Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-30 / 24. szám

ELLENZÉK 1943 Január 3 0. _ 2 'v^Kmr.T* 'iwtvnacg tatra az GDDe™piPAi>T Hicei Iff. Hbrtiiţ? líZíklósí kérték fel az uj ngyváraüi református templomépiíés védnökéül \ \(»\\ ARAD. január 30. A Nagyvá- r»il-rél* reTormátiis egyházközség híve* óta foglalkoztak a*/.ul a lirwrl, hogy imaházukat templommá épitsók ki. hogy a hon\t'tlst g bevonulási útvonalán l«d- rmeljék a ..hazatérés templomát". Az Er th*lyi l’árl Nagyvárnd-réti tagozata, élén Szabó I Aljas dr. ki késszel, széleskörű mozgalmat butított a terv megvalósitá iára. A felszabadulás után széleskörű gviijt«'NÍ mozgalom indult meg a templom felépíté­st' célján!. Tekintettel arra, hogy a Nagy- várad-réti városrészben főképpen vasút a sok laknak, annakidején az építési moz­galom fővédnökéül vitéz nagybányai Ifor- thx István', a M\A akkori elnökét kér­ték fel, aki a fő védnöki tisztséget elfogad­ta és komiáuvzóbelyettes korában is g\ ik- rau érdeklődött a templomépités ügye fe­\ koi'maiiv zólielyetles hősi halála u! in ilj. uug\hún>aj Horthy Miklós meghatal­mazott mini'/lrrt kért k lel a ti inplom- i'pdés tővedneiki tisztségén'. Ilj. Horthy Miklós a napokban válaszolt Szabó Lajos dr. lelkész január i I én kelt levelére es tudomására hozza a Nagy várad-rófi refor­mátus egyháznak, hogy a k* résnek öröm­mel tesz eleget és kif< jezte nz| n remé­nyét, hogv a templom a háború luieje/ése után rövidesen felépül. örök emlékéül a hívek áldozatot hűségének és kitartásának. Az egyházközség presbitériuma úgy ha­tározóit, hogv a templom mell* tervezett iskola p ül etet még ezt v ben fölépíti é- Le­fejezi. A templom felépítésére csak a há­ború után kerül sor. S:gáíft kér az Erdéígi Pari azoknaá a gazdáknak számára, akiknek gazdasági felszereléséi a románok e reSvirűíták \AGYArÁRAD, január 30. A román mrg.szá lás utolsó hónapjaiban, különösen a volt trianoni határvidéken a román ká­lónál hatóságok nagyszámban vitték el a gazdák legfontosabb gazdaság* Ielszerelé­seit és jószágait. Különösen Nagyszalonta környékén szenved * k sok kárt emiatt a magyar gazdák. Arvav Árpádot, az Erdő­éi Párt képviselőjét F00-náil több érde­kelt gazda kérte fel, hogy járjon közben a kormánynál, hogv bizonyos kártérítést kapianak adtbg is. amikor a két kormány közölt a végleges elszámolás megtörté­nik. Arvav képviselő megígér'*', hogv fl kérést e őterjeszti a párt vezetőségénél és kénviselőtársaiva'.’ együtt eljár a kormány­nál. .G Érd élv i Párt országos vezetősége legutóbbi értekezlet n tárgyalta is ezt a kérdést és ennek eredményeként a párt bili arme gyei elnöksége félkilós­sal fordult az egyes tagozatok vezető­ségéhez, írják össze a károsult gazdák­tól elvett értékeket. A tagozatoktól beérkező jelentések alap­ján összeállítják a kimutatási. melyet a kormány jl été kos szerveihez terjesztenek azzal a kéréssel hogv auiig a végleges kártalanítás megtörténik, utaljalak ki se­gélyt a gazdáknak. Mivel a kérés Piliar- nvegye területén löhbezer kisgazdát és sze­gény embert érint, az Erdélyi Párt lépése szét'es körükben kelteit nagy érdeklődést es örömet, mert a gazdák most már jog­gá: hi/nak abban, hogy kérésük a kor­mánynál megértésre talál* és rövidesen hozzájutnak a várt segélyhez. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET Satdwz<záml is- a kávéházi aszíainái p.cza Silóval és Viíhtáv^at, a Pzui&zi&tczütci fä&zeieft A Parasztbecsület csütörtök esti bemutatója titán, másnap délben, a Belvárosi-kávéház czmeszasztalánal ülünk. Künn, a „szibériai'1 hidegben most rohannak el a kávéház előtt az I llenzék rikkancsai Éppen Turján Vilma ér­kezik, akinek szép mezzoszopránja olyan nagv sikert aratott a bemutatón. Vitéz Tibor meg­kérdi a szőke művésznőt, olvasta-e a kritikát, I urjan Vilma, úgy látszik, érti a trérát. ját­szani kezd, izgatottan mondja: — Még nem olvastam. _ — Idát akkor hallgasson ide Idézem: „Tur­ján Vilmát kivételesen kevésre értékeljük. . Elkacagja magát. Olvasta, sőt kívülről tud­ja, hogy pontosan az ellenkezőjét irta rója a lap. Közben megérkezett Pócza Ella is, a Pa­rasztbecsület Santuzzája s mivel ő is az idei őszön szerződött a kolozsvári Nemzeti Szín­házhoz, a város még nem ismeri, íelieszünk neki pár kérdést: — Honnan szerződött Kolozsvárra? — Pesti származású vagyok —’ válaszolta —, de nagy* öröm számomra, hogy Kolozsvár­ra szerződhettem, mert azt tapasztalom, hogy ebben a városban van az ország legigényesebb közönségé, itt sokat kell tanulni, fejlődni, mert megkövetelik. Mesterei felől érdeklődünk. Kiderül, hogy Posty Annánál tanult Pesten, majd Becsben Wildbann kamaraénekesnőnél. — Legnagyobb sikere eddig? —- Pesten, a Városi Színházban énekeltem az Aida címszerepét. Helge Roswaenge volt a partnerem. Sok hangversenyen szerepeltem és a rádióban is többször. — Milyen szerepre vágyik? — kérdezzük tőle. — Szeretném Kolozsvárt is elénekelni az Aidát. ■ Utolsó kérdésünk: mi tenné boldoggá az életét? Válasza azt mutatja, hogy nem lenne jó kártyás belőle, mindent egy lapra tesz fel: — Boldoggá csak az tehetne, ha sikert arat­nék az énekesnői pályám Ezzel mar fordulunk is Turján VI mához. Nem várja meg, hogy feltegyük ugyanazokat a kérdéseket, hanem már mondja is: — Nagyváradon születtem, de korán elke­rültem onnan. Debrecenben végeztem a tani- ronÓKepzót, ott kezdtem énektanulmányaimat. Hoór- Tempis Erzsébetnél. Pesten foiy tartam a zeneakadémián, Maleczky Biancánáí. Elvé­geztem az operaranszakot s az ősszel ideszer zódtem Kolozsvárra. — Lola szerepe után mire készül? (.— Átveszem Hidy Franciskától a Djamileh főszerepet. Tulajdonképpen mezzoszoprán szerep. A Fából faragott királyfival egy mű­soron kerül sorra. Befejezésül feltettük a kérdést: mit tenne, ha ebben a pillanatban sürgönyt kapna, afinely- ben pesti szerződéssel kínálnák? Gondolkozás nélkül rávágja: — Nem mennék el. Nagyon szeretem Ko­lozsvárt. S azonkívül a pesti Operának annyi a mezzoszopránja: Németby Ella, Tut sík Pi­roska, Dósa Mária, Gere Lola, Kováts Jolán. Mikor jutna nekem is szerep? Mikor énekel­ném ott Lolát a parasztbecsületben? Maradjon is itt, mert a csütörtöki bemutató óta Kolozsvár a magáénak tartja. (kb.). Tatyana WltHbiti a ^ A milánói Scala koloratur-énekesnője a Traviata címszerepében lépett fel tegnap este a kolozsvári Nemzeti Színházban. Tatjana Menotti hangja nem az olvadékony koloratur- hangok közül való, mint pl. az Orosz Júliáé, Hanem fénye van, csillogó szép csengése. Tech­nikájára és Ízlésére jellemző, hogy épp leg­magasabb hangjai szólnak a legtermészetesebb könnyedséggel és sohasem csúszik át sikoltó élességbe. 1 atjana Menotti azonban, mint az olasz opera játszó stílus vérbeli képviselője, nemcsak elének]i szólamát, hanem mély átér­éssel meg is játssza a szerepet, játéka való­sággal élményt jelentett, A szőke olasz mű­vésznő szépséget ped-.g pompás mozgása is hangsúlyozza. I j, A Kolozsváron készült hatalmas magyar film­alkotás rendkívüli kolozsvári sikere Tizennyolcadik napja játssza a Mátyás Király Filmszínház Kolozsvár nyilván jól emlékszik még árra a film-expedicióra, amely az elmúl: nyáron látogatott el hozzánk Daróczy József, az is­mert és k it Linó magyar filmrendező cs produ­cer vezetésével. Ennek a kirándulásnak ered­ményeképpen készültek el a kolozsvári kül­ső felvételek és a budapesti belső felvételek alapján a Férfihüség cunü nagysikerű filmuj- donság, amely már budapesti premierjével is bebizonyította, hogy a közönség egészen rend­kívüli szeretettel fogadta, hiszen Budapesten október óta játsszák egyfolytában. A Férfihüség nagy sikeréről és különös köz­kedveltségének okairól nyilatkozik az aláb­biakban a film négy főszereplője* — A film sikerének első okát — • mondotta Tolniy Klári — ab­ban látom, hogy a té­ma elsősorban az. em­berek szivéhez szól, hiszen a végered­ményben mindennapi tragédiát tárgyal, amely bármelyikünk­kel megeshet. Ezért kedves nekem is ez a szerep, mert — habár rendkívüli külsőt és megjelenési formát kíván tőlem — be­lőlem faktd. Azonkí­vül a kitűnő szerplőgárda is alaposan ki­tett magáért; nem is tudón, kinek Ítéljem az első dijat, Bullának-e, Págcrnek-e, vagy Ajtaynak? hallottam már róla. Nyugodtan állíthatom: soküal többet kaptam, mint amennyit vár­tam. — Nagyon dolgom volt — kezd­te Páger Antal —, amikor a Férfihüség szerepének eljátszásá­ra felkértek, ug/ se­reg produkció fi:vott. mégis ezt a szerepet vállaltam. Nagyon szeretem ezt a filmet, nem azért, mert sike­rem volt veié, hanem mert olyan feladatot bizott rám, amellvel ritkán találkozik ma­napság a szn ész. Hogy aztán mikép­pen oldottam meg a feladatomat, azt nem tud .m eldönteni. Az Ítélet a közönség ke­zében van. CS&za — Az én szelepem — mondotta Bulla Elma —• az úgyneve­zett „hálátlan'1 szere­pe, a „passzív'1 sze­rep, mégis szívesen vállaltam, mert vall­juk be őszintén: kitű­nő szerep. Nagy gond dal készültem ra, sze- rencsére a kitűnő for­gatókönyv minden je- lenetemoen alapos se­gítségemre volt. Ki­mondhatatlan hálával gondolok különben a kolozsvári napokra.* csuk hírből ismertem a várost, de rengeteget — És a közönség Ítélt — mondja mo­solyogva Ajtay An­dor, a Férfihüség ügy­védje, az önzetlen jó­barát, aki híven a „jóbarát'' evezi edes irodalmi múltjához, ezúttal is nagylelkű gesztussal mondott le minden vágyától a ba rátságért —, mert a közönség valóban az­zal a meleg szeretet­tel fogadta filmünket, mint amilyen szere­tettel mi álltunk a felvevőgép elé, hogy jó n unkát prezentáljunk azoknak, akik b;zai- rnukkal méltatták a Férfihüság-et. I zek a nyilatkozatok csak alátámasztják és magyarázzák azt a rendkivüli sikert, ame­lyet a Férfihüség városunkban is aratott. Bi­zonyosra vesszük, hogy a film, amelyet Da- róezy József rendezésében és a Hajdú Film produkciójában a Mester Film nozoit váro­sunkban forgalomba, az elkövetkező napokban is olyan rendkivüli sikert fog aratni, rrunt idáig és hogy még jóidéig sikeres műsor dar ab- :a lesz a kolozsvári moziknak. A kolozsvári együttesből kiemelkedett Mélykúti Horváth József feltűnően jó Gef- monţja és igen szép fejlődésről tanúskodik dr. Sikolya István Alfrédje is. Endre Bélának ki­tűnő estéje volt, a partitura minden firomsá- gát és szépségét kiaknázva, egészen uj fényt adott a Traviata sokszor hallott előadásának. A közönség rendkívül meleg ünneplésben részesítette a szereplőket s közöttük légióként Tatjana Menottit, akit a közeljövőben, visz- szavárunk Kolozsvárra. Az első felvonás után pár percet a mű­vésznő öltözőjében töltve, megkérdezzük, hogy mikor járt Magyarországon legelőször. — Négy évvel ezelőtt énekeltem legelőször Budapesten a Városi Szinházban, majd több- izben az Operaházban. is. Pesten kívül Szege­den szerepeltem még s most eljutottam végre Kolozsvárra. ^ — További utiprogrammja? — Szegeden és Pozsonyban énekelek meg, azután hazatérek Olaszországba s onnan in­dulok Finnországba, ahol a háború sebesült­jei javára adok több hangversenyt. Végül a háborús Olaszország zenei élete fe­lől érdeklődtünk, mire elmondotta, hogy hat operaház közül négy most is zavartalanul, a régi magas színvonalon működik. LEVÉLPAPÍROK, egyszertitóT a Seg választékosabb kivitelig, legol« csébban az „ELLENZÉK“ könyvei* boltjában, Kolozsvár. Díjmentes filmszinházjegyek a Kolozsváron szabadságukat töltő honvédek részére A helybeli filmszínházak, az Árpád film-, színház kivételével, a Kolozsváron szabad­ságukat töltő honvedek részére naponta a íj órai előadásokra 4—4, azaz négy-négy darab, az Árpád filmszínház pedig minden kedden és pénteken a 1; órai előadásokra 14—14 darab dijmentes jegyet bocsát rendelkezésre. A dijmentes jegyekre az utalványt a m. kir. kolozsvári állomásparancsnokság (Árpád- utca 27., földszint 7. ajtó) adja ki. Az utalványt igényelni lehet naponta 9 órától 12 óráig. Az igénylésnél a szabadságo­lási igazolványt fel kell mutatni. Vasár- és ünnepnapokon utalvány kiadása nincs. Ezekre a napokra az utalványt szom­baton, vagy az ünnepet megelőző napon keli igényeim. Az állomásparancsnokság által kiállított utalványt a fimszinház pénztáránál az elő­adás megkezdése előtt negyedórával le kell adni, melynek ellenében az igénylő szabadje­gyet kap. 9 M m

Next

/
Thumbnails
Contents