Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-30 / 71. szám

Zsindely Ferenc az uj kereskedelmi 6s közlekedés­ügyi, Bornemisza Géza az uj iparügyi miniszter 3 __ BUDAPEST, március 30. (MTI) A hivatalos lap keddi száma a következő kg~ felsőbb elhal ówozásokat közli: A m. kir miniszterelnök előterjesztés éré dr. Varga József m. kár■ titkos tanácsos, a kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi nu- * Tiisztert iparügyi miniszteri állásától, továbbá a kereskedelem és közlekedésügyi mi­nisztérium vezetése alól saját kérelmére felmentem. Bornemisza Géza m. kir■ titkos tanácsos, nyugalmazott iparügyi miniszter, az Ipari Munkaszervező Intézet elnökét ni- kir. iparügyi miniszterré és dr. Zsindely Fe­renc miniszterelnökségi államtitkár, ország gyűlési képviselőt m. kir. kereskedelem és közlekedésügyi miniszterré kinevezem. A nevezettekhez intézett kézirataimat ide zá­rom­Kelt, Budapest, 1943 március 29, HORTHY sk. KÁLLAY MIKLÓS sic. A kormányzói kéziratok szövegét itt közöljük, Kedves dr. Varga’ A m- hír. miniszterelnök elöterjésztesere Ont á m■ kir. iparügyi miniszteri állá­sától, továbbá a kereskedelem és közlekedésügyi minisztérium vezetése alól saját ké­relmére felmenteni és ebből az alkalomból Önnek a magyar közgazdasági élet nehéz viszonyai között az ipar és kereskedelem és á közlekedésügyek irányításának élén fá­radhatatlan buzgalommal és odaadással, valamint nagy szakértelemmel csaknem négy éven ód teljesített kiváló szolgálataiért teljes elismerésemet fejezem ki. Kelt, Budapest, 1943 március 29. HORTHY sk. KÁLLAY MIKLÓS sk. Kedves dr. Bornemisza: A m- kir. miniszterelnök előterjesztésé re Önt m- kir. iparügyi miniszterré kine­vezem­Kelt, Budapest, 1943 március 29­HORTHY sk. KÁLLAY MIKLÓS sk. Kedves dr. Zsindely! A m. kir■ miniszterelnök előterjesztés éré Unt m. kir. kereskedelem és köziéké­nt désiigyi miniszterré kinevezem­Kelt, Budapest, 1943 március 29 * ' HORTHY sk. KÁLLAY MIKLÓS Dr. Zsindely Ferenc életrajza Dr. Zsindely Ferenc, az uj kereskedelem és közlekedésügyi miniszter 1891-ben született Kisvárdán. Atyja kúriai bíró volt, a komáro­mi törvényszék Trianon előtti utolsó magyar elnöke. Középiskolai tanulmányait Komárom­ban és Pápán végezte, a jogi diplomát és az ügyvédi oklevelet a budapesti egyetemen szerezte meg. A háború kitörésekor önként jelentkezett a frontra, ahol majdnem három esztendőt az élvonalban töltött. Számos ki­tüntetést szerzett és mint főhadnagy szerelt le. 'Harctéri szolgálata közben Komárpmvár me­gye 1915-ben szolgabiróvá, két cv múlva pe­dig vármegyei aljegyzővé választotta. 1918- bun főispáni titkár és tiszteletbeli vármegyei főjegyző lett, 1919-ben mint miniszteri segéd­titkár, a kisebbségi ügyek minisztériumába került. 1921-ben nevezték ki pénzügyi tit­kárrá a pénzügyminisztériumba és ott szol­gált képviselővé történt megválasztásáig. Be­utazta egpsz Európát. Hivatalos megbízás­ban több kereskedelmi és pénzügyi tárgyalá­son vett részt Prágában és Becsben. • Komárom város 1931-ben választotta meg egységespirti programmal képviselőjévé, 1935- ben pedig a Nemzeti Egység' Pártja program­jával egyhangú mandátummal küldötte újból az országgyűlésbe. Az 1939-es választások során Komárom mandátumával került a ház­ba. A képviselőháznak igen szorgalmas tagja volt, tudásával és munkásságával csakhamar elismerést és tekintélyt szerzett magának Sok törvényjavaslat előadói tisztét töltötte be, majd a költségvetések főelőadója lett. A kor­mányzó pénzügyi téren szerzett érdemei elis­meréséül 1934-ben kincstári főtanácsossá ne­vezte ki. A kormánypárt életében egyre több tekintélyre tett szert s hosszabb időn át töl­tötte be a Nemzeti Egység Pártja alelnöki tisztségét, amelybe egyhangú bizalom emelte. A kormányzó 1938 februárjában nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ál­lamtitkárává s ezt az állását megtartotta gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi minisz­tersége idején is, 1939 februárjában pedig gróf Teleki Pál miniszterelnök, mint régi, bizal­mas munkatársát, a miniszterelnökségre hívta meg államtitkárrá. Ebben a bizalmi állásban Bár dós sy László és Kállay Miklós miniszter- elnöksége alatt ás megmaradt, egészen minisz­terré történt kinevezéséig. A szakirodalomban és a szépirodalomban egyaránt sikeres múltra tekint vissza. Komá­rom város díszpolgára s tagja Komárom- vármegye törvényhatóságinak és kisgyülésé­nek. A dunántúli református egyházkerület főjegyzőjévé választotta meg. Dr. Dornemisza Géza az iparügyi tárca élén Bornemisza Géza, az uj iparügyi miniszter 1895-ben Munkácson született. Középiskoláit a debreceni piarista gimnáziumban végezte, majd mint műegyetemi hallgató 1915-ben ka­tonának vonult be. Végigküzdötte a világhá­borút és mint tartalékos hadnagy szerelt le az összeomláskor. Egyetemi tanulmányait ez­után fejezte be és jelentős szerepet vitt az egyetemi ifjúság életében. Ö alapította még az egyetemi zászlóaljat, majd a Hungária Bajtársi Egyesületet, amely­nek tiz éven át vezére volt; sok diákjóléti in­tézményt hivott életre. 1920-ban kitüntetés­sel szerezte meg a műegyetemi diplomát s mint a Műegyetemnek abban az évben leg­jobb hallgatója, Fábián-jutalomdijban részesült. Pár évig tanársegéd volt professzora, Söpkéz Sándor mellett az elektrotechnikai tanszéken, azután, mint szakértő, a Salgótarjáni Kő­szénbánya Rt.-hez került s fontos szerepe volt a vidéki városok villamosításában. Amikor vállalata 1930-ban villamossági osztályát Hungária Villamossági Rt. néven önálló,ítct- ta, ő lett az uj vállalat igazgatója. Nemcsak szakkérdésekkel foglalkozott, hanem jelentős szerepet vitt a vállalat kereskedelmi vezetésé­ben is. Fontos szerződéseket készített. Ő ter­vezte a Tallbot-szerződést is, amely a főváros és a Dunántúli Villamossági Rt. áramüzletét szabályozza. A politikai életbe 1932-ben kapcsolódott be, amikor a frontharcos-párt listáján Budán fővárosi törvényhatósági bizottsági taggá vá­lasztották meg. Főként gazdasági kérdésekkel ioglalkozott. Néhai Borvendég Ferenc pol­gármester, mint vezérigazgatót, őt akarta az egyesítendő fővárosi villamossági és gázüzemek élére állítani, Borvendég halála után pedig, Női szabók figyelmébe! Az 1943. évi kabát és kosztüm-modell divatlapjai lasztikban kaphatók Va2 „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Telefon 11—99. mint utódját emlegették. A Kormányzó Ur 1935 márciusában nevezte ki kereskedelmi miniszterré az újjáalakult Gömbös-kormányba s bemutatko­zását igen nagy rokonszenvvel fogadták. Hat hónapig töltötte be a második Gombos-kabi­netben a kereskedelmi tárcát, majd az ipar­ügyi minisztérium felállításakor iparügyi mi­niszter lett s ezt a tisztet a Darányi- és Im- rédy-kormányban is megtartva, több, mint 3 éven át töltötte be, közben pedig több, mint két és fél éven át a kereskedelem és közlekedés­ügyi minsztérum vezetésével is megbízta a kormányzó. 1938 november 15-én kivált az Imrédy-kabinetből s 1939-ben visszavonult a politikától és ismét a gazdasági életben vál­lalt vezető szerepet. Az ipari Munkaszervező Intézet élén igen eredményes munkásságot fejtett ki az ipari üzemeknek hitellel való el­látása s a háborús termelésre való kibővítése és modernizálása terén. Észak-Erdcly vissza­csatolása után azonnal hozzáfogott az. erdé­lyi IMI megszervezéséhez s ez intézet mun­kásságának áldásos hatását máris érzi Erdély ipafa (/regit 0 , tabletta \\J SZÜNTETI Á FÁJDALMAT Varga József négy évig volt tagja a kormánynak "it- T/ boTp] npot; f-run n v tfál - n 1 rnrxrpf c7pf7Ptf­: Dr. Varga József közel négy éven át töl­tötte be az iparügyi miniszteri széket s bá­rom és fél éven át egyúttal kereskedelem- és közlekedésügy miniszter is volt. Néhai gróf Teleki Pál felkérésére 1939 tavaszán kapcso­lódott be a politikai életbe; előbb (május hó 9-én) államtitkár lett az iparügyi miniszté­riumban, majd két és fél hónap múlva, július 25-én a Kormányzó Ur iparügyi miniszterré nevezte ki s ugyanez év őszén a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca vezetésével is meg bízta. Az 1939-es képviselőválasztásokon a szegedi városi lajstromon gróf Telek; Pállal együtt indult és kapott mandátumot. 1941 februárjában erről a mandátumáról lemon­dott, hogy gróf Csáky István külügyminisz­ter elhalálozásával megüresedett soproni vá­lasztókerületben vállaljon jelöltséget, ahol egyhangú mandátumot nyert. Korábban a politikai élettől távol állott dr. Varga József s mint a József Nádor Műegyetem vegyészmérnöki karának nyilvá- nos rendes tanára s korábban magántanára, közel húsz esztendőn ár kizárólag tudomá­nyos és pedagógiai munkásságot fejtett ki. Tudományos kutató munkásságával európai hírnevet szerzett. A magyar gyáripart nagy szakértelemmel fejlesztette. A közlekedés terén haso.Jókép-’ pen a nagy alkotások sora fűződik miniszter­ségéhez. Itt elsősorban említendő a szeretfal- va—dédai vasút megépítése, ami a lehető leg­mostohább körülmények között folyt le, de a kitűzött időre mégis elkészült s a Székely­földnek az ország vérkeringésébe való bekap­csolásával érezteti áldásos hatását. Ezenkivül minisztersége alatt épült meg a tiszapolgári és a medvei hid, amelyeket legutóbb adták át a forgalomnak s erős ütemben folyik az óbudai Árpád-hid építése is. Igen nagy fel­adatot jelentett a felrobbantott délvidéki hi­dak roncsainak eltávolítása és a hidak rész­beni helyreállítása. Óriási útépítő tevékeny­ség is folyt dr. Varga József minisztersége alatt. 338 kilomáter közutat állandó burko­lattal láttak el, 562 kilométer makadám utac épitettek, i860 kilométer bekötő ut építésével 555 községet kapcsoltak be az «úthálózatba, ami közel 200 millió pengő beruházást igé­nyelt; az állami utak és hidak építésére és fenntartására pedig több, mint 400 millió pengőt fordítottak miniszterségének 4 éve alatt. „Magyarország egyvonaíban halad a legnagyobb európai kalturátlamokkat!** TRIESZT, miáircius 30. (MTI ) A Le Ultimé Notizia cumi lap március 29-én este megjelent száma feltűnő szedéssel, vas- tagbetüs címfeliratok aí-att foglalkozik a Triesztben megnyitott „Dolgozó Magyaror­szág“ című kiállítással. A lap megállapítja, hogy a látogató közönség szünetnélküli özönlése meggyőző bizonyítéka a kiállítás megérdemelt sikerének. A rendkiviil gaz­dag anyag meggyőzi a nézőt arról, hogy Magyarország nem a cigány és a puszta or­szága, ahogyan a külföld nagyrésze mester­kélten illusztrálja és el is hiszi, mintha^ eb­ben az országban minden egyéb másod­rendű volna. A cikk megállapítja, hogy Magyarország egyvonaíban halad a legna­gyobb európai kulturállamokkah sőt egyes területen, mint például a munkásvédeletu terén, mégis előzi őket. A kiállítás második napján 6000 néző látogatott el a magyar csarnokba­Júniusban kezdődnek a székelyföldi Művészeti Hetek Marosvásárhely, március 30. Vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök kísé­retével együtt Marosvásárhelyre érkezett. Ma. délelőtt a Művészeti Hetekké! kapcso­latos megbeszéléseken vett részt. Az érte­kezleten, amelyen Marosvásárhely, Csík­szereda, Sepsiszeutgyörgy és Székelyudvar­hely városok vezetői is képviseltették ma­gukat, elhatározták, hogy az egész Székely­földre kiterjedő művészeti eseménysoroza­tot rendeznek: kiállításokat, hangversenye­ket, irodalmi és művészeti előadásokat. A Művészeti Hetek júniusban kezdődnek, a részletes program addigra elkészül­Vitéz Ben kő Béta vezérőrnagyot ünnepelte a Vitézi Szék Társadalmi Bizottsága KOLOZSVÁR, március 30- KoloZS vár­megye és Kolozsvár váro.s Vitézi Széké­nek Társadalmi Bizottsága, vitéz Szász Ist­ván elnökletével fontos ülést tartott, mely­nek keretében Szász István ürömmel jelen­tette be, hogy dr. vitéz Boga Alajos pápai prelátus, felsőházi tag, dr. vitéz Domborv Zoltán eigészségügyi főfelügyelő, vitéz Bor- csitzky Imre őrnagy, vitéz^Szentpétcry Jói- nosné és vitéz Zilahy Sebess Józsefből álló bizottság számbavették a tizenkettedik élet­évüket meghaladó vitézi leszármazottakat- A megjelent ifjúsághoz dr. vitéz Boga Ala­jos és vitéz Borcsitzky Imre intéztek nagy­hatású beszédeket. Az előadás alatt lépett a terembe vitéz Bcnkő Béla törzskapitány, akit a Kprmányzó Ur a napokban m- kir. vezérőrnaggyá nevezett ki. Vitéz Szász Ist­ván közvetlen szavakkal üdvözölte a türzs- kapitányt előléptetése alkalmából. Vitéz Benkő Béla volt az, aki a főhatalom vál­tozása után a vitézi székeket Erdélyben megszervezte. A jelenlévők hosszas, meleg ünneplésben részesítették vitéz Benkő Béla vezérőrnagyot- Ezután folytattuk a napi­rend tárgyalását. \ égül az elnök annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj vitézi nemzedék minden szempontból mél­tó lesz majd hős elődeikhez. FELGYÓGYULT A KÖZELLÁTÁS* ÜGYI ÁLLAMTITKÁR BUDAPEST, március 30. (MTI-) Hír­esek Béla közeMátásügyi államtitkár, aki hosszabb, súlyos betegségen esett át. beteg­ségéből teljesen felgyógyult és újból átvet­te hivatalát. Jurcsek Béla közellátásiig)' államtitkár hétfőn délben látogatást tett Kállay Miklós miniszteró'nöknél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents