Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-12 / 34. szám
ELLENZÉK 1 9 3 1 «î li r ii á r 1 3 II dálerdélyi magyarság éleiének januári eseményei l je\ nupjun a I«*In< -N ári maş\;ir alakii lali»k V/t'tŐi UU ijrU'r.tck a lt*mcsvtiri Ma jiv.ir lla/l);iii. a/ nj es/tund«» alkalmából kös/öiiKtk Mart/.y MiliáK t a ti au t, a Majiyar \ pközösM'jt b.m saşi laşo/.aUi- uak elnökét. Elsőnek lelöki Emin tanár, a Bánsági A epkodisseş kulturális alelmi- kr iiilvózüllc Mart/\ Milialj elnököt. \ romániai uuiiiv «írsáu; liel\/.étéből kinuhil a a, kívánta, hoav a közüssójS érzete minél löki lett -iedib leş ven és Ik'şn mindenki telje«; megértéssel támogassa \ ehetőket munkájukban. A Magxnr ftépközösség nevében liáibis elismeréssel adózott Mart/.y Millái) olnök fatailliatallan lovékoiiységé* liok, biztosította o bánsági magyarság ra* gasrkotlásáról ős szereidéről. .AI artzv Mihály elnök hálásan köszönt«' | meg az üdvözléseket és a/ egységes szükségét hangoztatta. Ezután nngköszöilte a nép közös ég i tagozatok á 1 d o z a tk é sz ségé t. A/. utóbbit egy kiragadott példával kívánta megvi ágiCani. Tónus vár városi llapo- zatának tagjai az 1912—13- évi téli segélyre kot és félmillió lejt ajánlottak fel. Ez a nagylelkű áldozatkészség lehetővé tette, liogv étidig, vag \ is oklóhertöl kezdve, az utóbbi három hónapban t kövef- kező segélyeket utalják ki: 465 szrgénv CSaUid részesült seg lyben és a gyermek- konyhákon élelmezést kapott 475 gyerek. i A családok támogatására eddig szé*o«tztáe- j ra került: 10 vagon fa. 332 métermázsa | élelmiszer. Tő mázsa zöldség- és főzelékféle, négy métermázsa zdr é.s hús. Az iskolás gyermekek felruházására az ünnepek előtt 200 pár cipőt osztottak ki -— ebből 170 pár uj és 30 pár javított cipőt -— azután 200 rend ruhát, kabátot, nadrágot fiuknak, szoknyát, blúzt bánsoknak és 200 pár harisnyát. Ezeken felül, a ft épközösség adta rendszeres támogatásokat ide nem értve, g\ orssogéyekre összesen Százötvenezer lej jutott. BRASSÓBAN hónapokkal ezelőtt mozgalom indult magyar fosvásztási szövetkezet létesítést re- A gondolatot magáévá tette az ottani magyarság minden rétege s miután a * jegyzések komoh alaptőkét eredményeztek, a mozgalom vezetői megtették a szükséges lépéseken az alakuló közgyűlés összehívására. \ január 13-án tartott gyűlést Szele Béla dr., az előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg. A ázota a Szövetkezés célkitűzéseit, majd utána Csákány Béla dr. ismertette az alapszabályokat. Ezután a közgyűlés kimondotta a brassói ,.Hangya" fogyasztási szövetkezet megalakulását és ennek a nagvenyedi „Hangya-Furnjica szövet>yg"-hez való csatlakozását. Héja Albert római katolikus lelkész javaslatára a gyűlés megválasztotta az igazgatóság é.s a felügyelőbizottság tagjait. A szövetkezet 3 millió lej kezdő tőkével indult. Sikerült üzlethelyiséget bérelni az egyik legforgalmasabb központi városrészben. Az üzlethelyiség- berendezéséről is gondoskodtak már. úgyszintén szakképzett üzletvezetőről is. A szövetkezet tehát rövidesen megkezdheti tevékenységét. TEMESVÁR város statisztikai hivatalának főnöke a múltévá népesedési statisztika adatainak egy részét már feldolgozta. Temesvárott a város lakossága körében az 19-12. év során 402-vel nagyobb volt a halálozások száma a születések számánál. Csak a román lakosságnál haladta meg a I születések száma a halálozások számát. Eszerint született őlB, meghalt 433 román, a lélekszám növekedése 8ő. A magyaroknál 186 születéssel szemben 297 volt a halottak száma. A németek kqzt 344 születés és 510 halálozás volt, a szerbeknél 20 születés, 46 haláleset, a zsidóknál 64 születés, 174 haláleset, egyéb nemzetiségűek közül 19 születés, 60 halálozás. A fogyatkozás tehát a hivatalos kimutatás szerint 111 magyar, 796 német, 26 sz-erb, 113 zsidó, 41 egyéb nemzetiségű. , A statisztika foglalkozik a Temesvárott meghalt, vagy született vidékiekkel is, 1942-ben Temesvárott meghalt 131 vidéki román lakos és született 62, vagyis a halálozás 89 esettel haladta meg a születések számát. Magyar született 27, meghalt 39, német született 70, meghalt 71, szerb születet 6, meghalt 6, zsidó »született 1, meghalt 1, más nemzetiségű született S, meghal* 3. _G ____________ A tengeri\ légi és szárazföldi haderő szerepe a partvédelemben 53.4 cm c angro! partvédő úgyu, ni< 2.300 kg. snlyu lövedékéi 10 kilőtte lem* lövi. ígéri fejlen i-s körözöm .I. német pari i tüzér ég, ■ zero zé - részleteit* — érthető okokból titokban tartjuk. fentien határral rendelkező ál latunknak mindig szál null dók kell egy a tenger felöl jövő támadással, azaz ellenséges partraszáMással A tengerpart meglátna dusa súlyos feladat, ezért gyakran kudarcba is fullad, mint az ententehatnlmnk partraszállási kísérlete a Boszporuszban, az 1014 18. évi vilóghá.boWi idején, vagy a mult évi 1 hoppé -i támadás. Ezzel szemben a jól előkészített hadművelet szervezett ellenállással szemben is sikert érhet el s ennek példája a japánok hongkongi paritoszállasa és a keletindiai szigetek elfoglalása. A tenget part megtámadásánál a haditengerészet nagyobb egységei tűzzel belátják a partvédőimet, ezalatt a szú Ilit óba jó U, kisebb Imrei egységek kíséretében a part közelébe férkőzve, csónakok segítségével csapatokat lesznek partra. Ezt a md v e I e t et re p ti I ágé p a n yah aj ó k on szál - l’ot; repülőgépek a levegőből is támogatják, főként az ellenséges légi- haderő egyésge.inek a part rázzál lás m I y é. tői valii el ü zé se ré v én. Ezzel szemben a védő, tehát a partvédőiéin feladata: az ellenséges •hajóhadnak tűzzel való lavoidtartása, a szá 11 itóhajók elsüllyesztése és az esetleg partot ért ellenség nn*g- -apaAj.nid p.inzs.io^i v •osojisţiiiuiok’ lemben mindhárom haderőrész, a tengeri, légi és .szárazföldi havierő ogy fonmián részt vesz. A tengeri haderő Fölényoserejü tengeri bakiérő önmagában véve is elegcmdo lehet a part megvédésére, lia bármikor gyorsan összpontosít ható a veszélyeztetett helyen. Ennek hiányában, vagy ahol a hadihajókra oly veszélyes ellenséges légifólénnyel kell számolnunk, más eszközökre is szükség van. Fontos az ellenséges szándék mielőbbi felismerése, tehát az alapos figyelés. Ezt a felderítő repülőkön A légi A partvédelem riasztásával egyidejűleg a légi haderő egységei is működésbe lépnek. Vadászt epuki- kötelékek elűzik a szárazföldi partvédőimet bénító ellenséges bombázókat és biztosítják a légteret a saját harci repülőkötelékek számára. A partvédelem zuhanóbombázó erői bombákkal megtámadják az ellenséges szállitóhajókat, esetleg’ a hadihajókat is és fedélzeti fegyvereikkel mélyrepülésben tűz alti veszik a csónakban ülő, vagy már part rászállt ellenséget. _ A szárazföldi part védelem, gerince és a parton felállított figyelőkön kívül a partiul néhány kilométerre cirkáló parti űrhajuk végzik, amelyek a veszélyt idejében jelzik. A nartvédelem riadúztatusa után rombolok, gyorsnaszádok és egyéb kisebb egységek futnak ki az ellenség-e-« élek feltartöztatá.sára. Időközben a nagyobb haditengerészeti egységek és a tengeralattjárók felkészülhetnek az ellenséges tengeri zöm elleni harcrahaderő ,a parti tüzérség. A parti tüzérség egy része igen nagy horddá válságai, legnehezebb lövegekbol áll. Ezek feladata az ellenséges hadi-tengerészet egységeivel való tűzharc, tehát az ellenséges hajóhad távoltartása. A partvédő tüzérség nehéz egységei 20 és 50 cin. között változó űrméretű, rendszerint vasúti lövogek. A leghasználatosabb űr méretek az Egyesült Államokban a 20.3, 38.1. 40.5, Angliában a 23.4, 30. 48, 35.5, *45 7, Franciaországban az 52 centiméteres Kivegek. A világ eddi" ismert legnagyobb űrméretű parti 1 öv ege az A felsoroltakon kivul természetesen számos más urmnToLü és lajiáju lóvegei is találunk a part védjelom- bon. Amim említettük, a partvédőiéin céljait szolgáló 1 ('"nehezebb lu- vegek általában va-uti lövegek,ami a szükséges helyváltoztatást segíti elő. \ heépi1 ett lövogek egyrősze elavult hadihajók felszereléséből származik; ezek partvédelem céljaira még kiválóan alkalmasak. Kiterjedt tengerparti al rendelkező államok, mint pl. Olaszország is, partvédelmi páncél vonatokkal oldjak meg a mozgékony part védelmet. A felsorolt partvédelmi eszközöket megszálló csapatok egészítik ki Ezek rendszerint gépesített, a földi haderő minden fegyverneméből ösz- szeálátott alakulatok. Feladatuk az esetleg partot ért ellenség ellentá- m ad ássál való megsemmisítése. A megszálló csapatoknak igen fontos része a légvédelmi tüzérség, amely nemcsak légvédelmet lát el, hanem az ellenséges tengeri egységek elleni harcban is foruos szerepet játszik. A partvéd elemben alkalmazott erő és fegyverzet lényeges kiegészítő része az erődítés. A tengerben elhelyezett aknamezők, a tengerparton telepített akadályok, csapdák és egyéb védelmi berendezések további meglepetéssel szolgálnak az ellenségnek. A megszálló erőt, a fegyvereket jól kiépített betonfedezékek, páncélkupolák védik az ellenséges hajók tüze és a bombázások ellen, mig kiterjedt rejtési munkálatok és megtévesztő berendezések az egész paitvédelmi rendszert edrejtik az ellenség szeme elől. A tengerpart, védelmi berendezéseit egyes támpontok (pl. hadik időtök) kivételével csak háborús feszültség esetén épitik ki. A védelmi felkészültség részleíeit az ellenséges hírszerzéssel szemben titokban tartjuk, nehogy az ellenség a védelem gyengéit és a könnyen megtámadható pontokat felismerje. (K. A.) MESE Irta: PARA/DI INCZE LAJOS Pisti, vendéglátó gazdánk alig tizenkét esztendős cselédkéje, ha csak teheti. naponta többször megfordul a szobámban. Talán az Írógépem tetszik neki, talán a táskarádióm — vélekedem —, ilyent ő még nem látott. Meg-megáll, elnézi a bőröndből előkerült holmit, végigjártatja tekintetet az asztalra dobott úti olvasmányokon és képes újságokon. Lehet, hogy egyszerűen csak az idegen iránt érez. valami vonzalmat, valami kíváncsiság hajtja napközben többször vissza a szobámba, miután már minden reggeli munkát elvégzett s a szobámat is kitakarította. Akit az ember ma lát először és talán utoljára, nézze meg jól. Pistinek igaza van. Éppen az írógépemen kopogok, amikor az ablakon kitekintve látom, hogy keresztül igyekszik az iudvaron. tRagyogó verőfény vakítóan fehérré teszi a havat, a hőrhérséklet fagypont körül mozog, egy kissé olvad is a napon. Pisti megfontoltan lépked a tócsák között. Látszik: nem akarja eláztatni bakancsait. Olyan helyre készül, ahova nem szeretne maszatos lábbal érni. Kunsiivege alól hanyagul félrenyalt szószös hajfürt libben egyet-egyet a szélben. Hunyorgó szemével lopva ablakom jelé pillant; s nekem az az érzésem, hogy nem is a napfény miatt hunyorog, hanem szivével mosolyog rám, mert barátjává fogadott. Tehát hozzám jön — gondolom. Amikor apró, de mégis nehéz lépteit hallom a tornácon, ellököm magam elől az írógépet, nehogy azt bigyje, hogy zavar. Türelmesen áll és vár. Úgy állt meg az ajtónál, mint aki csupán azért lépett be, hogy köte- lességszerüen ott álljon. Nem sietek kérdéssel eléje. Bizonyára akar valamit, hát nem rontom el a dolgot. Kotorászni kezd a zsebében, előbb egyikben, aztán, amikor a keresett tárgyat nem leli, a másikban folytatja. Közben a süvegét sűrűn cserélgeti egyik kezéből a másikba, amíg végül a mellénykének is, a nadrágnak is minden zsebét átkutatja. Egyszer fogai közé harapja a süveg szélét s most piár mindkét kezével keresni kezdi azt a bizonyos hajszolt dolgot, amivel idejött. , Csak jélszernmci kisérem a munkáját, nehogy belé piruljon. Egyszer jelragyog a zarea. Megvan, megLgyszer felragyog az arca. Megvan, ;ncg- szcletkét tart ay ujjat között. Bátortalanul felém nyújtja. Körömmel cikornyásan kiszakított két hasábnyi rész az egyik napilapból, amit tegnap e>te átnyújtottam neki, hadd böngészgessen benne az istállólámpa világosságánál. Látszik a papíron, hogy sokszor összehajtogatta, ismét kisimította, tovább tűnődőt fölötte s megint egybegöngyölte. Vcgül mégis hozzám jött vele, hogy én hozzam nyugvópontra az ügyet. Átveszem a papírdarabot s bátorítóan tekintek rá, biztatva, hogy csak ki vele. — Milyen név az. az Edzőin? — kérdi nyomban, meg sem várva, hogy jobban szemügyre vegyem az aujságszeletkét. — Mert -azt mondja, hogy testvérünk nekünk, oszt én mégsem tudok ilyen nevű embört, sem a pusztán, sem odabent. Már látom, miről van szó. — Amerre te jársz, Pisti, nem keresztelnek Edvüint. — Hát azt nem is körösztölhetnek. En~ göm sem körösztöltek Börcsóknck. hanem Pistinek — s kacag hozzá, mintha most megfogott volna a tudományomban. — Látod, Pisti, ez az Edwin, akiről az újság ir, csakugyan a testvéreinktől jött hozzánk látogatóba, de olyan messziről, hogy ott már a szokások is mások, ott az embernek a keresztneve van elől, a családneve hátul, úgy, ahogy ott olvasod: Edwin Linkomies. Kibuggyan belőle a jóízű kacagás. Látom, hogy valami megvillant az agyában, de restellt kimondani. Csak kacag, kacag. — Pisti Börcsök — szólja el magát s most már hahotdzik, még könny is szökken a szeme sarkába... Tetszik neki az ötlet. Főleg, mert az ő fényes kis eszével jött rá. Megvárom, amíg kikacagja a jókedvet magából. — Hogy lőhet testvérünk az a nép, ha mind önt fonákul csinálY Már látja az arcomról, hogy rosszat szólott. — Pisti, te nem is tudhatod, mennyire rendesen csinálnak mindent, Nem is csoda, hiszen testvéreink. felcsillan a szeme. Valami megmozdul a lelkében arra a szóra, hogy a testvéreink csak derék emberek lehetnek. — Te itt születtél a Tisza mentén. Nem tudhatod, mi az erdőség, különösen a fenyves. Nem láttál havasi tájat, nem éltél át kemény hegyi teleket, nem küzdöttél kopár talajjal, hosszú téllel és rövid nyárral. Feszülten figyel a szóra. — Képzelj el egy országot messze északon... — Merre van az — szúrja közbe. — y{merről a Tisza folyik, csak a forrásán is sokkal túl. Két tenger között van a csend országa, a tavak országa. Így hívják, mert több a tó, meg az erdő benne, mint a termőföld. Itt élnek édestestvéreink közül a finnek. Zord ország az övék, keményen meg kell verekedni a kenyérért. — Miért nem jönnek ide? — kérdi meg hirtclcnül. — Én szeretőm a rokonságot. — Te még nem érted meg, Pisti. Sértődötten néz rám. De nem szól. 1 — Nem lőhet. Én még mindönt megértőttem, amit mondtak — mondja ki végül, hogy könnyítsen a szivén. — Jól van, Pisti, ülj csak le arra a székre, elbeszélgetünk kissé távoli kedves rokonainkról, a finnekről. A gyermek helyet foglal, még fészkelődik egy kicsit, aktán szemeit sováran rámfüggeszti, úgy lesi a következő szót, amit ő állítólag nem értene meg. — Amikor magyar ősapáink' elhatározták, hogy clfogladlják Attila hun király ránk hagyott örökségét, ezt az áldott földet, abpl most te állsz, elhagyták azt a széles nagy hazát, amelynek egyik sarkában mi, a másikban a finnek laktak. Mi ide jöttünk. A nyomunkba tóduló harcos népek pedig addig háborgatták szorgalmas, csendes testvéreinket, a finneket, amig ők tovafelé kitértek az útból. így /sérültünk távol egymástól. Azóta ők ott élnek, mi meg itt. Nekik az a föld a hazájuk, nekünk meg emez. Ott építettek falvakat s városokat, ott ástak csatornákat, emeltek töltéseket, törtek utakat és raktak le vasutat, ott építettek kikötőket hajóik szóimára, ott irtottak erdőket szántóföldnek, azt a tájat, azokat az állatokat és fákat, azt az időjárást, az ottani telei és az ottani, nyarat, énekelték el dalban. Azt
