Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-19 / 287. szám
ma 18£2 december 19. ellenzés Erdély és a nemzetiségi kérdés D;. Miké Imre országgyűlési képviselő előadása az Erdélyi Part kolozsvári tagozatában I. Amikor az első világháborút befejező békekonferencián az erdélyi kérdés szőnyegre került, a román kormány külön emlékiratban szögezte lé azt az álláspontját, hogy- Románia nyelvi és etnikai határai nyugaton a Tiszánál vannak. Mivel azonban a béke érdekében mindenkinek áldozatot kell hozni — folytatta az emlékirat —, a román kormány Magyarországtól csak azt a területet követeli, amelyet az antant hatalmak á2 1916 augueztusi titkos szerződéssel Ro- az 1916 augusztusi titkos szerződéssel Ro» ben odaígértek — ugyanakkor azonban el- várja, hogy szomszédai ugyanilyen mérsékletet tanúsítsanak és ugyanilyen áldozatokat hozzanak a béke érdekében. Románia a maga követeléseit azzal támasztotta alá, hogy a románok Erdélyben őslakók, akiket a betörő magyarok és a betelepített székelyek és szászok a XV. században „nemzeti és politikai szabadságuktól megfosztottak“. Hivatkozott arra, hogy a románok sohasem ismerték el jogosnak a reájuk kényszeriiett magyar uralmat és mihelyt tehették, kimondták Gyulafehérváron a román ókirálysággal való egyesülést. Arra is hivatkozott, hogy nem sokkal azutáni az erdélyi szászok is medgyesi gyűlésükön hozzájárultak Erdély elcsatolásához. Ha a medgyesi határozatokat olvassuk, abban is felfedezünk egy részt, mely szerint a szászokat a magyarok törvényellenesen megfosztották évszázados önkormányzatuktól. A magyar elnyomás vádjával töltötte meg évszázadokon át a rendkívül ügyesen’ irányított román propaganda az európai közvéleményt, amit a magyar kormányok elmulasztottak idejében ellensúlyozni. Nemcsak ellenségeink, hanem barátaink sajtójában is becsepegtették ezt a lassan ölő mérget, úgyhogy ha külföldön járunk, vagy a külföldi szak- irodalmat olvassuk, lépten-nyomon1 találkozunk ezzel az’állítással. A megszállás 22 éve alatt az iskolákban is ezt tanították s mivel a visszatérés után külpolitikai okok miatt nem lehetett ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozni, ez a kép még ma is sok magyar elmében megrögződve él. Erdély sorsa a nemzetiségi kérdés rendezéséri fordul meg s ennek a rendezéséhez nem elég égy győztes háború, mert a párisi béke- konferencián is odaitélték a győztes felek Romániának Erdélyt, s a nemzetiségi kérdés megoldatlansága mégis kikényszerítette az ítélet felülvizsgálatát. Az orosz bolsévizmus ellen folytatott • háború most azt a kötelezettséget rója reánk, hogy ne feszegessük a szomszédainkkal függőben lévő kérdéseket, nehogy az ellenfél ezt kihasználja és itt állítsa fel a második frontot. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a saját kérdéseinket legalább önmagunk előtt ne tisztázzuk és ne csak fegyverrel, hanem tudománnyal is küzdjünk az uj Európa felépítése érdekében. Azok a történelmi, politikai és erkölcsi értékítéletek, melyeken a páriskornyéki békemü felépült, áz uj Európának nem képezhetik alapját. Ezek közé tartozik az erdélyi nemzetiségek elnyomásának legendája is. Ha tehát ezt a kérdést tesszük vizsgálat tárgyává, akkor nemcsak az erdélyi magyarság jogos önfenntartást ösztöne szerint cselekszünk, hanem olyan igazságokra és realitásokra is mutatunk reá, amelyeken egy uj és a réginél jobb európai rend felépülhet. ' A magyar Erdély két számottevő nemzetisége, a szászság és románság történelmi fejlődése sok tekintetben eltér .egymástól. Mindkét nemzetiség különböző történeti fejlődésen ment keresztül. A szászok• ősi kiváltságai az aranybullával egyidősek. IE Endre 1224-ben adott kiváltsága szerint a szászok, feje a király áltál kinevezett comes, hivatalnokait, lelkészeit a nép választja, az igazsagszolgaltatást ő látja el- A szászlakta 'erület; egyetlen közjog egységet alkot, mint királyi adomány: Kiráívföld (fundus regius). Ebből fejlődött ki a XV. század második felében a szász egyetem (Universitas Saxorumj, mely kilenc székre (Segesvár, Medgyes, Szászsebes, Szerdahely, Nagysink, Kőhalom, Ujegy- ház, Szeben, Szászváros) és két vidékre (BeVzinsalelsní! „TERMÉS« első fszi kötete. Az uj írói MunkakösöiBég irodalmi évkönyve. Bolti ára 4.50 P. Négy kötet előfizetési ára lő.—- P. Pártoló tagoknak 30.— P. Minden könyvkereskedésben kapható! Szenígericei JAKAB JENŐ kiadása. terce, Brassó) oszlott. Ennek élére a szebeni királybíró került, aki egyúttal a szász nemzet ispánja is volt. A szász egyetem hatásköre rendkívül széles síkon mozgott. Statutárius jogot gyakorolt a közigazgatás és igazságszolgáltatás terén, őrködött a szász nemzeti jogok épségbentartása felett, a szász egyetem közgyűlése itélőszéket képezett és végül 0 rendelkezett a szász nemzeti vagyon felett. A szászok közjogi és közigazgatási egysegét még jobban alátámasztja a vallási egység. Már a reformáció előtt a szász káptalanok XJ02 óta a medgyesi dékán, alá tartoznak, aki a szász papság feje. Később a lutheránizmus marad a szászok és többi erdélyiek között az elválasztóvonal. Mig a magyarság katolikus, református, unitárius lesz, ők megőrzik vallási egységüket. A szászok megőrzik középkori szabadságukat akkor is, amikor a magyar és székely területeken a földesúri hatalom megszilárdul. Amikor a huszita mozgalom hatása alatt az erdélyi jobbágyság 1437-ben felkel és követeli a törvénybe iktatott szabad költözködést és végrendelkezési jogának elismerését, valamint azt, hogy a papi tizedet ne pénzben, hanem törvényesen terményben fizethesse, a magyar é$ székely nemzet a szászokkal együtt Kápolnán véd- és dacszövetséget köt a külső és belső ellenség ellen. A forradalmárokat Koiozsmonostoron leverik, kilencet karóba húznak közülük s ettől kezdve az erdélyi alkotmány alapja a három nemzet kápolnai uniója. Ehhez a többször megújított szövetséghez járul később a négy bevett vallás elismerése, amin keresztül a szászok Erdélynek nemcsak közjogi, hanem vallási egységébe is beleilleszkedtek. A három nemzet közül mindenik nemcsak a saját szabadságát védte, hanem a másik két nemzet szabadságának védelmére is kötelezte magát. Hogy milyen erős volt a három nemzet uniójának keretén belül a szászok elzárkózott- sága, arra jellemző, hogy 1541 után, amikor Erdély önálló Tesz, a magyarok és székelyek megpróbálják kieszközölni azt, hogy egyes nemesek a szász városokban házat vehessenek, de elutasítják őket. Szeben városa nem vesz fel magyarokat a céhekbe s azt is kimondja, hogy a már beköltözött ilyen családok fiai is csak negyedik izükben vehetők fel a céhekbe. A fejedelemség korában a szász polgári családokba beházasodó magyarok feleségük halála esetén csak az ingókat örökölték, a többi a szász rokonoké lett. Szeben városa kimondja, hogy magyar és más idegen nem vehet ott házat, csak legfeljebb bevándorolt német. Báthory István elfogadja a szászok rmon statútumát, hogy a szász bíróságok előtt kötelező a német nyelv használata. Kolozsvárt a szászok már Mátyás korában kénytelenek voltak a magyaroknak helyet adni. A reformáció korában a magyarok áttértek a református ős unitárius hitre, a nagy templomot kezdték követelni, mire a lutheránus szászok levakarták a homlokzatról Mátyás király feliratát és kiírták Tempium Sa- xorum. A dolog perre került cs János Zsig- mond kancellárja, Csáki Mihály úgy elöntött: a városi lelkész felváltva magyar-unitárius és szász-ágostai legyen, Mátyás templomát pedig magyar bíró alatt magyarok, szász .bitó alatt szászok bírják. A szász nemzet kiváltságos helyzete a Törvényhozásban is érvényesült s a fejedelemkor! Erdély e tekintetben olyan kisebbségvédelmi rendszert alkotott, amelytől a mai Európa is tanulhatna. A törvényeket ugv mint Magyarországon is, Erdélyben a rendek üzeneteiből és a fejedelem válaszaiból állították össze. A szavazás az országgyűlésen kúriánként történt és előfordult, hogy két nemzet a harmadikat leszavazta: de arra is törvényt hoztak, hogy ilyen esetben a kisebbségi véleményt is a fejedelem elé keli terjeszteni. A szászok ha nem is gyakorolhattak vétó jogot, de az 1659. III. t. c.-ben mindhárom nemzetnek biztosított pecsételési joggal megakadályozhatták valamely javaslat törvényerőre emelkedését. Eszerint minden országgyűlési akta és törvény csak akkor érvényes, ha a három nemzet pecsétjével van ellátva. Ezzel a joggal a szászok még 1843 ban is eltek, amikor az országgyűlés javaslatot fogadott. el az Erdélyi Muzeum létesítése tárgyában. Noha az e célra bevezetni kívánt adó csak a magyarokat és székelyeket terhelte volna, a szászok ellenezték a javaslatot és megtagadták annak pecsétjükkel való ellátását s csak akkor vol|ak hajlandók a pecsétét kiadni, ha az országgyűlés ellenvéleményükét elfogadja, ami meg is történt. A szászok a medgyesi határozatban ősi jogaik elkobzásáról panaszkodnak. A rendiség megszűnésével és az erdélyi unióval valóban nagy változáson, ment keresztül Erdély belső berendezkedése. Megszűnt Erdélyben nemcsak a szisz, hanem a magyar és székely nemzet kiváltsága is. A vármegyei .rendszer bevezetése után a szász égyetem és hitbirák addigi szervezete :s megszűnt, de a vagyon felett továbbra is ők rendelkeztek s a szász egyetem mint közművelődési hatóság maradt fenn továbbra is. Az egyetlen megszorítás e tekintetben az volt, hogy a törvény. 6. : §-a. szerint a vagyon jövedelme a Királyföldön élp lakosság közművelődési céljaira „vallás és nyelvkülönbség“ nélkül fordítandó. Ez azonban inkább a királyföldi románokat érintette, akik az összlakosság felét alkották, mig a magyarok alig több mint egytizedét. Noha a szászság a Királyföldön ä lakosság 3c—40 százalékára apadt le, j 914- ben még mindig 70.96 százalékkal részesült a vagyon jövedelméből. Ha tehát valaki panaszkodhat arról, hogy a jobbágyfelszabadítás és a liberalizmus nemzeti hatalmi pozícióját -rrTéggyöngitettc, akkor Erdélyben egyedül csak a magyarság lehet az, rrtert számunkra a köznépnek az alkotmány sáncaiba való bevétele azt jelentette, hogy a korszellem és a haladás érdekében a nemzetiségi jobbágyság s igy elsősorban a földművelő románság olyan nagy tömegeinek adtunk polgárjogot, hogy mi magunk váltunk kisebbséggé a saját hazánkban. Ha pedig a szászság esi kiváltságainak megszűnését fájlalja, akkor ezt a vádat nem a magyar állam, hanem a román kormányok ellen kell fordítania. Mert a szász egyetem és hitbirák vagyonának .jelentős részét a ra- j mán agrárreform sajátította ki, noha az közcélt szolgált, s a többévszázados ősi intézményt az 1937 június i-i román törvény szüntette meg. A vagyon háromnegyed részét a szebeni görögkeleti püspökség kapca, amiből később a balázsfalvi göt. katolikus érsekséget is részesítették s csak egynegyed része került a szebeni evangélikus püspökség tulajdonába; nem is beszélve arról, hogy a társtulajdonos királyföldi magyarságot a vagyonból egyszerűen kisemmizték. Büdfipssf—KöÍozsiíIf fcozííít MtiMtíltuif ţf§| Ara 6.80 pengő! Az alóbbi cégek árusítják : Kerekes Ernő porcellánkereskedés, Wesselényi* utca j. Baráth Árpád cég Horthy M. -ut 92. Butyka Ferenc illatszertár, Mátyás király-tér 16. szám. Pere Erzsébet könyvkereskedés Mátyás Wr.~ tér 10. Boros Bernát könyv és papivkereskedés, Wesselényi-u. i. „MÉHKAS" könyvkereskedés, Mátyás-tér 2. Makkay Ernő vaskereskedés, Wesselérvyi-u. 33. Kövendi Veres Lajos, Dohanynagyarudá. Ágoston Gyula díszműáru, Deák Ferene-u. 12 Korda R. T. fiókja, Szentegyház-u. 2 „MINERVA" R. T. könyvkereskedés. Dóczy trafik, Jókai-utca 6. Pusztai János drogéria, Wesselényi-u. 2. Szentgericzey Jakab Jenő könyvkereskedő. Mátyás király-tér 7. Árpád rendszerű sinauíóbusz özembe» helyezését kéri a kolozsvári iparkamara KOLOZSVÁR, december 19. Kolozsvárnak az anyaországgal és az ország fővárosával való összeköttetés« a nagy távolság miatt hiányos- Régen szüksége merült fel lehat egy olyan vonat beállításának, amely a megállások "ehető kiküszöbölésévé]1 ég az állomáson vám tartózkodások lehető leszorításával a jélen- l'égi hétórás gyorsvonat! menettartam helyett lényegesen rÖvidebh idő alatt fussa be ezt az útvonalat. A kolozsvári keres* keddi mi és iparkamara éppen ezért még az év elején azzal a kéréssel fordult a MÁV igazgatóságához, hogy egy Árpád- jellegii gyors sinautóbuszt helyezzen forgalomba, amel*y Kolozsvárról reggel 5 órakor indulna és Budapestről este1 6—— 1 óra között térne vissza. A felterjesztésre a MÁV igazgatósága azt. válaszolta, hogy 1940. év őszén Kolozsvár és Budapest között már rendszeresítettek egy Árpád- járatot. de minthogy ez a járat alig S0 sziáízáí’ékos kihasználással közlekedett, he kellett szüntetni. Később a kamara megújította kérését, de a válasz ismét elutasító volt, kilátásba helyezték azonban, hogy ahogy mód nyílik, a menetrendben fekvő 503, 504. számú sebes von a tok at forgalomba helyezik. Ez nem történt meg s ezért a kamara az Arpád-jellegü sin- autóhusz forgalcmbahelyezését ismét megsürgette. A MÁV igazgatóságához e tárgyban intézett felterjesztés megállapítja, hogy Kolozsvár Budapesttől 401 kilométer távolságra van, ezen a vonalon ma csak egy gyorsvonat és egy s~eniélyvonát közlekc- dfk, A skcméiyronatot figyelmen kivitt hagyvaii 4» a gyorsvontat egész Erdély igényeit van hivatva kielégíteni. Három nagy város: Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely mellet egy sereg kisebb város közösségének hivatali és üzleti ügyei elintézése nap-nap után mellőzhetetlen utazásokul td?z szükségesjsé. Mire azon- bon a rónát Kolozsvárra és Nagyváradra ér, már zsúfolt és, óz utasok igen gyakran a folyosókon állva kénytelenek utazni. A kamura nem is a zsúfoltság miatt lett: panaszt, mert ma mindenkinek számolni kfílj kényszerítő okokból előadott nehézségekkel. A MÁV azonban más vonalakon a fontosabb vidéki központoknak a fővárossal va ó összekötettésének megjavítása és a vonatok zsúfoltságának mérséklésére Árpád-jellegit siuautójuiszokaf, vagy gyors sinautóbiisz-merie.tct hei'voz-ett 1 már korábban forgalomba. Ezek a vidéki • központok Debrecen, Nyíregyháza, Kas- i sa, Munkács és I j vidék. Kolozsvár e felsorolt viszonylatokná ■ i mind távolabb fekszik s ezért az Árpád- jeHegii rínautóbusz beállítása teljesen indokolt, annál is inkább, mert egy Fjen járat a MÁV mozdony, kocsi és szén- helyzetére való tekintet nélkül meg nem indítható. Az Árpád-járat kihasználása nem kétséges. Ha a felszabadulás hónapjában a kísérletképpen bevezetett Árpádjárat nem volt kihasználva, az volt az oka. hogy abban az. időben az utazás engedélyhez voí't kötve és a kolozsvári magasabb hivatalok, a» egyetem, a színház akkor még nem működtek. Az 1942- éi I menetrendbe beállított 503—-304. sébes- vonatok menetrendje egyébként sem Szolgálná azokat az érdekeket, amelyekét a« Árpár van hivatva kielégíteni. Indulási ideje reggel 7 óra 55 pere, m£nettartámá 8 óra. Budapestre 16 órakor érkezik. Az, Árpiidnak reggel 5 órakor, esetlég korábban lieh indulnia, hogy l] órára Budapestre beérkezzék, mert rendeltetésé né k csak úgy felelne meg, hogy a budapesti hivatalokban az Erdélyből felülazók ügyeiket még aznap elintézhetik. Könyvuj donságok a természettudomány köréből: Golems: Pitbagorastól — Hűbériig kötve 10.— Francé R.: Az élet titka kötve 15.70 Nikiit «che,k: A természet csodál (A fizika, vegytan, állat- és növényvilág- és az égbolt csodái) kötve 11.80 Niklitschek: A matematika csodái (Könnyen .érthető, mindenkit érdekel) kötve 10.80 Dietz: Az orvosindofmdny csodái kötve 9.89 Sztrokay Kálmán: Az ember és a számok kötve 15.--' Minden kötet lexíkonalakban, dísz- kötésben, sok képpel jelent me$! Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje nagy képes knrácsnnvi árjegyzékünket.
