Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-23 / 43. szám

ff 13 íeöru'nr 2X fiLLENZÉK 3 sraBOTfflssaasMi t/" Üárialanlliák a kisajáiiío^ erdőgazdaságok talaldon©sail Mii tartalmaz az erdSgazdasági tacjatíanok kíjasáíííásásíak orvoslásáról szó ó rendle et ? m 1945 április 30.-áig he keli jelenteni az érdekelteknek az ingatlanokra vonatkozó igé­nyüket. » Az Erdélyi Pirt közérdekű (elhívása szerzésben nem erősíthető meg és részére nem lehet ingatlan visszajuttatni. MILYEN IRATOKAT KELL BESZEREZNI? A végrehajtási utasítás 7. paragrafusa szerint a kisajátítást szenvedett a négyes számú nyomtatványon történt bejelentésé­hez köteles mellékelni az ingatlanra vonat­kozó telekkönyvi hetét (telekjegyzököayv) A. B. C. lapjának mind a kisajátításig fennállott, mind a törölt tételeit feltüntető magyarnyelvű kivonatát. A bejelentéshez, ezenfelül eredetileg, vagy hiteles másolat­ban, a községi elöljáróság (polgármester) igazoló záradékával ellátott magyarnyelvű fordítással együtt mellékelni kdU: A) Az ingatlan átvételére, illetőleg kisa­játítására vonatkozó hatósági határozatot vagy a vonatkozó telekkönyvi végzést, va­lamint az átvételt, illetőleg kisajátítást iga­zoló okmányt. B) Azokat az okmányokat, amelyek hi- teltérdemlöen bizonyítják, hogy a bejelen­tésre kötelezett az átvett, illetőleg kisajátí­tott ingatlan fejében kártalanítás címen milyen összeget kapott. C) Az ingatlanokkal együtt kisajátított víz-, rév, malom- és egyéb dolgokra, vala­mint az ingatlant a kisajátításkor terhelő kegyúri kötelezel [«égek re vonatkozó okmá­nyokat. D) Azokat az okmányokat, amelyekkel a bejelentő elvesztett tulajtonjogát illető­leg azt igazolja, hogy a volt tulajdonos jo­gán a kérelmét mint örökös, vagy jogosult előterjesztheti. E) Azokat az okmányokat, amelyekkel a kisajátítást szenvedett vagy jogutóda igazolja, hogy nem égik az 1942. 15. te. (zsidótörvény) első paragrafusának ren­delkezése alá. A végrehajtási utasilás 12. paragrafusa szerint azok a erdőbirtokossági (legelteté­si) társulatok, amelyektől! az ingatlanokat csak részben sajátították ki, illetőleg vet­ték át, kötelesek a jelen rendelet megjele­nésétől számitott 15 napon belül rendkí­vüli közgyűlést tartani. Minden egyes ügyben a területileg ille­tékes m- kár. erdőigazgatóságok tesznek javaslatot, amelyeknek alapján a földmű­velésügyi miniszter hozza meg a döntést. Vért a sebesült honvédeknek! A kolozsvári magyar asszonyok és lányok példátmuató névsora KOLOZSVÁR, február 23. A Budapes­ti Közlöny 1943, február 19-i számában megjelent a m- kir. minisztérium 970— 1943. M- E. számú rendezető a visszacsa­tolt területeken végrehajtott íoklbirtokren- dezéssel kapcsolatos kérdéseknek az erdő- gazdaeági ingatlanok tekintetében való szabályozásáról. Ugyartcsnk megjelent a föidmüvtelíésügyi minisztérium rendelte, amely a szabályozás ügyében kiadott ren­delkezés végrehajtási utasítását tartalmaz­za. Ez a rendedet az erdélyi magyarságot különösen érdekli ég éppen ezért nz Érdé• lyi Pórt országos központja köriratban hiv*a fel az egyes vidéki tagozatok figyel­mét a rendelettel kapcsolatos teendőkre. A rendelét ugyanis szabályozza a vissza­csatolás előtti földbirtokref ormok révén gazdát cserélt erdőgadasági ingatlanokra vonatkozó eljárást és orvosolja a magyar egyházakat és a ma­gyar erdőbirtokokat ért sérelmek jelen­tékeny részét. A rendelet bevezetőjében megállapítja, hogy a visszacsatolt területeken az idegen uralom alatt végrehajtott földbirtokpo- Ittikoi intézkedésekkel körülbelül 827 ezer kai. hold erdőgazdasági ingatlant is kisajátítottak, bár Jugoszlávia és Ro­mánia régi országterületein az erdők ki­sajátítását jogszabály nem engedte meg. A kisajátított ingatlanokon az erdők nagy­részt letarolták és rengeteg erdőterület kopárrá vá^t. Ezenkívül a tárolások kö­vetkeztében az árvíz és belvíz veszély te­temesen megnövekedett. HOGYAN TÖRTÉNIK AZ ER* Főtulajdonosok kárta­lanítása? A rendelet 4. pontja szerint az egyházak és islzola fenntart ók kár­pótlást kapnak az idegen uralom intéz­kedései következtében elvesztett mint­egy 75.000 kút. hold erdőgazdasági in­gatlanaikért. A legnagyobb részt kisbirtokosokból ala­kult erdőbirtokossági (legeltetési) társula­tok kárpótlást kapnak a tőlük elvett mint­egy 131.000 kát. holdnyi erdőgazdasági ingatlanokért. Az érdekelt községek iakosazt egyrészt meghagyják fahasználati és legelőhaszná­lati jogaikban, másrészt az okszerű erdő-* gazdasági keze!1 és kapcsán ismét megfele­lő munkaalkalmakhoz és kereseti lehetősé­gekhez juttatják. A közérdekű cél kielégítése után a fenn­maradó erdőgazdasági ingatlanokat visz- szaadják volt tulajdonosaiknak, ha megállapítást nyer, hogy azokat min­den okszerű föld birtokpolitikái, gazdasá­gi, vagy szociálpolitikai szükség nélkül sa­játították ki. A rendelét a továbbiakban felsorolja a csehszlovák, román jugoszláv állam szó- banforgó rendel1 kezeseit és elrendeli, hogy Erdélyben az 1940 augusztus hó 30. napja előtt kötött jogügyletek alapján vagy bármely más jogcímen fennálló használati jog vágy haszonbérleti fog megszűnik és az ingatlan haszonélvezője kötdíts azt az erdőigüzgatóságnak átadni. 1943 ÁPRILIS 3Q-IG KELL BEJELENTENI A JOGIGÉ­NYEKET Az Erdélyi Párt országos központja fel­hívja az érdekeltek figyelmét a földműve­lésügyi miniszter 124000—1943- számú rendeletére, amely a 670—1943- M. E- sz- rendelet végrehajtási utasítását tartalmaz­za. A végrehajtási utasítás értelmében az érdekelteknek 1943 április 30-ig kell bejelenteni az ingatlanokra vonatkozó részletes adatokat. A bejelentéshez szükséges nyomtatványokat a községi elöljáróságoknál lehet beszerezni. Aid a bejelentést elmulasztja, az ing« dán ­KQLOZSVA R, február 23. Kolozsvár ma­gyar hölgytársadalma már eddig is gyönyö­rű bizonyítékát adta annak, hogy a mai rendkívüli időkben teljes nemzeti öntudattal kíván részt venni a belső front megszilárdítá­sának munkájában. Országszerte páratlan visszhangra talált a női honvédelmi munkára való felhívás, amelynek legfőbb célia, hogy a termelés zökkenőmentességét, sőt fokizását biztosíthassuk. Ugyanekkor oroszlánrésze van a magyar asszonyoknak a hadbavonultak és hozzátartozóik támogatására indított gyűj­tések sikerében, valamint abban is, hogy a Kolozsvárra érkezett többszáz harctéri sebe­sültet nap-nap után a legszerctetteljesebb fi­gyelemmel és gondossággal látogatják, hogy ezáltal is elfeledtessék velük az átélt szenve­déseket, 5 az otthon barátságos melegét va­rázsolják számukra a kórtermekben. Szere- tetcsomagok özönével halmozzák el ma is sebesült honvédeinket és ez mind-mind az öntudatos magyar hölgyek munkája Külön­böző női csoportok alakultak, akik szinte egymással versenyre kelve végzik nap mint nap magasztos kötelességüket a belső arcvo­nalon. Bekapcsolódtak ebbe a munkába a kü­lönböző társadalmi intézményeken és egye­sületeken kívül a nagyobb vállalatok és ha­tóságok- női csoportjai is, s amikor azt hal­lották, hogy szeretetadományokon és pénz­beli segélyezéseken kívül egészséges, jó térre is szükség van, a magyar nők pillanatig sem haboztak, hogy vérüket is felajánlják sebe- lült honvédembe részére. Ezúttal a Dermata Müvek tisztviselői, tisztviselőnői és munkásnői, továbbá az ál­lamvasutak kolozsvári üzletvezető se gének női csoportja, valamint a magántisztviselők és magánalkalmazottak hölgy tagjai ajánlották jel vérüket a sebesült honvédeknek. Olyan szép és nemes cselekedet ez, hogy csak a legna­gyobb és leglelkesebb elragadtatas hangján emlékezhetünk meg róla Minden egyes vérét jelajánló magyar n,ő méltán megérdemli, hogy a legmelegebb elismerés mellett nevüket is feljegyezzük. A Dermata Müvektől az alább felsorolt asszonyok, lányok és férfiak ajánlották fel vérüket sebesült henvédeink ré­szére: Dr György Antal, Szilágyi Sánáorné, Had­nagy Gyula, Regéczy Pál, Berecki Paula, Gergely Emma, Szöllősi Lili, Tünyoghi La­jos, Zsigmond Lajos, Czégéni József, Varga Zoltán, Girsik Géza, Nagy Ilona, Almást Katalin, Orosz Sándor, Jagamos Sandámé, Seprőül Erzsébet, Nagy Aranka, Kolozsi György né, Bikáit Anna Tóth Istvánné, Kcr- tai Erzsébet, Szekér Béláné, Piri Erzsébet, Al­bert Fcrencné, Asztalos Erzsébet , Szász Bé­láné, Győri István, Balás László, Blazejovsz- ky jánosné, Veit Ernöné, Kuncz Sarolta. A Magyar Királyi Államvasutak Kolozs- j vári Uzletvczetőségének női csoportjából az j alább felsorol: hölgyek ajánlották fel vérű- l Csont ld főzés éré és táróié sárii aílkabnruas lolerp-of. épülői ékkel keresek. Ajánlatokat. ,,Sürgős*' jeligére a kiadóba kérek. két sebesült honvédőink részére: Andrássy Irma, Barkas Erzsébet, Felszeghy Ilona, Harsányi Irén, Ncnkov Erzsébet, Szi­lágyi Hona, Zentay Oszkárné, Simon Olga, GyÖrffy Jánosné, özv. Dibáczi József né, Soó Irén, özv. Tdar Ferencné, Nyiresi Irén, Csibi Margit, Vájná Bianka, Soó Erzsébet, Mezei Rózsika, Sulyka Margit, Simó I lo:a, Gracj Rózsika, Teieky Margit. De hadd álljon itt azoknak a magánalkal­mazott nőknek és a többi öntudatos, áldozat­kész magyar asszonynak és leánynak a neve is, akik más hölgy társaikkal együtt kész­séggel bocsátják a sebesült és beteg honvé­dcink rendelkezésére vérüket: Kraft Józscfné, Rafjai Istvánné, Hamusz. Endrtné, Mázsa Jánosné, Barabás Mihályné, Bányai Mária, Sligclrnayer józscfné, Kun Péter Erzsi. Szakács Pálné, Bányai Manci, j Petró Erzsébet, Nagy Erzsébet, Kápolnai Ka- í tó, Helbert Lajosné, özv. Krisán Józ.sefné. A kolozsvári magyar asszonyok áldozat- készségének nemcsak beszédes bizonyítéka ez a névsor, de egyben példaadó is. R német lég’erő orvosai a honvédelmi miniszternél 1 BUDAPEST, február 23. A német légs- ; erő orvosi szolgálatának vezetői, akik egy­hetes tartózkodásra Magyarországra ér­keztek, a hétfői nap folyamán tisztelgő lá­togatásokat tettek. A német követségen tett látogatás után Merényi Scholtz Gusz­táv orvos-alezredes, a magyar légierők egészségügyi szolgálatának vezetője fogad­ta őket A német repülőorvosok ezután vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes­nél, a honvédvezérkar főnökénél tiszteleg­tek, majd délután vitéz Nagy Vilmo$ hon­védelmi miniszter fogadta őket kihallga­táson. A német vendégek a kora délutáni órákban több repülőorvosi gyógyintéz- ményt szendéitek meg. majd a délutáni órákban a főváros környéké: tekintették meg. (MTI.) Egy évre Ítélték a karnis vádaskodni CSÍKSZEREDA, február 23. Rengeteg elkeseredést, lelki meghasonlást, sőt na­gyobb bajt is okoztak a lelkiismeretlen, minden körülmények között rágalmazók és hamisan vádaskodók- A sok közül egyet fé'e ősségre vont és súlyosan elitéit a Csík­szeredái törvényszék büntetőtanácsa. Az ügy7 előzményei még a megszállás idejére nyúlnak vissza. Szilágyi Dénes gyergyó- r&omafaivi gazda hűtlen vagyonkezelés cí­mén bűnvádi feljelentést tett az akkori Csíkszeredái román törvényszéken Bene­dek Ferenc és Madarász Mihály közbirto­kosság! erdőörök e>’en. Vádjait nem tudta beigazolni, mire az ügy felmentéssel vég­ződött. A felszabadulást követő hónapok­ban Szilágyi újból előállt a vadakkal s most már a m. kir. ügyészségen tett fé je­lentést. Most sem sikerült a bizonyítás, mire az eljárást megszüntették. Ilyen előz­mények után Benedek és Madarász, ma is közbirtokossági erdőőrök, hamis vád cí­mén feljelentést tettek Szilágyi ellen. így került az ügy a törvényszék elé. Főtár- gya-Vis során a vádlóit most is ragaszko­dott állításához, mert neki igaza van. csak „elnyomják“. A törvényszék a legszéle- sebbkörn bizonyítást rendelte el az ügy­ben. 25 tanút hallgattak ki. akikét egytöl- egyig a vádlott adott fel, de semmit sem tudott bizonyítani. A törvényszék mére­gébe a tényállást s a vádaskodást utolsó pillanatban is fenntartó, csak ..hallom'1 és minden a'-'apot nélkülöző „szóbeszéd11-re alapozó Szi’ágyit, akit a legrosszabb ta­nácsadó: a bosszú hajtott, 1 évi fogházra és 5 évi hivatalvesztésre ítélte. Ezenkívül az összes felmerült költségek megfizetésé­re kötelezték a meggondolatlan embert. - Sokan vannak, akik pirulva tanulhatnának ebbő} a szomorú esetből. VILLAMOSHEGESZTŐK TANFOLYA­MA. A Magyar Műszaki Szövetség kéthetes I tanról vamot rendez a vidékről jelentkező v il- lamoshegesztők számára. Részletes tájékozta­tást díjmentesen küld a szövetség Budapest, VI., Liszt Eerenc-tér ti. Megkezdődött a Jegyelővétel a március l-i ujsagiraestre KOLOZSVÁR, február 23. Hatalmas érdeklődés előzi meg a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészl Tagozatának március 1 i előadóestjét. Ezen az előadáson, amely ötödik előadóestje az erdélyi újságírók elő­adássorozatának, a Székelyföld írói, művészei és újságírói fognak szere­pelni a kolozsvári közönség előtt. A március 1-í előadás keretében a ko­lozsváriaknak alkalmuk lesz személyesen megismerni dr. Hosszú Zoí tánt, a budapesti Nemzeti Színház országoshirü művészét, aki a mai ma­gyar színjátszás egyik legnagyobb értéke. Dr. Hosszú Zoltán nevét az erdélyi közönség a rádióból nagyon jól ismeri. Mint a rádió népszerű „Dani bá^-ja, Erdélyszerte meghódította a közönséget. A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel az egyesület vezetősége úgy döntött, hogy a március 1-i előadóestet a Mátyás Király Diákház nagytermében fogják megtartani. Az újságírók alkalmat akarnak nyúj­tani arra, hogy a Székelyföld Íróit, művészeit és újságíróit az egész kö­zönség megismerhesse és ezért a heíyárakat úgy állapította meg, hogy a legszerényebb anyagi körülmények között élő kolozsváriak is résztve- hessenek az előadáson. A jegyelővétel a mai napon már megkezdődött az egyesület, illetve a Magyar Távirati Iroda kolozsvári kirendeltségé­nek Kossuth Lajos-utca 30. szám alatti irodájában. A pártoló tagok és az egyesület rendes tagjainak jegyeit csütörtökön délután 2 óráig bezá­rólag tartja lenn az egyesület. Az előadás részletes műsorát lapunk leg­közelebbi számában teljes egészében közöljük. /

Next

/
Thumbnails
Contents