Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-03 / 28. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. em. Telet.: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. sz. Telet.: 29—23. Csekkszámla 72858 ü LAPÍTOTTA: BERTHS MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVaLLAIAT" Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 3.20 F.. /von £21'*,WW 1 Q A fi (Z.) Az utóbbi hetekben, sőt azt mondhatnék hónapokban, ugyancsak „zajos" volt a külpolitika. Különösen a kávéházi asztalok mellett, „szalonokban" s egyebütt, mindazokon a helyeken, ahol ítélnek elevenek és holtak, helyzetek és lehetőségek íelől. Suttogok suttogtak, reménykedők reménykedtek, beavatottak beavattak. Mindenki tudott pontos számokat, adatokat, terveket, lehetőségeket. Annyi badarságot a történelem során ritkán beszéltek össze, mint Európa különböző tájain a mult év novembere óta. Pedig a külpolitikában ezalatt az idő alatt alig történt valami. Legalább is alig valami lényeges. De nem is történhetett, hiszen héborn van és a háborúban nemcsak a múzsák, hanem a diplomaták is elhallgatnak. A bábom — az öneg Clausewitz szerint ■— nem egyéb, mint a külpolitikának más eszközökkel! folytatása. Aki tehát háborúban külpolitizál, az olyan hangszeren játszik, amelynek rendszerint nincsen hangja. Háborúban a fegyvereké a szó és a fegyverek oldják meg a külpolitikai kérdéseket, amelyek békés utón — azaz külpolitikailag — nem voltak megoldhatóak. Ha a háború elvégezte feladatát, azaz uj helyzetet teremtett, akkor elhallgatnak a fegyverek és a nemzetek egymásközötti kérdéseit ismét a diplomaták intézik, zöld asztal mellett, szalonokban, banketteken, jegyzékeid!el, szerződésekkel, a greemen lekkel, megegyezésekkel, újságcikkekkel, szónoklatokkal, utazgatásokkal, látogatásokkal, vadászatokkal ... egyszóval a diplomácia arzenáljának igénybevételével. Ezidőszerint azonban még mindezeket a kérdéseket vérrel és vassal, repülőgépekkel, tankokkal, ágyukkal, géppisztolyokkal, bombákkal, lángszórókkal, hadihajókkal, aknamezőkkel intézik el. Háborúban tehát háború van s annak primátusa az élet minden területén elvitathatatlan és megdönthetetlen. Az országok és népek sorsa háborúban nem a diplomaták és politikusok ügyességén, hanem a vezérkarok rátermettségén és a katonák hősiességén múlik. A diplomaták közben csak a jövendő felé tekintgetnek és igyekeznek kitapintani a háború eredményeként adódó uj helyzet lehetőségeit. Ezért a töméntelen terv a háború utáni ujjárenáezésre, a mérhetetlen propagandaanyag bedobása a közvéleménybe, amelyek egyétlen komoly célja az, hogy a saját nemzet hadi erényeit növeljék, az ellenfélét pedig a lehetőség szerint aláássák. Bárki megfigyelheti, hogy mig például { a német birodalom vezetői szüntelenül hangoztatják az élet-halál harcot, azaz azt, hogy a németségre vesztett háború esetén szörnyű pusztulás vár, addig az elleniéi politikusai — látva azt, hogy erről a posztulátumról a német nép is meg van győződve — szirénhan- j gokat kezdenek fújni, hogy ttehogy is akarják j ők a derék s jó német népet bántani, csak j meg akarják szabadítani gonosz vezetőitől és J a számára áldatlan rendszertől. Délkeleteuró- 1 pát is metélgelik össze-vissza s az itt élő népek mindegyike előtt elhúzzák azt a mézes madzagot, amelyről azt hiszik, hogy a legszívesebben bekapja a végén lógó horoggal együtt. Kitűnő cremege persze mindez a kávéházi Metternichek és Richelieuk számára, akik összeülve a fiók Savoyai Jenőkkel, Napóleonokkal, Julius Caesarokkal és a modern hadtudományokban is tökéletesen jártas Rom- me’ekkel. pillanatok alatt úgy lerombolják az egész világot, hogy abt'an egy kéthetes bolha sem marad életben s megépítik az újat, amely- ! ben minden a maguk szájaize szerint áll s í mozcg ha optimisták, vagy a telfes pusztulást ielenii számukra, ha borúlátásra hajlamosak. Epv r“gi közmondás szerint „a butaság ellen ' az Istenek is hiába küzdenek" s így ezeken | a kitűnő urakon s hölgyeken nem fog sem ! törvény, sem propaganda, sem ámítás, sem igazmondás. Végeredményében mindenkinek jogában állhatna, hogy ostoba beszéddel nyüjje a száját, ha az ostobaság nem lenne egyben igen veszélyes méreg a nemzetre nézve. A rémhír rombol akkor is, ha nem , rosszakaratb'ól, hanem ostobaságból vagy tájékozatlanságból is fakad. Gyengíti a nem»2- j tét vagy illúziókba ringatja. De alapjában véve nem is erről van ebe- j lyütt szó, hanem arról, hogy a mult év no- novembere óta történtek-e valójában lénvgbe- j vágó változások a külpolitikában, illetve an- j nak mai kifejezőjében: a háborúban. Köztudomású, hogy a háboruban áltáléban harcolni szoktak és az ellenfelek vissza is lőnek egymásra. A novemberben megindult j Tekintettel arra, hogy nem hadviselő állam- ! ról van szó, a török probléma valóban a szo- i rosat'ban vett külpolitika anyagához tartozik, j Törökország azonban a legteljesebb mérték- . ben tisztában van azzzal, hogy számára egyetlen lehetőség a semlegesség megtartása, j mert bármelyik oldalon is vesz részt a háborúban, tettét az ország pusztulása és hatalmi helyzetének erős megnyirbálása köyetné. Így tehát Churchill látogatása korántsem tekinthető külpolitikai változásnak, mint inkább egy olyan diplomáciai aktusnak, amely a jószerencsére bízta egyfelől kimenetelét, másfelől izgató anyagnak szánódott a világ közvéleménye számára. A hírek és rémhírek természetesen a jövőben is kergetni és keresztezni fogják egymást. Jó azonban, ha velük szemben tartózkod j magatartást tanúsítunk és nem hisszük azt, hogy csaták döntik el a háború sorsát és diplomă j ciai látogatások a nemzetek életének alakulását. A háborút a hadvezérek által irányított ütközetek összefüggő sora dönti el, a nemzetek pedig sajátmaguk döntenek sorsuk felől azáltal, hogy mennyi erőt, hitet, önbizalmat és méltóságot tudnak tanúsítani az elnehezült időkkel és az ólomsulyu körülményekkel szemben és mennyiben tesznek eleget azoknak a kötelességeknek, amelyeket történeti hivatásuk ró reájuk. Ter¥S^#rii£ü hátad a németek uj védőrendszerbe való csepertesylása A japán pepülők ©pedményeson támadták az ísabeüa-szlgetek körül az ellenség légi és tangepi egységeit — A New-York Times bevallja a Tuniszban elszenvedett súlyos amerikai és brit veszteségeket A MAGYAR CSAPATOK VISSZAUTASÍTOTTÁK A SZOVJET HELYI JELLEGŰ TÁMADÁSAIT orosz oííenziva sem értékelhető — bármilyen méretű és bármilyen véres is volt — alapjában véve másképpen. Minden bizonnyal azt mutatta, hogy az orosz haderőt a múlt év novemberéig (a várakozások ellenére talán) nem sikerült megtörni és igy képes voit nagyszabású ofíenziváját — a mai és az orosz viszonyok között a támadó félre nézve súlyosabb tehertételekkel — végrehajtani A modem habomban éppen úgy, mint a régiekhsn, a támadó fél szenvedi el a súlyosabb veszteségeket anyagL’an és emberben egyaránt és ha ehhez vesszük az orosz telet, amely a támadót hihetetlen testi sanyaruságnak teszi ki és a könnyű sebesültek sorsát is múlhatatlanul megpecsételi, úgy nyugodtan állíthatjuk, hogy a Szovjetnek, ha sikert is ért volna el, a2ért óriási árat kellett volna iiaetni. Sikerről azonban aligha beszélhetünk, mert a rugalmas német védelmi stratégia következtében a tengely ugyan területeket vesztett, de nem vesztett tényleg hadiíontosságu pontokat, aránylag csekély ember- és anyagveszteség- gel fogta fel a tomboló orosz támadást és hála Sztálingrád hős védiőnek, máris sik^ült vele szemben az ellentámadásra alkalmas uj állásokat elfoglalnia. Az orosz léli hadjárat eredménye tehát durván abban összegezhető, hogy mérhetetlen veszteségek árán, az ellenfélnek aránylag csekély kárt okozva néhány- száz, hadászati szempontból értéktelen négyzetkilométer területhez jutott. Legfontosabb életereit, mint búzamezőit, hadiipari gócait és közlekedési útvonalait, a német véderő változatlanul birtokban, vagy lekötve tartja, teljes készenlétijén arra, hogy a nagy támadásban kifulladt orosz kolosszusra újabb, valószínűen döntő csapásokat mérjen. Afrikában sem sokkal különbözik ettől a Helyzet, mert igaz ugyan, hogy az angolszász partraszállással és a Rommel elleni offenzivá- val az ellenfél igen jelentős területi nyereségekre tett szert, de ezzel szemtén részben a Franciaország teljes megszállása, részben a tengelyhatalmak tengeralattjáró és légiilollá- jának zavartalan működésié, nem utolsósorban pedig támpontjainak óriási távolsága miatt csak nehezen, vagy alig képes a partraszállt seregek utánpótlásáról gondoskodni és emellett súlyos gondot okoz számára a belső ellentétek elsimítása is. Ezzel szemben a tengelyhatalmak, elsősorban hála RommeL hadvezér! képességeintek, sikerült olyan erős hídfőt al- kotniok Tuniszban, amelyről alapjában véve uralni tudják az afrikai helyzetet. BUDAPEST, február 5. (MTI). A szov- I jet hadszíntér különböző arcvoualszaka- szainak helyzetképe a helyenként igen súlyos harcok közepette is az egyensúlyi viszonyok helyreállásának további fokozatos kialakulását mutatja. A déli arcvonalszakaszon az ellenség erőfeszítéseinek ellenére teljes tervszerűséggel halad előre a Szovjet ellen küzdő hadseregeknek az uj védőrendszerbe való csoportosulása. Mig a Yohonyezstől délnyugatra, nyugatra, valamint az Umen-tótól délre és északra elterülő térségben már mind siirübb, sikeres ellentámadásokba ütköznek a szovjet harcbavetett tömegek. Ezek mellett a tények mellett szemmellátliatóan jeientkez- I nek azoknak a rendkívül súlyos harceszközveszteségeknek hatásai, amely veszteségek főként a támadásokhoz nagy egységekben összevont páncélos alakulataikban érte a bolsevistákat. Az egyensúlyi viszonyok helyreállításában fokozódó jelentőségekhez jutnak a bolsevistaellenes arcvonal légierői is. Ezek a szovjet offenziva első hadászati szakasza alatt a légihadviselésre teljesen alkalmatlan időjárási viszonyok miatt úgyszólván tétlenségre kényszerülték, most azonban mind gyakrabban nyílik alkalmuk a harcokba való beavatkozásra. A honvédcsapatok az ellenség számos felderítő kísérletén kívül több helyi jellegű támadást hárítottak el. be, amelyek tüzérségi és páncélos támogatással próbálták áttörni a német arcvonalat. Az egész vonalon a legsuhosahb veszteségükkel clhániiotiuk a kísérletét. Csütörtökön, a kora reggeli órákban. a bolsevisták Ncvorosszijs-któl északra több nagyszabású partraszállást kíséreltek meg, hogy ilyen mórion hátúba kerüljenek a Tárnán-fél sziget előtti német hídfőállásnak. A vállalkozás meghiúsult és a part rászól lit ott csónakokat még a part elérése előtt a lövedékek annyira szétlőtték. hogy a bent illőkkel együtt elsüllyedtek. Egy harmadik helyen a bolsevistáknak gyenge erőkkel ugyan sikerült megvetni létbukat, azonban nyomban a párt egy keskeny sáv jár a szorították össze őket. K hárouthatalmi egyezmény nem tűr asegalkísvást — jelesíteSic !?£ Stahme? dr. az uj tikiéi német nagykövet TOKIÓ, február 5, (MTI—DN©.) Sitiahmer di\, az uj tokiói német nagykövet csütörtökön clél előlit a császári .palotában kihal lgatâi§!&n jelent meg a Tenno ellőtt, akiinek átnyújtotta megbízólevelét. A kihallgatáson jelen volt Tani külügymi- nlisztéi- is. Stahmer dr., az uj német nagykövet a német nagykövetség épületében először fogadta a japán sajtó képviselőit. Miniden erőmmel azon Leszek — mondotta — hogy a Németország és Ja.pán között évok óta meglévő és kipróbált barátság mindkét nemzet számára napról-napra mind érettebb gyümölcsöt teremjen. Majd hangoztatta, hogy Japán, Németország és Olaszország olyan szövetséget. jelent, amilyent a történelem még nem ismert. A háiomhatahni egyezmény elsősorban a béke eszköze, tekintettel azonban az igazságos iij világrend iránt való közös szövetségre, ez az egyezmény nem. tűn* megalkuvást. és időközben hatalmas katonai .szövetséggé és a három nemzet elválaszthatatlan, győzelmes fegyverbarátságává feji ődöt/t. Meghiúsult Novorosszljszktól északra a szovjet partraszállási kísérlete A doneci arcveual több helyén élhári- tottuk a bolsevisták erős, részben páncé- j losokkal támogatott támadásait. A doneci I állás északi szakaszán német páncélos csu- í patok egy bols.evisia hídfő ellen fontom támadást hajtottak végié, amely teljesen j sikerrel járt. A Donee felső szakasza és a doni terület között más német kötelékek sikeresen elhárították a bolsevisták nagyobb, számban túlerőben levő erős, többszörös álkaroló kísérleteit. A Ladogn-tó mellett szerdán az égés/ északi arcvonalon teljes erővel fellángolt a csata. A bolsevisták számos uj lövész- hadosztaly, ilia's arcvonalról elvont ueli'-'z- iitegek es tekintélyes szánni páncélos bevetésével szakadatlanul támadták a rié- • met gránátosok és páncélos kötelékek vo- 1 Halait, azonban minden támadásuk már a német fő harc állá sok előtt összeomlott. BERLIN, február 5. (MTI—Interiuf.) I A keleti arcvonal déli szárnyán a bolse- j visták támadókra irányuló fáradozásaikul Novoxosszijszk térségére és innen északra I összpontosítják. Itt egész nap támadtak erős gyalogsági és páncélos kötelékekkel ; a német vonalak etilen. A Kubán mellett I a bolsevisták jelentékeny er őkejt vetettek * Külpolitikai változatok
