Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-19 / 40. szám

LXIV. évfolyam, 4Q. szám. PÉNTEK, 1943 február 19, ÁRA 12 FILLÉR MM Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. em. Telei.: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 ßiapnoiiß: BA RT HU ilKLOS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLATAI* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóm 3.20 F.. negyedévre 9.20, félévre 18.40, egy évre 38.80 F. Göbbels dr. birodalmi na!n*süter Äz ellenség a nyáron ismét régi támadó erejében ismeri meg a német haderőt £ német nép Ibárat©l!f áldozatr<s kész a végső győzelem érdekében BERLIN, február 19. A berlini sportcalota csütörtökön délután a német nép különösen megkapó megnyilatkozásának volt a színhe­lye. A sokezer főnyi tömeg, amely teljesen megtöltötte az óriási csarnokot, keresztmet­szetében a német népet képviselte. A nagyszabású gyűlésen, amely a teljes háború követelése jegyében állott, fasiszta küldöttség is résztvett Alfieri berlini olasz nagykövet vezetésével. Amikor a küldöttség a terembe lépett, közönség lelkesen ünne­pelte. Teljes számban megjelentek a bel- és külföldi újságírók is. A berlini helyettes körzetvezető bevezetője után Göbbels dr. birodalmi miniszter kezdte el beszédét, amelyet ismételten félbeszakított a viharos helyeslés, amely még jobban foko­zódott a beszéd vége felé, amikor az ülés résztvevői, iránt a nemzet képviselői válaszol­tak a miniszter kérdéseire. Lelkes éljenzés tört ki a tömegből akkor is, amikor Német­ország szövetségeseiről megemlékezve, az olasz nép rendíthetetlen győzelmi akaratát és a vi­téz japán nemzet harcait említette. Szűnni nem akaró tetszésnyilvánítás fogadta azt a bejelentését is, bogy keleten a támadás a nyá­ron ismét megindul. Percekig tartó „Heil!“ kiáltásokkal és beszélő kórusokban nyilatko­zott meg a nemzet hűsége a Führer iránt. H, bolsevizmus célja : a zsidók világforradalma Góbbelfí birodalmi miniszter hangsúlyozta beszédében, hogy három héttel ezelőtt, amikor utoljára szólt a német néphez, az a válság, amelyben a keleti harctér je'enleg van, tető­pontján volt Idézte a miniszter Sztálingrád védőinek rádiójelentését, majd igy folytatta: — Egy nép, amelynek megvan az ereje ilyen szerencsétlenség elviselésére, sőt arra, hogy abból még több erőt merítsen, az i'yen nép legyőzhetetlen. Az a nagy hősi áldozat, amelyet katonáink Sztálingrádban hoztak, döntő jelentőségű volt az egész keletű harctér számára. Ez az áldozat nem volt hiábavaló. Hogy miért, azt majd a jövő fogja megmutat­ni. Keleten jelenleg súlyos katonai megterhe­lést élünk át. A Steppe támadása földrészünk ellen ezen a télen olyan lendülettel indult meg, amely elhomályosit minden emberi és történelmi elképzelést. Ezzel a támadással szemben a német véderő szövetségeseivel együt az egyetlen egyáltalán szóba jöhető vé­dőbástyája. Először a világ közvéleményéhez fordulok és bejelentem neki a keleti bolse­vista veszély el'eni harcunk három tételét. Az első igy hangzik): Ha a< német véderő nem lenne abban a hely­zetben, hogy megtörje a keleti veszélyt, akkor a birodalom és rövidesen utána egész Európa a bolsevizmus martalékává válnék. A második tétel igy szó': Csak a német véderő és a német nép rendelkezik szövetsé­geseivel elgendő erővel, hogy teljesen ki­mentse Európát ebből a veszélyből. A harmadik tétel igy hangzik: A késedelem veszély. Gyorsan és a’aposan kell cseleked­nünk, különben későn lesz. Az első tételről a miniszter a többi között ezeket mondotta: — A bolsevizmus kezdettől fogva nyíltan hirdette az ti a célt, hogy nemcsak Európát, hanem az egész világot íorradalrnositoni akar­ja. A bolsevizmus célja a zsidók világforra­dalma. Rá akajrják bocsátani a káoszt a Biro­dalomra és Európára és ne higyjük, hogy a bolsevizmus, ha alkalma lenne győzelmesen átvonulni a Birodalmon, valahol határainkon megál’ana. A második tételről Göbbels dr. a követke­zőket mondotta: — Európai államok — Angliát is beleértve — azt állítják, hogy elegendő erősek arra, hogy idejében é& hatékonyan szembeszáTja* nak az európai földrész bolsevizálásával. Ez a kijelentés gyerekes. Ha a világ legerősebb katonai hatalma nem képes megtörni a bol­sevizmus veszélyét, hát kinek lenne még ereje ehhez? A bo'sevizmus már valamennyi de­mokrata állam területén feá'litotta idegen­légióit, az ottani kommunista pártokat és ezáltal már kezet nyújt egymásnak a nyugaté európai, látszólag civilizált zsidóság és a ke­leti gettó zsidósága. Ezzel Európa halálos ve­szedelembe került. Nem célja fejtegetésemnek, amit az angol sajtó holnap már állít, hogy a keleti harctéren ránk súlyosodé megterhelés miatt első béketapogatózó kiséreletet teszek. Errő’ egyáltalán nem lehet szó. Németország­ban ma egyetlen ember sem gondol rothadt megalkuvásra. Az egész nép csak a kemény háborúra gondol. De mint e földrész vezető országának felelős szószólója, élni kívánok azzal a szuverén joggal, hogy a veszélyt ve- szé’ynek nevezzem, ha az nemcsak 6aját or­szágunkat, hanem egész földrészünket fenye­geti. Göbbels dr. ezután részletesen megvilógi-* totta harmadik tételét, hogy közvetlen veszély van a késedelemben. A zsidóság itt ismét a romlás démonának és) a nemzetközi kultúra romboló kaosz-hordozójának bizonyult. Ezzé’ kapcsolatban érthető a mi következetes zsi­dópolitikánk. Mi a zisdóségban minden ország számára közvetlen veszélyt1 látunk. Közömbös számunkra, hogy más népek hogyan védekez­nek e veszély ellen. Németország semmi esetre sem szándékozik meghajolni e veszély e’őtt, hanem idejében és ha szükséges, a legiadi- kálisabb rendszabályokkal szembeszáll vele. Keleten Issét tárnádénak kell lennünk A gépesített robotember háborúja Né’ I metország és Európa ellen tetőpontját ér- I te el. A német nép a tengelyhez tartozó lársaival a szó legigazibb értelmében eu­rópai küldetést teljesít, amikor fegyvere­sen szembe száll az életnek e közvetlen cs komoly veszélyeztetésével. — Ennek a harcnak csak győzelemmel lehet és sza­bad végződnie. Bátran szembe akarunk nezni a tényekkel, bármilyen kemények cs kegyetlenek is. Ennek a hősies ellen­állásnak a jegyében állanak további leg­súlyosabb elhárító harcaink keleten. Ke­leten irgalom nélküli bábom duk Keleten a német nemzet mindenéért küzd. Szilárd az a meggyőződésem, bogy a bolsevista vegziélyt tartósan csak úgy küldhetjük le, ha nem is hasonló, de leg­alább is egyenlő értékű módszerekkel szádunk vele szembe. A szellemi veszély, amit a bolsevizmus jelent, ismeretes sozt a semleges külföldön sem vonják kétségbe. A ■ szedetni veszélyen túlmenően azonban a bolsevizmus számunkra és Európa száma* ra közvetlen katonai fenyegetést jelent. A mostani óra parancsa tehát: totális háború­Nem megy az, hogy nemcsak saját orszá­i i j í ! ; i I i gunk, hanem á rendelkezésünkre áll 1 ó je­lentős európai részek gazdag háborús erejét csak felületesen a felszínen fölöz­zük leu Teljesen ki kell azt merítenünk. Európa jövője a mi keleti harcunktól függ. A német nép e harc számára legértéke­sebb nemzeti javát, vérét bocsátja ren­delkezésre. Európa többi részének leg­alább munkáját kefene rendelkezésre bo­csátania. A nyilvánosság előtt már kijelentettem — folytatta Göbbels —> Hogy a mostani időnek a háború szempontjából döntő feladata abban áll, hogy a .’’egntélyrehatóbb rendszabályokkal idehaza a Führernek olyan hadműveleti tartalékot készítsünk, amely lehetővé leszi számára, hogy ta­vasszal és nyáron újra megkezdhesse az offenzivát és megkísérelhesse, hogy dön­tő csapást mérjen a szovjetébolsevizmusra. Keleten ismét támadóknak kell len­nünk. Ehhez mozgósítani kell a szüksé­ges erőket, amelyek az országban még bőséges mértékben megvannak. Az óra sürget és sietést parancsol. A miniszter ezzel kapcsolatban szólott a totális háború egyes gyakorlati rendsza­bályairól, amelyeket miír meghoztak- A A probléma, amiről1 szó van, mondotta, hogy szabaddá tegyünk katonákat az arcvo­nal számára, munkásokat és munkásnő­ket â fegyverkezés számára. Minden más szükségletet ennek a két cél­nak kell alárendelni. Tudom — mondot­ta Göbbels —, hogy népünk nagyrészé­nek súlyos áldozatokat keiF hozniok. Van bennem megértés az áldozatok iránt § -a nép vezetői azon fáradoznak, hogy az ál­dozatokat a legkisebb mértékre korlátoz­zák. Londonban és Washingtonban ne kétel­kedjenek benne, hogy milyen fogadásban részesítené a német véderő inváziós kísérletüket, ha Európa bármely helyén is próbálkoznának vele. Nem vonom kétségbe, hogy az előbb vá­zolt rendszabályok végrehajtása mellett is még gondokkal teljés hetek állanak előttünk. Szövetségeseinkkel a győzelem felé — Oldalunkon hűséges és megbízható szö­vetségestársak állanak. Az olasz nép nagy Duceja vezetésével rendíthetetlenül tovább halad velünk a győzelem felé vezető utón. A A fasiszta tanítás éretté tette a sors minden nagy próbatételére. — Keletázsiában a vitéz japán nép egyik csapást a másik után méri az angolszász há­borús hatalomra. — Három világ és nagyhatalom szövetsé­geseivel együtt folytatja a harcot a plutok­rata zsarnokság és a bolsevista fenyegetés el­len. Az ellenség a nyáron ismét a régi támadó erőben fog bennünket megismerni. — Hozzátok pedig több kérdést intézek. Az angolok azt mondják, hogy a német nép elvesztette hitét a győzelemben. Kérdem tő­letek, hisztek-e a Fuhrerrel és velünk együtt a német nép végső totális győzelmében? Viharos igen volt a válasz. — Kérdem tőletek, eltökéltétek-e magato­kat, hogy a Führen a győzelem kivívásában jóban és rosszban és a legsúlyosabb személyi megterhelés vállalásával is követitek? A tömeg megint sokszoros lelkes igennel válaszolt. — Az angolok azt mondják, hogy a német nép elvesztette bizalmát a Führerben. Kér­dem tőletek: Bizalmatok a Führerben ma nagyobb, hivebb és rcndithetetlenebb-e, mint valaha? Megvan-c bennetek az abszolút és korlátlan készség, hogy őt minden utón kö­vetitek és mindent megtesztek, ami szükséges ahhoz, hogy a háborút győzelmes befejezésre segitse? A tömeg viharosan éltetve a Führer:, fe­jezte ki hozzájárulását és szavaló kórusok kiáltják: Führer parancsolj, mi engedelmeskedünk. —• Kérdem tőletek: Megfogadjátok-e szent esküvel az arcvonalnak, hogy az otthon szi­lárd erkölccsel mögötte áll és mindent meg­ad neki, amire szüksége van, hogy a győzel­met kivívja? A megjelentek válasza megint megalkuvás- nélküli igen. • — Kérdem tőletek, helycslitek-e, ha szük­ség lesz a legradikálisabb rendszabályokra ama kis kör ellen, amely a háborúban békét akar játszani és a nép ínségét önző célokra akarja kihasználni^ A hatalmas termet zsúfolásig megtöltő kö­zönség viharos helyeslése a válasz. — A Führer olyan teljesítményt vár tő­lünk — folytatta GöbbeLs —, amely minden eddigit elhomályosit. Nem akarjuk, hogy csa­lódjon várakozásában. A nemzet kész min­denre. A Führer parancsolt, mi követjük őt. — Megfogható közelségben látjuk a győ­zelmet magunk előtt, csak kezünket kell ki­nyújtanunk utána. Ez a mostani óra paran­csa és ezért a jelszó: „Most keij fel nép és zúgj vihart!“. (MTI.) Äz afrikai német előnyomulás felborította az angolszász terveket RÓMA, február 19. (TP.) Amint, jóiért esült körökből közük, a tuniszi hadműveletek az amerikaiak által megszállt további helységek meg­szerzéséhez vezettek. Ezek között különösen fontos Kasseri na, Sbeitla és Szeriana közlekedési csomópon­tok megszerzése. Az amerikai csapa­tok az utolsó 24 óra folyamán uj sú­lyos veszteségeket szenvedtek em­berben és hadianyagban. Az ellensé­ges csapatokra rákényszeritett visz- szavonulást nem a tengeri kötelékek számbeli túlsúlya, hanem a német­olasz katonák gazdag harci tapasz­talatai, legtöbbször azonban az ame­rikai hadvezetés operativ csődje idézte elő. A tengely támadó akciói Eisenhower felvonulási tervét is tél­iedén felborították.

Next

/
Thumbnails
Contents