Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-25 / 19. szám

r ELLENZÉK 18 13 J a a u fit 25. Hősi példamutatás Mátyás Károly tizedes, 1942 augusztus 7 én. mint kiküHjnitett géppuskán raj p-i- raiic$noka, uripkar álláspont jut uz ellenség tübbisbgti erősen támadta, rajul végső ki­tartásra buzdította s személyes bátorsága ral kitartásra is buta. Az ellenség hens füzében megsebesült, de sebesülten is ki­tartott s hatásosan továbbvezet te raja (ü zét. lyy nagyban hozzájárult a~ ellenség bekerítő szándékának meghiúsításához, ÁLLAMI KEZELÉSBE KERÜL TRANSZMSTR1A FILMIPARA. Buka­restből jelentik: Transxnisztria kormány­zója, AlexanUí tanár rendelet« alapján a kormányzóság kulturális ügyeinek igazga- tósaüa ax összes filmszínházakat, >ttudió- kat. laboratóriumokat és technikai beren­dezéseket keaelésébe srüe át. NÉPMŰVELÉSI ElÖADÁSSOROZAT A M. KIR. DOHÁNYGYÁRBAN1. A kolozsvári városi Népművelési Bizottság a háborúi élet i*'*o'ája jegyében korszerű ismere‘'*ert>''<s/tö előadás- sorozatot rendez a m. kir. dohánygyárban, a MANSz-al karö'tve pedig a m kir bőrgvai- ban. A dohánygyári előadássorozat óriási sike­rét azon prv?nde‘es jelenség iga/o’ia. ho»v a minden hétfői napon 12—13 óra között edd g megtartott 3 eléadéaon mintegy 400 tőnyi balinat ság vett -«stt. A leA izeVbbi előadást dr. vitéz /brudhánv-i J'nrs teológiai dékán tor’ja: A tenoetvhata'ma’. kormányzati rend­szere fs Megvarorsaég a!’o'mánva címmel. A GAZDASÁGI JOG most r’egje'e"» înnuân szám ban Kuncz Ödön egvetenr profe-'s^or ,A I o'oar—magvar sz veAezeti iog egvbehango- lécsá'.ak prob’émáia" rímen irt érdekes ér’eke zést. A lapot érdek0« szsrv.eanyag, joggva- knr'at és iroda'mi ’smerte’és eo^sziti ki Megr ndelhető a kiadónál: Szende T.bor dr., Budepwt, V., József-tér 2—3. KASSÁN MEGNYÍLT A FHÍ fT.inVE- I f.SOGYI MINISZTÉRIUM HARMADIK GAZDASÁGI TANÁRKÉPZŐ S^'KTAN- rOLYAMA. Bánffv Dániel báró Iöld műveli <- ügyi miniszter a kassai középfokú ga/Ha<á«i tanintézettel kapcsolatosan a mult évben gazdasági tanárképző szaktanból vám tartását rendelte el. Ez a tanfolyam bélév alatt ad a tanárt pályára készülő oM-veles gazdák és mezőgazdák számmá elméleti és ávakorlnti pedagógiai kiképzést. Az 1042. januárjában r.t-gindnlt rnnfohamot ugyanennek az évnek második felében újabb ranfolvam követre A mult év kedvező eredményei és az utánpótlás­ban- még mindig mutatkozó hiánv szükségessé tették, hogv a földművelésügyi miniszter a aazdasám Tanárképzésnek a jelen viszonvok között jól beválr kassai intézményét továbbra is fenntartotta. Ennek megfelelően az idén ja­nuár n*án m-nnvilt Kassán a harmadik gazdasági tanárképző szaktanfolvam is. A íöegnv’tason a földművelésügyi minisztert Súhavda Tibor gazdasági szakoktatási iő- igazeató képviselte, aki megnyitó beszédében a tanfolyam célját, a gazdasáei tanári pályát és a gazdasági tanárokra váró feladatok it vá­zolta. A kiképzésben részesülő uj gazdasági tanárok a juhosban megtartandó tanári vizs­gálatok után lennek majd a magyar mezőgaz­daság szolgálatába. Ml ,U,M W; mJUBVUM - CStMtf tS VXTÖMACnSZTITő GÉPKEZÉim TANFOLYAM- A kólój án r't»- és viu­lsiuosipari középiskola január hó 25-én Villa mos gépkezelői < >ti t*nfoJy«mot indít február ho eleji» ped'g slabi gor* gépkezelői, !»kouiobd cu csépKigépkéze­löi és nyolcnapos cséplő é# vetőmagti**- titó gépkea, ói tuniolyaiuot, uirlv utóbbi ft leggyorsabb ehetőséget adja a bércsóplési ipur’gazoA unv üicgs/< r/ésérc. Közelebb1 frlvilágoűlú'sok •/ intézet iga/gatósáSá' na' nyerhetők műnkatiapol-oú ti. u. 5 6 óm közöd (Mal«uvutca 28.) A NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁG a kolozsvári női tv urifodrlevok rfalére gyakoilatl éa el­méleti kotazeiü továbbképző tacfo’va*not ren­dez A/ e *5 tanfolyamja 3G urifodrâsz jelejd- ke’e't. A turfo'yamot a Népnntve ési Eizott- s4g minden sverdai napon 20—22 óra kö­zötti doVn a Petófi-utcai állami népiskolában tartja. A tan'olyam anyaga r modem fodiá- sr.at gyakorlati berau'a'őju, e!ók,és<.ü'é.s a rnr;p- tartandá városi és országosa versenyre, e'tn -- leti ismeretek a háború« é'et isko'ájé.bó1, eoóazségüoyi lamomtek A tanfolyatnot ünne­pélyes n mecmyitia Tó'h Gábor városi nép­művelési titkár íolyó évi január hó 27-én a jel vett ií-ko'ábaa. A tanfolyamon vaíó ré«z- vétel dijta'an. KIVÉTELES ÁLLAPOT A LEGTÖBB CHILEI TARTOMÁNYBAN. Buenos Ai­rt‘sböl jc entik: Santiago de Ch'le-i jeleu- té.s szerint Kios államtüuük a legtöbb chi­lei tar'c’ináiM len kivéttées állapotot hir­detett ki. Ezekben u tartoniányokban szá­mos kikötő továbbá réz. szén. vas és sa­létromban vG vannak. E/ Ií S// /’7 r> Mfítyás-mozpóhan, o szerdai ő órás r‘őcdáyon e*y jobbkezes tiszti bf'tv'es bőrkesztyű. Megtalálója 5 peri"*" hdalorn ellenében adja be a mozgó Irodájába. Fontos értekezleten tárgy diák meg Erdély tavaszi állattenyésztési és növénytermesztési terveit KOLOZSVÁR, január 25. (Az Ellenzék | iuunkutáraától.) A napúkban KoJozsvárou tíuloth Vilmos dr. miniszteri tauácaua. a földműveléüiigyi minisztérium erdélyi ki- rendeltgége vrzetőiéuek elnök’’évid nagy* fontosságú gazdasási ine^l>eszélés zajlóit !<•, arnellyel j kirendelfarg területén b'VÖ ui. kir. ye/elö gazdasági fe iigyei ők — és ezúttal először — u törvéuyhatósági ál­latorvosok vettek részt. Az értekezlet során részletesen megtár­gyalták a földművelésügyi kormány er­délyi vonutko/ÚBU tavaszi a^uttenvesztési és növénytermesztési terveit. Különös je­lentősége vau ennek keretében a tavaszt vetőmugellátás kérdésének, melynek érde­kében a földmüvelésüRy i kirendfltséS máris megtette a kívánt intézkedéseket. A beérkezett adatokból viszou* örömmel ál­lapítható meg. hogy az erdélyi vármegyék kukuric«-vetőrűflg hr yzata jobb fl tava­lyinál. A legtöbb erdályi m«gy« ugyani* sajáLcimésü kukorica vetőmaggá van G- látva t, iukább csak Szilágy c* Kolozs »ar- ujtgvrben tolt a termés olyan, hogy je­lentősebb kukorica vetíiuiajj pót*-ok r\ lesz szük.fg. A tavaszi vetőmagakciók ke­retében zab, árpa év kukorica vetőmaglmz juttatják a rászoruló térinídőket. Kisér-'e’i cé'okra viszont olyanfajta volŐmagokar ,* hoznak az idén Erdélybe, arni'yeneket ed­dig itt még *eiu termesztettek. A kísérle­tek eredményei fogják természetesen majd meßmutatni, hogy ezek mennyire felinek meg az erdélyi sajátos termelési viszn- nyokaak. Az értekezlet végén Baloőh Vilmos dr. miniszteri tanácsos ré-zlete-, utasiláíokat adott a követendő célok elérésére. MrGJEI ÉNT A PÁSZTORTÜZ hu«zonk;len- c dik évfolyam'nak januári SÄÜma. Erdá'y Ic-jrégi! b iroda’mi é* müv Vef fo'vóiratának uj száméban Váaárhe'yi Z Emil, Gál Istvén, Janovic« Jenő cikkeit, Tóth Endre, Puszta , Sándor, fd m Zsiginond verse t, Ange’ Ka a,;i- j cs-v bolgár iró novel'áiát o’vassuk. Parajdi ' Incze Lajos, Mofer Káro'y könyvkritikoVat Írtak, Maksiy Albert. Heszke Béla, Kéiki Bú \ O a os 1» v- n k.f pzőmüvéa/eti. zenei és szín- j házi szemlét --^nak. A gazdar> tarta'mu folyó­iratot Cy. Szabó Péa, Af’drássv Zo’tán <•* Sro'nuy Sándo- rajzai d'ír'itik. A Pásztortüí ek»í 2et si ára e^Y évre 18 péngó. Muta'vánv- ezámot kli'd a szerkesztőség (Kolozsvár, j Br?esai-utra 7.). A menyasszony visa'heti hősi háláit halt vőlegényének nevét A Budapesti Közlöny legutóbbi száma közli a minisztériumnak 430—1943. M. E. szánni rendeletét, atmdy a háborúban, va­lamint a háborúval vagy a háborús ve­széllyel kanrsolatos események következ­tében nKtliall személyek nevének jegye­sükre való ki\ételes átruházása tárgyá­ban rendelkezik- A rPndeJet szerint a menyasszony, akinek vőlegénye hősi lü­!á-1 balt, kérheti annak megengedését, hogv meghalt vőlrüénvének nevét akként viselje, mintha annak felesége lett volna. A kérelem tanyában a belügyminiszter aa igazságügyminiszterrel egyetértve határoz. A névviselés engedélyezését a nő kérei'mé- re születési a*yak.önyTcbeu is fel leket je­gyezni. A houvód minden maqvar családért harcol, honvédcsaládok javára! Gyűjtés: február 7-ig. Mindenki adakozzék a FÉRFISZÖVETSÉGI HÍR. A belvárosi ref. Férfiszövetség legközelebbi összejövetelét a Farkas-utca 21. szám alatti egyházi tanácste­remben tartja január hó 26-án, kedden este fél 7 órai kezdettel. A megbeszélést dr. Imre Lajos teológiai tanár vezeti ,,Az igehaTgatók igé* nye az ícehi'-detőve! szemben" címen. Min­den férfitestvérünket szeretettel várjuk é« kérjek, hogy lehetőleg szíveskedjenek maguk­kal Bibliát hozni, mert a megbeszélés biblia­óra keretében fog lefolyni. Ha!á!ra Héftfe a Csíkszeredái törvényszék a megrögzüli betörői CSÍKSZEREDA, 'január 25. {Az El­lenzék tudósítójától.) Beszámoltunk arról a bűnügyről, amely január 13- fról 14-re virradó éjszaka történt Csíkszeredán. Amint ismeretes, Ja­kab István 32 éves gyergvósz&ntmik* tusi munkás légoltalmi elsötétítés ide>je alatt be­hatolt a Struhl és Kahán társascég helyiségébe és onnan kétszáz pea- gönél nagyobb értékű ruhaneműt és élelmiszert lopott. 'A hatóság közegei másnap elfogták, majd a vizsgálat lefolytatása után igazságügy miniszteri utasításra az lágy rög-töriitélő bíróság elé került. A Csíkszeredái törvényszék rögtön­it élő bírósága szombaton tartotta meg a főtárgyalást. A vádindítvány Utón az elnök kérdésére Jakab Ist­ván elmondta, hogy a nyomorúság és â pálinka kergette ez alkalommal .is a bűnbe. Tettét, amint az be is igazolódott, részegen követte el. An­nakidején a román uralom alatt is hossza ideig tén-fergett munka nél- Küi és akkor is nyomorúságos hely­zete indította arra, hogy lopjon, öt ízben került régebben is a bíró­ságok elé. A felszabadulás után elhatározta, hogy becsületes útra tér és munká­val keresi meg a kenyerét. 1942 no­vemberéig jó helyen is dolgozott, de amikor megtudták, hogy büntetett előéletű, elbocsátották. Legutóbbi lo­pása előtt sok pálinkát ívott és ittas fejjel hatolt be az idegen helyiségbe. A tanuk sem tudtak többet mon­dani s a vád halálbüntetést kért. A védelem azt hangsúlyozta, hogy a társadalom a lehető legmostohábban bánt ezzel az emberrel s a nyomorú­ság s az ital kergette a bűnbe. A vádlott az utolsó szó jogán kéri, hogy küldjék ki a harctérre, de ha ez le­hetetlen, úgy halálbüntetést kér. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet: Jakab Istvánt elsötétítés ideje alatt elkövetett kétrendbeli lopás bün­tette miatt halálra ítéli. Az elnök kérdésére a vádlott kije­lenti, hogy megnyugszik az Ítéletben és nem kér kegyelmet. A védő kéré­sére a rögtönitélő bíróság kegyelmi tanáccsá alakult. A kegyelmi tanács döntését még nem ismerik. Rgolc hónapra ííéüék az árdrágító baromlf- kersskedőt KOLOZSVÁR, január 25. A kolozsvári törvénvszék uzsorabirósáea legutóbbi ülé­séit tárgyalta Vincze József Feüegvári- ulj haromfikereskedő bűnügyét, aki ellen a királyi ügyészség kétrendbeli folytatóla­gosan elkövetett árdrágítás büntette miatt indított eljárást. A vádirat szériát Vincze József muh év tavaszán, közvetlenül a húsvéti ünnepeket megelőző napokon Székely Györgyné és Szekrényes Ferencné kolozsvári lakosoknak eţiy-tgy tyúkot tia pengős áron és néhány tojást szintén ma­gas uzsoraáiron adott e3. Rendőrségi ki­hallgatásuk alkalmával úgy a vádlott, mint â tanuk beismerték az esetet. A tör­vényszéki tárgyaláson Vineze Józsnf az­zal védekezett, hogy a két asszony csu­pán előlegként adta a tíz—tíz pengőt is később elszámoltak voílna. Ugyanezt val­lotta eskü alatt a két tanú is. Albrecht Zoltán dr. kir. ügyész a bizo­nyítási eljárás befejezése után a vádlott és a tanuk megelőző beismerő vallomása «'apján súlyos büntetést kért a vádlottra. FogaráSsy József dr. védőügyvéd az eny­hítő körülmények figyelembevételét kérte. Vitás Pál dr. törvényszéki tanácselnök, egyes uzsorabiró Vincze Józsefet »yolchó- napi börtönre és négyévi jogvesztésre ítél­te. Köteles ezenkívül a vádlott az Ítéletet S'^ját községén a kolozsvári lapokban közzététetni. Az ítélet jogerőre emelkedé­se után az iratokat az ügyészségre teszik át, hogy Székely Györgyné és Szekrényes Ferencné ellen fennforogni látszó hamis taouzás büntette miatt az ügyészség meg. indítsa az eljárást. írók és könrvek D^eaes Gyula: HÁBORÚBAN JÁRTAM (Novellák. A Centrum kiadása.) Csak nemrégiben je Tut meg Diene* Gyula tiirérszázados könyve az oroszor­szági hadjáratról, máris uj írása hagyta cl a sajtót. A nagyszerű katonairó e/udd rövid lélegzetű novellákban gyűjtötte o-z- sze háborús emlékeit. Érzik az íráson, hogy azt nem kávéháíak mélyén, híradó- tapasztalatok alapján írták, hanem való­ban oft, aho! olcsó az ernb^réi-t és olcsó a halál: kunt a donmenü harcok közepet* te. Egyik nagv írónk mondotta ieguíóbb, hogy sajaos, igen kevés olyan könyvünk van, amé'y a szépirodalom mezején fog­lalkozik a ma háborújával. Ennek oháí abba» jelölte meg. hogy irómk és köl­tőink messze a frontmögötti országokban é’nek és igv nem káplárnak termékeny Ijenvomást arról a másik világról, mely­nek feladata a mi békés itthoni világunk megvédése. De minden háború nemcsak uj fegyvereket és uj harci eszközöket, hanem uj Írókat is kitermel magából, akik nem idehaza, hanem ott künn szerezték meg mondaniva’ójukat. Emlékezzünk az első világháború Gyóai Gézájára, hogy csak a legnagyobba! említsük, akit a galíciai pokol tüze avatott igazi íróvá és mő'y ma­gyar költővé. Dienes Gyula „Háborúban jár*amv‘ G- mii novellas kötetének minden egves soJ rán érezzük a harcteretjárt magyar katona kezevonását és a könyvet elolvasva, hü ké­pet a’kofunk magunknak a magyar kato- a.s útjáról, harcairól, szenvedéséről és di­csőséges küzdelmeiről. Dienes Gyula legújabb könyve nagy é$ gazdag nyeresége a mai magyar háborús irodalomnak. (Ára 4 pengő.) Harassy Erzsébet: A HÁROM MORVÁT Uj. bátorbangu írónő jelentkezik ezzel ä könyvvel, amely az őszi könyvpiac nagy meglepetése. A merésztoilu írónő első re­gényében az apák és fiuk. az öregebb és ifjabb generáció örökös, állandóan ismét­lődő harcával foglalkozik. Harc az ősi jus* sért annak okta an, könnyelmű elkótyave­tyélése ellen. A három Morvay nemzedék­regény. A gentry ős fiatal hajtása, a föld­dé'! birkózó unoka, aki a kis tanyai cse­lédlányt választja gyermekei anyjának, hogy felülemelkedve a tegnapon, az egy­szerű falusi leánnyal érkezzen a diadal­mas holnapba. Havassv Erzsébet izig- vérig magyar iró, a magyar é’et. a masvar fÖ'd, magyar paraszt ismerője, családjá­nak törzse a magvar földből, a marvar faluból nőtt ki, közöttük élt hosszú ideig ő is s talán éppen ez a magyarázata an­nak. hogy regénye minden során oly élő erővel hat az olvasóra. A Stádium ismét bebizonyította, hogv a magyar tehetségek fe karolását s az igényes olvasóközönsé­get egyaránt szolgşlta, amikor az ilyen va­lóban irodalmi értékű könyvet megjelen­teti. Stádium kiadás. ' MANDZSÚRIA ERŐSEN FOKOZZA BÁNYA- TERMELÉSÉT. Hsinkingből jelentik: 1942-ben Mandzsúria bár.vaterme’ése erősen feilendtt t. össze-sen 113 uj kiaknázá&i engedélyt adtak amivel ezek szisu îi83-re emeakeáett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents