Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-11 / 255. szám
E M Bíl ** 1 M nţ*. V-, *. Qarlan elárulta a francia nemzeti ügyet SZERDA, 1942 november 11. LX1IL évfolyam. 255. szám. &R110 FILLÉR mZEK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. em. Telef.: 11—G9. Nyomda: Egye- tem-u. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 ILflPIIÖTTfl: BA RT HA MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÖVÁLLALAT** Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.79 P.» negyedévre 8 P., félévre 16 P., egész évre 32 P« n „Elérkezett az ideje annak, bogy mindenféle kicsinyes politikai szempontot félretegyknk!"- mondotta a bslügyi költségvetés vitájában Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter - Ez Erdélyi Párt vezérszónoka a közigazgatás reformját sürgette „Véget kell vetni annak, bogy a tisztviselő különbséget tegyen ember és ember között!“ BUDAPEST, november 11. A képviselőház a A keddi ülését egynegyed 11 előtt néhány 9q perccel nyitotta meg Tasnádi-Nagy András ii» elnök. Hunyadi-Buzás Endre, a belügyi tárca ca előadója ötnegyedőrás beszédben ismertsí tette a belügyi tárca költségve lését. Mandela neke.'őtt hangoztatta, hogy a program svain- be adataiban visszatükröződik az eddigi értékek megőrzése és biztosítása, sőt kibontakozók belőle az erős akarat és lehetőség a további cél kitűzések reális megvalósítására. Az előadó beszéde további során a belügyi kormányzat szociális poétikájáról beszélt. Hangoztatta, hogy a háborús viszonyok még jobban előtér- be helyezik a szociális kérdést és ezzel Szorosan összefügg a belső arcvoncd szilárdságának kérdése is. A szociális nyugalom további biztosítása a háború szempontjából igen nagy jelentőségű. A személyi kiadások emelkedése nagymértékben biztosítja a tisztviselőtársadalom Béreimének orvoslását. Hunyadi-Buzás Endre a bürokrácia tulten. géséröl szólva, hangoztatta, hogy ezen a téren még igen nagy feladatok várnak a belügyi kormányzatra. A decentralizáció örvendetes módon elindult a maga utján. A belügyi kormányzat mindent elkövet, hogy a községi jegyzők nehéz helyzetén a lehetőségekhez képest segítsen. A továbbiakban a közegészségügy továbbfejlesztésének szükségességét hangoztatta. A kormányzat igen nagy gondot fordít a kórházak kibővítésére és általában a közegészségügyi berendezések továbbfejlesztésére. Baky László, a Mag5rar Megújhodás Párt vezérszónoka után Kossuth Pál, a Miagyar Élet Tártja első vezérszónoka örömmel állapította meg, hogy a költségvetés népjóléti és szociális célokra lényegesen többet fordit, mint a korábbi években. A jegyzői kar túlterheléséről szólt ezután. Bárhogy alakuljon is a jövő, az államigazgatási rendszer nagyrészben a jegyzőnek vallóin jog nyugodni, Öröimimel üdvözli a közbiztonsági köz egészségügyi és a gyermekvédelmi kiadások felemelését. Felvetette annak lehetőségét, hogy nem volna-e jó már úgy felkészülni az eljövendő békeévekre, hogy kiválasztotöt közigazgatási szakférfia- kat küldjenek ki külföldi tanúim ám y utakra. A költségvetést az általános tárgyalás állapjául elfogadja. Maróthy Károly, a Ny'ilaskeresztes Párt vezérszónokának felszólalása után dr. Paál Árpád, az Erdélyi Párt vezérszónoka mondotta el beszédét. Dr. Paál árpád beszéde űr Paál Árpád mindenekelőtt leszögezte, hogy abbéi a szempontból kivan a költség- vetéshez hozzászólni, hogy az általános állami berendezkedések megszervezése az ország érdekei tekintetében milyen tükörképet mutat. — Egy korábbi felszólalás már utal'lt arra mondotta —, hogy a belügyi költség- vetésnek mintegy 170—180 millió pengőnyi része az általános közigazgatás úgynevezett rendészeti terheit foglalja magában, mig a közegészségügyre, gyermeknevelésre, 'társia- dalombiztosii'tásra, vagyis a közjóléti intézményekre ^ ugyanilyen nagyságú összegeit irányoz elő. Ebből a szempontból úgy tűnik fel a költségvetés, hagy a rendészetnek és. népjólétnek a kiadásait egyensúlyba helyezi, vagyis olyan alapeszmét árul el, hogy a rendet nemcsak külső hatalommal igyekszik fenntartani, hanem a belső megelégedettség felkeltésével is. Mi természetesen csak elismeréssel fogadjuk ezt a törekvést és ennek kifejezéseként én az Erdélyi Párt nevében a költségvetéshez hozzájárulok. — Ami a belügyi költségvetéssel kapcsolatosan felvetett kérdéseket illeti, aizok tekintetében elsősorban a közigazgatás reformja kerül erőteljesebben szóba.. Engedjék meg nekem, hogy éppen a költs égvetésinek népjóléti intézményeire utalva, olyan megjegyzést tehessek, ami inkább azt akarja kifejezni, hogy kívánnivaló a közigazgatási reformmal való minél! hamarabbi foglalkozás. teni a társadalmi erők együttműködését, mert jó közigazgatás társadalmi együttműködés nélkül elképzelhetetlen. Rz önfeormánszafok fontossága — Ebből a szempontból fontos az önkormányzat léte és erőteljes kibontakozása. Az önkormányzatok nem egyenlők a decentralizációval. A decentralizáció csak a centralizmusok szétosztása, azonban a vidéken is ugyanaz a központból lenyúló billentyűzet dolgozik és nem a helyi erő, a hertyi öntudat, a helyi cselekvőkészség és helyi cselekvőképesség. Ezeknek a felkeltésével keíL a meglévő történelmi alapokból kiindulni s az önkormányzat igazi hatályosságát és életrevalóságát a vármegyékben és városokban létrehozni. Ez a közigazgatás igazi reformja. Ezuián utalt arra, hogy a háború utáni időkben a kormány nagy átmenctguzdasági programot készít, —Az ország öntudatos jövőkeresése nyilatkozik meg ebben. Ezt az öntudatot a helyi, vidéki talajon is meg kell valósítani. Itt van az önkormányzatoknak nagy hivatása: az átmeneti gazdálkodás sikere érdekében meg kell valósítani a falu és a város belső nagy kölcsönösségét, kialakítani a terrné. szeles piacokat a fillu és a város között, megelőzni a munkanélküliséget és a menekülő városbaráamiást. Ebben a tekintetben 'is az önkormányzatoknak a maguk helyzeti problémáival készen kell állniuk és ezért is nagy eszmecserére van szükség a városokban, a vármegyékben és a sajtóban egyaránt, hogy a megoldandó kérdések iránt nagy közérdeklődést támasz- szauak. A városok szövetségét nagyrabecsü- löm, de gyakorlatibbnak tartom a városok és falvak szövetségét. — Előtérbe került a hlivatásrendek ön- kormányzatának kérdése, hoţgy miképpen hei’yettesithetnők az önkormányzati fejlődést. Azonban a hivatásrendi önkormányzat tulajdonképpen országos centralizálása bizonyos foglalkozási érdekeltségeknek, amikre a mostani központok, egykezek és kartellek kísérteties árnyékot vetnek már előre is. Ki fedi szélesíteni az ORCsfl Kereteit! „H Közigazgatást nem lebet formáfehoz Kötni" A közigazgatás mfiga a nép életének cselekvése kell, hogy legyen. Ezt a cselekvési nem lehet előre meghatározott szabályokkal formákhoz kötni, ennek a cselekvésnek célokat lehet kitűzni, célokat és eszményeket es ezeknek a céloknak es eszményeknek a kitűzésére kell inkább a kormányzatnak szorítkoznia, mintsem hogy aj szabályok készítésére koncentrálja minden figyelmét. Méltóztassék megengedni, hogy én a közigazgatás értelmét igy felfogva, azt mondjam, hogy u közigazgatás nem lehet öncél, hanem az a célja, hogy a népi életet filandóan se- givse. Ez az állandó segítés akarata nyilatkozik meg éppen a költségvetés népjóléti intézményeiben is és ezért fogadom el meggyőződéssel a költségvetést. De nem titkolhatom el azt a meggyőződésemet sem, hogy éppen a népi élet megsegítésének biztosítására a közigazgatást olyan reform alá kell vetni, amely a természetes népi élet kifejlesztőjévé válik. A népi segítésre kerti képessé tenni a köz- igazgatást és ezt most kell megcsinálni, ezekben a súlyos időkben. Most kell kiépiBeszéde befejező részében az ONCsA kérdésével foglalkozott. — Természetes — mondotta —, hogy azt az elgondolást, ami Magyarországon az ONCsA gondoskodásával kiemelte a népjóléti irány szükségességét és ennek érdekében egész országos tervet kivárt létrehozná, ezt a gondolatot csak üdvözölni lehet. Amikor halljuk a gyönyörű eredményeket, hogy 36 ezer család ennyi meg ennyi mikió segélyben részesült, hogy azok a tönkrement kis famíliák hogyan tudnak annyira belyrejöu- ni, mintegy példát mutatnak a becsületességben, a segítség visszafizetésében, szóval valósággal szárnya kelt a szegény ember becsületességének és é'etrevalóságának, akkor bízzunk jobban a vidékek népében, mert ezek a legnagyobb kérdéseket is jól meg tudják oldani. Ha az ONCsA eredményeire gondolunk és egyúttal arra az óriási kilátásra, ami szinte kamatoskamat erejével nő, akkor természetes dolog, hogy csak elismeréssel és csak csodálattal szólhatunk erről a tervről. — Bátor vagyok azonban megemlíteni, bogy a meglévő történelmi önkormányzatunkba nincs az ONCsA szervesen bertekap- cso.va. Az a gyönyörű intézmény, amit ONCsA-nak nevezünk, tulajdonképpen központban ápolt virág és csak színes beiehaj- 1 ás a i érnek el a megyéknek és városoknak közigazgatásába. Saját magának külön megvan a maga vezető szervezete: az alispán egv a.jegyzőt ad ugyan a megyében rendelkezése alá, a törvényhatóságok is csinálnak ugyan népjóléti terveket, de ennek elfogadása és megvalósítása a központi szervezeté. Megindult tehát az OftCsA révén egy újabb hivatali szervezct kiképzése, ami konkurál a megyék történelmileg már kialakult közigazgatási szervezetével. — Kérdem, hogy a történelmileg kialakult órvaszékek és gyámhatóságok mi részt vesznek a népjólét intézésében? Vagy az 5 k ölitségvetésük, vagy az ONCsA-é felesleges. Ha pedig egyik se felesleges akkor egyesi- léssel jobb népjóléti közigazg" lást lehetne megszervezni. Az árvaszékek nek elhanyagolása, am\ bizonyos idő ó a megvan, annak ellenére, hogy ezek az intézmények évszázadukon át családokat védtek meg és eredéiül; ír. eg az árpádházi királyok korába nyauk vissza, ahhoz vezetett, hogy íz a családjogi, vagy családvédelmi intézmény az OM\ 's A működéséből teljesen ki van kapcsolva. Egyáltalán nem vesz részt ebben és nem tudja évszázadok alatt szerzett tapasztalatait a nép jólét szolgálatába állítani, mig az OACs/í teljesen újból kezdi a maga kísérletezéseit. — Mivel a belügyminiszter urban az önkormányzatok barátját látom és mivel a költségvetés annak a népjóléti intézménynek költségvetése, amelyért bátor voltaim szót emelni, a költségvetést elfogadom. Ezután Ferenczy Tibor, Dónáth György, Mátéfy Viktor és Incze Antal, majd Lukács Béla felszólalása következett. \ itéz Lukács Béta' kérte a minisztert, hogy mielőbb hozza a Ház elé a közigazgatási reformot. A tisztviselőtársadalom anyagi helyzetéről szólt ezután és hangoztatta, hogy a tisztviselők helyzetén javítani kell. Elismeréssé? Szólott a közrendről, de kérte a minisztert, hogy minden erejével sújtson le azokra, akik a mai időkben meg akarják zavarni a2 Ország nyugalmát. A költségvetést elfogadja. Több hozzászólás után az elnök a vitát bezárta és 5 óra után néhány perccel Ke. resztes-FiScher Ferenc belügyminiszter emelkedett szólásra, hogy válaszoljon a vita során elhangzott felszólalásokra. fl belügyminiszter beszéde A miniszter bezéde bevezető részében megállapította, hogy a vita sok kérdést vetett fel, úgy, hogy azokra egy rövidebb beszéd keretében minden részletre kiterjedően nem tud válaszolni. Igyekezni fog azonban minden lényegesebb kérdésre kitérni, Amikor ezt a költségvetést a kormány összeáíhiocui és beterjesztettem — folytatta beszédé* a belügyminiszter —, tudatában volt annak, hogy az ország helyzete ma egészen más követelményeket támaszt q költsége eléssel
