Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-19 / 14. szám

ELLENZÉK 1943 Január 1 B a líicfneUtedá ludíu^álís ntw# uoit Hoawácadi icók Uot&zwiti KOLOZSVÁR, január 19. (Az Ellenzék munkatársától.) Hatalma* érdeklődés mellett, zsúfolt ház e ölt rendezte meg negyedik előadóestjét héttőn este a vár­ni sgyeháza dísztermében a Magyar Újság­írók Egyesületének Erdélyrésai 'tagoza­ta. Az előadásnak külön érdekességet Vdott a nagyváradi Írok és újságírók vendégszereplése, továbbá IDatlcy Emire dr.-nak. Nagyvárad város főispánjának, valamint Gáspár Jenő dr.-nak, a Sajtó- ikamPra igazgató-főtitkárának. Dániel Áron dr.-nak. a Sajtókamara főügyészé­nek, Árvay Árpád dr. országgvii é«i kép­viselő, lapszerkesztőnek az előadása s vé­gül a maximumra fokozta az érdeklődést az a körülmény is. hogy a nivós fajsúlyú irodalmi előadóest keretéhen a legszivé’ye- sehh készséggé' vá laU szerepet Kiss Pe~ ren-c, az országosbirii kitűnő művész is, akinek szereplése magábanvéve is élményt jelentett. Ilyen körülmények között érlhe- tő tehát, ha az erdélyi újságírók negyedik előadóestje a legteljesebb siker jegyében zajlóit le és valóban megmozgatta Ko ozs- vár egész társadalmát, hogy Erdély fővá­rosa ezzel a nagyfokú érdeklődésevei is bebizonyítsa azt. hogy Nagyvárad és Bi­har vármegye íróit és a többi vendégelő­adót a legnagyobb rokonszenvvel, érdek­lődéssel és szeretettel fogadja. Már jóval az előödás megkezdése előtt hosszú kocsi és taxisorok ontották a kö­zönséget a Vármegyeháza l< amelynek gsönyörii díszterme és előcsarnoka i ak­tiamul' megtelt a legvádogutottubb elit kö­zönséggel, amc mii k soraiban az e»1 öailúd előtti villauunşpekciouk során ott láttuk Kolozsvár katonai es polgári társudalmá“ mik, valamint hatósági képviselőinek színe javát. Megjelent dăinuia \ tress l.ajos altábornagy, hadtestparancsnok, is, Fónafly ]úno$ vezérkari ezredes, az erdé­lyi hadtest vezérkari főnökének s a hadtest- parancsnokság több magasrangu katona­tisztjének társaságában, eljött Inczedy­Joksman Ödön dr. főispán. Keledy I ibor dr. polgármester, ßogo Alajos dr. kano­nok, pápai prelátus, l\‘ss Elek dr. unitá­rius pi’^pökhelyettes, továbbá ott láttuk az ErdeVi Párt képviselőit. Kolozsvár nőegvesiileteinek o nöknőit s á tálában kolozsvári társadalmunknak csaknem va- Eamennvi reprezentánsát. I gyáriakkor örömmel jegyeztük fel, hogy megjelentek az előadáson néhányórai tiszta, finom szó­rakozásra az orosz harctérről hazakerült sebesült honvédeink is °s a legtei'jesebb összhangban vegyültek el a \ ármegyehá­za dísztermének elegáns nézőtérén u log- különbözőbb társadalmi rétegbeli csalá­dok. Es ez adta meg a negvedik újságírói előadóestnek is azt a valóban közvetlen, kedves. meVg, családias hangulatát, ameU' végig uralkodni! az egész Uiúsoros- est folyamán a nézőtéren. UtatUy, £hdie cU. fcituán é& a nagyvácadi iiólc et'óadá&a A nívós műsort Finta Zoltán iró és lap- szerkesztő megnyitó beszéde vezette be. i Meleg szavakkal üdvözölte Nagyvárad és Bihar vármegye Íróit és szellemi életének vezetőit akik szeretettel jöttek Kolozs­várra. hogy az előadóest keretében bemu­tatkozzanak a kolozsvári közönségnek. — Két királyváros adott találkozót ezen az estén — mondotta bevezetőjében Finta Zó'tán — Szent László k’rálv Nagyvárad­jának irói jöttek el Mátyás kirá’y városá­ba és mi kolozsváriak az igazságos Mátyás király szellemében magyar szívvel, ma­gyar lélekkel fogadjuk és köszöntjük őket. A rövid megnyitóbeszéd után Hlalky Endre dr. Nagyvárad város főispánja lé­pett a pódiumra és gyönyörűen felépített tartalmas, tömör előadásában bemutatta „Nagyvárad három bukását“. ■— Erdély nagy szentjének, Szent Lász­lónak városából jöttünk — mondotta. —* Köszönjük, hogy meghívtak minket ide. Én külön is meghatva léptem át e megye­háza kapuját, mert 1940 szeptemberének dicsőséges napján ez volt az első kolozs­vári ház. ahová betértem. Városomról fo­gok szólam. Ezúttal! Nagyvárad három nagy bukásáról. — Ezután LLatkv Endre dr. főispán városa iránti igaz szeretettel és a niagy történelmi távlat pontos áttekin­tésével vázolta Biharmegye fővárosának, Nagyváradnak a hosszú évszázadokon ke­resztül vívott gigászi harcát a tatárok­kal, a délről reátörő törökökkel! és leg­utóbb pedig a régi világháború végezté­vel, a délkelet felől beözönM románokkal szemben. Erről a három gyászos bukásról emlékezett meg és ugyanakkor kiemelte a bárom tragikus bukásnak a tanulságait is, bogv azt örökre megőrizzük magunkban. Örökre emlékezzünk arra — mondotta Nagyválrad főispánja —, hogy az a kö­zűiét követi el á legnagyobb ostobaságot, amelyben mindenki okosabb akar lenni a másiknál ami áltB? fejetlenség, kapkodás és szófersérlés keletkezik, de cselekedet csak elkésve. Hogy pedig jövő nemzedé­keink elkeríthessék azt a kort, ami ilyen szomorú tanulságokat adott, oktassuk őket Írással, szóval és tettel'. Nyitott szív­vel, állig fegyverben, de szeretettel és ífisnál lrH% dz. eladása a „foii/teíen iii&igibá"-cát számottevőbb korszakairól, a magyar uj ságira* fénykoráról és különböző fejlő­dési fokozatairól!. Mindezt olyan felké­szültséggel s annyira könnyed, színes elő­adásban tárta fel, hogy minden mondatá­val, minden gondolataval fokozni 'udla ; / olőuWuva iránt-* »/dák 4dást. Stólát az fr d"lyi mag-far ujraiprók gyönyörű munka járói, akik a kisebbségi «orsbnn ember- felettit végeztek s egy pillanatig *•< m fe­ledkeztek meg arról, hog^ magyarok H hogy mi a kötél* légiik. Efőu<láhának vezérszólam áll k<>erii f s&ignációval kisérlr végig minden vo t er­délyi kisebbségi ujuágiró. de nemesük a szakmabelieket érintette szivén, hanem hallgató közönségének is a le-'kében ma­radt. Előadásának végén melegen ünne­pelte a zsufolá-ig mego-lt di-.zlerem kö­zönsége Gáspár Jenő dx.-t. ICizs Tehene u pódiumon atyai intéssel. Az Úristen a bajból való kiemelkedést nem adja ingyen. Meg kell azért küzdeni, meg is kell hálálni. Sem a küzdelemben, sem a hálában elkinyhului nem szobád. A lelkes melegséggel, megértéssel es hosszantartó tapssal fogadott tartalmas, szép e'őaolás után Béheky László nagy­váradi költő és hírlapíró szuvah el néhány finom költeményt legutóbb megjelent nagysikerű verses köteté bőt. A tehetséges, fiatal nagyváradi költő, aki annak idején a kolozsvári Ellenzék szerkesztőségében kezdte meg pályafutását, őszinte megle­petést keltett és megérdemelt sikert ara­tott ,-Jóság“, „Mindörökre“ és Paraszt" című igazán finom hangulatú, gondolat- dus, szép költeményeivel. A tehetséges fiatal* költőt melegen ünnepelte a zsúfolt nézőtér közönsége. Ezután Tabérv Géza, a kiváló nagyvá>- radi iró és kitűnő újságíró előadása követ­kezett. A vérbeli, rutinos szerkesztő és új­ságíró meglátásával és a jó iró szerviro- zásában olyan témát ragadott ki az elmúlt idegen uralom két évtizedéből, amely minden erdélyi magyar szivét és agyát megmozgatta. Kesernyés liumoru. szatiri­kus írásából és előadásából egyszerre pre- mier-planban varázsoJódott elő az elmúlt évtizedek kisebbségi magyar újságírásá­nak egész keresztmetszete. Ott láttuk ma­gunkat a régi redakoiókban, araikon egy- re-másra keleti értesülnünk a szomorubb- nál-szomorubb eseményekről, a szivet-lel- ket őrlő idegen uralom tobzódásáról és keserű szájízzel ferdíteni kellett a ténye­ken, hogy egy-egy szivbemarkoló ese­mény, az erdélyi magyarságot fájón seb­ző esemény mégiscsak eljusson az olvasó­hoz. Ferdítve. úgyszólván virágnyelven kellett értekeznie sajtónak, és közönség­nek és mégis-mégis elkövetkeztek a lap- betiltások és a többi szomorú esemény, amelyeknek mind tanúi voltunk. Megragadóan markáns szatírával vará­zsolta elő előadásában Tabérv Géza ezt a letűnt korszakot s érthető, ha nagysikerű előadásával mindnyájunk szivéhez szólt. A közönség őszintén és melegen ünnepel­te a kiváló nagyváradi irót. Az Országos Sajtókamara igazgató-fő­titkára, Gáspár Jenő dr. lépett ezután ál­talános ünnepi'és közepette a pódiumra. Miről is tarthatott volna jellegzetesebb, n arkáusabb előadást sajtókamariook ro­konszenves főtitkára, mint — a sajtóról és annak munkásáról. <a.z újságíróról!. Megkapó színekkel, lélekbő'fakadó meleg­séggel vázolta a magyar sajtó történetét., áttekintést adott az elmúlt évszázad leg­Kiemelkedő eseménye volt ezután az előadóestnek Kiss Ferencnek, az. ors/ágos- huü művésznek, a Nemzeti Színház ürö- kös tagjának szereplése, akit már a pó­diumra-epésekor viharos lelkesedéssel ün­nepelte a közönség. Dsida Jenő „Psalmus llungaricus** cimü hervadltatatlanul szép, örökéleUi költeményét adta elő Késs Fe­renc olyan művészi tökéllyel, annyira mélységes, férfias erővel és lendülettel, olyan igaz és legbensőbb, szívből, lélekbö1 fakadó átéléssel, hogy a korán elhunyt faltai kő tőnek lélekbemarkolóan hata1- mas magyar hitvallása, magyar zsoltára még az előadás után is ott élt, ott zokogott a szivekben. A hatalmas költemény él-' hangzása után kirobbanó, forró lelkese­déssel percekig zúgott a tops a nézőtéren s a közönség a legmelegebb szeretettel ün­nepelte ezt az istenáldotta nagy művé­szünket. Kiss Ferencet. Szünet után, a műsor további részében Daróczv Kiss Lajos, a jónevü iró, a ,,Nagy várad“ szerkesztője olvasta fel „El­ső éjszaka“ cumi megrázóan drámai han­gulatit elbeszélését. A jó niságiró és szer­kesztő éles szemével e a közvetlen, kere­setlen şti usu iró tollával irta m g első nagyváradi tragikus éjszakájának élmé­nyeit, annak az éjszakának, amelyet az idegen uralom alatt a nagyváradi börtön­ben töltött s melynek sötét emléke min­dig szomorú élményként marad meg a -'el- kében. A szerkezetileg is jól felépített el­beszélés komor tónusával s mégis közvet­len hangjával megtalálta az utat a közön­ség szivéhez. Sikerét a közönség hálás és forró tapsai igazol!ták. Dániel Áron dr., a sajtókamara főügyé­sze, a ..Magyar nemzeti öncéluság“ címen tartott magvas, tarta’mas. értékes elő­adást, amelynek keretében társadalomtu­dományi felkészültségével’ boncolta a leg­égetőbb magyar kérdést és annak elrna­radhatat'anul fontos tanulságait- Értékes tanú mányát megértő szeretettel fogadta a közönség. Ezután Páka Jolán, a kolozsvári Nem­zeti Színház tehetséges, kedves és rendkí­vül rokonszenves művésznője énekelt két áriát a „Lakmé“ és a „Hunyadi László1 cimü operából. Színesen, csillogóan zengő meleg hangja igazi élmény vedt. Lgy a Lakmé cseugetyüáriájávab mint a Hunya­di László gyönyörű áriájával igaz zenei élvezetet szerzett a zsúfolt ház közönsé­gének. amely forrón és melegen ünnepel­te 2ongorakisérőjével, a tehetséges, ifj. Jodál Gábor dr.-Tal együtt. A nivós műsor utolsó számaként Árvay Árpád országgyűlési képviselő és lapszer­kesztő tartott rövid. tömör, rendkívül frappáns és tanulságos előadást Biharme­gye és Nagyvárad szellemiségéről. Bihar és Nagvvárad — mondotta Árvay Árpád — bid Erdély és az anyaország között s ennek a hídnak minő1 erősebbnek, minél időtállóbbnak kell lennie, hogy ezen át fogjon kezet az egyetemes magyarság és ennek a hídnak a pillérein épüljön fel az eljövendő egységes boldog Magyarország. Előadását zugó tapsvihar juto'muzta. ss­Befejezés iil sem mondhatunk mást, mint amit beszámolónk elején tárgyila­gosan megállapítottunk. A nagyváradi irók és a többi vendégek kolozsvári ven­dégszereplése nemcsak nívóban és irodal­mi értékben nyújtott szépet, értékeset és maradandót Kolozsvár közönsége számá­ra. de ez az előadóest közvetlen, kedves, meleg és családias hangulatával talán egy kicsit bent is maradt a zsúfolt nézőtér közönségének szivében. S annak emlékét és hangulatát bizonyára mindenki meg is őrzi. (S• á.) Rsndss bíróság elé utalták Miron Pentiumon romániai szokott (egyenc-betörö bűnügyét KOLOZSVÁR, január 19. Az Ellenzék munkatársától.) Részletesen beszámoltunk tegnap arról a rögtönitélő bírósági tár­gyalásról, amelynek vádlottja Miron Pan- tilimon 43 éves romániai szökött fegyenc vo t. Kihallgatása alkalmával elmondotta a vádlott, hogy a nagyszebeni fegyházból 1942 karácsony szombatján szökött meg. December 27-én Kolozsvárra érkezett, ki­ment a Törökvágáshoz egy tanyára, ahol azután felütötte tanyáját és egész kolozs­vári tartózkodása alatt egy szajlmakazak- ban töltötte az éjszakákat. Szilveszter éjszakáján betört a Krizbai-utca 58. szám alatti házba. Először a pincébe hatolt be, majd az egyik lakásba és onnan ruhanemüeket és vete- ményt vitt el. Hajnalban a Kajántói-ut tájékán lakó cigányoknak eladta a zsák­mányt 12 pengőért. Elmondotta továbbá, hogy ezenkívül még több lopást és betörést követett el, de nem emlékszik pontosan ä napra. Az egyik éjjel hosszas kóborlás után a, Hold- viliág-utcábam tört be egy házhoz és a pincéből almát lopott. A vádlott kihallgatása után Varga Ró­za, Tunyogi Lajosné, Székely Gyufámé és Zalányi Miklósáé sértetteket hallgatta ki a törvényszék. Azután Bardóczy Jenő államrend őrségi detektívet hallgatta ki a törvényszék, aki ismertette a vizsgálat lefolytatását. El­mondotta, hogy a vádlottat a Hadak-utján egyik kocsmában igazolásra szólította fel egy rendőr ^ t miután nem tudta igazolni magát, elő­állította á rendőrségen. A rendőrségi kihallgatás alkalmával beis­merte a vádlott — mondotta Bardócz Jenő —, hogy több betörést és lopást követett el. A nyomozás során a vádlottal a bűnese­tek színhelyét végigjáratták, az esemé­nyeket pereről-percre megállapítva,, leszögezték, hogy â betöréseket az ehö- tésités ideje alatt követte el. Elmondotta továbbá, hogy a vádlott a nyomozás során azt a kijelentést tette, hogy nyomora miatt követte el a bűncse­lekményeket. Munkát keresni nem mert, félt, hogv mint határát épőt letartóztatják. Kihallgatta ezután a törvényszék Nap- pendruck Kálmán dr. és Cseke Pál dr. törvényszéki fogházorvosokat, akik el­mondották, hogy a vádlott teljesen egész­séges, épelméjű és akaratának testesen ura. Ezután az ügyész indítványára a tör­vényszék ismertette a rögtönitélő bírás­kodásról kiadott rendeletet, majd a vád­beszédre került sor. Az ügyész beszédé­ben leszögezte, hogy a vádlott kétségkivüli bűnössége bebizonyosodott és kérte a négyrendbeli betörés megállapítását. Dr. Ságh Károly hivatalból kirendelt védő az ügynek a rendőrség elé való át­utalását kérte. A bíróság féü 11 órakor berekesztette a tárgyalást és ítélethozatal­ra vonult vissza. A törvényszék 11 órakor hirdette ki végzését, melynek értelmében Miron Pantilimon ügyét a rendes bíró­ság elé utalták,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents