeszkedési lehetősége­ket nyitna meg Szovjetoroszorszügnak az európai kontinensen az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partjaira. Nem igen hihető, hogy a Kreml ezeket a végre elébe táruló nyugaii lehetőségeiket e'szalassza vagy kockáz­tassa olyan keleti 'ehetőségek kedvéért, ame­lyeket majd csak Japán leverése után kap­hatna meg De meg aztán miért is ösztöné meg mi^gmaraclt erőit a Japán elleni hadjáratban való rés/.vúte’le!, amikor aligha érdeke, hogy a /Vlkelö Nu|, or 1,4-1 y»•!t Ang >b • * t segítse nyeregbe Kelet,i/biah.in rí, te;<yi Láz ét leli ftAOIIJC/ del vu Mlllll erlebet Ml lobi) II y err-g 1 (, lenne kilátása, ha megegyeznek Japánnal a/, á/slal érdekterületek «’gymá->kö/.ot1l telő-,/!.,•» , ban, úgy, liogy Kelljen bar le-K.til j'iaoo mcgfr lelő tr ínyeré) Iu / /Ugulj IV rtiodi •.. di­rink ves'/élye/li ti .e nélkül. I:.Z. ,i Viib'a»z,u.‘i',i> iille.rnnMva, a'nnyivn' inkább, nuol Japán az angolszjgzok terhére nagyobb v/»»r/eméiiyekjiez segUhetl j Szovjetuniót, —' . . * • J Japánnal egy ült m , kóűve Uroszojszug ncmchuik a mostan t-.unj' ikiiagkinátjdii teln*t sze.it hegemoniáru, tiai,. in In dió bán <*s ,1 Kw/t-IkcdetWi m, « így eziréuiya törekvéseit is könnyebben valósíthatja meg.- V r . i _ V A „ ♦ < V *■ *\ fa . 1 * \t il i X * • • ^ \ - - t rf’l»» e* - * * .« . i r * • *; " il tíli-dt.­• . I . 1 i r t japán—ít/ovjetorosz egymásratámaszkodás nem veszítene létjogo- sultságábó! az európai háború végetértéve sem, hanem bizonyára csak erősbödnék. Alig­hanem ezJj — . igyekezett leplez­ni Churchill azzal, hogy komoly tabuiul ha‘ó módon mintegy gyerekjátéknak tüntette lel Japon legyőzését a óbbi tenge'yhatalom te'té­telezett megsemmisítése után, o'yan könnyű dolognak, amelyben még az, eddig legfőbb lé nyezőnek tekintett Csungkingkina sem érdé. mel már emliüést. Pedighát a győzelmei révén rendkívül meg­erősödött Japán még teljes elszigete'ése eset-'-n sem lenne egykönnyen térdre kényszerűbe hiszen az idő mégha Churchill szerint csak leg­feljebb két év is, neki dolgozik, az ő erői* növeli, mig az angolszászokét) egyre fokozol tabb mértékben apasztja. V'gtére Európát sem adják ingyen a ‘egrózsúsabb elképzelések sz •- rinli sem, meglesz ám az ára, mégpedig borso san, helyesebben véresen nagy ára, ha ugy n egyáltalában megszerezhető .. . „Hogyan tadnánk most méltóság gal megszabadulni az Atlanti Chartától ?<‘ — kórdi egy amerikai lap Roosevelttól LISSZABONÉ tmárcius AO. (MTI.) A Stofani-irodá jelenti: A „Philadel­phia Inquirer“ Roosevelt elnökhöz nyílt levelet közölt. A levél a többi között a kővetkezőket mondja: Ho­gyan tudnánk most méltósággal megszabadulni az Atlanti Chartá­tól. Ennek a kérdésnek a felvetésé­vel a la]) nyilván azokra a. kötele­zettségekre céloz, amelyeket az an­golszász hatalmak a Szovjet uh iő irányában vállaltak abban az ét-.te­lemben, hogy visszavonják a kis nemzeteknek annakidején adott biz­tosítékokat és az Atlanti Chartában erre vonatkozólag felvett Ígéretekéi. Igaz, hogy az Atlanti Charta csak igen határozatlan megszövegezésben tett ígéreteket a népek szabadsága te­kintetében. Mindamellett ezek az ígéretek (most nagyon feszélyeznek, minthogy a Szovjetunióval kötött megállapodásokban az angolszász hatalmak a befolyási övezetek fel- osztása mellett foglaltak állást. A japán-szovjeterosz semlegességipaktum értéke Ennélfogva a leggyorsabban a Szovjetunió­hoz taitoczó Keletszibérián áé lehetne Japán­hoz közelférkőzni és reá sikerrel biztató C6a- pá-:ok?t mérni. Ez viszont csakiő a Szovje'- un.rnak a Japán e'leni háborúba vadó bevo­násával lehetséges, amire m eddigi tapaszta­latok alapján édeskevés a kilátás. Az 1941 április 13-ái; Moszkvában kötött japán—szovjetorosiz semlegesség; egyezményt, amely annakidején bombaként hatott a világ­politikában, ismeretesen mind a .