Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-20 / 41. szám

I I ' február 2 0. ellenzék A gazdaságilag életképtelen törpe­birtok tultengése és a mezőgazda- sági népesség gazdasági terjeszke­dését gátló nagybirtok fennmara­dása egyaránt hátrányos — mondotta a NÉP csütörtöki értekezletén a zsidó bir­tokok rendezésével megbízott miniszteri osztályfőnök Nsmzetneve'ö knlturest Szaismujváron SZÁM OS!" JVAK. február 20- -Nagysza­bású. jóíékonyeéáj kulturestet rendezeti a városi mozi helyiség-ben a szamosujván Református Nősz övét ség. A legjobb ko­lozsvári előadók közreműködésével meg- r ' Tartott est a magyar öntudat ápolását szol­gálta. Ahnay Béla vezérkari alezredes ,.Belső front, kieső front“ címen tartott előadást. Hangsúlyozta a magyar összefo­gás kiépítésének, a győzelembe vetett hit és a lelkesedés ébrentartásának szükséges­ségét. Ezt csak igazi áldozatkészséggel, köt eless ég v á U abas S a!1 és a suttogó propa­gandisták s rémhirterjesztők elhallgattatá­sával’ lehet elérni. Ismertette a harcterek helyzetét, a háború kezdetétől napjainkig, •’ogikus magyarázatokkal megvilágította a tengely hadmózdulatainak szükségességét. Beszédének utolsó részében a magyar had­sereg kiváló teljesítményeivel foglalkozott és hangoztatta, hogy ha a belső front ál­dozatkészsége és hősi szelleme akkora -'esz, mint katonáinké, akkor a magyar igazság győzelme nem lehet kétséges- Török Er­zsébet Máczcdih Gabriella zongorakisére- tével négy népdalt adott elő Kodály Zol­tán feldolgozásában. A Kodály-daloknak egyik leghivatottabb előadónője hangjá­nak szinességéve! és bámulatos előadói készségével -magával ragadta a közönsé­get. Dr. Czeiteléné Buress Magdolna pol- gáriiskohti tanítónő Flórián Tibor „A finn anyákhoz" és „A honvéd imája" c. verseit adta e>'ő megérdemelt sikerrel. Heredi] Era, a dés-szamosujvári zeneiskola tanár­nője Liszt „Szerelmi álmok’ és Chopin „Phantesie impromptu" c- darabjait mély átéléssel és nagy technikai tudással adta elő. A Szamosuj váron lakó művésznőnek ez volt az első szereplése idejövetele óta Az est második részét Zathureczky G}ula, a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozatának elnöke nyitotta meg. „Magyar sors kérdések" címen a ma­gyarságnak Kárpát-medencei hivatását fejtegette a történelem során Szent István­tól napjainkig. „Csak, az elnevezések vál­toznak. de a dolgok lényegükben ugyan­azok maradnak — mondotta —, a ma­gyarság volt az egyetlen nép. amely a germán és szláv erők ütközőpontján, itt szilárd államot tudott alkotni és ezzei ki­tolta Európa határait a Kárpátok keleti pereméig. Ma még inkább, mint a must­ban, megvan- az országnak minden lehető­sége ahhoz, hogy történelmi hivatását be­födhesse. mert az ország milliói kívánják és építik a szociálisabb és magyarabb ma­gyar életet." A nagysikerű est befejező' szárnakén Török Erzsébet Máczalik Gab- j riflla tökéletes zongorakíséretével Kodály feldolgozásában négy népdalt adotf elő. A közönség lelkesen ünnepelte a művész­nőt, akinek ez volt az e'Lső szereplése Sza- mosujváron. Az egyes müsorszámokat Kovács István ref. segédlelkész konferálta. MEGLOPOTT EGY SZEGÉNY ASSZONYT — NYOLC HÓNAPRA ÍTÉLTÉK, a nagyváradi j törvényszék nyo'chónapi börtönbüntetésre ítélte Csolta Sándor alfedmi munkást, aki a napokban egy földhözragadt szegény asszony­tól ellopta mindén pénzét), összesen 56 pengőt. HÉT HÓNAPRA ÍTÉLTEK EGY CSAVAR­GÓT LOPASÉRi. Gál Domokos székeiylaetai ;akos lopás vádjává’ állt a székelyudvarhelyi törvényszék- előtt. A vád szerint Gál behatott Fekete Miklós oklándi lakoshoz, ahonnan külön féle éle’miszereket) és ruhaneműket tulajdoní­tott ei. Az ügy érdekessége az, hogy Gáltól az összes lopott dolgokat ismeretlen lettes ugyancsak ellopta. A törvényszék héthónapi börtönre Ítélte. BUDAPEST, február 20. A Magyar Élet Pártjának csütörtöki párt.nap­ján igen sokan jelentek meg. Elő­adások hangzottak el a legidősze­rűbb birtokpolitikái kérdésekről. Az első előadó vitéz Vass Elek mi­niszteri osztályfőnök többi között -bejelentette, hogy a II. zsidótörvény alapján 820.000 hold mezőgazdasági és 500.000 hold erdőgazdasági ingat­lan került nyilvántartásba. Az I- zsidótörvény végrehajtása, során 225 ezer hold jutott keresztény kézre. Az uj zsidótörvény alapján a mai napig a 100 katasztrális holdon aluli zsidó mezőgazdasági ingatlanok sor­sát véglegesen rendezték. Az össze­sen 820-000 hokinyi zsidó mezőgaz­dasági ingatlanhói 504.000 holdra már a tulajdon átengedése kötelező határozat i,s megvan. , Az elmúlt év végéig 31 000 házhe­lyet osztottak ki. A telepítés során 55.000 család kapott földet. A jövő birtokpolitikáját az önáiló családi kisbirtokok szaporodásában lápja. A gazdaságilag életképtelen törpebir­tok tultengése és a mezőgazdasági népesség gazdasági terjeszkedését gátló nagybirtok fennmaradása egy­aránt hátrányos. Szociális szem­pontból a földhöz nem juttatható me­zőgazdasági .munkásság gazdasági megsegítésére törekszik a kormány. A földkérdést csak a birtokpolitika eszközével véglegesen megoldani nem lehet. Feltétlenül szükséges a László egyetemi intézeti tanár, a magyar tudományos élet ismert, fiatal munkása a „Román történelem különös tekintette! balkáni és magyar kapcsolataira" tárgy­körből egyetemi magántanári képesítést nyert. Magántanári próbaelöadását tegnap délelőtt fél 12 órakor tartotta meg ..A szláv—román kapcsolatok és az erdélyi kontinuitás" cirnen.^ Dr. Makkai László előadásában többek között kifejtette, hogy a román történetírók azt állítják, bogy a magyar honfoglalás előtt Erdélyben lakó szlávok a magyarok érkezésének idején már az itt élő románságba való beolvadás végső stádiumában vd'tak és a XI. század" bau teljesen Hrománosodtak. Következő­leg, a magyarok már nem találtak Erdély­ben szláv nyelvet beszélő népességet s igV azok a szláv helynevek, melyek nagv számban ránkmaradtak, valójában egy olyan román lakosságtól származnak, mely felszívta volna a névadó szlávságot. Ezt az állítást azonban csak akkor lehetne fenn­tartani, ha bizonyítható lenne, hogy Ke- let-Mag varországon a XI- század után nem mezőgazdasági termelő erők fokozá­sa és minél teljesebb kihasznúlá.sa. Vitéz Igmándi Hegyessv Géza nyu­galmazott altábornagy előadása arról szólt, hogy a Vitézi Rend!, ön­kéntes felajánlással 11.000, a telepí­tés egyéb födbitrokpoiiikai intéz­kedésekkel pedig 28.000 hold földhöz jutott. Tiszti és legénységi vitézeket telepítettek‘ erre a földre. A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanai­nak átengedéséről szóló törvény alapján 130.000 hold földet kapott a Vitézi Szék, amelyből a mult év vé­géig 50.000 holdat már birtokba vett, vagy megindította, az átvétel eljárá­sát. A tavasszal 46.000 kiold birtok­baadása történik. Eddig 441 tiszt és 5200 legénységi vitéz jutott vitézi te­lekhez. Dérnél Aladár országgyűlési kép­viselő az Országos Földhitelintézet földbh rokpolitikai tevékenységét is­mertette. Kádár Levente ál land it kár, az ONCsA ügyvezető elnöke az orszá­gos szociális felügyelőség irányítá­sával működő közjóléti szövetkeze­tek birtokpolitikai tevékenységéről beszélt. A szövetkezetek kötelessége, hogy lehetővé-tegyék a szegénysor- su sokgyermekes családoknak föld­höz. illetve kis haszonbérlethez jut­tatását akkor is, ha nincs elegendő anyagi erejük, vagy fedezetük. Az előadásokat nagy érdeklődéssel hallgatták. (MOT.) j éH szláv nyelvet beszélő népesség. A leg­újabb levéltári kutatások egész sorát hoz­ták felszínre az okleveles adatoknak, me" lyek Erdély északi részén és a mai Bán­ságban magyar és román telepek szomszéd­ságában középkori, főleg XIV. és XV. szá­zadi szláv falvak nagy— tömegéről tudósí­tanak. A XIII. században Erdé vbe ván­dorló románok tehát ezektől is átvehették a szóbanforgó helyneveket. Vannak továb­bá bizonyos helynév típusok a mai román nyelvben, melyek ugyan szláv eredetűek, de kétségtelenül magukon viselik a ma­gyar közvetítés bélyegét. Mindezek alap­ján kimondhatjuk, hogy KeAt-Magvaror- szágon nem lehet a magyarokat megelőző szláv—roniáu érintkezésről beszélni, mert mindazok a szláv hatások, melyek magyar államterületen a románságot érték, elárul­ják azt is, hogy ugyanakkor már magyar 'akosság i.s élt itt, tehát a románok ván­dorlását min tehetjük a magyar honfogla­lást .megelőző időre. Az előadás titán dr. Makkai Lászlót nagyszámú tisztelői és barátai jókívánsá­gaikkal halmozlak el. „A szláv-román kapcsolatok és az erdélyi román u Dr. Makkai László magántanári pró':aelőadása a kolozsvári egyetemen KOLOZSVÁR, február 20- Dr. Makkai i LEVENTE ÉLET A 4. számit ingyenes levente gépko­csivezetői tanfolyam megnyitása A 3. számú ingyenes levente gépkocsiveze­tői tanfolyam február hó 15-én olyan nagy érdeklődés mellett indult meg, hogy a nyolc­van jelentkező leventéből helyszűke miatt hú­szat . nem lehetett felvenni. Ezért a tanfolyam vezetősége módot akar nyújtani arra, hogy a negyedik tanfolyam még a harmadik tanfolyam befejezése előtt megindulhasson. Kellő jelentkező és az. elő­irt 50 pengő óvadék befizetése ellenében a tanfolyam az Árpád-utca 28. szám alatt már­cius 10-én kezdődik. Kolozsvár, 1543 február hó 17, Befejeződött a kolozskarai gazdasági tanfolyam ' Kolozskara községben a gazdaköri tagok részére január 25-től február 14-ig az EiVIGE gazdasági tanfolvamot rendezett. Ä tanfo­lyamon 30 gazda nagy odaadással és tudás­vággyal hallgatta naponként az előadásokat, amelyeket Tinta Domokos EMGE kiküldött és Kovács lerenc helybeli áll. isk. igazgató előadó, tudásuk legjavát nyújtva tartottak. A tanfolyamot február 14-én délelőtt ren­dezett vizsga fejezte be, melyen minden gaz­da a szakszerű gazdálkodás növénytermelési ■és állattenyésztési ágábap való szép tudásáról tett bizonyságot. Az ünnepélyes vizsga a Ma­gyar Hiszekegy elmondásával kezdődött, mely után Mátbé Elek kolozskarai reformá­tus lelkész a gazdatársadalom nevében üdvö­zölte Baátz Ottó m. kir. gazd. felügyelő, mi­niszteri vizsgabiztost és Csomós János, Rei- cheh István EMGE kiküldötteket, majd mél­tatta Tinta Domokos és Kovács Ferenc elő­adók buzgó munkásságát. A hallgatók megle­pően értelmes, szép,'összefüggő feleleteinek elhangzása után Baátz Ottó miniszteri vizs­gabiztos intézett néhány közvetlen szót az egybegyűltekhez. A kalászos gazdák nevében Kagyi ]ano$ községi bíró mondott köszöne­tét a vizsgabizottságnak s fejezte ki háláját a lelkes előadóknak. Az EMGE-kalászok és bizonvitványok kiosztása után a Himnusz el- eneklésével ért véget a tanfolvamot befejező ünnepély. BÉLYEGET socoza tokát, fry ü j t cm city okot, í ömoo-Rélyeget VESZEK Müller Béla, Budapest, József* körnt 75, 5 — Sz. Szappanyos Gabriella könyve Budapest, Stádium kiadás 1942. irodalmunk számára szűz területet h .;'t meg Sz. Szappanyos Gabriella uj regénye: az örmény kisvárost Szamosuivar háború eiófi kés, gazdakodó polgári élete, majd az első vi­lágháború és a kisebbségi két hosszú évtized szolgáltatják a hátterét Árva Links tör’-nelé- hez, amely ilyenmódon jóval több lesz, rrrnt egy vén'eány élettragédiája; történelmi, kot- , rajzzá szélesül. És a nehéz feladatnak le s > korrajz mellett ott van a másik nagy feladat is, amire az író vállalkozott: a sajátságos öi, mény élet és le’kiség ábrázolása. Nem elég a kisebbségi sors, az örmény-tnagvarokn: k még egy másik ,.kisebbségi' helyzetük is van a magyarságon bélül, múltjuk, hagyományaik eredőjeként s bár nemcsak érdekből, de meggyőződésükben és lékükben is magyarok, az örmény mult kü'ön feladatok és rtvegp; x báltatások elé állítja őkel az idegen uralom alatt. Kitűnő megjelenítő képességgel â'T'ia elénk Sz. Szappanyos Gabriella azt a furíart gos. de alapjában paiv és ostoba cselszövést, mivel a hata'om urai ki akarják szakiam az örményeket, a magyarság testéből,, azzal a-'ke­csegtető Ígérettel, hogy ..visszaörményesiTk" őket, amire a szamosujvári örményeknek, ter­mészetesen semmi kedvük sincs. A módszer­ről, ahogyan ezt csinálták, önkéntelenéi' az a balfogás jut eszünkbe, amive! a székelyeknek is az? ígérgették nagy jóindulattal, de még nagyobb ostobasággal, hogy „visszaroraáno- eitják" őket. Sok problémát felmarkol Sz. Szappanyos *, Gabríe’la eben az uj regényében és olvasás közben aggodalommal várjuk, hogy miképpen tud megbirkózni velük. A széles hátterű kof- rajz, az örménykérdés meTett. természetesen elsősorban a hősnő, Árva Linka sorsa a fon-, tos, kinek személyével kapcsolatosan újabb jellegzetes prob'émák menünek fel: a vén­lány lélekrajza és a süketség természetrajza Az írónő azonban bámulatos könnyedséggel mozog az általa elővarázsolt nagy feladatok és nagy akadá’vok között és mellékesn kitűnő I rajzát nyújtja az önző, világi javakat éppen , meg nem vető örmény lelkiségnek. Sőt még arra is van ideje, hogy néhány kitűnő mel­lékfigurával élénkítse és színezze az esemé­nyek menetét. Ilyen elsősorban a félkegye'mii „gróf", Szamosujvárnak a valóságban is köz­ismert a’akja, az öreg örmény pátriárkák és í pletykázó kávém én i kék, akik hamisítatlan he- f lyi éghajlatot) varázsolnak Árva Lir.ka meg-* I ható élete köré. De beszéljünk már a hősrő- I ről, Árva Lmkáról is — habár ta’án nem vé- j letien, hogy utoljára maradt a beszámolóban, mert szerencsétlen és az életben is felesleges jelenléte, inkább csak ürügyet szolgáltai a környezete rajzához, semmint magához tudná ragadni kizárólagosan az olvasó figyelmét És úgy mozog a saját regényében is, mint az életben: hagyja, hogy mások intézzék a dol­gokat, törtessenek, viszálykodjanak, csak neki maradjon meg a szép alma a fiatalkori szerel­méről, a magyar katonatisztről, kitől már nem­csak országhatár, de egy egész deresedő élet választja el. És a mostoha sors vissza Ls hozza az ifjú hőst nagykésőre, mint deresedő éle­te delén túl lévő férfit, hogy Árva Linka va­gyainak teljesedése helyett a végső kiábrán­dulásba és elkeseredésbe zuhanjon, ahonnan már egyenes az ut az öngyilkosságig, amit a szegény Linka meg is próbál. De ezzel sincs szerencséje, akárcsak az élettel, a toronyab- iakból visszarántják, hogy aztán megkapja a végső és egyetlen biztató felismerést, ami ki­etlen életére némi sugárt vet: „A leg csúnyább élet is több, mint a legszebb halál." Érzelmes történet az Árva Linka, de Sz. Szappanos Gabriella ösztönösen jó irói mer- ' léktartással nem engedi az érzegőség vizére evezni a regényt, hanem az együttérző női lélek közvetlen szeretettével kíséri hősnője!, irányítja a regényt abba az irányba, ahol a legjobb női Írásaink vannak. Sajátos izü, szelíd humor vonul végig a könyvön és ad eredeti izt az Írásnak s az az érzésünk, hog\ : humorában fejezi ki az irónő legegyénibb ön- i magát /> i v J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents