Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-12 / 34. szám
1843 február 13, Makrancos múzsák .-1 régi rómaiak sokat háborúztak. Igaz, hogy csak eleinte maguk, később szívesebben küldtek germán zsoldosokat a hadak Htjára. , 5 megannyi tapasztalat titán mondták el bölcseik: háborúban a múzsák hallgatnak. Pedig amiközben a hatalmas birodalom kevennyel- V1 vii népei mind-mind küldtek harcosokat a római sasok diadalainak öregbítésre, a római férfi otthon, a roppant gazdagságú területek egyetlen középpontjában, Rómában, ahova minden ut vezetett, embermilliók'véres verejtékével halomba gyűjtött kincsek tetején nyugodtan' vendégül láthatta volna a művészet istenasszonyait. Mégis úgy vélte: az ihlet kis istennői nem kedvelik a fegyverek csörgését. A világ, azóta száznyolcvan fokos szögben elfordult az akkori élet alaptörvényeitől, különösen a hadviselés kérdésében. A népeknek meg kellett tanulniuk a fegyverforgatásnak azt a módját, amellyel a többi közt a zárt törzsi szervezetben honalapitásra vállalkozott magyarság is különbnek bizonyult támadóinál; ennek a hadviselésnek az a sarok tétele, hogy a hadviselő nem seper idegeneket maga elölt harcba, nem is fizeti meg mások vérehullását, hogy haljanak meg az o ügye védelmében, hanem maga száll hadba, mert soha senki olyan hűséggel, olyan végsőkig menő áldozattal és annyi hittel nem szolgálhatja a mi ügyünket, mint mi magunk. Aki pedig maga harcol, a régi rómaiak hiedelme szerint végképpen elriasztaná a tudományok és művészetek jóságos istenasszonyait magától. Igen ám, de a múzsák azóta megváltoztak. A küzdő ttépek, a nehéz életformában élő közösségek felbátorították. Európa igen sok népének a harc volt a mindennapja s a béke az ünnepe. Magyarok és finnek például ezer esztendeig álltak őrségen az európai műveltség keleti mesgyéin, dţ ugyanakkor nem akartak lemondani a múzsákkal való társalgásról, velük mulatoztak magukat Meghívtak pislákoló őrtüzeik mellé a táborokba, elvitték téli szállásaikra, mert nem tudták volna szép és nemes nélkül élni. A harcos, akit téli viharok érnek nyeregben és végvárak körül kell portyáznia, amikor más a buzakalásznak. akaszthatja kaszáját, jobban értékeli azt a pillr.atot, mikor az ihlet szép asz^ sz.onya lehajol hozzá nehéz életébe és homlokon csókolja. Mondjuk ki: a zord sorsú két testvérnépnek például nem volt igazi békéje, olyan századokra szóló nyugalma, mint másnak, mégis irodalmat,'' művészetet, szellemi életet, rniivellséget teremtett magának. Svédek és oroszok versengtek a finnség területem, testvérnépünk mégis megőrizte az ős lélek legragyogóbb remekét, a Kalevala hősi énekeit. Ahol a magyarság megállóit sátori verni ' és hazát alapítani, a vándorlásra szorított , népek és birodalomszerző törekvésok szekere , elé jogott nyers embertömegek országutat ■ akartak taposni. A magyar kardot markolt I és nyeregbe szállt védelmezni a földet és a I folyót, amit magáénak vallott, de harc után, kis tábortüzek körül apáktól örökölt zene- I szerszámok kerüllek elő a tarsolyokból, mert j ott már megjelent a múzsa. A kard és lant nem véletlenül került egymás mellé válunk. De amig mások vagy kardot, vagy a lantot I szegre akasztották, a magyar vitéz mindket- I tőt magával vitte. Így leit testvére a katonának a költő, sőt igen sokszor a katona költőnek született. Nálunk Balassa Bálint, Zrínyi Miklós, Czuczor Gergely, Petőfi Sándor és Gyóni Géza nem kivétel, nem megS lepetés. Törvény szerű, hogy katonanemzetnek a költője i$ katona s minél nagyobb költő, annál jobb katona. Miért van ez? Talán azért, mert költészetünknek legizgalmasabb mondanivalója éppen az, amit más népnél a katona végez el; a honvédelem. Amikor mások kitalálták a teljes (totális) háborút, mi meglepődve láttuk, hogy ez tulajdonképpen csak visszatérés a magyar hadművészet elveihez. Mi mindig teljes háborút vívtunk, hiszen a Mohipusztán és Mohács mezején, a Majthényi-síkon és Világosnál az egész magyarság sorsáról volt szó. S amíg mások most tudatosítják az- úgynevezett belső arcvonal hadászati jelentőségét, mi csak' visz- szanyulunk hagyományaink közé és kiemeljük onnan a törvényt, hogy miközben a katona fegyverrel verekszik, itthon az életnek megállás nélkül tovább kell haladnia: a szellem nem hagyhatja el vigy ázóhely ét, az építész nem teheti le tervrajzait, a művész nem engedheti, hogy festékje beszáradjon, vésője megrozsdásodjék, zene szer szájma porosodjék, a tudós nem tehet egy lépést sem tégelyekkel és vcgyikotyvalékokkal körülrakott asz- ■ tala mellől, az orvos nem hagyhatja cserben a társadalmat. Sőt, éppen ekkor kell leglelkiismeretesebben, felfokozott felelősségérzettel dolgoznia. A nemrégiben megnyitott hadifestő-kiálli- tás is igazolja, hogy a mi tájainkon a múzsák nem félnek a fegyverzajtól, sőt: éppen azt sugallják az alkotás révületébe került művészember fülébe, ami nagyszerű és hősi van a harcban. A mi múzsáink a költő tollán és (y festő ecsetjén, a szobrász vésőjén és a dalnok zeneszerszámán keresztül elmondja szorongásunkat, féltésünket és bizakodásunkat, megrázkódtatásunkat és fcllélekzé sünkek ->< ELLENZÉK Ciprus, az első angol-török szövetség záloga Hogyan szerezte meg Anglia törákországtól a görög lakosságú C prus szigetét Irta: KÖRÖSI SÁNDOR. A török államférfiakkal Adanában folytatott megbeszélései után Churchill brit államelnök — mint ismeretes — látogatást tett Ciprus szigetén is, amelynek neve néhány Hónap óta ismét egvre gyakrabban szerepel a világ nyilvánosságában. Az angol kormányfő megszemlélte a kies szigeten állomásozó brit és amerikai csapatokat, majd beszédet is mondott s az adanai találkozóval kapcsolatosan kijelentette, Hogy' az angol—török viszony* a lehető legbarátságosabb s hogy Anglia rnir.- deh támogatást megad Törökországnak biztonsága fokozására. Arról azonban, hogy Törökország kéite-e ezt az angol támogatást, Churchill egy szóval sem tett említést, aminek alighanem az a magyarázata, hogy ezt a kérdést éppen az adott helyen, Ciprus szigetén, igen kellemetlen lett volna érintenie. Mert Nagybritannia már a mult évszázadban is „támogatni“ kezdte egyszer Törökországot s ennek fejében éppen ezt az értékes szigetet vette el rőle, mintegy a barátság zálogául. Ciprus ma brit koronagyarmat s hogy török birtokból hogyan lett azzá, annak története különösen most rendkívül tanulságos. Azzal, hogy Adandból visszatérőben Churchill éppen Ciprus szigetét választotta első stációjául, akarva-akaratlanul olyan emlékeket idézett, fel, amelyek az angol—török, együttműködést korántsem helyezik Albion legeszményibb és legönzetlienebb barátságai közé s csak arra inthetik a törököket, hogy az angolok „baráti“ támogatásából inkább ne kérjenek. Az orosz—tárak háború és Angii« Ciprus, a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete (9282 négyzetkilométer), a tó. századtól kezdve a török birodalomhoz tartozott s annak volt számottevő hadászati pontja, hiszen alig 100 kilométernyi távolságra fekszik az anatóliai és sziriai partoktól. Akkoriban tudvalevőleg az egész Ivis- ázsia és Közelkelet, nyugaton pedig az egész Balkán török uralom alatt volt. Sándor orosz cár 1877 április 24-én hadat indított a török birodalom ellen, azzal az indokolással, hogy mint a görögkeleti egyház feje, nem tűrheti tovább balkáni hittestvéreinek a pogány török járom alatt való sinylő- dásét s felszabadítja őket. Az igazi indító ok azonban ismeretesen Oroszországnak a Földközi-tengerre való kijutása volt. Amikor aztán a törökök egyre-másra szenvedték a vereségeket és az orosz seregek már a Sipkaszoroson is átjutottak, egyszerre Angliát is nagy aggodalom töltötte el földközitengeri és közeikeleti pozícióinak várható sorsa miatt, hiszen nem egyébről volt szó, minthogy a Földközi-tengerre kijutó Oroszország az 6 legrövidebb indiai útját is komolyan veszélyeztetheti. Disraeli akkori brit miniszterelnök azonban nem akart nyiltan ujjat huzni a cárral, csak „barátságosan“ alkudozott vele érdekeik békés összeegyeztetése végett, de eközben biztonság okából titkos tárgyalásokat kezdett a konstantinápolyi portával. Közöltette a szultánnal, hogy Anglia támogatni akarja az orosz előretörés feltartóztatásában, mert az oroszoknak a Földközi-tenger partvidékén való feltűnését minden körülmények között meg kell akadályozni. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha Ciprus szigete megfelelő katonai védelmet kap, a törökök viszont egymagukban nem tudják ezt a nagyrészt ortodox görögög lakta szigetet az orosz befolyástól megóvni. Tekintettel erre, .Anglia felajánlja segítségét s hajlandó a fontos szigetet a törökökkel együttesen védelmezni. A szorongatott porta belement az ajánlatba s 1S78 június 4-én ilyen értelmű szerződést kötött Angliával, persze abban a reményben, hogy az orosz veszély elmúltával az angolok minden további nélkül elhagyják a szigetet. A szerződésnek ,,védelmi szövetségi egyezményt volt a hivatalos neve s abban Anglia általában arról is biztosította Törökországot, hogy az orosz hódítási törekvéseikkel szemben fegyveres erővel is síkra száll a veszélyeztetett török területek védelmére. Végül azt is kikötötte a szerződés, hogy Ciprus megszállásának idejére Anglia bizonyos bérösszeget fizet a portának. Annak ellenére azonban, hogy a Ciprusra vonatkozó megállapodásnak kifejezetten ideiglenes jellege volt, Disraeli a berlini kongresszus után már azt a büszkélkedő nyilatkozatot tette Londonban, hogy sikerült ezt a rendkívül értékes szigetet „egyetlen puskalövés nélkül“ Angliának véglegesen megszereznie. így Ciprus lett az ára annak az első angol—török védelmi szövetségnek, amelyért Nagybritannia soha semmit sem áldozott. Ciprus angol uralom alatt Churchill különben nem most járt életében először Kréta szigetén.. Mint gyarmat- ügyi államtitkár már 1907-ben is meglátogatta a szigetet, amelynek a brit kormány ugyanazt a szerepet szánta a Földközi-tenger keleti medencéjében, mint Máltának a nyugatiba.». Akkor a ciprusi törvényhozó testület görög tagjai emlékiratot adtak át neki, amely a lakosság többségének azt az ismételt óhaját fejezte ki, hogy a szigetet csatolják a görög anyaországhoz. Churchill azzal válaszolt, hogy ezt az 1878- beli angol—török szerződés nem engedi meg, de egyébként sem lehet figyelmen kivül hagyni a lakosság kisebbségének az érdekeit, nem is beszélve a brit birodalom magasabb szempontjairól. Lényegében tehát ugyanazt az érvet hozta fel, amivel az angolok évtizedek óta Indiában is előállnak, ugv állítva be a dolgot, hogy a muzulmán kisebbség érdekeit féltik a hinduk függetlenségétől. Amikor azonban Törökország 1914 szeptember 5-én Németország és az Osztrák— Magyar Monarchia oldalárt lépett be az első világháborúba, az angol kormány sietve hatályon kivül helyezte a Ciprusra vonatkozó anigöl—török egyezményt s a szigetet brit domíniummá nyilvánította, majd Churchill nevezetes Gallipoli-váljalkozásának csúfos kudarca után mégis felajánlotta Görögországnak. arar az esetre, ha ez az antant oldalán beavatkozik a háborúba. Athén ugyan előbb elhárította ezt a csalétket, de később mégis beiesodorták a háborúba, anélkül azonban, hogy az ajánlatot továbbra is fenntartották volna. így Ciprus túlnyomóan görög lakossága az angol uralom elleni lázongás útjára kényszerült, kivált, miután a szigetet .‘.925 május i-ével koronagyarmati rangra süllyesztették a brit birodalom kereteében. A gazdasági válság, különösen azonban az elviselhetetlenül magas adók 1931 szeptemberében nyilt felkelést robbantottak ki Cipruson: Csordultig megtöltötte ugyanis az dke- seredés poharát az a birodalmi rendelet, amely vám alakjában fenntartotta az egykor Törökország javára szedett sarcot. Erre Kitium görögkeleti püspök az „idegen zsarnokok“ elleni felkelésre szólította fel híveit, akik dühükben az angol kormányzósági palotát is felgyújtották. A brit főbiztosnak a földközitengeri angol hajóhad segítségéhez kellett folyamodnia, amely csapatok, sőt légi haderő harcbavetésével október végére leverte a felkelést; a főpapságot csaknem kivétel nélkül száműzték, a szigetre jelentékeny hadisarcot vetettek ki s olyan szigorú elnyomó-intézkedéseket tettek, hogy azok ellen még az angol szabadelvű sajtó is kikelt, persze eredménytelenül. A felkelést követő években a brit hatóságok fokozatosán kiirtották a ciprusi ön • kormányzat utolsó maradványait is, hogy minél zavartalanabbá kiépíthessek a szigetet a Földközi-tenger második Máltájává. A közeikeleti Málta és szerepe Olasz- és németország hatalmi erejének gyors növekedése arra indította Angliát, hogy erős bástyává változtassa az 1935-ig ebből a szempontból meglehetősen elhanyagolt Ciprust. Azóta szüntelenül folynak a kiköróbővi- tési és erdősítési munkálatok a szigeten, amely ma már Máltával vetekvő korszerű tengeri és légi támaszpontja Angliának a Földközi-tenger keleti részében. A brit tengeri és főleg légihaderő innen ellenőrzi a török partvidéket, Szíriát, Palesztinát és a 'Szuez-csatorna vidéket, másfelől pedig fenyegeti az olasz Dodekanézosz szigetcsoportot és a német megszállás alatt levő Kréta-szigetét és magát a görög félszigetet. Kétségtelen, a Il0sy az angolszász hadvezetőség fontos szerepet szánt Ciprusnak a Balkánnál kapcsolatos terveiben is, amelyek csak úgy valósíthatók meg, ha mindenekelőtt elfoglalják Ciprus ellenlábasát, Krétát és a Dodekanézosz és Görögország nagyobb szigeteit, ami távolról sem tartozik a könnyű feladatok közé. Ahhoz természetesen, hogy ennek a legfőbb támaszpontnak a működése zavartalan- legyen, sőt hogy lehetőleg megnyerjék a ciprusi lakosság jóindulatát, az angolok ismét kecsegtetni kezdik a görögöket a szigetnek a görög anyaországhoz való visszacsatolásával, anélkül azonban, hogy arról nyiltan és kötelező módon beszélnének. Ciprus mintegy 400 RIKA áztató és RIKA surolópor nem háborús pótanyag RIKA a legjobb minőségi Kapható: Köztisztviselők, Der- mata, Irisztelepi és Kaláka-szövetkezetben. ezer főnyi lakossága már az 1938-beli adatok szerint is 80 százaléka görög s ez az arányszáma erősödött azáltal, hogy a görög emigráció egy része ott telepedett meg. A török kisebbség számaránya a jelenlegi háború előtt 18.6 százalékot tett ki, mig a többi ia- kos örmény, olasz és csak utolsó sorban angol. A muzulmán lakosság annyira szorosai igazodik az anyaországhoz, hogy 193a óta szintén a Törökországban bevezetett latin- betűs Írást használja s általában élénken részt • vesz a török kultúra fejlődésében. Már ennélfogva is nyilvánvaló, hogy Ankaia sem figyeli érdektelenséggel mindazt, amire Ciprust, a csalárdul elidegenitett egykori török birtokot, Anglia felhasználja; erről a szigetről Anglia Törökországot is sakkban tartja. Mindenesetre valószínű, hogy a Földközi- tenger uralmáért folyó sorsdöntő küzdelem következő szakaszaiban Ciprus-szigete mind sűrűbben fog hallatni magáról s aligha fog elmaradni emlegetetrség dolgában hárem nevezetes társa, Málta, Szicília és Kréta mögött, miután az ó- és újkori történelemben gyakorta bizonyult ugyanolyan fontos kulcs- állásnak, mint amazok. Szeretetcscmaţjok továbbítása a sebesült honvédekhez! A Magyar Vöröskereszt erdélyi kirendeltsége jelhívja Erdély társadalmát, hogy a honvéd sebesülteknek szánt adományokat és ajándékcsomagokat kizárólag a j/6-os számú Vöröskereszt hadikórházba Kolozsvár, Hanya- di-tér 4. szám alá küldje be. Az egyenlő rzél- osztást csak a fenti kórház parancsnoksága által megbízott vöröskeresztes testvérek, végzik. Az eddigi tapasztalatok alapján főleg do- hánynemüekre, süteményre, levélpapírra, önborotva készülékre, szappanra van szükségük sebesültjeinknek, ezenkívül hangszórós rádiókat kérnek. Nyole hónapra Ítélték az árdrágító textil«* kereskedőt KOLOZSVÁR, február 13. (Az Ellenzék munkatársától.) A kolozsvári törvényszék hármas uzsora tanácsa Weiszberger Béla textilkereskedőt,, akinek a Ilorthy-ut 6. szám alatt az: udvarban van raktára, árdrágítás büntette miatt vonta felelősségre. A vádirat szerint Weiszberger egész textilkészletét akarta eladni mult év október 6-án a megengedettnél jóval magasabb áron. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott tagadta bűnösségét, de a tanuk terhelőén vallottak ellene és igazolták, hogy Weiszberger fel is vett. 300 pengő előleget a vásárlótól. A bizonyítási eljárás befejezése után Weiszberger Bélát nyolchónapi börtönbüntetésre Ítélték. Budapesti elektrotechnikai gyár keres őskeresztény műszerészeket, vagy órasokat, közelmúltban felszabadultak is jelentkezhetnek. — Ajánlatokat: Rudolf Mosse Rt. hirdetővállalathoz, Budapest, VII. Er- zsebet-körut 23. „Alapos 1943“ jeligére. í