<k fél szi­gorúan és a 'egmesszebbmenő figyelmességgel betartja. Ennek a japán—szovjetorosz viszony rendezése szempontjából igazán történelmi je­lentőségű paktumnak a megkötése óta teljes csend uralkodik az annakelőtte annyira zajos mandzsu—mongol határon, miután a két fél ünnepélyes nyilatkozatban kötelezne magát egyíe‘ő.1 a japán védnökség alatt levő Man- dzsukuó, másfelől pedig a szovjetorosz párt­fogásban részesülő Mongol Népköztársaság te­rületi épségének és érinthetedlenségének tisz- Üeletbentartására (a szárazfölcjön tudniillik a két hatalom csak a mandzsu—mongo’ határon, érintkezik egymással). Ezit a semlegességi viszonyt emlékezetesen mind a két hatalomnak az a szükségesség dik­tálta, hogy kölcsönösen biztosítsák egymás hátát, miután arccal mindketten ellenkező irányba fordultak. Közben aztán kitört a ne­Edén washingtoni tárgyalásainak: kudarcáról ir a semleges sajtó Az Erdélyi Kereskedelmi Bank Részvénytársaság és az Er­délyi Bank rt. igazgatósága, felügyelőbizottsága és tisztviselői kara mélyen megrendülve tudatja, hogy érdemekben gazdag al­igazgatója, STOCKHOLM, március 30. {MTI— Ştefani.) Svéd lapok londoni tudósí­tói szerint Edén Washingtonban ku­darcot vallott. Nemcsak hogy nem tudta az északamerikaiakat meg- ! győzni annak szítkségességéröl, hogy | a Szovjet fontos szerepet játsszék a ! háború után, hanem a két demokrá- ! eia között uj örvények nyíltak meg ; Természetes — mondják svéd újság­írók — hogy Ed'en kudarcát nem val- j lot iák be nyil'tan, hanem ügyesen el- t rejtették a mellékmondatokban a washingtoni tudósítások zűrzavará­ban. A Times washingtoni tud ősi tója azonban így ir: „Sajnos Nagybritan- nia és az Egyesült Államok „csnpan t kettő" a nagy szövetséges nemzetek között és a helyzet nem tisztább, mint Eden washingtoni utazása előtt." A Neue Züricher Zeitung newyor- ki tudósítója jelenti: Eden, mint köz­vetítő az Egyesüli! Államok és a •Szovjet között, súlyos kudarcot val­lott. A svájci tudó,siló értesülése sze­rint az amerikai külügyminisztérium nem kívánja, hogy London ebbe az ügybe beavatkozzék. Északamerikai politikai körök szerint a Moszkvával való jövendő viszonyt a két kor­mánynak közvetlenül kell rendezni és nincs szükség közvetítésre. A köz­vetlen tárgyalás ugyanis sokkal hasznosabb. 1943 március 27-én váratlanul elhunyt. Szorgalmas munkában eltöltött életét mindig intézeteink ér­dekeinek rendelte alá és elhunyta nagy veszteséget jelent ré­szünkre. Szeretetreméltó egyéniségének emlékét mindig kegy ellett el fogjuk megőrizni. Temetése f. hó 30-án déli 12 órakor lesz a Köztemető halot­tas kápolnájából. / Kolozsvár, 1943 március 27, Hétre emelkedett a Földközi- tengeren elsüllyesztett angol búvár baj ók száma RÓMA, március 30. (MTI.) A Ste- fani-iroda jelenti: A legutóbbi négy hét folyamán az olasz és német ten­geri és légierő a Földközi-tengeren hét buvárnaszádoit, négy torpedó­rombolót, továbbá három őrhajó.t és egy aknarakó hajót süllyesztett el. Ezenkívül négy ellenséges torpedó- rombolót súlyosan megrongáltak. OLASZ HAÍHJELENTÉS RÓMA, március 30. (MTI.) A Ste- fani-iroda közli az olasz fegyveres erő főhadiszállásának 1038. sz. köz­leményét: A tunéziai arcvonal déli szakaszán páncélosoktól támogatott heves ellentámadásaink keményen akadályozták az ellenség műveleteit. A lulnyomó ellenséges erők nyomá­sa alatt néhány állást kiürítettünk. Olasz és német repülőgépek szintén beavatkoztak a harcokba. Légi pár­harcok során német vadászgépek két ellenséges repülőgépeit lelőttek. F. év április hó 5-én gépkocsivezetői tanfolyam kezdődik kezdők és haladók részére személy-, teher­gépkocsi és motorkerékpárról. — Jelentkezni lehet naponta SZÁSZ soffőriskola, Árpád-ut 28. szám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents