Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-11 / 255. szám

E M Bíl ** 1 M nţ*. V-, *. Qarlan elárulta a francia nemzeti ügyet SZERDA, 1942 november 11. LX1IL évfolyam. 255. szám. &R110 FILLÉR mZEK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. em. Telef.: 11—G9. Nyomda: Egye- tem-u. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 ILflPIIÖTTfl: BA RT HA MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÖVÁLLALAT** Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.79 P.» negyedévre 8 P., félévre 16 P., egész évre 32 P« n „Elérkezett az ideje annak, bogy mindenféle kicsinyes politikai szempontot félretegyknk!"- mondotta a bslügyi költségvetés vitájában Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter - Ez Erdélyi Párt vezérszónoka a köz­igazgatás reformját sürgette „Véget kell vetni annak, bogy a tisztviselő különb­séget tegyen ember és ember között!“ BUDAPEST, november 11. A képviselőház a A keddi ülését egynegyed 11 előtt néhány 9q perccel nyitotta meg Tasnádi-Nagy András ii» elnök. Hunyadi-Buzás Endre, a belügyi tár­ca ca előadója ötnegyedőrás beszédben ismer­tsí tette a belügyi tárca költségve lését. Mande­la neke.'őtt hangoztatta, hogy a program svain- be adataiban visszatükröződik az eddigi értékek megőrzése és biztosítása, sőt kibontakozók belőle az erős akarat és lehetőség a további cél kitűzések reális megvalósítására. Az elő­adó beszéde további során a belügyi kor­mányzat szociális poétikájáról beszélt. Han­goztatta, hogy a háborús viszonyok még jobban előtér- be helyezik a szociális kérdést és ezzel Szorosan összefügg a belső arcvoncd szi­lárdságának kérdése is. A szociális nyugalom további biztosítása a háború szempontjából igen nagy jelentősé­gű. A személyi kiadások emelkedése nagy­mértékben biztosítja a tisztviselőtársadalom Béreimének orvoslását. Hunyadi-Buzás Endre a bürokrácia tulten. géséröl szólva, hangoztatta, hogy ezen a té­ren még igen nagy feladatok várnak a bel­ügyi kormányzatra. A decentralizáció örven­detes módon elindult a maga utján. A bel­ügyi kormányzat mindent elkövet, hogy a községi jegyzők nehéz helyzetén a lehetősé­gekhez képest segítsen. A továbbiakban a közegészségügy továbbfejlesztésének szüksé­gességét hangoztatta. A kormányzat igen nagy gondot fordít a kórházak kibővítésére és általában a közegészségügyi berendezések továbbfejlesztésére. Baky László, a Mag5rar Megújhodás Párt vezérszónoka után Kossuth Pál, a Miagyar Élet Tártja első vezérszónoka örömmel ál­lapította meg, hogy a költségvetés népjólé­ti és szociális célokra lényegesen többet fordit, mint a korábbi években. A jegyzői kar túlterheléséről szólt ezután. Bárhogy alakuljon is a jövő, az államigazgatási rendszer nagyrészben a jegyzőnek vallóin jog nyugodni, Öröimimel üdvözli a közbiz­tonsági köz egészségügyi és a gyermekvé­delmi kiadások felemelését. Felvetette an­nak lehetőségét, hogy nem volna-e jó már úgy felkészülni az eljövendő békeévekre, hogy kiválasztotöt közigazgatási szakférfia- kat küldjenek ki külföldi tanúim ám y utakra. A költségvetést az általános tárgyalás állap­jául elfogadja. Maróthy Károly, a Ny'ilaskeresztes Párt vezérszónokának felszólalása után dr. Paál Árpád, az Erdélyi Párt vezérszónoka mon­dotta el beszédét. Dr. Paál árpád beszéde űr Paál Árpád mindenekelőtt leszögezte, hogy abbéi a szempontból kivan a költség- vetéshez hozzászólni, hogy az általános ál­lami berendezkedések megszervezése az ország érdekei tekintetében milyen tükörké­pet mutat. — Egy korábbi felszólalás már utal'lt ar­ra mondotta —, hogy a belügyi költség- vetésnek mintegy 170—180 millió pengőnyi része az általános közigazgatás úgynevezett rendészeti terheit foglalja magában, mig a közegészségügyre, gyermeknevelésre, 'társia- dalombiztosii'tásra, vagyis a közjóléti intéz­ményekre ^ ugyanilyen nagyságú összegeit irányoz elő. Ebből a szempontból úgy tűnik fel a költségvetés, hagy a rendészetnek és. népjólétnek a kiadásait egyensúlyba helyezi, vagyis olyan alapeszmét árul el, hogy a rendet nemcsak külső hatalommal igyek­szik fenntartani, hanem a belső megelége­dettség felkeltésével is. Mi természetesen csak elismeréssel fogadjuk ezt a törekvést és ennek kifejezéseként én az Erdélyi Párt nevében a költségvetéshez hozzájárulok. — Ami a belügyi költségvetéssel kapcso­latosan felvetett kérdéseket illeti, aizok te­kintetében elsősorban a közigazgatás reform­ja kerül erőteljesebben szóba.. Engedjék meg nekem, hogy éppen a költs égvetésinek népjóléti intézményeire utalva, olyan meg­jegyzést tehessek, ami inkább azt akarja ki­fejezni, hogy kívánnivaló a közigazgatási re­formmal való minél! hamarabbi foglalkozás. teni a társadalmi erők együttműködését, mert jó közigazgatás társadalmi együttműködés nélkül elképzelhetetlen. Rz önfeormánszafok fontossága — Ebből a szempontból fontos az önkor­mányzat léte és erőteljes kibontakozása. Az önkormányzatok nem egyenlők a decentrali­zációval. A decentralizáció csak a centraliz­musok szétosztása, azonban a vidéken is ugyanaz a központból lenyúló billentyűzet dolgozik és nem a helyi erő, a hertyi öntu­dat, a helyi cselekvőkészség és helyi cselek­vőképesség. Ezeknek a felkeltésével keíL a meglévő történelmi alapokból kiindulni s az önkormányzat igazi hatályosságát és élet­revalóságát a vármegyékben és városokban létrehozni. Ez a közigazgatás igazi reformja. Ezuián utalt arra, hogy a háború utáni időkben a kormány nagy átmenctguzdasági programot készít, —Az ország öntudatos jövőkeresése nyi­latkozik meg ebben. Ezt az öntudatot a he­lyi, vidéki talajon is meg kell valósítani. Itt van az önkormányzatoknak nagy hivatása: az átmeneti gazdálkodás sikere érdekében meg kell valósítani a falu és a város belső nagy kölcsönösségét, kialakítani a terrné. szeles piacokat a fillu és a város között, megelőzni a munkanélküliséget és a me­nekülő városbaráamiást. Ebben a tekintetben 'is az önkormányzatok­nak a maguk helyzeti problémáival készen kell állniuk és ezért is nagy eszmecserére van szükség a városokban, a vármegyékben és a sajtóban egyaránt, hogy a megoldandó kérdések iránt nagy közérdeklődést támasz- szauak. A városok szövetségét nagyrabecsü- löm, de gyakorlatibbnak tartom a városok és falvak szövetségét. — Előtérbe került a hlivatásrendek ön- kormányzatának kérdése, hoţgy miképpen hei’yettesithetnők az önkormányzati fejlő­dést. Azonban a hivatásrendi önkormány­zat tulajdonképpen országos centralizálása bizonyos foglalkozási érdekeltségeknek, amikre a mostani központok, egykezek és kartellek kísérteties árnyékot vetnek már előre is. Ki fedi szélesíteni az ORCsfl Kereteit! „H Közigazgatást nem lebet formáfehoz Kötni" A közigazgatás mfiga a nép életének cselekvése kell, hogy legyen. Ezt a cselek­vési nem lehet előre meghatározott szabá­lyokkal formákhoz kötni, ennek a cselek­vésnek célokat lehet kitűzni, célokat és esz­ményeket es ezeknek a céloknak es eszmé­nyeknek a kitűzésére kell inkább a kormány­zatnak szorítkoznia, mintsem hogy aj sza­bályok készítésére koncentrálja minden fi­gyelmét. Méltóztassék megengedni, hogy én a közigazgatás értelmét igy felfogva, azt mondjam, hogy u közigazgatás nem lehet öncél, hanem az a célja, hogy a népi életet filandóan se- givse. Ez az állandó segítés akarata nyilatkozik meg éppen a költségvetés népjóléti intéz­ményeiben is és ezért fogadom el meggyő­ződéssel a költségvetést. De nem titkolhatom el azt a meggyőződésemet sem, hogy éppen a népi élet megsegítésének biztosítására a közigazgatást olyan reform alá kell vetni, amely a természetes népi élet ki­fejlesztőjévé válik. A népi segítésre kerti képessé tenni a köz- igazgatást és ezt most kell megcsinálni, ezekben a súlyos időkben. Most kell kiépi­Beszéde befejező részében az ONCsA kér­désével foglalkozott. — Természetes — mondotta —, hogy azt az elgondolást, ami Magyarországon az ONCsA gondoskodásával kiemelte a népjó­léti irány szükségességét és ennek érdekében egész országos tervet kivárt létrehozná, ezt a gondolatot csak üdvözölni lehet. Amikor halljuk a gyönyörű eredményeket, hogy 36 ezer család ennyi meg ennyi mikió segély­ben részesült, hogy azok a tönkrement kis famíliák hogyan tudnak annyira belyrejöu- ni, mintegy példát mutatnak a becsületes­ségben, a segítség visszafizetésében, szóval valósággal szárnya kelt a szegény ember be­csületességének és é'etrevalóságának, akkor bízzunk jobban a vidékek népében, mert ezek a legnagyobb kérdéseket is jól meg tud­ják oldani. Ha az ONCsA eredményeire gon­dolunk és egyúttal arra az óriási kilátásra, ami szinte kamatoskamat erejével nő, akkor természetes dolog, hogy csak elismeréssel és csak csodálattal szólhatunk erről a tervről. — Bátor vagyok azonban megemlíteni, bogy a meglévő történelmi önkormányza­tunkba nincs az ONCsA szervesen bertekap- cso.va. Az a gyönyörű intézmény, amit ONCsA-nak nevezünk, tulajdonképpen köz­pontban ápolt virág és csak színes beiehaj- 1 ás a i érnek el a megyéknek és városoknak közigazgatásába. Saját magának külön meg­van a maga vezető szervezete: az alispán egv a.jegyzőt ad ugyan a megyében rendel­kezése alá, a törvényhatóságok is csinálnak ugyan népjóléti terveket, de ennek elfoga­dása és megvalósítása a központi szervezeté. Megindult tehát az OftCsA révén egy újabb hivatali szervezct kiképzése, ami konkurál a megyék történelmileg már kialakult közigaz­gatási szervezetével. — Kérdem, hogy a történelmileg kiala­kult órvaszékek és gyámhatóságok mi részt vesznek a népjólét intézésében? Vagy az 5 k ölitségvetésük, vagy az ONCsA-é felesleges. Ha pedig egyik se felesleges akkor egyesi- léssel jobb népjóléti közigazg" lást lehetne megszervezni. Az árvaszékek nek elhanyago­lása, am\ bizonyos idő ó a megvan, annak ellenére, hogy ezek az intézmények évszáza­dukon át családokat védtek meg és eredé­iül; ír. eg az árpádházi királyok korába nyauk vissza, ahhoz vezetett, hogy íz a családjo­gi, vagy családvédelmi intézmény az OM\ 's A működéséből teljesen ki van kapcsolva. Egy­általán nem vesz részt ebben és nem tudja évszázadok alatt szerzett tapasztalatait a nép jólét szolgálatába állítani, mig az OACs/í teljesen újból kezdi a maga kísérletezéseit. — Mivel a belügyminiszter urban az ön­kormányzatok barátját látom és mivel a költségvetés annak a népjóléti intézmény­nek költségvetése, amelyért bátor voltaim szót emelni, a költségvetést elfogadom. Ezután Ferenczy Tibor, Dónáth György, Mátéfy Viktor és Incze Antal, majd Lukács Béla felszólalása következett. \ itéz Lukács Béta' kérte a minisztert, hogy mielőbb hozza a Ház elé a közigazga­tási reformot. A tisztviselőtársadalom anya­gi helyzetéről szólt ezután és hangoztatta, hogy a tisztviselők helyzetén javítani kell. Elismeréssé? Szólott a közrendről, de kérte a minisztert, hogy minden erejével sújtson le azokra, akik a mai időkben meg akarják zavarni a2 Ország nyugalmát. A költségvetést elfogadja. Több hozzászólás után az elnök a vitát bezárta és 5 óra után néhány perccel Ke. resztes-FiScher Ferenc belügyminiszter emel­kedett szólásra, hogy válaszoljon a vita so­rán elhangzott felszólalásokra. fl belügyminiszter beszéde A miniszter bezéde bevezető részében megállapította, hogy a vita sok kérdést ve­tett fel, úgy, hogy azokra egy rövidebb be­széd keretében minden részletre kiterjedően nem tud válaszolni. Igyekezni fog azonban minden lényegesebb kérdésre kitérni, Amikor ezt a költségvetést a kormány összeáíhiocui és beterjesztettem — folytatta beszédé* a belügyminiszter —, tudatában volt annak, hogy az ország helyzete ma egészen más köve­telményeket támaszt q költsége eléssel

Next

/
Thumbnails
Contents