Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-23 / 43. szám
— ? fl gyógyítás kockázata — jogi szempon bii fury Sándor Komi egyetemi tanár előadása KOK). M .IÁ’, lel”ii.a j, A/ IMI jogi is 01 vostudomá.i vi s/ahos/.tulv ínak legutóbbi omei etter jc'/tő előállásán 1 ur\ Sándor Kor ncl c;.;\etetni tanár tartott előadást „A gvó- s.iitas kockázata jogi szempontból'’ címmel. Nem e;;vszer találkozhatni azzal a tel- lógással mondotta többek között az előadó , bogi a jogász és az orvos sok területen szükséges öss/emiiködése eredményességének szinte leküzdhetetlen akadálya a szellemi beállítottság az a különbözősége, amely a jogászt és orvosi gondolkodás eltérő voltában birja alapjai. Az előadás a gyógyító tevékenységgel egybekötött kockázat, az orvost terhelő magánjogi felelősség, iőkénr pedig a Ieielősség élőieltételeinek perbeli bizonyítása körében lelmerülő probier ak megvilágításával igyekezett az emiitert felfogás alaptalanságát bírói gyakorlatunk e körbe vágó eredményeinek feltárása utján kimutatni. A? orvost hivatása körében kifejtett tevé- kenv végéért csak vétkesség (gondatlanság) esetében terheli Ieielősség. I.z az elv --- ame- lyet az orvosi rendtartásról szóló 1936. évi 1. te. rendelkezéseinek helyes értelmezésével bírói gyakorlatunk következetesen alkalmaz — megfelel a gyógyító tevékenység céljának és az orvosi hivatás természetének; közelebbről annak, hogy az emberi szervezet kiszámíthatatlan s annak az orvosi tudor,Any minden fejlettsége ellenére is oly titkai v. imák, amelyek ismeretlenek az orvos előtt. Azon, hogy a vétlen felelősség elve az orvo^ gyrgyitó tevékenységével ki van zárva, a „mühi'oa“- iogalom sem változtat. Az orvosi értelemben nett mühibás. vagyis az olyan eljárás ugyanis, amelv szembehelyezkedést foglal magában az orvosi tudomány általánosan elismert szabályaival, — önmagában nem felelősséget megalapító magatartás- Ilyenné csal. abban az esetben válik, ha a konkrét eset körülményeihez képest gondatlannak minősíthető, vagyis olyannak, amely nélkülöző azt a szakavatott és körültekintő gondosságot, amelyet a gyógykezelés idejének megfejelő átlagos orvosi ismeretek mellett az élet. helyesebben az orvosi társadalom felfogása szerint rendes orvostól el lehet várni. A vétl-o felelősség elverek kirekesztése magábanfoglalja azt, hogy az orvos gyógyító tevékenységével kapcsolatban az. orvos vétkessége nélkű* beálló káros kö vetkezményeket nem lehet terhére írni. Az orvosi felelősségnek — a vétkességen télül — az is előfeltétele, hogy a beállott kn;t az orvos magatartasa ok o • i légyen. A jogászi és orvosi gondolkodás különbözősége leggyakrabban az oksági kapudat megítélésében ütközik ki. A jogászi (biró., és orvosi funkció Iclektanában rejlő eme különbözőségnek forrása az orvosnak a therápiára (kezelőre/ való szellemi beáliitoasága, amely nem egyszer alkalmas megzavarni az ő ítéletet c./ általa rlkalmazott gyóg/eljárás ere-J- rni '■ycssé'zét i'fetően. Minthogy a vétkesség és az okozati összefüggés ken te er kizáró tisztizhatasának nehézségé, sőc nem egy esetben lehetetlensége az orvosi pereknek legjellemzőbb vonása, alapvető jelentőséget nyer az ily perekben az a kérdés, hogy melyikét te heh a feleknek a tényállás t.sztázhatatlansági zal kapcsolatos hátrány. A b, or.yitási teher at orvosi perekben is a kárt érvényesítő betegre nehezedvén, az érintett hátrány elvileg ugyancsak a beteget terheli, mint a gyógyítással kapcsolatban lévő további (eljárásjogi) kockázat. Ennek a Helyzetnek enyhítésére szolgál a bizonvitás- nak a bírói gyakorlat által kifejlesztett és valiVrnűsitt.-i bizonyítás elnevezés alatt is mert módizeit, amelynek lén/ege abban áll, hogy a bíró valónak fogadhat el valamely ténvt (vétkes-ég, okozati összefüggés) puszta valószinüsitési megítélés alapján is, vagyis oly adatokra támaszkodva, amelyek nem nyújtanak ugyan kétségtelen bizonyosságot, de arra mégis alkalmasak, hogy meggyőződést keltsenek a bíróban a tények megléte tekintetében. Indokolja e módszer alkalmazását az orvosi perekben a méltányosság, amely viszont abban a szükséghelyzetben bírja alakját, amelyben a kárkövetelést érvényesítő fél a bizonyítás tekintetében szóban lévő perekben rendszerint van. A kárkövetelést érvé- nvesitő perekre tekintő eme méltányosság gyakorlása azonban azért nehéz, mert az orvos a legtöbb esetben szintén nem kisebb mértékben van a bizonyítás szempontjából szükséghelyzetben, mint maga a beteg. Ebben találja végső magyarázatát hazai gyakorlatunk által a Reichsgericlit-tel egyértelműen hangoztatott az a tétel, hogy a tényállás maradéktalan tisztázhatásának kockázatát a va- loszinüsitesi bizonyítás módszereivel sem lehet a „ma?a készében az orvosra háritani. Aí előadás befejezésében arról adott képet, hogy hazai gyakorlatunk a valószinüsitési bizonyítás körében fontossággal bíró valószínűségi és méltányossági tekintetek helyes értékelése érdekében miként igyekszik az orvosi hivatás céljából és természetéből folyó kivánalmaknak eleget tenni. E 1.1. T. N Z t. K 19-43 február 23. REJTELMES ÁZSIÁBAN (BEFEJEZ koZl L ViMV ) EGY TRÓNÖRÖKÖS ÉS EGY MAGYAR TG DOS Sumitomo báró Kyotoban 'evő ki iái bronz- gyűjteménye mesebe illő tárgyaival méltán tért szert világhírre. Gmtav Adóit jved lrór7- i rofcos, a tudományos körökben elismeréssel emlegetett régész, Japánban jártakor bejelentene kérését a gyűjtemény boldog tulajdonosának, hogy szeretné megtekintem az egyes darabokat. A japán báró válasza rövid és határozott volt:. „Nem lehet". A visszAutasi- tc.sra Svédország diplomáciai képviselete működésbe lépett, megkérte a japán kormányt, tanácsolja a bárónak, bogi mutassa meg a híres gyűjteményt a svéd korona várományosának. Sumitomo azonban hajthat ulan maradt. A trónörökös ekkor egyenesen a japán császárhoz lordult, a japán nemzeti lét 'zenr forrásához. A tcuino óhajtása mindenkinek parancs. Sumitomo báró boldog volt, hogy eleget tehet a császár óhajtásán.tK. 1 clvnic'/i lakács Zoltán, a távoli Magyar- ország tudósembere és egy szerény keleti művészettörténeti múzeum igazgatója, ilyen előzmények után megalapozott kételyekkel fejez* te ki óhajtását a világhírű gyűjtemény rgves műtárgyainak megtekintésére. Sem egy királyi korona, sem egy oi zág diplomáciai képviselete, sem legalább u British Muz.-nm ajánlólevele nem volt mögötte, csupán s?á'itben a rajongás Kelet iránt, a cplK- pitbatailan umeretvágy s a/ a tu Kt, hogy egyik rákon népünktől her s’/.iv.awget, nem vadidegen nemzet fiától. Nagy volt a megleptése, amikor a mesés kincsek g) iijre- ményenek vaspúntos ajtói megnyíltak előtte. Igaz: naponta csupán bárom négy dtrab bronztárgyat, vagy két-három selyemfcst- rncnyt mutattak meg neki, lu rossz idő volt, akkor egyet sem, de végeredményben ez mégis nagy vívmány volt. Amikor Keleten szokásos udvariassággal tudtukra adta, hogy szeretne többet is megtekintem a gyűjtemény anyagából, az apró japán múzeumi őrök azzal vigasztalták, hogy neki többet megmutattak, mint Reidemeistcrnek. Addig tudniillik Rade- meister látott legtöbbet ebből .a féltett gyűjteményből. Egy kis töríénelembölcselet Japán katonai ereje és politikai súlya ősrégi eredetű nemzeti vallásában, uz ősök szellemének és hagyományainak mély meggyőződésű tiszteletében és a természeti erők isteni megszemélyesítésének életörömét sugárzó jellegében van. A japán non elmélkedik, nem tépclődik, nem cmés/.li gondokkal magát, hanem határtalan élet'ággyal cselekszik. Derűsen nézi a világot, mint ami egyenesen arra van teremtve, hogy ő meghódítsa magának. Japánban nincsenek jelszavak, szó- mok és elméletek. Itt csupán egy dolog beszél, a tett. Csak a tényeknek van jelentősége; a látszatoknak, önmaga vigasztalásának, önámi- tásnak nincs. Csak annak van hite, aki cselekszik. Ebből a derűs Önszemléletből és hódító világnézetből következik, hogy a japán nép ma, államiságának többezer- cves juviállása után, (páratlan önérzettet jelentheti ki, hogy ellenség soha nem ta- podta országa földjét. Ha a japán nép háborúba keveredett, min-j dig saját területen kivül verekedett meg, mindig győzött, átmenetileg sem hátrált. A legnagyobb ázsiai hatalom most egyszerre három arcvonalon folvta: kemény háborút: az angolok, amerikaiak és a kinaiaK ellen. Ez azonban csak látszat. A valóságban a Felkelő Nap Országa csak két hatalommal szemben hadakozik; az angollal és amerikaival; a harmadikkal, a kínaival az ázsiai népek közösségét keresi, hogy megteremthesse az ázsiaiak önállóságát a nem ázsiai hatalmakkal szemben. BÜSZKE ROKONOK A japán nép, miközben földrészekben gondolkozik és százmilliójával számlálja a népeket maga körül, az ázsiai nagytérrendezés katonai és gazdasági vonalon történő végrehajtása mellett s a viharos világpolitika forgatagában is mindig tudatában tartja, hogy neki Európában, egy bizonyos Duna nevezetű folyócska mellett, rokonai élnek. A rokoni kötelék az ázsiai népeknél valami zent dolog. lgv egészen világosan érthető, ha a japán pénzvilág koronázatlan kirilva, Mitsui báró, a japán birodalom egész Kelet-Ázsiára és a csendesóceáni szigetekre kiterjedő pénzügyeinek bokros gondjai mellett nem feledkezett meg arról sem, hogy egy tekintélyes alapítvánnyal segítséget nyújtson a magyar—japán Kapcsolatok kiszélesítésének. Egy fegyveres vilighataioin, aki szárazföldi hadseregével és haditengerészetével egy egész világrészt oltalmába fogad és egy szellemi !ia- taiom épített ki aranyhidat egymás között, az erőseob rokon támogatásával Hogy ma igen sok magyar tudós Japánba mehet, hegy Japánban magyar vonatkozású tudományos és művészeti munkák jelennek meg, hogy hasznosan dolgozó magyar—japán tarkaságok alakultak, hogy a majdnem tiz esztendő óta hadat viselő nagy nemzet fiai egy pillanat g sem feledkeznek meg „Hungary''-rul, ^melynek egyszer még lehet szüksége a japan világhatalom óva figyelő szemére, az egészen ezeknek a kölcsönöjcn munkált kapcsolatoknak köszönhetők. Bar katonanemzet vagyunk s elsősorban a hadié; ényeket szók • tűk a népek elvitathatatlan örök értékeinek tekinteni s a szabad nemzeti elet biztosítékaiként kezelni, a magyar nemzet már hosszú idő óta, még a japán haderő ragyogó fegyvertényei előtt őszinte érdeklődéivel fordult életvitelében, művészetében és egesz szellemi életét alátámasztó vallásában sajátosan vonzó távoikeleti rokonaink felé. Könyvek és tanulmányok jelentek meg róluk, előadások hangzottak el, filmek és tudományos jellegű vetített képek mutatták be Japánt; ezeknek az ismertetéseknek jellegében mindig volt valami kis büszkeség elvegyülve, mintha hallgatagon is azt akarták volna érzékeltetni: látszik, hegy rokonunk! ,,Magyar sarok“ a japán lakásban A magyar ember, aki a két nemzet barátságának ápolása céljából meg! urdui Japánban, feledhetetlen vendégszeretetben részesül. Az előkelő japán házakban ma már két lakosztály van: egyik az ősi japán szokások szerint berendezett házi szentély, az istenségek jelvényeivel és szobrokkal, másik európai ízléssel, de pazar gazdagsággal berendezett lakrész, idegen vendégek fogadására. Ezekben a lakásokban gyakran találkozni magyar vonatkozású képekkel és emléktárgyakkal, híres magyar emberek kézirataival, leveleivel és nemzetünk nagy fiainak képével. Állam] ér fiaink, íróink, zenészeink és nagy katonáink képe majdnem kivétel nélkül minden előkelő japán házban megtalálható, aki, már utazott Európában. Ez a rokoni lélek alapította és működteti gyönyörű eredménynyel Tokióban a Liszt Ferenc-társaságot, a Petőfi-társaságot, a Nabeshima-féle magyar társaságokat. Minden magyar—japán kapcsolatra vonatkozó társadalmi és tudományos, . vagy művészeti esemény ezeknek a magyar társaságoknak rendezésében történnek; s a másfélmilliós példányszámú japán napilapok barátságos híradásai révén rövidesen országos eseménnyé dagadnak. Politikai életünk kibontakozása is titkolha- tatlan örömmel töltötte el a japán szellemi élet élesebb szemű alakitóit. Egy japán ügyvéd például drága ősi kardot küldött Magyarország kormányzójának és Gömbös Gyula miniszterelnöknek. Maga pedig ma is büszkén mutogatja minden magyarnak a tőlünk kapott matyó himzé-" seket és egyéb népművészeti dísztárgyakat. A japán élet sok tanítása nálunk is haszonnal befészkelődhetne a mindennapi életbe. Egyik császáruk, amikor megtudta, hogy vannak emberek az alattvalói között, akik szenvednek a hidegtől, levetette meleg hálóköntösét: ha nem tud segíteni valamennyiük szenvedésén, akkor maga is szenvedjen, tudja meg, mit jelent a szenvedés. Egy másik császár elutasította az ételt magától, mert a gyenge termés miatt nem tudott mindenkit ellátni élelemmel s igy sokan éhséget szenvedlek az országban, Felvinczi Takács Zoltán is tanúságot tesz arról, hogy Japánban a fóldluró paraszt közelebb áll a császárhoz, mint másutt. A szolgák és egyéb alárendeltek többet élveznek a jó modorból, mint bárhol a nagyvilágon, azért olyan végtelenül udvariasak és előzékenyek, azért tudnak derűsen, jókedvvel dolgozni. Állandó tettrekészségük részint a japán nemzeti vallás következménye, de igen nagy része van benne az ázsiai lélek művészi nevelésevek is. Ha valamely nép a testi fáradozások büszke elhallgatásával és a lélek finomságával, szervező szellemével és kormányzó rátermettségével megérdemelte, hogy különbnek tekintsék a többinél, akkor a japán igazán megérdemli. A császár azért kezd bizalommal akar több emberöltőre terjedő munkához is, mert a japán népben nem a „lelkesedés*’- tüze lobog, hanem a kicsorduló tetterő dolgozik. Az pedig állandó tényező s nagy elhivatottság 1 állal ására feljogosít. " PARA]Dl 1NCZE LA1QS. a nnLORÁhi rţ H nf-.ua/-t birodalmi vederé k^b'i f,,dó- íwiprvi janak legungy*>bh gonddá <> '. ejrJlljtott művim a mna n, va-urnap reggel isinél jól ö\. s<\áiop.itolt, ho* m magyar /.< nemiKor i al kó-/öfdött<- h iligáiéit. Az utóbbi időben tgw gvak- rahhun van r1-/link abban a k<-' incs meglepőt és. be n, hogv </ a in'um I radio- á'.omás különböző szempontok r/.erint niegs/'-rkcsz.tet| magyar zené- mü-orril kedveskedik a had-zmt'reken kiizdő n'-_ met katonáknakHúr az általános helyzet pillanatnyilag nem kedvez, az elérzékeny ülésnek, még* sem mehetünk el megjegyzés n’lkü! a belgrádi rádió figyelmessége mellett. Különösen azért tartjuk méltónak az említésre. mert ez az állomás 8 népi gyökerekből kihajtót! magyar z< riének enged szélesebb teret s ezzel — h(Jgy úgy mondjuk — maga is leadja szavazatát egy magyar művészeti és inüvelödé>tör- ténetj kérdésben. Régebb ugyanis köztudomásúan a németek többször hangoztatták, hogy csak kétfé.'e zene van a világon: német zene és rossz zene. S íme, most a német zene mellett a magyar zene egy-egy jellemző termése, Kodály, Bartók. Dohnányi, Lehár, Liszt és Tlu- bay szerzeményei siiriin szerepelnek e német adó műsorán. A belgrádi rádió magyar zeqemüsora mindenképpen nagyon kelleme«en érinti a magyar rádióhallgató közönséget. MIT HALLUNK PESTRŐL? Éppen elégszer szót emeltünk a budapesti rádió műsorszerkesztésének kisebb- nugyobb hilnn ellen, ahhoz, hogy jogunk legyen elismeréssel megemlékezni a műsor meglepetéseiről és élményeket ígérő számairól- A magyar és külföldi mü- vészcsere fenntartáséi és lehelő fejlesztése állandóan napirenden ran Kedden Giuseppe Moretti olasz énekes szerepel műsoron. Szerdán a Magyar Katonai Írók Köre finn—magyar katona-esten finn költők és elbeszélők müvénél szerez kedves meglepetést hah gat óiknak. Csütörtökön az olasz rádió zenei műsorából hallunk közvetítést. Ez a közreii- té.s szerves része a baráti á tárnok ilyen iránya együttműködésének■ Legutóbb például valamennyi baráti állam rádiója közvetítette T.ehéir „Garabonciás“ című uj dal játékának bemutatóelőadását. 4 magyar írók szülő földrajzai közölt Darvas József, u népi gondolatu magyar irodalom fiatat munkás tagja Orosházáról beszél. Pénteken Adóm Jenő népzenekutató. a Zeneművészeti Főiskola tanára, oktató népdal félórája hangzik el. Ez a nemrég bevezetett újítás hatásosan szolgálja a népi műveltség újraértékelését. Szombaton egy hanglemezmü- sorlran újabb japán lemezeket hallunk. Ugyanakkor japán tárgyú előadás hangzik el. Az egy idő óta egyre gyakrabban műsorra tűzött japán zene, kellemes, lágy hangjával és sejtelmes zenei nyelvével igen kedvelt műsor száma a magyar hallgatóknak'. AZ ÉTHER HARAMIÁI , Aki a magyar rádió zenemüsora meV lett más leadóállomások zenéjét U szívesen hallgatja, egy idő óta meghökkenve találkozik az újkor sajátos barbárságával, a belekiabálással. Elhallgatunk egy- egy német vagy olasz adót, esetleg a szófiai bo-gár állomást, omint éppen «'lágy z-enét közvetít; s ekkor egy kelle* m-etleuül rikácsoló, öblös hang „hátulról“ belekiabál s szavaival a megtévesztő propaganda konkolyát próbálja elhintem. Ezek a belekiabáló titkos rádió' bemondók az éther haramiái: kalóz módra kihasználják a géptudományt, visszaélnek az emberi ész vívmányaival. Az éther haramiái ezek. Olyanok, mint a i es ben álló orgyilkos. Nem nevezik meg magukat, álnevek és álnok szavak palástja alatt húzódnak meg s rejtekhelyükről ki-kinyulva osztogatnak sebeket. A német és olasz hallgató éppen olyan jól tudja, mint a bó'gár, hogy a nyílt eszmei harcot vállalni nem tudó eillenf él akarja megmételyezni a lelkét. Ügyet sem vet rá- A tisztességes, euró* pai vitához szokott ember csak megvetéssé,' gondol az ilyen „ötletes“ fogások művelőire s ezzel a lenézéssel ki is húzta a propagandakigyó méregfogál. így hát az többé nem veszéi-ves.
