Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-30 / 24. szám
1143 jtttUKv dt. £ 1» L i". K % £, % irái zmm Tcic&abn&U . íz ember megy a sötét Kecskeméti-utcán és véletlenül benéz egy kivilágított ’helyiségbe, teher asztalok mellett emberek ülnek és -— nem, ez nem lehet valóság, biztosat: káprá- zik a szemem — kávéznak, vajaykenyeret esznek és ott, az a kis szürke, micisapkái kö- I vér no valami olyan fehéret eszik, igen, semmi kétség, az a fehér tej feles túró .. Mint a hipnotizált, már téved a. kilincsre a kezem s benyitok. Látni, nem: ^ szagolni akorom közelről ezt a csodát, a háborús Budapest kellős közepén, a Stádium könyvesbolttal szemben a tejnek ezt az egyedülálló birodalmat, ahol non kell betegnek cs gyereknek lenni ahhoz, hogy tejet igyék az ember, ahol nem kell tejjegy es engedély, semmi, csak le kell ülni, mint régen és azt kell mondani, az í lesiető pincérnőnek: — Kérek egy meleg kávét... Kávéház minden sarkon, nevében a kávé szó: anakronizmus. De itt igen, rövidlátó vagyok, sajnos, de mégis igaz, jói láttam, az öreg bácsi ott a sarokban tejet iszik és jó nagy adag vajat ken kenyerére. Nem ittam tejet hetek óta és most oda- lebben hozzám egy szomorú, öreg, gdrbehátu eine érnő, fején "fehér bóbitával s attól, amit kérdez, tündérnek látom, fiatalnak és gyönyörűnek. — Kávét tetszik, vajat, jaurtot, tejfelt, túróié És már hozza is a kávét, hazai ize van, még a szemem is becsukom, olyan jól csitt. Lám, ilyen örömüket is jelent a tejrendelet. C&'éttyxedfe Alinak az emberek a Körúton es nézik azt az óriás krátert, amit a híres cső re pedes okozott. A talajcsuszamlás törte cl a hatalmas földalatti csövet s most a lezárt ^ útvonalszakaszon hatalmas munkássereg dolgozik. A sietők csak megállnak, fejüket csóválták a közlekedésben beállott zavaron s dicsérik a villamosvezetőket, akiknek köszönhető, hogy nem történi baleset. A gyerekek nagyon élvezik a dolgot. Ott áll két kisfiú egymás melleit s nézi az érdekes látványt, —Csuda ez, barátom — szól az egyik —, ez igen, ez olyan gránáttölcsér féle lyuk. Ezt nevezem én lyuknak. 1 — Láttad, mikor a csövet kiszedtek? — kérdezi a barátja — két szivattyngép volt, öregem, állandóan szivattyúzták, te még olyat nem láttál. — Hegcdüórám volt, fene egye meg. Ma már nem szivattyúznak. — - Nem. — Biztosé — Biztos. A szivattyúzás be van fejezve. Nagyot sóhajt erre a kisfiú. — Istenem — mondja —, ha nálunk, odahaza cg\ ilyen gyönyörű csőrepedés Enne a fürdőszobában, bizonyisten, odaadnám, érte az atlaszomat Budapest, január. MARTON LILI. uj bútorokkal, felette a csűr a főlépcsőit" kel, mindez jó, száraz fából... ami eszi (i tüzet... De az ajíú hasadéiban fény szűrődik bábám paci ág. Az ajtó nyikorog, nyűik, —- Te’vagy, Tonio bácsi? A szolga a szál mac somóv ál kezében a küszöbön áll. Az olajlámpa fénye az arcába csap, s hosszú> kísérteties árnyat vet mögéje a falra. Bastiano! (Aac’Tito félelem és csodá1 hozás nélkül néz rá. Bastiano úgy érzi, tolón egy órája sincsen annak, hogy elment ebből ú házból. Lent volt csak áz udvaron, dolgozóit... Talán fát hasított, vagy a szénát hordta, egy órával ezelőtt hagyta itt « gyermeket titokzatos, békés, árt at tan fáié La mellett. — Hol voltál dyen sokáig, Bastiano? Ki engedett he? Apu, anya, nagyapa mind n faluba meri* eh... Én maradtam csak itthon, hogy elkészítsem a jászod., a karácsonyi jászolt. Nagyszerű! Ezt nekem hoztad? Bastiano némán és mozdulatlan áll a küszöbön a fával, szalmacsomóval, mohával kezében. A szoba olyan, mint amikor alig egy órával ezelőtt elhagyta. Ismét megcsapja a szobában érző kellemes, érett almaszag. ' — Ez nagyszerű, te éppen jókor jöttél, hahód. Ki mondta neked, hogy az idén és csinálom, a jászoH? Tavaly sem egyedid csináltam... ie is segítettél. Gondoltam is arra, Bastiano nem akár az idén segíteni... egyedül kell boldogulnom... De alaposan llki.sszu vásár volt ez, ahol te voltál. Még szép, hojiij legalább a szalmát magáddal hoztad, a jászol oldalát abbéd főniük, de a jászolf is, amelyben a kicsi Jézuská szü- höik. Még a rnuhat sem felejtetted el és a Szegényetnber malackája Irta: ZATHURECZKY Zs. LÁSZLÓ Ilyenkor téli időben, felködlerwrk az ember előtt a régi jó disznótorok emlékei. Szinte érzi a serpenyőben sisteregve sülő kolbász illatát, a mindenféle főtt-sült Inasok, a ropogósra pirult porc s a rezgő« kocsonya ízét. No és a zsír, felesleges is megemlíteni, milyen értékes és zükaéges táplálék •— különösen nost télen, , Ezzel kapcsolatban viszont, mind- árt az egyszerű, szegény munkásul bér felé terelődik a gondolat, akiiek mindig is a lm«, de főleg a szalonna volt. a legkedvesebb tápláléka. A kérdés tehát az, hogy mivel lehetne mind ezeket a fentebb említett jókat, pótolni? Egy igénytelen kinézésű, egyszerű kis növény adja meg erre a választ. Borsóhoz hasonló, kerek ded termésű, egy nyárig élő kóros növény, melyet tövétől a csúcsáig- merev, durva szőrök borítanak. Alig iombosödik, már is megjelennek rajta kékes színű vir ágacskám Beporzás után kifejlődnek hüvely termései, benne a sárgás vagy sötétebbszi- nü magokkal, melyek, mondhatni a legértékesebb növényi táplálékot adják. Ez az Ázsiából hozzánk is elkerült, ismert, de eléggé meg nem becsült növény: a szája, mely a legideálisabb húspótló tápláléknak tekinthető. Mig egy kilogram szójaliszthen bű gr. Y.z, 410 gr fehérje, 250 gr. szénhidrái és 200 gr. zsiradék van, addig ugyanannyi mennyiségű marhahúsban 740gr. vizet, 210 gr. fehérjét, 3—5 gé szánt id látót, 40 gr zsírt. — és kövérebb diszr.ohusban 490 gr. vizet, 150 gr. fehérjét és közel 300 gr. zsirt kaptak. Ezek szerint a szójaliszt zsírtartalma hasonló a sovány óbb húsokéhoz, fehérjetartalom meg egyenesen kétszer annyi van benne —, tehát magas tápértéke főleg 40 százalékos fehérje és 20 százalékos zsírtartalmában van. A csont képzéshez fontos fozsfor és mész is jelentős mennyiségben van benne — azonkívül bizonyos ’mennyiségű vitamint is tartalmaz. £ jókul ajdonságai miatt, nem is lehet csodakezűi rajta, hogy távoli hazájában, Kínában és Mandzsúriában már szinte ősidők óta igen kedvelt élelmiszer. Termését főzelékként is főzik. (Előtte való nap már be kell áztatni, különben igen nehezen puliul meg). Azonkívül igen értékes olajat ( préselnek bol;lc, melyet vagy úgy, vagy margarinná alakítva vesznek használatba. (A melléktermékként nyert olajpogácsa kiváló takarmány). Japánban, Kínában nagyjelentőségű táplálék még a szojatej is, mit úgy készítenek, hogy a szója- ! magot néhányórai áztató« után meg- ; őrlik, így a benne levő növényi ka- í zein feloldódik s tojszerü levet ad. i Az igy nyert szóját éjből vajat is le- ; bet köpüini, sőt a kínaiak ebből ké- I szitik a. tofuiiak nevezett tápláló J sajtot. i&. A szója tejet a kínai gyer- ; in ekék, akik már kiskoru któl meig- í szokták sajátos izét, igém kedvelik, j Igen, a sajátos, különös iz — ez ■ az egyedüli hátrány. Tudniillik a ; szója nekünk kellemetlen és szokat- i lan izü, illóolajokat is tartalmaz né- j mi kis száza iákban. És ezért a fentebb említett módokon, ahogy Távol keleten használják, az európai gyomornak nem felel meg. I 51 a. mar tudjuk azonban, hogy I egyszerű pörkölés, vagy kivonat olás utján ezektől az illóolajoktól meg lehet szabadítani a másképpen értékes termést. , Az igy megtisztított és megőrölt szójamag, haIványsárgás-fehér szinti s a dióbéihez hasonló kellemes izü lisztet ad, mely magasabb biológiai értékű, mint a búzaliszt. Dacára annak, hogy közel liuszszázalék zsirt tartalmaz, sokáig eltartható, mivel nem a-vasodik meg. Azonkívül eléggé nagy lecithin tartalma is van s igy, ha a búzalisztbe szójaüsztet keverünk, egyrészt a tésztához nem kell tojást adni, másrészt az igy elkészített tészta sokkal könnyebb és magasabb lesz, mint a tiszta búzalisztből készült. Egy kilogram szója- lisztnek közel négy ezernyolcszáz kalória értéke van. Fehérje tekintetében pedig ugyanolyan értékű, mint fát sem, amelyből majd a jászolt faragjuk... De most aztán gyere... gyorsan, mikorra apa és nagyapa hazajönnek, készen kell lennünk... Giacinto az ajtóhoz jön, kicsi keze Bastianut kabátjánál fogva húzzaÖreg, kopott kábát. Sokszínű foltokkal tele, olyanok, melyek ezelőtt nem voltaik rajta. Cipői szakadtak, nadrágja rongyos, lyukas. A gyermek látja ezt, de szorosan fo.gja Bastiano kezét és ő, mintha csak álmodna, engedi, hogy vezessék. — Ide... tedd Ide a szalmát... ide a mohát... és láss hozzá, faragd ki a jászolt, de nem. igy... lé kell térdelned, ide mellém.... hogyan akarsz dolgozni?.,, Most add ide a péisziorokat. ott vannak a dobozban..., de nem igy... hogy gondolod? Azok az ökrök, ez pedig a szamár... Ezek később jönnél: sorra... Először a pásztorok... messziről, a sivatagból... ennek bárány hu van a védőin... Az egyik kosár gyümölccsel, u másik galambokkal jön. De te nem is emlékszel már semmin! Ezek á tevék itten... a tevék u napkeleti királyokkal... Oda erősítsd föl az ezüst csillagot. A hosszú ezüst fonói vezeti a három királyt hosszú útiakon. Három király... két fehér, ggy feledé király... A feketét tesszük utoljára, Bastiano. Mit csinálsz. Bastiano? Mint az alvajáró, úgy mozog a szolga, á pásztorok, o bórán vkéik, a levők között, a karácsonyfa, a fehérssárnyu angyalkák mellett, Bastiano fáradt, olyan régóta van már itt... Napok óta, serényén dolgozik, a dereka fáj... Nem jó ő már semmire, amióta a szekér átment a derekán. Dolgozni se tud. Alig nyu! valamihez, máris fáradt, most is a legszívesebben aludna, nem látja, nem is Ilid ja: ángy ab, vagy pásztort tart-e a kezében... —— Gyorsan. Bastifino, még vacsora elölt készen kell lennünk. A gyertyákat!-., erősítsd á gyertyákat a fenyőfára, a zöld, fehér. piros gyertyákat... az angyalt is erősítsd arra a magas szegre, mintha az égből jönne. Egymás után gyulnak meg a gyertyák, hosszú, imbolygó árnyékokkal telik meg a szoba. Bastiano a földön térdel, az árnyékok a menyezetig érnek, a pásztorok óriásokká nőnek, a tevék a falon szörnyeteggé válnak. — Szent József... az Isten anyja.., Itt van a szamár is-., most még csak a kicsi Jézuska hiányzik, hozd ide, Bastiano, nem látod, hol vc-n... a dobozban, vattában göngyölítve... Bastiano! A szolga u fejét rázza, vállai is remeg- \ nek belé, hangja mintha megváltozott vöt- j na. idegen, félelmetes, ijesztő hörgé$ tör- I ki á torkán. — Nem, nem teszem... én nem! Tedd fe j oda... én nem tudom. Nem akarom! Giqcinto a kis alakot a magasba emeli. A térde ő emberről le nem veszi komoly j szemet. Ez BusUáno. ez a térdelő ember, az ö kabátja, csizmája... de a hangja megváltozott nagyon... szakálla hossza, fehér. Es sir, forró patakzássái potyognak a könnyei. Az udvar háncsáról, a küszöbről mozgás, lépesek zaja haUik. Hangos beszéd. .4 ház megtelik emberekkel... Világosság gyűl. Csomagokat dobnak áz asztalra. — Hol a gyermek? Csomagolózsinórt szakítanak, papír zizeg, Hanf*oso.n beszélnek-. Az ajándékokról. A virágos, ünnepi tányérokat veszik elő Az asszonyok a vacsora* tálalják. Giaeinto jelenik meg a küszöbön; Ángya],a. hazajött Bastiano... Tálaljatok neki is vacsorát! Ford.: MIHÁLY FI JENŐ. ötven tojás, vagy két és félkiló hús. A -szójalisztet, éppen magas .zsírtartalma miatt, tisztán nem lehet használni, hanem körülbelül 15—20 százalékot kevernek belőle a búzalisztbe. Kényé lisztbe keverve, sóimig frissenmaradó, n eh ezenszá rado, értékes, Ízletes kenyeret arí. Darált húsokba negyedrésznyi szója- lisztet adhatunk, miáltal magasabból'tékii táplálékot nyerünk, mintha az tiszta húsból készülne. Egyesek szerint mindern különösebb előkészítés nélkül, a beáztatott és puhára főzött szója mag ecettel, kevés borssal, cukorral és aurora vágott veresh egy mává Î igen jó-' izit salátát ad. Magas szirtartalma miatt azonban igy nem lehet túlsókat fogyasztani belőle. Mint említettük, pörkölés által szintén elveszti kellemetlen izü olajtartalmát és megégés nélkül, szépen, egyenletesen bániul meg. Az igy megpörköli szója, megőrülve és kifőzve, igen kellemesizü kávéi ad s ha hozzá igen kisszázaléknyi hab- kávét is keverünk, észre se fogjuk venni, hogy nem a régi, békebeli kávét isszuk. Ha megszokjuk fogyasztását, az eljövendő években is, a kávébehozatal nagyrésze fölöslegessé fog válni, ami nemzetgazdasági szempontokból sem lesz közömbös. A világosra pörkölt szója termés mogyoró- és malátaliszttel keverve kedvelt és cukorkagyárakban széliében használt kakaópótlékot ad. A kísérleti gazdálkodás többféle szója-hibridet tenyésztett ki. Magyarországon ezidőszerint közel harminc féle szója terem,, ezek közül említésre méltó, mint. koránérő, értékes fajta, a „keszthelyi sárga“, mely bő ven termő s a korai fagyoknak is ellenáll. Tó földben, minden trágyázás Heinéikül 60—70-szeres magot is adhat a szója. Katasztrális holdanként 40—50 litert vetnek és kétszer kapálják. Az is megállapított tény, hogy egv holdon termesztett szója, h at szór a n nyi zsiradék t obbl e emelésre nyújt módot, mint ugyanekkora. területen nyert bármely takarmánnyal felhizlalható állat. „Â felkelő nap országában“ cimü könyvében Moliseh a szójának még egy érdekes használatmódját. Írja le. Ez a szója-spárga, ami úgy készül, hogy a szóját érmést sötétben csíráztatják. Mikor a csirahajtások már körülbelül tizenöt centiméter ltosz- szuak, letördelik s csomóba kötve, mint a spárgát árusítják a piacon. Japánban igen kedvelt főzelék. összefoglalva tehát, az igénytelen kis növény termésében zsir, hússal egyenértékű fehérje van, olcsó is — igy teljes joggal nevezhető n szegénv ember malackájának. Magyarország éghaj tata, talaja, eRé«z Európában a lega lkaim sah szója termelésére, nem árt tehát, ha minél többen felfigyelnek a néptáp- lálkozas ezen igen fontos és értékes tényezőjére.
