Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-11 / 255. szám

\ s.cinben, mint amilyeneket támasztott n hahóin előtt. Ma a Hulvponlokut ,i kü't,sér: vetés öss/rálli tusában egészen másképpen k«■ 11 elhelyezni, mint bekében. I /. ,i szempont i belügyi lai­ca kültségvelésének öss/Onllilúsáná'l meg­felelően érvényesül. A haladásnak és a faj* Iádé sack azt a tempójút, amelyet a bel­ügyi tárca köllségveilése a/, clauill evekben mutatóit, ezekben az években ugyanabban a mértékben nem lehet betartani és érven ves'l- teui, mert természetes, hogy o súlypont a Juiboruval kapcsolatosan az ország honvédelmével ős önvédelmével öss:( függő kiadásokra esett. Mindezek ellenére nyugodt .'elkiismerettel áílrtja. liogv nem ejtett el egyetlen egy prog­rampontot sem, amely eddigi köl'tségvelései- ben kifejezésre jutott és nem ejtett el egyet­len egy vonakd sem, amelyre a fejlődés szempontjából szükség van. A lényeges szem­pontok ebben a költségvetésben éppen úgy érvényesültek, mint a normális körülmények között összeállított költségvetésben. Az or­szág mai áMapota — folytatta Kcrcsztes-Fi- seher Ferenc — az egész kormányzatnak, de Műsorban a belügyminiszternek. aki a rend fenntartásának minisztere. kötelességévé te­szi és pedig fokozott mértékben', hogy a: országban a rendet ős a nyugalmat biz­tosítsa. Nemcsak karhatalmi eszközökre gondolok, mert ezcl; a végső és sohasem kielégítő eszközök a remi és nyugalom biztosítására. Gon dűl ok azonban a köz­igazgatásra. amelynek rendes funkcionálá­sa a legfőbb biztosítéka az ország rendjé­nél; és nyugalmának, és gondolok azon­kívül azokra a szociálpolitikai feladatok­ra, amelyek szintén biztosit jól; a belső rendet. De ugyanakkor fokozott kötelesség háramlik j kormányra, hogy minden olyan tünetet kü­szöbe! jön ki a közigazgatási apparátus mű­ködéséből, amely akadálya lehet a közrendi­nek és a köznyugalomnak. Ki kdl irtani a közigs^aíds &är&ozi£tanci0 íüEsíeít A belügymin iszíter az eVenzéki oldalról felvetett kifogásokra tért ki ezután, amelyek a közigazgatási apparátus működésével áll­nak összefüggésben, majd hangoztatta, hogy ez az apparátus egy olyan próbatétel eéőtt áll, amilyen előtt még sohasem állt. Ez a közigazgatási apparátus ma kb. egy kéthar­madrészével megnagyobbodott területen keik hogy működjék, anélkül azonban, hogy a kellő utánpótlás biztosított 'Jelt volna, A leg­nagyobb elismeréssel! szólott azokról a telj-c— sitményekről, amelyeket a közigazgatás nyújtóéit, de az elismerés hangoztatása mel­lett nem térhet ki annak hangsúlyozása elől1 sem, hogy mindazokat a kárhoztatandó tüneteket, amelyek felbukkantálirgalmatlanul ki kell irtani. A mai időkben teljesen megengedhetetlen dolog, hogy a közigazgatás türelmetlenül és nem megfelelő módon bánjon a közönséggel. A tisztviselő jogosan ldvatkozhatik arra, hogy íul van terhelve és ideges, de tekintet­tel kell lenni arra. hogy a közönség a kü­lönböző rendesetekkel szintén túl van ter­helve. A tisztviselőnek kötelessége ezeket a körülményeket figyelembe venni és a tisztviselő állásánál fogva tartozik a maga idegeit r.áncbaszedni és féken tart ami. Véget kell vetni annak, hogy a tisztviselő ■különbséget tegyen ember és ember kö­zött. Ida a jó szó nem segít, a legkíméletlenebb eszközökkel üt oda, ahol ilyen hibákat lát. — mondotta a miniszter. — Hangoz­tatta, hogy ta kormány politikájának első vonalában a szociális gondoskodás áll. 0. közigűzgoíds reformja Felhozták ellene azt a vádat, hogy már 1932. óta hangoztatja a közigazgatás átfogó reformjának szükségességét és még mindig nincs ezzel készen. Tapasztalta, hogy ha komoly és nagy dolgokat akarunk csi­nálni, nem ,szabad elhamarkodni és nem szabad a pillanatnyi helyzetnek a szem­szögéből nézve cselekedni. 1938-ban hozzálátott az idők változásainak megfelelően a javaslatok átgyüréséhez és kb. háromnegyed évvel ezelőtt teljesen elkészült ezzel a munkával. Az akkori kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy most már a törvényhozás elé terjesztik ezeket a javas­latokat. Azóta azonban a viszonyok újból annyira megváltoztak, hogy a jelenlegi kor­mány arra a megállapodásra jutott, hogy a reformjavaslatoknak csak azokat a részeit terjesztik elő, amelyek nem járnak az egész közigazgatási szervezetnek mélyreható át­alakításává,! és ágy nem következhelik be a különben elkerülhetetlen zökkenő. Ez nem GYOMORRONTÁSOKNÁL igyunk mindig egy-két pohár természetes „Ferenc József" ke- serüvizet, mert ez nemcsak gyorsan és alapo­san tisztítja ki a tápcsatornát, hanem az ymésztőszervek további működését is, hatható­san előmozdítja. Kérdezze meg orvosát! ELLENZÉK íüags probléma: az orvosfcidny A közegészségügyi kérdve,ek vizsgálóiéra át­térve, a miniszter mindenekelőtt köszönetét mondott a felszólalók részéről megnyilvánult elismerésért, amellyel közegészségügyi munka­társait illették. A !( ‘gm iiezebb kérdés az orvoshiány kérdé­se. Egészen kétségtelen, hogy orvoshlány van, amelynek oka az, hogy az utóbbi idő­be. í sokkal kevésebi'.' orvos kerül ki az egye­temekről mint régebltzn. A vis-s/m satuit területek sokkal kevésbé vol­tak e'látva orvosokkal, mint az anyaországiak. A zsidótörvény a zsidó orvosok jelentékeny részét kiküszöbölte és végül pedig a mozgósí­tott hadsereg szintén sok orvost vesz igénybe Ennek következménye az, hogy az ország je­lentékeny területén nagyon szűkén vagyunk ellátva orvossal. A kamarákkal állandóan tár­gyalást folyt,:! erről a kérdésről, mert ezen a hiányon letétimül segíteni kell. Minden igye­kezete arra irányul, hogy ökonomikus kihasz­nálással, lebető’eg keresztény orvosokkal obi­ja meg a kérdést, de olyan kényszerhelyzetben vagyunk, hegy igénybe kell vernünk a zsidó orvosokat. Ezt azonban oly módon kívánja, hogy a zsidó orvost csak olyan pozícióba állítsa be, aho1 nem dolgozik ön álló an hanem megfelelő ellenőrzés alatt. A belügyminiszter részletesen foglalkozott az Országos Nép- és Családvédelmi Alap műkö­dési vei és azt kielégítőnek mondotta. Az egyik képviselő jóindulatú túlzása úgy állította be ezt az alapot, mint egy terebélyes iát. Sajnos, még nem az., de legalább is csemete. Az egész alap működése az áttörés stádiumban van, de az eddig eredmények megnyugtatóak és biz­tatók. Az alap emelni akarja a legalsóbb társadalmi osztályok életnívóját, de* csak a melleit a feltétel mellett, iiogy az illető erkölcsi nívója is emelkedik. Meg ván győződve arról, hogy az alap működésének elgondolása helyes és C7é:s»séges és hogy munkája sikerű? fog ve­zetni. Ezután a rendészeti kérdésekre térve át, köszö­netét mondott azokért az éli mérésekért, ame­lyekkel a Házban a rendőrség s a rendészeti • zervok munkáját kisérték, amely munkát a kormány is elismer. Természetesen a kormány­nak is kötelessége gondoskodni arról, hogy a I rendészeti szervek működésűket megelégedet- ' ten és abban a tudatban végezzék, hogy az állam elismeri munkájukat. „íPinden ífszíessé.ges mimkor dlíampoígárraí szemben egjíorma mértéitke'f mérünk“ KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter ez­után arról be: .élt. hogy a nemzetségi vidéke­ken szolgálatot teljesítő tisztviselők nyelvta­nulása terén igen Örvendetes haladás mutat­kozik. A magyarság rém hűségnyilatkozatokat vár, , hanem hűsége! a nemzetiségektől. Ezt a hű­séget megköveteljük feltétlenül, de r»?m sza­bunk feltételeket. Minden tisztességes ma­gyar állampolgárral szemben egyforma mér­tékkel mérünk, bármely nyelvet beszéli is. A nemzetiségi politikát igv értelmezi. Hűség­nyilatkozatokra nincs szüksége. „Ts ^«îik U:T2 minden po iíiköi szemnonto *• Beszéde befejező részében a belügyminisz­ter mégepyszer hansgulyozta, hogy • politikai szempontok sohasem vezették. Soha nem kö­vetelt politikai állásfoglalást vagy politikai szempontok belevitelét a közigazgatásba sen­kitől. Minden ténykedése ez ellen a tendencia ellen irányul. Ma különösen nem lehet tekintettel arra, hogy ki milyen politikai parihoz tartozik. Mindig csak azt nézte, hogy becsületes ma­gyar ember-e valaki. Ma igazán elérkezett az ideje annak — fejezte be beszédét a belügy­i: iniszter —, hogy mindenfé’#3 kicsinyes poli­tikai szempontot íclretegyünk. Majd eljön aiz ideje annak, hogy kiveszeked- knssiik magunkat, Eljön az idő, amikor világ­nézeti kérdéseket boncolgathatunk. Ma ne vi- lágnézetezziink. Ha nem éri fel valaki é&szel ezt, mjad én Ököllel meg fogom értetni. Ma csaţi. egy szempont lehet előttünk, az, hegy valamennyien magyarok vagyunk. Va­lamennyiünk előtt egy cél álljon: az ország jövőjének megmentése és biztosítása, mert ez foreg kockán, tehát senki se áililson fel közöltünk válaszfalakat é-s nem szabad, hogy emelhessen. ■ Tessék ezt tudomxsul venni és tC6sík e szerint eljárni. A belügyminiszter nagy tapssal fogadott be- f-íde után a Ház a belügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadta. Ezután az interpellációs könyvet olvasták fel, majd az elnök napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését szer­dán délelőtt 10 órakor tartja, napirendjén a kultusztárca költségvetésének tárgyalásával. Hat órakor a Ház áttért a bejegyzett 23 interpelláció meghallgatására. N A Ház keddi ülése ezzel végeiért. Pdriéríe&ezüeíei ícrfoít a IEÉP egyhangúlag megválasztott képviselője’ lett. A pártért ekedet résztvevői hosszan­tartó lelkes ünneplésben részesítették a mini ztcrelnüköt. Ezután ReményrSchnel- íer Lajos pénzügyminiszter ismertette törvényjavaslatált, amelyet a pártértekez­let alapos vita alá vett és a miniszter fel- világosító szavai után egyhangúlag elfo­gadott. Kölcsey István alelnök a párt ne­vében köszönetét fejezte ki a pénzügyani- nlszternek a törvénvjavaslat elkészítéséért és biztosította arról, liogv a párt egyön­tetűén n legnagyobb bizalommal támogat­ja a mai időkben az ország érdekében ki­fejtett nehéz munkájában. , Vitéz Kssrssz’.es-Fiseher L&ţes felmentésével liléi mmrnnihios icii aüá&oriiagio ncfczlc hi a hormáapé BUDAPEST, noivemaber 11. A Ma­gyar Távirati Iroda jelenti: A Kor­mányzó Ur Őfőméltósága vitéz Ke­resztes-Fis eher Lajos vezérezredest isajáit kérelmére felmentette főhadse- gédi és a katonai iroda főnöki szol­gálati állása ■alsói és helyébe vitéz lófő dáinoki iMi-klós Béla altáborna­gyot nevezte ki. Az erre vonatkozó legfelsőbb kéziratok igy szólnak: „Kedves vitéz Keresztes-Fischer Lajos vezérezredes! Ismételten elő­terjesztett kérelmére Önt íőhadsegé- di és katonai irodám főnöki szolgá­lati állása alól felmentem. Távozása felett érzett őszinte sajnálatomnak kifejezése mellett ezalkalommal kü­lönös megelégedéssel gondolok közel négyévtizedes katonai pályafutásá­ra, amelynek folyamán úgy béké­ben, mint háborúban különböző' fon­tos beosztásokban oly kiváló mun­kálkodást fejtett ki és amely szolgá­latán közül felette értékesek szá­momra azok, amelyeket mint köz­vetlen munkatársam és tanácsadóm főheidsegédi és katonai irodáin fő­nöki minőségében teljesített. Ami­dőn érdemekben gazdag szolgálatai­ért meleg keszönetemet nyilvání­tom, annak a reményemnek adok kifejezést, hogy kipróbált tudására és munkásságára továbbra is szá- mj Ihatok. Kelt Budapest, 1042 október 29. HORTHY sk Vitéz Nagy Vilmos skA „Kedves vitéz Miklós altábornagy! ■ Kinevezem Önt 1942. évi október s hó 14-ével íohadsegédemmé és kato­nai irodám főnökévé. Kelt Budapest, 1942 október 29. HORTHY sk. Vitéz Nagy Vilmos sk.“ GarJm Imrének, opera- együttesünk uj íenoristáj i- nak eSsü fellépése Már z évad uh»IldiiIasi óla cFnk ér­deklődén várta a beígéri tij tenorihta l>e- mutatkozását. A tavalyi t;1gok közül ugyanis kél lenoristü távozott: vitéz Ki­rály Sándor vissza-z<rz"> ilött Pestre, dr. f Sándor Isit ón pecbg mint orvos, katonai | szolgálatot U'ljt-sil Oroszországban. I ét tenorii? iával indult az évad, Anţ/ijul-N n gy f Gyuláit ni, nkit mi Ián mondhatunk ! ■>- | zönyögünk ked%'eiieénck és az újonnan fizerződtel'Tt dr. Sikolya Istvánnal. '.ja­gától értetődik, hogy a nagy operai mun­kaprogram mellett minden szerepet ket­ten nem láthattak eh ezért színházunk igazgatósága tübbizben meghívta vend g- szerej) éyre a pesti opera élvonalbeli te­noristáit. fJntul;v Kálmánt ős f/‘czó 1st- » ránt, forró színházi est kk-"] ajándékozva meg a közönsége*. I <" nap este alkaln .mk nyílt végre az uj tenoristái, a Németor­szágból visszatért Godin Imrét hallanunk. I A Bohéméletben Rodo'pheot ének' Te Godin Imre az elsőrangú Uidtj Franciska j partnereként. A Puceini-opera rötdd áriái nem kínálnak =ok alkalmat a hanganyag í; esál'logtatására, de igen igényesek az e lő­adás szempontjából. Már az első f< Ivó- Î násban meggyőződtünk arról!, lio?y kehe- mes, meleg bangsziinii, lírai tenorja \an Godin Imrének technikailag fölkészült, T határozottan ku íuráU énekes, bangj nak vivőére je azonban nem mutatkozott te­kintélyesebbnek, febő hangjai sem < légi- tet;c k ki. nem fény lők. A későbbi felvo­nások során érezbetős ‘ vált, hogy bizo­nyos mértékül, hülésből származó ipdi =z- ponáb-ágga is számolnunk k©U,*behatób­ban tehát majd későbbi szereplései során Szólhatunk róla. Mindenesetre nyereség­nek i1- rkezik. liogv Godin Imrében n gy müsoru tenoristát kapott sziabázunk ope­rai ága. I Musette szerepét Páka Jolán pompás alakítása után énekelte már T(<káts P'tula is, utána I égh Kató s most Lenherdt I ona került sorra- bár enpek igazán nem tudnók magyarázatát adni. mert Lenherdt Ilona igen otthonos lehet operett szere- : pekben, van is hangja, erős és terjedelmes, ellenben a hanggal való bánni tudása, énekkulturája nem olyan fej ett. bogv Puceini-szerepeket bízzanak reá. K. ß. 1942 november 11. A hét filmje GPU (Sajlóbemutató a Mátyás király- mozgóban.) Rendkívül érdekes, nagyhatású filmet mutatott be- egyelőre csak a sajtó mun­katársai és meghívott közönség részére, kedden délelőtt a Mátyás király-mozgó. Az uj film cime: GPU s a szovjetorosz titkos szolgálat szivet-lelket felőrlő, min­den emberiességet megcsufoló tevékeny­ségéről szók Köztudomású. hogyr a hír­hedt GPU szervezete, amely tevékenysé­gével egész Európát behálózza, Moszkva veszedelmes, jólfizetett ügynökeivel dol­gozik. Soha ki nem deríthető gyilkossá­gok. emberrablások, bombamerényietek é> szabotázsok jelzik mindenfelé földalatti munkáját. Erről szól ez az uj UFA film. A lényeget, vagyi-s azt, hogy premier- planban mutassa be ennek az embertelen, veszedelmes, titkos szervezetnek a mun­káját, olyan izzóau feszült drámai cselek­ménnyel festi alá, hogy a néző az izgal­masabbnál izgalmasabb jeleneteket, léleb- zetvisszafojtva figyreli, s talán önkéntele­nül is azt kérdezi: lehetséges-e, bogy a földkerekségén, hogy Európában, a mai XX. században ilyen ördögi eszközökkel működő szervezet működhessék. A fiám külön bravúrja, hogy mindezt valószínűvé és elbibetővé tudja tenni. Ami a legme-g- ragadóbb ebben a. hatalmas uj-német filmben, az a miivészi rendezés munkája. A cselekmény egy pillanatra sem á l meg, hanem hatásosabbnál hatásosabb jelenete­ken keresztül megkapó4 erővel és lendü­lettel jut eil a befejezésig. A pompa.-, pa­zar rendezésen kÍvül külön dicséret illeti a film öt főszereplőjének tökéletesen érv­ből: angol t játékát és a jobbnál jobb fel­vételeket. Az uj UFA-fdm a kedd délelőtti, sajtó­bemutatón nagv sikert aratott s minden bizonnyal ugyanilyen siker jegyében bé­rű’ a ..Harmincadik'1 film után péntektől kezdő cl őileg a nagyközönség elé i s,. / g. <-t-) jelenti n/oul>au azt, lmgy nem Hozza a Ház ele már nn»s; azokat a javaslatokul. ame­lyek kn/rlrhb visznek a/ általános elgondo .lás ineg\ alóhitásához és most zökkenő iwl- k ül krreszlülvilielők. Sok szemrehányás csrtt a községek hely/rlrröl rs különösen a kiiz. ri lehrt visr.'rs arán v tula ns;j;j,a t ni.l. Lvek nla I of.- la I koz ik azzal, hogyan Irin Inc meg leír In aranyé-itást elérni. I intek a |n'<>li;le mának a végleg«'* in egoé dúsa i- a kiizig:izí{a- tas all alános reformjának a kereteim tarto­zék. A Magyar É'et Pártja kedden este nagy- érdek ődéssel kisért pártértekezlelet tar­tott, amelyen Roményi-Sclmeller Rajos pénzügyminiszter ismertette az egyszeri hadkötelezetiségi adótól és a liadnicntes- séf/i váltságról szóló törvényjavaslatát. A pártért ekezleten megjelentek a kormány tagjai, az államtitkárok, a főispánok és a párt törvényhozó tagjai igen nagy szám­ban. A vidéken tartózkodó vitéz Lukács Béla tárcanélküli minisz'.er, országos el­nök helyett Kölesey Isi vári országos ügy­vezető alelnök elnökölt. Meleg szavakkal üdvözölte Ká'llay Mikéós miniszterenököt abból az alkalomból, hogy Eger város

Next

/
Thumbnails
Contents