Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-30 / 24. szám

Ellenzék 19*3 jmaér 3t KITEKINTÉS A VILÁGBA Irta: H ESZ KE BÉLA COOLEN I a Mt'\ ■' Uliii m in sokul, \ag\ tahin somnii! som jelentett tii nui- ny.ir olvasónak Most, hogy Mmlolou Lulols voll budupe>Li hóiknál kövot fordításúban magyarul is mogjflont ,*A jo gyilkos“ oiimi regénye, bizo­ny ara sokan meg fogják jegyezni Ondón novót. Anton Coolen lioLlaml iro s most megjelent müve újabb éjiekkel gyarapította loniitás-i ro­da Imun kát, amelyben kevés művel szerepeltek az utóbbi másfél évig a holland irok. Kállay Miklós irt lelkasiiangu be­vezető tanulmányt a kutel elé. Elra­gadtatásában Giono-lioz es a. svájci Ramuz-höz liasonlitja Anton Coo- lont. Merész állítás talán, mert Coo­len legényében nem fedeztük fel som a Giono sí dúsára annyim jel­legzetes panteisztikus metaforagaz- dagságot, sem a Hamu/, müvét j»• Î- Iwnzö népi misztikát. Minek is kell mindenáron egy nagy írót valaki­hez hasonlítani? Coolen van annyi­ra eredeti és tehetséges, hogy min­den más nyugati „népiesé- Írótól függetlenül, a maga sajátom stilnsá- luni és világában mozgassa regényei­nek hőSbit s ezzel érdemelje ki az elismerést. Első magyarul megjeleni legényé­nek eime furcsának tűnik s a fur- c-aság érzete nem múlok ei akkor sem, amikor az olvasó leteszi a könyvet. A „jó gyilkos“ csak annyi­ban ..jó", hogy másodszor nem kövei e! gyilkosságot. Az ilyenfajta ..j 'Sa­get“ azonban egyik etika sem isme­ri. Pedig Coolen katolikus iró s Hofl land iának azon a vészén él, ahol éppen a legtöbb katolikus van. A katolikus Brabant szellem for­máló légkörében alkot Coolen s te­nni inak bizamsá.ga, a falusi népt mélységes tanulságokat rejtegető egyszerű életének rajzát őrző köny­veiből áz olvasó felé árad a trans- cendens világ meggyéiről közvetített hitvallás a felsőbb rendűről, a meg- toghatatlatiról. Ez sajátos és külön­leges értéket ad Amon Coolen regé­nyeinek, amelyek közül a most ■meg­jelent fordítás sajátságos értékeivel sok örömet fog- szerezni azoknak, akik már megunták a nagyon elsza­porodott „analitikus'- regények sab­lonos huzavonáit. GÁL ISTVÁN BABITS-KÖNYVE A mai európai politikai konstelláció acSafkodást, ziir-zavart és igen súlyos el­lentéteket példázó jellege még nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egymással had­ban adó nemzetek irodalmi kérdései ne ál.janak a tudományos vizsgálat vagy a szinházkultura ..békebeli’* viszonyokat példázó érdeklődési középpontjában. A háború harmadik évében a htídbatudló Kémclorszúy színpadairól $em száműzték ShakespCGrCt. A tárgyilagos tudományos­ság sem mond anatémát azokra a szelle­mi kincsekre, melyekkel a hadvage’ők az egyetemes emberi művelődést kölcsönösen gazdagító Iták. Hvén magasabb nézőpontból szem-élve' az európai irodalom problémáit, megért­jük azt az elmélyült figyelWnet, fanatikus érdeklődést és fáradtságot nem ismerő tu­dományos kutatómunkát, amellyel Gál István, az -Ungyrö“ fiatal tudós szerkosa- tője a magyar irodalom angol kapcsolatait vizsgája. Gál István többéves kutatómun­ka eredményét közölte mod egy gazda­gon adatozott, nagyobb!élpgzetü tanul­mányban, (tíobits és tíz angot iroda1 om•) A szerző megírja, bogy ez e köz emény csak „szervesen belei I les zked tk a /nagy (ír­országi angol műveltségről és A uzépeuró- pü an ftol huhurájúról szóló további nagy inunkájába“. A tudományos módszerrel és élvezetes st Búsban megírt tanulmánya eddig o' leg- szebb és a legkomolyabb emlék, amit Ba­bitsnak, ú nyugati kultúrát l'ÖZvctitö köb tőnek és eszténának adott a fierid irónetn- zedékf G;ó Islviui lauulmáuyáhan g«uoU»sai\ rémiszt viv.t‘11 formában pnutos adatokat kapunk Habits angol! irod dini isincreb'i I id fordításairól, müvein k angol hutásai­ról, augi'isztikui inimkassúgúról s a füg gr ékben közöli pontos tárgy lio/illő uly tokon kivid oa.^baljuk Habits i-mri ' lk n uugo fordításút is. .■ I magyai súg önismerete és jövője szempontjából figyelműn‘inéiló Him I, hogv az előttünk: járt húrom nemzedék legkiválóbb olvasói: Arany, Pétcrfy. Ba­bits az európai irodalomnak körülbelül ugyanazon a pont jani erezték magukat u legott/ionosabbnak. Európában ma há­rom nagy hagyományáram van, amely számunkra hozzáférhető: az e'ső a né­met, melyben tudományunk’ merült el; u másik a Julin-franci a, mely Ambrus és Kosztolányi nyomán prózánkat tani tolta világosságra, önfegyelemre s a hunnndik, a legtávolabbi: u görög—an­gol. amely felé Arany. Péttrfy, Babits mutatóit ködtől ronzu rnnt". irja Gál István tamómanja összegező reszvbeu. kőnek a görög angol vuu/.i- loimiak ezernyi szadit szőtte pa^uro/.of tan. okosain tiiduniánvos kutuoA súggal sziiie.s kelmévé G.l István s u-van 1 orrá* sokra mutat' il. amelyekből fölötte többet lap’.'á kozott régi <s uj irodalmunk, mint Miogs az| az elfogul! inai olsasó gondol­ná. Az ol >ati fen > ó-mutatók. mint (iái István, hasznosabb munkát végeznek, mini a mai irode mi éleinek M scniéiinyé“ kürtőit s közben csak kon\haforradami méreteket pé dazó .'^irodalmárok hetii- csetepaté EGY „IRODALMI KINCSESHÁZ“ Az utóbbi évok egyik nagyon szo- ícm-sés kiadói ötletének kell miuő- vitoimiik az Athenaeum „Európai irodalom k-incsesház^-soroza-tat. A kitűnő magyar fordítói garda leg­jobbja: íol.imtLsoiiák c - muzat köb­leiben az európai irodalom szine- javát. Annak is élvezet e könyvek olvasása, akik eredetiben is gyö­nyörködhetnek a lomucsolt részle­tek szépségében. A műfordítás csa­lóka lombikmunkájaként néha az is előfordul, hogy a kötetben közölt eredetinél jobban bal a fordítás, ami nyelvünk rsodúin.lo.- I;ií<*jezöképe­.'■uVgét. s nem kévé'-hé n. fordító mii vészi érzékéi, jeles képességeit ld/rr nyit Ja. Legutóbb e mii özatban a ,.l rain ia i io ilgi lom kiii<sesh:Í7.;i vai“ orvéi idéz­tette meg Illyés Gyula a magyai’ ol­vasókul. Az ö gondos .szerkeszté.sé- beii és avaton munkalát sainak koz- i-emiiköilésével ez a könyv vulóhan „kinese.sházba“ vezeti el az olvasót. Keltái ja előliünk a íraneia irodalom szebbjei-szebb ni kot u-.aU ma ve -zi loulilÚKbati e.s okosan megszerkesz­tett rövid jegyzetekkel a műről C*> íróról is tájékoztat. Minden antológia hiányos A hiá­nyosság azonban néha érték, asze­rint. hogy „mi“. \agy ,.ki“ hiányzik belőle. Illyés Gyula kitűnő szerkesz­tői érzékkel olyan francia antológiát készített, amelyben a hiányosságo­kat semmiesetre sem szabad a tájé­kozatlanság, vagy az elfogultság- alapi;!n magyaráznunk. Ila kima­radt egy pár iró o kinesesházból, an­nak az az egyszerű magyarázata, hogy azokat az írókat fölötte jól és széles körben ismeri már n magyar olvasó. Külön érléke a nagyszerű kötő­nek, hogy a . égi francia irodalom eddig le nem foiditott remekeiből i* kapunk ízelítői nagyon jól sikerűit lorditasokban. Örömmel láttuk, hogy a kötet értékes fordítói gárdájában több sikerült verssel szerepe! az er­délyi Jékelv Zoltán. TURGENYEV Turg> nyer haléilónak hulvanadik vvjov dubi jura u kis Révai-könyvek ízléses so­rozatéiban. Rémuv György fordítóséiban is­mét kiéitől; a klasszikus értékű nagy­orosz író legszebb önvallomáséit. az -EL- *>1) SZERELEM" című elbeszélést. Imikor Turgenyev könyveit leleszi u: olvasó, szellőtől csendesen bolygatott er­dők. szép és megható éledi nők. félénk, gyöngéd és szerető apók. nyugtalan és szenved' vés fiuk, a nyugati és világos gondolkodás hideg fényei között vergődő szláv lélek jut az eszébe. íurgenyev müve sajátos példái-'' a klasszikussá magasodott orosz regényírás­nak, me y nem mulatja sern Flaubert győ­zedelmes stiliislörekvéseit, sem Zola iro­dalmivá emelt komor naturalizmusát, sem a Goncourlck lázas hitelesség-keresését. Turgenyevbcn és korúnak nagy orosz re- gén\íróiban a Puskin miivén keresztül üI KPl.YfC ÜZLETI! Világvárosi választék. Szolid árak. Albumok, bélyegkclickck raktá­ron. pERCZEO I R- NÓNI . bé|vegkere*ke- dó.Dávid Perc ne-ti. 12. Vétel! Eladási Cserei Telefon 10—Ö9. Icönvetitrtl kktnszicitás olvad fel a m/j- dern I min r eiZ' k' ny-ége1 példázö luirn/j niztuusban. Sem misem hozhatta tolna közei bb n mai olvasóhoz innék a tipikusan szláv iró nul. a lelkületűt. mini éppen uz ,,ELSÖ szí;UFA.! íz- cirnii vallomás. Turgenyev < Idjen a novellában Pauline Viardot, a bi­ns spanyol származású francia érukesnlj iránt érzett ..halálos“ és végzetes szerel­mét meséli e'. Ez a duslelkületii orosz, a!ú előszűr ejtette ki fiatal ellenségeivel szem­ben a „nihi'iftta,m szót. az ofdomoi Izmus és a tetteket főleg t ágyaiban kiélő emljer gondedlf(jdúsát és a szláv .-spleen“ minden, érzelmi árny a1 at éti finoman közölte Írá­saiban. Az • ELSŐ SZERELEM1' ismételt kiadása a legszebb emlékezi.s Turvenyer ho1 áhtnnk hatvanadik év fordid útjára. A mii önmagáról vall és a halott írót emeli az ..élöJZ* közé. Sztrókay Kálmán: Az ember és a számok Sztrókay Kálmán merész célt tűzött ki ;t ri­ga- elé ebbtn a könyvében: mc£ akarja értet­ni a matematikát még azokkal is, akik bor­zadva gondolnak vissza iskolai emlékeikre. Az olvasótól nem kíván a könyv többet mint­hogy közönséges hétköznapi logikával tudjon gondolkodni és meglegyen az a tapasztalata, hogy ha például összeszámlálja a pénzét, mindegy, milyen sorrendben veszi a pénzda­rabokat. Az egész matematikát ebből az egyet­len tapasztalati tényből lehet levezetni s mi­vel logikusan-gondolkodni mindenki tud, el­képzelhetetlen, hogy ne tudja követni a mate­matika gondolatmenetét. Az ember és a számok végigvezeti az ol­vasót az algebra, geometria, felsőbb matema­tika gondolatmenetén s nem kivan tőle egve- bet, mint figyelmet. Az egyraegegytől egye­nes ut vezet az integrálig s ezen az utón ma­guk a számok viszik előre az embert, csak mennünk kell utánuk. Sztrókay Kálmán írás- mii vészete pedig biztosítja az olvasót,' hogy nem téved el s élvezettel győzi le a legfélel­metesebbnek látszó akadályokat is. A JÁSZOL Irta: LL IGl L-GO Lidii — Most eredj! — Gondolja meg... Sebastiano nyugodt volt. 1 küszöböm á h. Egykedvűen. Mintha tőle, a szolgálói függne minden, úgy nézett fölényesen a jelenlevőkre. De Luca, a gazdă, a kályhti elolt ülve. anélkül, hogy fejéi megmozdí­totta volna, folytatta: — fiát mii nkúrsz még... hogyan l.ép- zeled? Kotród] és ne. jártasd a szád any - nyit! Tahin tartozom még valami veti Kern fizettem ki a havi béredet? Ugyan nut akátná) még? — Tizenöt év litöm! — És ha húsz év is leime! Kern ve ily jó semmire... Kapok én más szolgát is... gazda is van elég.., Sebástivno szomorúan fölnevetcii. Ke scrii ség kinő A a. — Mosl, a sterenesetlenség után mond­ja nekem ezt? Most. hogy á kocsija I; - rcsstiiitnenl v. derekamon és nyomorékká tett. Most beszél igy! Eddig ió voltam... A gazda rá se nézett. A tűzbe bámult. — Erős emberekre vau szükségem. Klen szavakra... — Megyek- De el ne felejtse; ,,Eletet vedd el annak. Viki kenyeredéi elveszi —- Ez a fenyegetés? Csak közmondás. De nem k-cll elfe­lé jicni... A gyermekei, egyszerre ápoltak fel, amint a szolga kifelé ballagott. Hord megy Basti alto? Gőte!nIo utána is indult és csodálkozás ■ sA 'nézeti apjára, nagyapjára azzal <» ke- lesfj. kérdő gycrektekinielfel, melybe kv>* mely szigorúság is rrgyü!. — Senki sem felelt és ismét megkér­dezte: — Bastiano hova megy? — A vásárra... Csak ide ni, a rásárr T, CiUJicúrieobvi — mondta a szolga, s ezte! megfordult, kabát iát leakasztotta a szeg­ről. ez ajtó mögül. Elindult. 4 gyermek utána szufteh. — Akkor mos1 elhozod nekem a bics­kát, a szürethez, hogy legyen nekem is!-— Elhozom. — De nehogy csorba bicskát borzni... hanem igazi?, amilyen nagyapáinak vau, amelyik vág is... Efiemeilte batyuját. Nem voh nagyobb, nullt amivel tizenöt évvél ezelőtt. idzcr- kezdl. — Mi van benne? — kérdezte Giacinto. — \thémy ruhadarab. Arra várnak, hogy kimossam őket. .1 gyermek figyelmét semmi sem kerül­te eh — De ha â faluba mész, arra a késre miéri van szükséged? És ez n Tinio bácsi kése. A szolga ügyetlen képzel babrált u fé­nyes szerszámmal, meglepődve nézni a késve. mintha most látta volna először élét eben... Tonio bácsié volt... és nem az övé. Odaadta a gyermekűd;. — Nesze, vidd vissza!... Karács ally este, A család ünnep előtti dolgait intézi a faluban. Későn jönnek ha- '-u, őzkor lesz n - acsara: uléina az éjféli ■Klisére mennek. Bastiano a szélekérdésé mellől látta elmenni őket hazulról. Elő­ször a gazdát és a három gyermeket. i házvezetőnő _cz asszonyokkal jött. .1 ház ajtói, ab'akai zárva. A gazdă megetette az ökröket, az istáitokat is le­zárta. Ünnepi nyugalom és csönd uralko­dott mindenek felett, még a mozgás is megszűnt, ei madarai: éneke is elhallgatni*. Bastiano a venyigék sorai közül bújik ki, me yeken néhány száraz, sárga levél fürdeti az élet múlását. A fedu harangja’ méltóságteljesen szólnak. Holnap kará­csony van, mindenki számára és talán még a fogoly is Hídja ezt a mezőkön, csak rö­vid. éles hangját ehet hallani, mintha va­laki kulcsol forgatna a zárban... Bastiano hátulról kerül- a héiz felé: mér úti van űz ablakoknál. Sötétség. Az ökrük tompán sóhajtanak az istáVóban, a láncok is csörögnek még, de azután ismét előd a Zaj. A kapu oszlopaihoz érkezik Ba,;üano. valami megérinti lassan a nadrágját. Ah... Tombolo. a házőrző. A földre fekszik, úgy csóválja farkát é-s fölnéz uz emberre hű­séges. okos szemével. Bastiano megáll, de nyugodt, a kutya nem beszél, nem árul ü semmit. M egs i m ogat ja, a cián síelve elin­dul o szalmakazál felé. Kitép egy csomó szalmát, előkeres néhány hasáb száraz löd, száraz mohát. Könnyen és gyorsan fognak égnL Most még csak a kulcsot kell meg­keresni... ha elmennek, az istálló geren­dájává teszik... lagáhibbis ezelőtt ez toli a szokás.,. De olt van most is.'... Bastiano mozdulatai lassúak és biztosai. Tizenöt esztendeje ismeri ú helyet... A konyhában a tcá'yha hamujából p,t- rúzs világit ki szelíd fénnyel, gyönge, vé­kony füstöt fid csak a kéménynek. A konyha ■mellett van Domenig» szobája, 0~

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents