Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-13 / 257. szám
194 2 november 13. jobb termelésre késztessék, sőt mondha/t- nám, kényszerítsék, pedig szerintem a ter- mé'ést legeredményesebben helyes ár be állítással Heh eine biztosítani. Ă terményárakat ne csak az árkormáriybiztos állapítja meg egyoldalúan, hanem a földművelésügyi miniszter, közéielmezésügyi miniszter és iparügyi miniszter együttesen ELLENZÉK és mint ahogy az iparcikkeknél az eflőálli- tási költség) a kis- és nagykereskedői haszon kulcs figyelembevételével vannak az árak megállapítva, úgy mezőgazdasági termelésnél is számításba keli venni a mai munkabéreket, a gazdasági beruházások magas értékét. Magyar kézbe a gazd román teiepes-löldeket — Miniszter urnák az erdélyi kirendelt* ség felállításaival történt intézkedését nagyon helyesnek tartjuk, mert ezáltal Észak-Erdélyben a román megszállás alatt a magyarság lóvására történt sok agráribirtokügynek a helyi viszonyoknak megfelelő gyors elintézése válik (lehetővé. Arra kérem azonban a miniszter urat, bogy a volt román telepeseknek kiosztott, ma gazdátlan földek tekintetében találjon módot arra, hogy azok rendes tulajdonba jussanak, mért ma az a helyzet, hogy szinte minden évhen más-más bérlőnek adják ki és emiatt a földeket igazán senki sem gondozza. így a földek alig teremnek valamit. Mindezeket, mind a zsidó tulajdonban levő földeket kimondottan földmunkás, érdemes családos embereknek kell adni, tiz-husz holdas parcellákban, hozzá, mint már máskor is hangoztattam, gazdasági beruházási alacsonykamatu kölcsön adandó, hosszú lejárat formájában. Az erdélyi területeken a nem magyar érdekeltségű bankok helyét át kell hogy vegyék a hitelszövetkezetek, mert ezek azok a népi pénzintézmények, amelyek állami támogatással, a falvak népét ismerve, ellenőrizve, a földet a magyarjáig kezére juttathatják. Figyelembe kéül venni, hogy akié a föld, azé az ország. — Mi erdélyiek a legnagyobb hálával és elismeréssel1 adózunk a földművelésügyi kormányzat iránt, mert a román uralom idején nagyanis leromlott gazdasági életünket igyekszik fellendíteni. Felsorolta azokat az állami akciókat, igy az anyakancák kiosztásait, a tenyész* állatok akcióját és a többit, amelyekkel az erdélyi gazdasági életet emelni igye* keztek. — Tudjuk jól, hogy Magyarországra vár az a feladat, hogy a háború szerencsés befejeztével a hadszinitéri országokat jószágállomínnyal ellássa, kérem a miniszter urat, hogy a sertések kötelező oltását rendelje el, mert a sertésvész nemcsak egyes szegény családokat tesz tönkre, de egész vidékeknek gazdasági romlását okozza. Beszélt ezután a vizek lecsapódásának kérdéséről, a szőlészeit és borászat feljavításáról, a gazdasági iskoi'ák, téli tanfolyamok rendezésének nagy jelentőségéről, majd az öregségi nyugdijakcióra mutatott rá. Fontos kérdésnek tartja, hogy azok a mezőgazdasági munkások, akik az ország termelése érdekében végzett munkában öregedtek meg, öreg napjaikra békés és biztos megélhetést kapjanak. Beszéde végén még rámulatott arra, hogy a gazdasági felügyelőknek az állam biztosítson autókat, hogy igy módjuk legven körzeteiket látogatni éig hasznos munkájukat akadálytalanul végezni. A költségvetést a földművelésügyi miniszter jóindulatában bízva, a maga és az Erdélyi Párt nevében elfogadta. Báró Béníts Dániel ,",A magyar tőid iiántl szeretet élő valóság legyen-'“ Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter válaszolt az elhangzott felszólal ásókra. ■— A földművelésügyi tárca 1943. évii k Ö-'1 ts é g vetését azzal a meggyőződéssel állítottam össze, hogy ez a 263 milliós költségvetég a nemzet közakaratát jelenti. Ezzel a költségvetéssel azt akarom elérni, hogy 0 magyar föld iránti szeretet ne csak szólam, hanem élő valóság is legyen. Fő' dm ü vei és ü gy ü n k fejlesztése ma nem könnyű feladat, mégis meg kell oldani, mert ez jövendőnknek egyik legbiztosabb fenntartója. Földmüvelésügyünk fejlődéi- sének olyannak kéül lenni, hogy abban zse lér, gazda és birtokos, elsősorban pedig a frontról hazatérő földműves megtalálhassa biztos boldogulását. De a fejlődésnek olyannak is kelíl lennie, hogy azzal megteremthessük az alapját a bábom utáni gazdasági biztonságunknak és elfoglalhassuk azt a helyet, amelyre Délkelet- európában számot tartunk. A második pillér, amely az ©lőttünk fekvő köÜtségve»- té^ alapja, a honvédelem. A honvédelem a magyar földműves számára azt jelenti, hogy termeljen, biztosítsa szükségleteit, a szociális nyugalmat és ezzel teljesítsük kötelezettségünket szövetségeseinkkel szemben is. Az ország belső frontjából ezt a részt tartja a földművelés. Ennek a belső frontnak olyan erősnek kell1 lennie, ame-y a háború minden megpróbáltatását kibiria. A magyar gazdának ma a termelés frontját nemcsak a maga, hanem a nemzet érdekében is tartania kell. Fegyelemnek ezen a fronton is kell lennie, de kell lennie gondoskodásnak is a munka- front harcosaival szemben. A íermsSés ma létkérdés •— Ezzel a fegyelmezettséggel kell fogadni éts végrehajtani azt a rendeletet is, amely a jövőévi termelési rendre és a beszolgáltatásra vonatkozik. Termelnünk kell minél többet, mért ezzel saját magunkon is segítünk és sajál magunkat is biztosítjuk az ellen, hogy a kormány kénytelen legyen az ellátatlanok miatt a beszolgáltatás után is uj és uj rekvirálásókat elrendelni, vagy pedig a fejadagokat leszállítani. A termelés ma létkérdés. De a termelés nemcsak az egyénnek a létkérdése, hanem a nemzeté 'is és éppen ezért ennek a költségvetésnek a vezérfonala a termelés megalapozása. E köütségyetés minden egyes hajszálere, minden járt és járatlan ösvénye ide torko lik, a nemzeti célt szolgálja. Amit a szántóföldi térme- lés fokozására tavaly kilátásba helyeztem, azt meg is tettem. Kereken 280.000 métermázsa minőségi vetőmagot és vetőgumót osztottam ki. A fövő évben ezt megkétszerezem, amenniybem több mint 550.000 métermázsa vetőmagot és vetőgumót szándékozom kiosztani. Élelmezésünknek uj forrást nyit meg a rizstermelés. A rizs vetésterületét újabb, mintegy 2000 holddal kívánom emelni főként olyan területeken, amelyek más növények termelésére kevésbé alkalmasak és ennek elősegítésére a szükséghez képest kölcsönnél és segéllyel támogatom a gazdákat. A miniszter a továbbiakban ismertette a termelés fokozására tett intézkedéseit. 30 millió pergő — gazdasági szakellátásra — Â jövőévi költségvetésben a gazdasági szakoktatás céljára az ezévi 17 millió 660.000 pengővel szemben, 30 mi”hó pengő't irányoztam elő. — Ezekután a földbirtokpolitikára térek át. Régi igazság, hoigy akié a fö!'d, izé az ország. Ha valaha ennek a tételnek jelentősége volt, akkor ma, amikor a bolse- vizmus ellen vívjuk élethalál harcunkat, jelentősége sokszorosan megnőtt. Éppen ezért úgy hiszem, az egész Ház helyessésével találkozom akkor, amikor birtokpolitikánk homlokterébe ezt a tételt állítomA ZSIDÓBJiRTOKOK ÉS A FÖLDREFORM ÜGYE Ä legújabb zsidótörvény kiliiírdekése óta a törvény végrehajtása tárgyában ed’dig már 3 rendeletet adtam ki. Mindhárom rendeletnek kizárólag az a célja, hogy a zsidók a magyar földből minél előbb kikapcsoltassanak. Bejelenthetem, hogy a törvény általános végrehajtási rendelete a befejezés előtt áll. A törvény kihirdetése óta egyetlen egy nap nem telt el tétlenül. Állandóan, fokozott ütemben folyik a munka. Az elmúlt két hónap alatt összesen mintegy 400.090 kát. hold zsidóingatlanra hoztuk meg a tulajdoni átengedésre kötelező véghatározatot. Ezeknek az ingatlanoknak az állam nevére való átírása a legrövidebb időn belül be is fejeződik. Minden reményem megvan arra, hogv Magyarországon az adott lehetőségekhez képest a legrövidebb idő aliat't zsidó tulajdonban nem lesz már sem mező-, se-m erdőigazdasági ingatlan. A zsidóingaflanok átvétele és a szociális szempontból oly fontos házhelyakció mellett fokozott ütemben folyik a visszacsatolt területek b'lrtokügyeinek rendezése is. Etekintetben is az az állásfoglalásom, hogy az idegen uralom alatt a nemzet rovására végrehajtott földreformokat felül kell vizsgálni és az ezek következtében előállt sérelmeket, aránytalanságokat és igazságtalanságokat a lehetőségekhez képest mielőbb orvosolni kell. Amíg a jövő évben a visszacsatolt Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken a birtokrendezési ügyek valószínűleg befejezést is nyernek, addig a keleti és erdélyi részeken az előkészítő munka indul meg. A jövőóvi birtokpolitikai tevékenységnek az a fő célkitűzése, hogy az ország földjének és a rajta letelepedett lakosságnak egymáshoz való viszonyát az általános nemzeti célok szolgálatában, de a termelés és közellátás ér-< dekei szemelőtt tartása mellett minél tökéletesebben rendezzük. A katonai bevonulások miatt termelésünkben jelentős munkaerőhiány; állt be. Emiatt egyesek túlzott munkabérkövetelésekkel zavarták a termelés rendjét. Gondom lesz a munkaiegyelem biztosítására, mert ebben az országban az ingyenélőket, a henyélőket és a munkakerülőket nem tűrhetjük meg akkor, amikor honvédségünk kint a harcmezén vérzik és amikor itt bent az ország minden egyes igaz polgárának megfeszített munkájára szükségünk van. A'hadigondszaitak érdekében — A munkaerőhiányt igyekszem a jövőben kiküszöbölni a rendelkezésre álló munkaerők okszerű elosztásával, a munkaszolgálatosoknak a mezőgazdasági termelésbe való fokozottabb beállításával és amennyire a lehetőség megengedi, a mező- gazdasági gépek beszerzésének elő- mozdi fásával is. Itt említem meg, hogy tárcám körében intézkedtem az iránt, hogy az állami akcióknál, kedvezményeiknél most elsősorban azoknak a gazdaságait vegyük figyelembe, akik a hazáért a legnagyobb áldozatokét hozták, vagyis a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák gazdaságait. Bánffy Dániel miniszter végül a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény végrehajtásáról emlékezett meg, ahol a mezőgazdasági érdek- képviseletekre igen jelentős feladatok hárulnak és kérte a költségvetés elfogadását. A fcldlmüvelésügyi miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után a Ház a földművelésügyi tárca költségvetését általánosságban, majd részleteiben elfogadta. Péntek délelőtt 10 órakor a kereskedelmi és közlekedésügyi tárca költségvetésének tárgyalása következik. A Felsőhéz ülése BUDAPEST, november 13. (MTI.) A FelsőháiZ csütörtöki ülésén felolvasták a kormányzói kéziratot, amelyet a Fe'sőház tagjai állva hallgattak végig A kormányzói kéziratot a Felsőház tagjai éljenzéssel fogadták. Szünet után az elnök kegyeletos Szavakkal elparentá-'ta az időközben elhunyt Pékár Mihály és Puffy Varga Ká1- rnán felsőházi tagokat. Napirend szerint következett az országos mezőgazdasági kamara négy felsőházi tagjának kisorsolása. Ezután áttértek a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának, valamint egyes szolgálati viszonyainak át- rneneli szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. , Szilágy Lajos, Harrer Ferenc, Jóka[- Ihász Miklós, Rázga Károly, Meskó Zoltán felszólalátea után vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter emelkedett szólásra, hogy válaszoljon a vita során elhangzott felszólalásokra. Mindenekelőtt örömmel konstatálta, hogy a vita valamennyi szónoka elfogadta a javaslatot. Hangoztatta, hogy nem akar döntést provokálni abban a tekintetben, hogy melyik rendszer helyes, a kinevezés, vagy pedig a választás rendszere. Nam akar pedig azért, mert nem tudja, hogy mit hoz a jövő és nem tudja- hogy az ország helyzete mit fog indokolttá tenni. Ez az oka annak, hogy ideiglenes javaslattal jött. A kinevezié-ses rendszer megszünteti a bizonytalanságot, ami a tisztviselők helyzetében mutatkozik. A kinevezési rendszernek előnye többi között abban is rejlik, hogy van, akit fe'elősségre lehet vonni. A kinevezést mindig az országos közérdek szem előtt tartásával kell gyakorolni. Semmiféle melléküzem pontnak nem szabad érvényesülnie. Rendkívül szomorú, ha valaki a kinevezéseknél figyelemmel lenne a tisztviselők pártállására. Az ilyen minisztert a politikai felelősség alapján el kelletene távolítani. A mlnszter ezután az önkormányzati tisztviselők st'tusáról és helyzetéről beszélt, kiemelve, hogy a tisztviselőtársadalom mai helyzete nem rózsás. Az állam azonban bármennyire is akarja, nem tud olyan fizetést adni a tisztviselőnek, hogy az konkuráljon a magántisztviselők fizetésével. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter beszéde további ré- szében azt hangoztatta, hogy a javaslat révén az önkormányzati tisztviselők előléptetési lehetőségei lényegesen javulnak. Arra az álláspontra helyezkedik, hogy csak az a tisztviselő mehet előre, aki minden tekintetben megfe'el. A szamárlétra elvének a végsőkig nem lehet érvényesülnie. Kérte a javaslat elfogadását. A Felsőház ©zután a javaslatot általán nosságban elfogadta. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, amely szerint ai képvisé'őházból átérkező ügyek szerint fog dönteni a Felsőház legközelebbi ülésének megáiPapitásáról. A Felsőház ülése egynegyed 2 óra után néhány perccel ârţ végét. BEIKTATTÁK AZ UJ VÁCI PÜSPÖKÖT VÁC, november 13. A váci székesegyházban tegnap délelőtt iktatták be ünnepélyesen méltóságába Pétery József váci megyéspüspököt. Az ünnepségen a vallás»- és közoktatásügyi minisztert Stolpa József államtitkár képviselte. A váci káptalan és az egyházmegye papsága nevében Kolossváry Mihály nagyprépost üdvözölte az uj főpásztort. Pétery József megköszönve az üdvözlő szavakat, szózatot intézett a papsághoz, majd elmondta első főoani ««uit-, miséjét,
