Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-13 / 257. szám

_ 2 ELLENZÉK wummern 1942 november Í v 9.n ff Ez a küzdelem a magvar igazság győzelmével fog végződni“ A kormányzó történelmi ielentősé^ü leiratot intézett az országgyűléshez BUDAPEST, november 13. (MTI.) A lct'pviseilőház csütörtöki öleseit *10 óra után néhány perced1 nyitotta meg Tusmrdi- l\(így András elnök. Az ülés iránt pártál­lásra való tekintet nélkül. rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult mOg. A képviselők sötét ruhában jelentek meg A megnyitó után az elnök be jel1 öntet le, jhogy ti miniszterelnök akar szólam. A szólásra emelkedett Kállay Miklós minisz- IC-ielnök bejelentette, hogy legmagasabb kormányzói kézirat érkezett. Kérte leiol­vasását és kihirdetését. A kürm nvzó üzenete a- országgyűléshez A Ház tagjai a kormányzói iizeneVi ál1- va hallgatták végig. A Ház jegyzője ol- &sta fel Őfőméltóeága üzenetét, amely Így hangzik: 7 isztelt Országgyűlés! Háláson köszönöm a magyar törvény- hozásnak. hogy hősi haláh hah fiam em~ lékét bensőséges kegyelettel megörökítette és özvegye és árvája iránt annyi szeret* tét tanúsított■ De köszönöm az irántam ki­fejezésre juttatott együttérzést is. amely jól esett, bár az ilyen csapásra nincs vi­gasz. Különösen örömömre szolgált az or-' szápgyűlésnek az az elhatározása, hogy sze­retett fiam emlékének megörökítésével kapcsolatban a fennálló törvényes rendel­kezéseken felül is intézményesen gondos­kodni kíván mindazok' özvegyei es árvái sorsának' enyhíti sérül. akik- a dicsőség mezején életüket áldozták n Hazáért, hz nz elhatározás is ti magyar hagyományok­hoz méltóan juttatja kifejezésre a nemzet sorsközösségét és háláját mindazok' iránt, akik áldozatul a saját életükéi adták. Szereteti fiamat, aki emberi értékével nagy szolgálatára leheteti volna Hazájá­nak. o kötelességérzet vitte végzete felé. ]\em tanítottam volna vissza akkor sem. ha akartam volna. Kimúlása vesztesége a Hazémok\ de életének feláldozásával u j ba­bért szerzett abba a soha el nem hervadó koszomba, amely a magyar katonái n harcban mindig megillette. Amit vállaltam, vállalom azt a nehéz időkben is" Sorsdöntő korszakot étünk'. 'Az egész világ harcban áll. Ebben a harcban a be­csület. a magyar hűség és az élet logiká­ja irányítsa magatartásunkat fajtánk és Hazánk védelmében. Az államfő helyzete ma különösen nehéz és felelősségteljes. Ezt az őrhelyet nem kerestem sem ma­gam, sem a fiam számára. de amit vál­laltam. vállalom azt a nehéz időkben is, mig az Isten kegyelme nekem erőt ad. Ezután sem kívánok egyebet, mint a nemzet javáért munkálkodni és minden kérdésben ilyen körülmények között úgy határozni, úgy cselekedni, mint ahogyan azt a nemzet érdeke megkívánja. Ma rnin- denekfelett az a kötelességünk, hogy el le­gyünk készülve a további erőpróbákra. Ütőképes hadseregre van szükségünk. Ez a nemzet egész erejét igényli és ezért is erősen gxarapitnuunh' kell gazdaságilag. Mindenki fokozott mértékben áHitstn mun­kaerejét. szorgalmát és lm van, tőkéjét a végső cél szol gól at óba. Reformokra hala­dó országunknak szüksége van, de eze­ket lelkiismeretűnkre hallgatva, okosan hajtsv1-^ rp. Veszélyes, ha a nemzet csak indulj' ra hallgat s nem rendelkezik a szükséges érzékkel a való helyzet iránt. Sohasem szabad a politikának az erősza­kot, az igazságtalanságot szolgálatába ál­lítania. A törvényes belső rend fenntartá­sával áll vagy bukik minden orság. Ennek a szempontnak szolgálata mindenkinek nemcsak kötelessége, hanem létérdeke is­Szükségünk van a nemzet tettes Történelmünk során talán sohasem volt ngyobb szükség a nemzeti egységre, mint ennek a most folyó élet-hal ál küzdelemnek az idején, amelynek kimenetele talán év­századokra fogja eldönteni a magyar nem­zet sorsát. Rendületlen hittel bízom abban, hogy ez a küzdelem a magyar igazság győ­zelmével fog végződni. Ez az erős hitem nem rendült meg nemzeti életünknek ab­ban a korszakában sem, amikor az alatto­mos felforgatás aknamunkája kicsavarta a magyar katona kezéből a négy évén át diadallal forgatott fegyvert és ellenségeink prédájává dobta oda az országot. A ma­gyar nemzet életét ezer év óta eligazító isteni gondviselés akkor sem hagyta ma­gára Szent István országát és mihelyt a nemzet a nagy csapásból felocsúdva újra megtalálta önmagát, emelt fővel és erős lélekkel indult el ismét az örök igazság utján a feltámadás felé. És ha most ennek az útnak még előttünk levő részén minden magyar teljesiti a nemzet iránt való min­den kötelezettségét és lelkiismeretesen elvégzi a mQgü becsületes munkáját azon c helyén, ahová a Gondviselés állította, meg vagyok győződve arról, hogy elérkezünk a célba: országunk, magyar fajtánk és egész népünk örök és boldog jövendőjé­hez. Isten áldása kisérje az országgyűlés munkáját a Haza javára és dicsőségére. Kelt Budapesten. 1942. évi november hó 7. napján. HORTHY MIKLÓS sk. KÁLLAY MIKLÓS sk. „Komoly erőpróbára keli felkt rzüini' Az országgyűlés tagjai a kézirat felol­vasása után percekig rendkívül meüfeg és lelkes ünneplésben részesítették Magyar- ország Kormányzóját, majd Tasnádi-Nagy András elnök szólalt fel, aki többi között ezt mondta: — A Ház minden tagja mélységes meg­illetődésseD hallgatta a most meghirdetett magas kormányzói üzenetet. A legelső magyar ember nemes gyásza, leckének a nemzet leikével egybeolvadása talált ben­ne ferinkölt szavakban kifejezést. E sza­vak hallatán rnegujul a mi gyászoló szi­vünk fájdalma is és megújul a mélységes tisztelet és ragaszkodás érzése Őfőraéltó- sága személye iránt, aki a legnagyobb csapást is erős lélekkel hordozza és akinek szavai a mai nehéz időkben hitet, bizal­mat és erőt sugároznak. , — Megértőik e szavakat. Tudjuk, hogy komoly erőpróbára keli felkészülni a nagx nemzeti célok szol stólát óban. Hi­tet teszünk az ország jövőjébe vetett rendületlen bicdmunkról hitet a Kor­mányzó Ur ŐfÖméltósága iránti tiszte­letteljes ragaszkodásunkról, hűségünk­ről és kérjük a Mindenhatót, tartsa meg nemzete számára a törhetetlen lelki és testi erőben még számos évig é$ adja megérnie azt, aminek életét szentelte; nemzete, népe, magyar fajtája boldog­ságát. A Ház tagjai az elnök szavai után újra hosszú, igen meleig ünneplésben részesítet­ték Magyarország Kormányzóját. Az el­nök ezután az ülést fél órára felfüggesz­tette. A földmGve'ésügyi tárca költségvetési vitája Az ülés újbóli megnyitása után Tas- nátli-Nagy András elnök bejelentette, bogy a Ház mai ülését háromnegyed órá­vá D meghosszabbítják, majd Boér Ágos­ton emelkedett szólásra és egyórás elő­adói beszédében ismertette a földművelés­ügyi tárca költségvetését. Mindenekelőtt bejelentette, hogy az 1943. kölségvetési év terveiben és e^gondolásaiban még na* Ryobbvoriailu, mint az előző évi volt. A tárca költségvetésének végösszege csak­nem 265 millió pengő Ez igazolja azt, hogy o kormányzat át van hatva a mezőgaz­daság elsőrendű fontosságától. A föld­művelésügyi kormányzat nagy Súlyt he­lyez n háborús gazdálkodásra és a me- zögazdaságfejlesztési törvény végrehaj­tására. A nemzet a gazdaközönséggel szemben még fokozottabb követelményeket tá* maszt mint a múltban és megköveteli, hogy minden gazda és munkás tudása Ipgja- váf adja és tudjon áldozatokat is hozni.-Is­A termelés nélkülözhoUrtltm feltett mwnkn fegyelem, amelynek btziosift'r érdekében Q földművelésügyi kormány zat mindent meg fog tenni. A vita első szónoka Píukovich Jó/Arf a Magyar Megújulás Nemzeti Szociálist Pártszövetség szónoka. Az ipari növényei termesztését még fokozottabb mértékben kért«e. A mezőgazdaság az ország d'gnu gyobb hadiüzeme és a mai nehéz, időkben a parasztságot még fokozottabb mérték ben kcT1 beállítani a nemzetgazdaság éle tőbe. A költségvetést nem fogadja el. Máriássy Mihály, a MEP vezérszónoké hangsúlyozta, hogy minden fö'det a mezőgazdaság szolgála­tába kell állítani. A duna—tiszaközi mocsaras, szikes terüle­teket termőföldekké keM átalakítani- Ezt a kérdést természetesen nem lehet máról* holnapra megoldani, de intenziven kei! foglalkozni vele. fe kell készülni a hábo­rú utáni helyzetre. A költségvetést elfo­gadja. Ifj. Tatár Imre felszólalása után mon­dotta el beszédét Ember Géza országgyü* légi képviselő. Emter Géz*: A honvédelem után fontosságban p tötclmüvelésügy következik Ember Géza beszéde elején az előtte felszó­lalt képviselőnek arra a nyilatkozatára vála­szolt, amelyben azt kifogásolta, hogy Erdély­ben traktorokat adott az állam, raig az Alföl­dön nem kaptak. Kijelentette, bogy ezzel a megelőző Imperium kártevéseit akarta rendbe­hozni és a nagy lóhiányt pótolni.-- Szabad legyen — mondotta — a földmű­velésügyi költségvetéshez mo6t már hozzá6zó- lani amely való igaz. talán a háborús állapotban a legfontosabb tárca, a honvédelmi tárca iránt. Igaz. hogy a költségvetés kevéssel van dotálva, de a mai időkben a költségvetési tárcát C6ak úgy szabad tekintenünk, hogy ami marad a honvédelmi tárca után, az oszlik meg a többi tárcák közt A földművelésügyi tárcánál öröm­mel állapíthatom meg. annak ellenére, hogy háborús költségvetés, előre dolgozik a békere. Ebben a milliárdos beruházási programban mar ,a kormány az átmeneti gazdálkodásra akar át­térni Szabad legyen errevonatkozólag meg­jegyzéseket tenni és kérem a földművelésügyi kormányzatot, hogy a beruházásoknál ne csak az egyéves beru­házásokat honorálja, hanem a többéves szük­ségleteket. Tlven például a legelőjavitás, a gyümölcs, sző­lőtelepítés, valamint a nagyobb építkezések és a gyümölcstárolók építése. — Pír szót kell szólnom a földművelésügyi igazgatás és az érdekképviseletek viszonyáról A földmiivelésügy igazán túlzott mértékben foglalkozik a termelési feladatokkal, mint pél - dául a gyümölcsfavédelem kiállítások rendezé­se, aminek következménye az. hogy elvonják a tulajdonképpeni hivatásától, az igazgatástól és az ellenőrzéstől, igy esik meg az. hogy a kö­telező gyomirtás, árkolás, amely a többterme lé« egyik legfontosabb tényezője, nem lesz kel­lőképpen végrehajtva. Az érdekképviseletek té­májánál szabad legyen felhívnom a. tisztelt Ház figyelmét, hogy a huszonkétesztendős megszállás alatt Erdélv viszonylatában kialakult egy egészséges élő szervezete a uazdatársadalomnak, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület. Ennek az egyesületnek a legeldugottabb falvakban is érezni hatását, gazdakörei révén és ebbe az érdekképviseleti szervbe l,idetartozik a kis­gazda egészen a törpebirtokostól kezdve a nagybirtokosokig. Erdély viszonylatában, sajnos, nagybirtokokról nem lehet beszélni, mert az előző impérium birtokpolitikája, amely nem mezőgazdasági célt, hanem a magyarság gyengítését szolgál­ta, a nagvbirtokok feloszlatásán keresztül akar­ta gyengíteni a nemzetet. A kisgazdatársada­lom tisztában van azzal, hogy a nagybirtokos fársada'rmra szükség van, mert azok jobb ösz- pzeköttetkcekke' rendelkeznek a hatóságoknál és a gazdaérdekeket jobban tudják képviselni. A birtokosság viszont tisztában van azzal, hogy a uazöatömegekre nekik van szükségük, mert ezzel nanvobb súlyt tudnak adni kívánságaik elintézésére. Én a7t gondolom, hogy háború esetén talán ioenis nagyon fontos a társadalom összefogása c6 ezért az Erdélvi V’agvar Gazdasági Egvesiilernek fpnntartása a háború tartamára, talán még a háború utánra is igen fontos. De fontos a közellátási rendelet szempontjából ’« amo1v a b:7ott*ági tárgyalásokon nagvon 6ok vitára adott okot. talán a legiobban azt vitatták, hogy bogvan lesz ez leadminisztráiba tó. Nekünk ezen a vonalon nem lesznek ne hézsé-emk miután ;smerem a gazdaköreink szervezetét és ha ezekre fogják bizni. akkor ez leadminisztrálható lesz örömmel kell mega! lapítanom, hoav 3 trianoni országrészben is vannak uazdakörök azok is igen szépen és jól működnek de sa;nos kevesen vannak. Gazdatanfolyama'nk nto«sága — Szabad legyen már az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületről beszélve, mindjárt át­térnem a tanfolyamok kérdésére. Köztudomású, hogy az országban háromhónapoe gazdasági tanfolyamok vannak és ezt előszeretettel alkal­mazzák. Mi is örömmel üdvözöljük ezt a tan­folyamok amely a tanulni vágyó gazdafiatal­ságnak nagy előnyére válik. Mi erdélyi vi­szonylatban a háromhetes tanfolyamot elősze­retettel alkalmazzuk, mert ez az idősebb gaz­dáknak alkalma®, hogv rövid idő alatt elvégez­zék a szaktanfolyamot. Ez alatt a három hét ; alatt a gazdasági vonatkozású tanórák száma j ugyanakkora, mint a háromhónapos tanfolya- I mokon csupán a számtan és egyéb elméleti j vonatkozású tananvag marad el. "Ezek után a gazdasági tanfolyamokról áttér­ve, a falun rendezendő1! háziasszony-tanfolya mokró1 beszélt Kérte a minisztert, hogy rendezzenek a falu asszonyai és leányai szá mára háziasszony-tanfolyamokat, mert csak úgy biztosítható a gazda fáradságos munká jának eredménye, ha házában a gazdasághoz értő. a keresetet beosztani tudó, szerető fele­ség várja. — Szólnom kell talán még a szaktanfolya mokró! ée a kiállításokról is £n csodálattal kell hogy megemlékezzem a gyümölcekiállitásról, amelv most októberben volt és megtekintet tem. Eddig azt hitetm, hogy az erdélyi gyümöl­csöt az alföldi nem fogja utolérni. Sajnos, meg kellett állanitanom, hogy az alföldi alma mész- sze túlszárnyalta az erdélyi almát, mert szak szerűen termesztették. „Erdély legégetőbb kérdése az agrár-reform revízióim behozni, a földművelésügyi tárca költségveté­sét a maga és az Erdélyi Párt nevében elfo­gadta Falcione Árpád. Tassy Kristóf, Ho- micsko Vladimír, Gosztonyi Sándor, Czer- mann Antal és gróf Széchenyi Miklós után Bodnár Sándor emelkedett szólásra. Bodnár Sándor felszólalása — Örömmel állapitha.tj’uk meg. hogy a földművelésügyi tárca költségvetése 169 millióról 275 millió pengőre emelkedett, mely összeg van hivatva a tárca kiadásait fedezni. Én a magam éls pártom részéről a következő észrevételeket kivánom kifei teni. Ma már ujabbnáhujabb rende-ete1- jelennek meg és többféle intézkedés törté óik ar'-anézve, ho^y a gazdákat a több á Mit ge’ent az EMGE az erdélyi gazda’érssdalcinmk ? — Ezek után szabad legyen áttérnem a ro­mán agrárreformra Meg kell állapítanom azt, hogy az erdélyi birtokos társadalom csodála­tos türelemmel várja az agrárreform revízió­ját. Panasz nem hangzott még el, pedig ma már valamennyien tudjuk, hogy ennek'az indió oka nem szociális gondoskodás volt, hanem egye­dül a magyarság ellen irányult. Részletesen ismertette a képviselőház előtt a román agrárreform intézkedéseit, rámutatott azokra a magyarságot oly súlyosan érintő ren­deletekre, amellyel a román állam az agrár­kérdést rendezte és hangoztatta, hogy az agrárreíorm revíziója a legégetőbb kérdés Erdélyben. Beszéde végén a földművelésügyi miniszter iránti feltétlen bizalmát fejezte ki1 és miután kérte a földművelésügyi minisztert, hogy ve- j gye tekintetbe Erdély elszegényedett és elha- ! nvapolt voltát és azt a tényt, hogy a húszon- i kétéves károkat két év alatt nem lehet rend-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents