Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-19 / 40. szám
ellenzék 10(3 febrofir 1®. rjSLW.'^r.s::uicmPcai A magyar légkör íélekimmáló ereje Gondolatok ús emlékezések GINO CUCHETTI olasz tanár péntek esti előadásához 11/> un ex vei «'/elölt a lombard fő- varosnak egyik Nav iglumi«*'1 letti utcája- Lan lakiam A magyar gyermekek* kik hittanórára jöttek oda hozzam, (,astei I*1 pislrello-nak n»'\eztek (deneverv ar), m el az érsekség eg\ nu'gs/öntetett milánói i’le- hámáiuik régi házát adta át a magyar kolónia elki gondozójának otthonul- \ *^r beune toronyszoba, keskeny e-iga'ejusö, s egy npró pálmákért. De a látszólagos szegénység molletl is gazdag lak volt a/, mert okán férfiak látogatták, mini \hhi- ni T ajos báró, akkori hr áuói fokoiizuh óvári Papp Gábor mostani kvirinah követség tanácsos stl». Az olaszok közül pedig a szine-java azoknak, kik a magyarok iránt érdeklődtek, mint Dino Alt ieri mostani berlini olasz nagykövet s G>no ( u- chetti, a magyarok legrégibb élő olasz barátja. aki pénteken Kolozsváron tart iroda mi előadást. A trianoni Magyarország nagy barátja Kolozsvárrá régeiden nem jöhetett. Ki ne tudna ennek okát? Mert még mielőtt a Duóé kiadta volna a bátor szélt; ,./ I R 1l TÁTI NON SONO ETERNI!' (a békeokmánvok nem örökérvényiiek), Cnebetti professzor már nemcsak barátunk volt, hanem roham vezére a magyarok hazaszeretetének s trianoni bánatának, a történelem egvik legnagyobb gaztettének \ ilággá kürtölés1 benNem ebet indiszkréció, hiszen annyian tudják, hogy hogyan lett az olasz tanár mindenkit mege'őzvc ilyen nagy magyarbarát. Fogságba ejtette őt egy magyar leány iránt érzett szerelme, fogságba a megismert magyar tudomány és lelkiisiur- ret. fogságba az önzetlen magyar felebaráti szeretet. ííogv hol i-imrkedett meg a megszállott területről va ó magyar f e- leségéve1. azt nem tudom már. De gondolni lehet, hisz annvi magyar csabid látogatta mmdig az adriai s Qtirnhem tenger fürdőit, a muze.u ni ország művészi kincseit. Rómát. Firenzét- \ elencét Î Fiát volt alkalmam a gondviselésszerü ta álkozásra. s ők ketten megkötötték a síron túl is tartó olasz-magyar barátságot. S a finom lelkű irodalomtanár asszonyán keresztül megszerette a magyar földet, a magyar történelmet. a magyar irodalmat, a magyar hagyományokat, mindazt, amiről mi régen úgy hittük szentül, hogy ,,exra Hungáriám non estÎ1" Hát van-e ebben valami különös? De gondoskodott Az. aki őrködött a Csonkaország gyermekeinek sorsa felet*t, még más alkalomról is, hogy foglyul ejtse az olasz professzor le'két; Budapesten jártak a sok idegen között, aki akkor fedezte fel, hogy Magyarország nem Ausztria, s a magyarok nem osztrákok, s a dunaparti főváros a világ legszebb városa- Egy szállóban élték a szabad s szerelmes emberek boldog világát, mikor hirtelen, mint a tolvaj, jött a gennyes U j kiadású nélkülözhetetlen rádió szakkönyvek Makkai István: Hibakeresés, javítás, behanrjolás. A szakember és amatőr régvárt, elmaradhatatlan segédkönyve (172 oldal, 70 ábra) 5.60 Dániel Mihály: Mi a rádió? Bevezetés a gyakorlati rádiótechnikába és a rádióméréstechnikába (230 oldal, 78 kapcsolási rajz) 7.50 Marjyari Endre: Amatőr-laboratórium. Rádiótechnikai mérések (290 oldal, 240 ábra, 20 táblázat és 60 példa) 7.— Makai István; Rádiótechnika a gyakorlatban. Alapfogalmaktól a szuperig 3.— Makai István: Korszerű rádiókészülékek rendszere és épitése. Gyakorlati útmutató építők és javitók számára 3.40 Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal megküldjük. v akbélgvullad;é. Nem a inagyai ételektől, mert azt in a r akkor megállapítottak az <U' vosok, li«'g\ irt ni tudjak, mi okozza e/.l a beteg éget. lény. hogy (»illő (melletti pro- fe-s/or a pesti klinikára kint elet \ eszel y- lien, s olt a magyar tudó* orvostanarok, ti magvar apaeaapolók versenyeztek 11ir- ve-társa s/crptetével s ve1»1 közösen le- g \ űzték a liakdl. Halaiéit szivvel hagyták el dió irányában a magvar búzát. Cuchct- tiek. - mikor a határra érlek, <gv ellenvo- IIat kivándorolt eg\>/rrii munkásukat hozott haza. Cuclrtti professzor fecsegő magyarázatai melleit nézte a vagon ablakából az ellenvOnat érkezéséi, s Gitta, mUit kiszállnak sorra a munkások, letérdelnek, sírnak s csókolgatják a magyar Földi*t a trianoni határon. Akkor, abban a pillanatban feltárult I függi*fiv az olasz latiár lelkében - mei£mutatta a nagv magyar szeretet titkát: P ITRIOTISMO UNC HE RÉSÉ! \ magvar hon.-z< n tét re m'gí az olaszokat is meg k< II I a ml a ni, gondolta ‘ 'KV óllal, hogy bakiját lerója élete inegmen tőinek s •viele fenn'ailó asszon vaunk, indult minden szabad id< jel>rn ‘ gV má- sik olasz varosban tartott i/ig vérig l'-lk's. i/z.itőt iga zságt a lanságokat «‘küzdeni Invó r I o a 11.1 S<> k t1 ha/.ánkrol, sorsunkról, jövőn krok Most búzája nagy kü'tőfiároT. Gabriele I)‘ A nun n/ioré)l fog ebiadni. Arról, aki nekünk ismételtéri a \ itIorialeban (a Garda tét partján fekvő kültói*hikában) t>z< miinK- r(. % etette, hogy miért 'rltlk aki a trianoni parancsolt békét s miért ucm téliünk úgy, mint a törökök, stl».. vtl>. Érdekes lesz, Jirai ász, sok történelmi vonatkozassál telítve les/, Gifio Cjticlietli tartja. Magvar tolmácsolásról is gondoskodnak, ha nincs is iü Várady professzor- De aki eljön pénteken de Után az. egye<«‘- nii könyvtár előadótermébe s mégha- Igalja uz érdekesen csengő olasz, nyelv muzsikáját, benne önmagának, sajátjának, földjének, bánatának s örömének visszhangját fogja meghallani! l)r. Re jód Tiborcz, volt milánói magyar misszionárius. öröklődik-e a rákbetegség? A nők hajlamosabbak a rákra, de a rajtuk végzett műtét aránylag többször sikerül A tüdövész után ina kétségkívül a rák és a lakszeiú daganatok szedik a legtöbb áldozatot Bar az orvosi tudomány mindent megtesz a rák e I i er j edé s é ne k m ega ka d á I y ozása ra, illetve visszaszoritására, ez eddig csak részben sikerült. Addig, inig a rák okát, illetve kórokozóját műn találjak meg, nem is leltet a rákbetegség lényeges hatálytalanítását remélni. Az orvosi tudomány kutatása elsősorban arra irányul, hogy a rák öröklődik-e. Bársony Janos orvosta- nát szerint a rákra „predisponál az öröklés; a régi statisztikák szerint is 14 százalékban“. Verebély szerint az öröklött 'terheltséga ráknál beigazoltál! csak hat százalékban fordul ein. Miaun inger is felveti a kérdést, hogy a rák „öröklékeny-e“. Példát hoz fel arra, hogy egércsaládokban 2 3 százalékig magát«)! jelentkező rák gyakoriságát a iákra hajlamos családok következetes keresztezésével 100 százalékra fokozták, egyben azonban megállapít ja, hogy az emberekre vonatkozóan olyan kevés a megbízható észlelés és a megkísérelt statisztika olyan megbízhatatlan, hogy oak sok nemzedéken át pontosan követett és igen nagyszámú családfa adhat majd felvilágosítást. Mii mond a magyar ráktelvűiei kCrdölve? A Magyar Statisztikai Szemle legújabb szama behatóan foglalkozik a magyar orvosoknak a rákbetegség ellen folytatott küzdelmével. Megtudjuk a tanulmányból, hogy a rák öröklődésének és elterjedésének kikutatására néhány évvel ezelőtt kérdőívet bocsátottak ki, amely külön felsorolja a daganatos betegek számát az apa s anya családjában egyformán. Például az apára vonatkozó kérdés igy szól: Daganatos betegek atyja családjában: a) Rokonsági foka? b) Életkora? c) Él vagy elhalt? d) Diagnózis. A kérdésre adott válaszból 1938- ban az derült ki, hogy az öröklődés a betegek 15 százalékára vonatkozik. Az 1939-es adatok 104 százalékról tudnak. Érdekes, hogy a felvétel adatai szerint az öröklés szerepe erősebben domborodik ki a nőknél, mint a férfiaknál. Éspedig: a férfiaknál a rokonság esetei 1938-ban 13-8 százalékot, a nőknél 15.9 százalékot, 1939- ben a férfiaknál 7.9, a nőknél pedig 11 9 százalékot tettek ki. Mi okczzj s ráifol ? Yirchov a rák okát „tartós izgalmakra“ vezeti vissza. Az uj magyar rákfelvétel is számos ilyen kérdést tett föl. így például érdeklődött a betegek italfogyasztása, dohányzása, a nőknél a terhesség, szülés és szoptatás után. Az ezekre a kérdésekre adott feleletekből azonban csak nagyon óvatosan lehet következtetni. Nem szerinti részletezésben a férfibetegek szeszfogyasztási aránya a daganatos esetek felére szökik* 1938- ban pontosan 55.5, 1939-ben pedig 49-9 százalékot tett ki, ellenben a nők, akik kevesebb szeszt fogyasztanak, kisebb arányokban szenvednek az emésztő traktus rákjaiban, mint a férfiak. A szájrákokban szenvedőknél 1938-ban 57.6 százalékkal mutatkozik a dohányos betegek aránya magasabbnak, mint bármely más szervbeli rosszindulatú daganatban szenvedőknél. 1939-ben a légzőszervbeli és a bárzsinegbeli rákokban szenvedőknél is feltűnően magas a dohányosok aránya (50-6, illetve 53.0 százalék.) Különösen áll ez a megállapítás a pipázó férfiakról, akiknek aránya a bárzsineg, a gyomor és egyéb emésztőszervek rákjainál 1938-ba.n 76.0 százalék volt. Nagy László erdömernuk halálára... A rákot es velőre műtéttel A ráknál a gyógykezelés a rák kór lényegére vonatkozó hiányos tudásunk miatt egyelőre a beteg góc kimetszéséből vagy szétron,csőlátóból áll. A daganat-eltávolítással radikálisan operáltak országos aránya 1938-ban a férfiaknál 79.7 százalék, a nőknél 83.5 százalék, 1939-ben pedig a férfiaknál 84.4 százalék, a nőknél 86 4 százalék volt. A rosszindulatú daganatokból még a jelentkezés évében műtét segélyével a betegek egy- tized-tizenhatod része gyógyul meg egészen. A betegek 2.4—3.8 százaléka valószínűleg gyógyul ki. Az utókezeléssel 11.2—13.8 százaléka gyógyul meg. A gyógyulás arányai a nőknél magasabbak, mint a férfiaknál. 1939- ben például rosszindulatú daganatban szenvedett nők 12.1 százalékát, a férfibetegeknek pedig csak 10.9%-át jelezték gyógyultnak. A sebészeti kezelést rendszerint röntgenkezelés követi. De röntgenkezelést alkalmaznak a betegség kezdeti stádiumában is. Az orvosok céltudatos tanulmánya és kutatása remélhetőleg rövidesen megtalilája a rák kórokozóját; ha azt megtalálja a rák kórokozóját; ha azt megtalálják, minden bizonnyal hamarosan megváltják az emberiséget ettől a fájdalmas és rettenetes betegségtől. _______, ___._________ úznmnru gyásrhtrt hozol' kolnz. ír* * * posta. A Jiélrcbcli, régi Kolnzmarnak knives, jellegzetes alakja, a hajdtni Köln/ ír tártad almának egyik rokonszenves tay.ui, Nagy László craoinérnök, rn. kir. főtanácsos H6 éves korában meghall és Nagymaroson helyezték áruk nyugalomra. Ma talán már 'kevesen ismerik oi '■ kincses caro- ban, de a régi világháború előtti Kolozsvár társadalmi Hetében nagy szerepei töltött be. llos,/u ideig erdömernók i oá l.rdéíy- ben, később a/ erdélyi róm. kát. tá'us uradalmának cidi.s7.eli tanácsosa ás jószág- felügyelője, majd a báró Jósika Sámueljeié hitbi/.ományi uradalmak nah a jószágigazgatója volt. rytS. után Lgcrtac költözött s az ottani érsekség erdészetének igazgatója volt. ilalaiái özvegyén, fiain, leányain és icjtn, dr. Székely István egyetemi tanáron kívül kiterjedt rokonság és számos jóbarát gyászolja. Az aggastyán Nagy László tavaly, éves korában, a nyári hónapokban inégcgyszer ellátogatott Kolozsvárra, az ö régi, kedves vámsába, gyermeki > körébe s c/alkalomma! felkereste régi barátait is, akik őt mindig nagyra- becsüllék és szerették. Knzt ik meglátogatta egyik legjobb barátját, az. ugyancsak éves, de mégis örökifjú Uirschfeld Sándort s a régi jóbarátok meghatottan emlékeztek vissza a hajdani gyönyörű békeidőre, amikor társaságukban, híres hajlovad aszalókon, a groj Andrássy-havasokbar. s kirándulásokon aranyoskedélyü. hangulatos napokat tö’tottek együtt. Nagy László erdő- mérnök halálával az. u\ Kolozsvárnak ismét elfakuli egy régi emléke . . . (--)• Csaláséi! etiléliék Kolozs- borsa volt körségi psnztárnokát KOLOZSVÁR, február 19. (Az Ellenzék munkatársától.) Varga Mihály, Noíozsborsa volt községi pénztárnoka csalás és közokirat- hamisítás miatt került a kolozsvári törvényszék hármas büntetőtanácsa elé. Az ügynek egészen különös természetű háttere van. 1942 őszén a szegény munkásrétegek olcsó ruhaneművel való ellátásának országos akciója során Kolozsborsa községnek is kiutaltak kisebb mennyiségű ruhaanyagot, a 100 pengőn aluli havi keresettel bíró családok részére. Az igényjogosultak közé tartozott Kallós István szegényebbrendü földműves is, akinek négy méter flanellre volt kiutalása. Kallósnak nem volt pénze a ruhanemű kiváltására, ezért Varga Mihály váltotta ki a négy méter flanelit és az átvételi elismervény- re Kallós nevét irta. Miután több hasonló eset is történt, hogy a pénztelen szegény emberek járandóságát a gazdagabbak váltották ki, az ügy hamarosan kitudódott és az illetők ellen megindult az eljárás. A törvényszéki tárgyaláson Varga Mihály azzal védekezett, hogy Kallósnak nem volt pénze a ruhanemű kiváltására és felhatalmazta őt, hogy saját részére kiváltsa. Hasonló értelemben vallott a vádlott felesége és anyósa is. Kallós István és felesége tagadták, hogy Vargát felhatalmazták a ruhaanyag kiváltására. Eskü alatt vallották, hogy Vargáéi; azt hitették el velük, hogy selvemanyagot osztanak ki, ami természetesen nem kellett nekik. Hasonlóan megesküdött vallomására Varga felesége és anyósa is. A törvényszék a vádbeszédek után salamoni ítélettel felmentette a vádlottat az ok- irathamisitás vádia alól. de csalásért ditilték 200 pengő pénzbüntetésre. Az Ítélet indokolásában kimondotta a bíróság, hogy Varga Mihály esetében meg kellett állapítani a csalást, mert az országos ruhaakció kizárólag az arra rászorult szegény embereken akart segíteni és nem abból a célból indították, hegy a tehetősebb polgárok összevásárolják a szegények által k? nem váltott anyagokat. Feltétlenül büntetendő cselekményt követ el tehát az az egyén, aki saját részére kiváltja mások bármilyen természetű járandóságát, illetve illetményét, vagy fejadagját. Ä cselwftorycs protektorátusban is korlátozzák a vendég- ipari üzemeket PRÁGA, február 19- (MTI.) A csütörtöki prágai lapok közeik azt a hivatalos rendeletet, amely a védnökség területén is elrendeli a kereskedelmi é§ iparágak, valamint a vcndégipíu-i üzemek korlátozását. A bezárt üzletek alkalmazottait a hadiipari termelés szolgálatába állítják és amennyiben uj keresetük kisebb lenne régi fizetésüknél, akkor úgynevezett kiegveu- 1 *tesi pótlékban részesitik őket. A munka- képtelen tulajdonosokat és alkalmazottakat segítségben részesítik. __ _ , —
