Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-30 / 271. szám

ELLENZÉK

lflí2 november 30. *

HMM

Dumber 3. és 21. feözötf

ITyiivániarírisba vétel miatt jelentkezni kell minden 18-48 év közötti zsidónak

KOLOZSVÁR, november 30. Néhány nappol

e'zelétt beszámoltunk arról, hogy vitéz nugyba- conl Nagy Vilmos honvédelmi mintezter elrendelte több zsidó korosztály közérdekű munkás olgélatra való jelentkezését és bevonulását.

Most újabb falragaszok jelentek meg, amelyek pontos tájékoztatást adnak a 18—48 éves, azaz az 1894 január 1. és 1924 december 31. között született azon férfiak számára, akik az 1942. évi XIV. te. 3. paragrafusának 3. belvíz- dése érteimében zsidónak minősülneki

Ennek értelmében jelentkezni tartoznak?

1. Az egyidejűleg kifüggesztett kiegészítő hirdetmény szerint az ott feltüntetett helyen és időpontban:

a) mindazok, akik katonai igazolvány! lapjuk 15. rovata szerint valamely közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj állományába tar* toznak, ennél a közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljnál.

b) valamennyi egyéb jelentkezésre kötelezett személy az állandó lakhelye szerint illetékes központnál.

’tonai narancsnoksagoknál történt jelentkezést követő 14 napon belül, (városokban az egyidejűleg kifüggesztett kiegészítő hirdetményben feltüntetett napokon) valameny- nyi jeVmtkezésre kötelezett, az állandó lakhelye szerint illetékes népmozgalmi nyBvántar- tónál is jelentkezni tartozik.

A jelentkezéshez mindenki hozza magával katonai igazoló okmányait (igazolványa lap, sorozá6i bizonyítvány, alkalmatlansági bizonyítvány, elbocsátó levél, leventeigazolvány, közérdekű munkaszolgálatos igazolvány, polgári személyi lap) továbbá az állandó lakás- bejelentését igazoló szelvényt, idegen állampolgárok ezenfelül állampolgársági bizonyK- vánvukat, vagy érvényes útlevelüket, végül mindenki két darab, lehetőleg 6x9 cm. nagyságú, fel nem ragasztott, tisztahátu fényképet. Utóbbiak hátlapjára, azok felsőhannadá- ba írja rá mindenki a nevét, születési évét és helyét, valamint szülőanyja leánykori nevét.

i) Ro. bevonulási központ, Marnshcviz aluliad. állandó tartéyJtoclá'i helyük a) pa• ujdi iára , b) .székclykeaev/tnri járás, c),.Szé kelyudvarhely inv. é-, járás, a) oklándi járás,

c) gycrgyótöígyesi járás, I) (íyergyószentmik- lós mv. és járás, g) régeiii felsőjárás területén van;

j) 81. bevonulási központ, Szászrégen, akiknek állandó tartózkodási helyük a) teikci járás, b) Szászrégen mv. és alsójárás, c) mező- bándi járás, d) Marosvásárhely mv. alsó- és felsőjárás, e) nyárádszercdai járás, f) erdő- szentgyörgyi járás területén van.

PL ieleníkezés sorrendle

IV. Jelentkezési idő: Úgy a X. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj, mint a 3-ik pontban felsorolt bevonulási központoknál jelentkezni tartoznak:

a) 194a dcc. 3-án azok, akik 1894 és 1909,

b) 1942 dcc 4-én azok, akik 1895 és 1911,

c) 1942 dec. 5-én azok, akik 1896 és 1912,

d) 1942 dec. 7-én azok, akik 1897 és 1914,

e) 1942 dec 9-én azok, akik 1898 és 1915,

f) 1942 dcc. 10-én azok, akik i 899 és 19r7,

g) 1942 dec ii-én azok, akik 1900 és 1918,

h) 1942 dec. 12-én azok, akik 1901 és 1919,

i) 1942 dec. 14-én azok, akik 1902 és 1920,

j) 1942 dec. 15. azok, akik 1910, 1913, 1916,

k) 1942 dec. 16-án azok, akik 1903 és 1921,

l) 1942 dec. 17-én azok, akik 1904 és 1922,

m) 1942 dcc. 18-án azok, akik 1905 és 1923,

n) 1942 dec. 19-én ázol., akik 1906 és 1924,

o) 1942 dec. 21-én azok, akik 1907 és 1908.

évben születtek.

Az 1942. december 15-én bevonulok egyben jelentkezési kötelezettségüknek is eleget tesznek.

fl f?Isníkszés eímn.cszídsdt íoib zzdí bűn térik

A fényképek közül az egyiket a katonai parancsnokság visszatartja, a másikat körbé- lvegzővel hitelesíti és tulajdonosának visszaadja. A népmozgalmi nyilvántartó az utóbbi fényképet szintén láttamozza és bélyegzővel látja el. A személyazonosság, valamint a jelentkezési kötelezettség teljesítésének igazolására a katonai igazolványi lap, vagy alkalmatlansági bizonyítvány, valamint az állandó lakás bejelentését igazoló szelvén} egyidejű felriiutatása mellett, ez a kétszeresen lebelyeg- zeic fénykép szolgál.

Az ellenőrzésre kijelölt katonai parancsnokságoknál való jelentkezés utazási költségeit, hatósági szegénységi bizonyítvány ellenében . a honvédkincstár a jelentkezés alkalmával visszatéríti.

Azt, aki jelentkezési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, a törvény két hónapig terjedő elzárással, súlyosabb esetekben két évig terjedhető fogházzal büntetik.

A hirdetményt vitéz nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszter irta alá.

Kiknek, kol és mikor kell lelenfkezniök

A honvédelmi miniszter rendeletének kiegészítésére a kolozsvári hadtestparancsnokság az alábbi kiegészitő hirdetményt adta ki:

A behívásra tekintetbe jövő zsidók ellenőrzése, behívásuk előkészítése és külön igazolvánnyal való ellátásuk céljából a 18—48 éves zsidók általános ellenőrzése az alábbi helyeken és időben fog megtörténni:

1. A IX. hadtest területén állandó lakóhellyel biró, 42 évesnél fiatalabb zsidók általában a X. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj állományába tartoznak. Azok a 42 évesnél fiatalabb zsidók, akiknek „Igazolványi kp‘:-juk 15. rovatában nem X. kmsz. zlj., hanem más számú kmsz. zlj. van beírva, az ig. lapjuk 13. rovatában feltüntetett állománytestüknél 1942. XII. 3—13. között bármely hétköznapon jelentkezzenek.

2. ]elentkezniök kell a) azoknak is, akik a „Bevonulási hirdetményi szerint a bevonulás alól mente sittettek, b) akik a f. évi november hó 25-én a bevonulásnál már jelentkeztek és bármely címen elbocsájtattak.

33len idézési beigeh

a) X. közérdekű munkaszolgálaios zászlóalj, Nagybánya: azok részére,, akiknek az „igazolványi lapjuk“ 15. rovatában „X. Kmsz. zlj. pság“ van beírva;

b) 73. bevonulási központ, Margittá: akiknek állandó tartózkodási helyük a) Nagyvárad thj. város, b) nagyváradi járás, c) szalárdi járás, d) élesdi járás, e) székelyhídi járás, f) margittai járás területén van;

c) 74. bevonulási központ, Tásnád: a) érmihályfalvai járás, b) tasnádi járás, c) alsó- szopori járás, d) szilágycsehi járás, e) Szilágy- somlyó mv. és járás, f) krasznai járás, g) Zi- }a> r—~ tárás, h) zsibói járás területér van;

Q Balksn-kérd'se^et ismertették a Magyar Külügyi Társaság vezetői

Naay sikere veit az újságiruk Balkáií-Mafinciának

KOLOZSVÁR, november 30. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a kolozsvári vármegyeháza dísztermében Balkán- Matinéját a Magyar Ujságirók Egyesülte Erdélyrészi Tagozata. Vég/t József, az egyesület ügyvezető alelnöke megnyitójában hangoztatta, bogy az ujságiró'elő- adások még rue-ghittebbé akarják tenni a sajtó és az olvasóközönség kapcsolatát. Az ujságirók az előadások keretében időszerű sorskérdéseinket akarják megismertetni, amelyek között ekő helyen áít a Balkán-kérdés. Méltatta az előadók szeméivel és munkásságát. Ezután I ásárhe- lyi László dr. polgármesterhelyet bee Kolozsvár városa nevében üdvözölte a Magvar KiiUigyi Társaság Balkán Bizottságát. Rámutatott arra a nagyfontosságu szerepre, amelyet a Külügyi Társaság tölt be a magyar közéletben. A kolozsvári előadás újabb fényes bizonyítéka annak, bogy a magyarság állandó figyelemmel kiséri a Balkán-kérdést és annak mindén részletét meg akarja ismerni.

Baross Drucker György dr. miniszteri titkár, a Külügyi Szemle felelős szerkesztője, volt a matiné első előadója. Ismertette a Magyar Külügyi Társaság célkitűzéseit. Elmondotta, bogy a társaság főcélja: felébreszteni a Becs irányítása alatt elfásult magyarokban a külpolitika iránti érzéket. Ezt a célt folyóiratokkal, előadás- sorozatokkal és kiállításokkal szolgálták és szolgálják ma is. A Balkán-Bizottság két évvel ezelőtt alakult meg és máris gazdag tevékenységről száméibat be. A Balkán-Bizottság adatokat gyűjt a balkáni népek viszonyairól. Szakkönyvtárakat létesít. Előadássorozatokat rendez, önálló munkákat jelentet meg a Balkánról. A Külügyi Szemlében állandóan felszínen tartja a Balkán-kérdést, rá akarja terelni a Balkán-kérdésre tanulmányutak és nyelvtanfolyamok segítségével is a közönség figyelmét. Beszédét azzal fejezte be, hogy januárban Budapesten Balkán-kiállítást rendeznek, amelynek gazdag anvaga nagyban elősegíti a bizottság céljait. Végső tervük egy balkáni tudományos intézel megteremtése, amelynek létrehívása a magyar közvélemény régi óbaja.

A nagysikerű és mindvégig érdekes előadás után Nemeskéri Kiss Súrulor uy. rk. követ és meghatalmazott miniszter, volt szófiai követ tartott előadást a bolgár— magyar kapcsolatról. Bulgáriával való történelmi kapcsolatainkat a ho*n foglalás tói egészen napjainkig kronologikus sorrendben ismertette. Felhívta a figyelmet árrá, hogy a rokon bolgár néppel való kapcsolatot feltétlenül ápolni kell. A bolgár néppel a történelem folyamán számtalan kapcsolatunk volt. Nagyérdekességü adatokat sorakoztatott fel ezeknek a kapcsolatoknak történelmi múltjáról. Fejtegetései közül különleges figyelmet érdemel a XVIII, és XIX. század magyar—bulgár kapcsolatainak ismertetése. Elmondotta, hogy az első bolgár könyvet Budán nyomtatták, az első tankönyvet Brassóban, az első bnl- gár színtársulatot Egressy alapította, a® é'ső zenekart Sáfrány István, az első gyógyszertárt pedig Szilágyi György létesítette Viddinben. Nagyon sok emlék maradt a szabadságharc utáni emigráció idejéből Bulgáriában, ahol a magyar nép sorsát szeretettel figyelik. ,

Nemeskéri Kiss Sándor nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatott előadása után dr. Gáldi László, egyetemi tanár tartott felolvasást, amelyben a kolozsvári egyetem hatását ismertette a román kultúrára. Felbecsülhetetlen értékű' adatokkal bizonyítottá, hogy a kolozsvári magyar egyetem a román kultúra fejlődésére milyen döntő befolyást gyakorol. Az értékes előadást — amelyet egyébként lapunk vasárnapi számában részletesen ismertetünk — a közönség nagy tetszéssel fogadta.

Az erdélyi ujságirók Balkán-Matinéja újabb bizonyitéka volt annak, hogy a magyar sajtó munkásai nemcsak a nyomtatott betű erejével, hanem társadalmi munkásságaik során is az egyetemes magyar érdekeket akarják szolgálni. A Balkán- Matiné szereplőinek az egyesület nevében Végb József ügyvezető alelnölc mondott köszönetét az értékes előadásokért.

Mii hozzon a Mikulás ?... Legszebb siándék: a

Legnagyobb válaísztékot találja az AA

Ellenzék könboltban

Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Kérje a nagy képes árjegyzéket! Vidékre

is azonnal szállítunk!

Otökö heftő háborús kitüntetése l

A kormányzó a nunr./tercliioknik a .V>n védelmi mini: /.térrel egyetértésben tett előterjesztésére elrendelte, hogy a magyar érdemrend stb. alapszabályai a következő függelékkel egészittessenck ki. '

Háború idején adományozott’ -.y/c. k • j- tetCH-k visszaszolgáltatási kötelezettség nek megszüntetése.

A magyar érdemrend stb. .1! ipszabálvána'. 3c-ik pontja, mely szerint a magyar érdemrend jelvényei, a magyar koronás aranyérem, a magyar, koronás ezüst- és bronzérem, a bátorsági érem, a magyar érdemkcrcszt és 1 magyar érdemérem a tulajdonos elhalaloz 1 eseten a kabinetirodához visszajuttatandó; akként változik meg, hogy a magyar érdem rend jelvényei, a kormányzói „különös dicsé rő elismerés"' látható jelét képező magyar koronás nagy aranyerem, a kormányzói „dicsérő elismerés“ látható jelét képező magyar ronás ezüstérem és magyar koronás bronzérem, továbbá a magyar érdemkereszt é 1 magyar érdemérem jelvényei, amennyiben h diszalagon, hadidiszitmcnfiyel, illetőleg a kardokkal hadikitüntetésként adományozta:- nak, végül a bátorság érem jelvénye a tuiai- donos elhalálozása esetén emlékül az örökü tulajdonába mennek át cs azok birtokában maradnak.

Pápa lettde'ke^és a k:;r „csőn* i éjj éli miséről

XII. Pilis pópa a karácsonyi éjféli misére vonatkozóan úgy rendelkezett, hogy minden államban, a.ho] a várható légitámadás miatt el kell sötétíteni, az éjfélkor szokásos szem- misét már karácsony vigilájának délutánján elmondhassák, ugvho . a mise befejezése után rnég légy * 1 idő az elsőtétitósre. Akik ezen a szentmisén megjelennek, eleget tesznek a karácsonyi mise hagyományom kötelezettségének s a misén áldozhatnak, ha megelőzően négy órán át nem ettek és nem ittak. Áldozhatnak akkor is, ha ugyanezen a napon reggel, vagy délelőtt már egyszer áldoztak. Azokban az államokban, amelyekre az elsötétítésre vonatkozó rendszabályok nem állanak fen* , ott minden akadály nélkül be lehet mutatni az éjféli szentmisét.

SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET

Peskő Zoltán orgonahangversenye

Tegnap este orgonahangversenyt hajoltunk a lutheránus templomban: Peskn Zoltán játszott a templom kitűnő hangszerén. Hosszú műsorából négy nagy alkotás emelkedett ki éspedig Bach Esz-dur prelúdiuma és fugája, Pachelbelnek, a Bach ot korban megelőző nürnbergi mesternek pompás F-mol’l Ciaconája, Reger Introduction és Passacagliája és Lisztnek Bach nevére irt préhnJinma és fugája. E nag\ müvek között négy korálelőjátékot hallottunk Peskó Zoltántól és több apró szerzeményt mai magyar szerzőktől, kö tök egy orgonapreludiumot Kodályáé1. Gárdonyi Zoltán két munkáját és Antalf í v Dezsőnek, a kitűnő magyar orgonámii- vészuek két édeskés^ halástkereső munkáját.

Peskó Zoltán orgonajátékát komoly törekvések jellemzik. Nem vadássza a sikf a különleges bangszinek keverésével, táv áll attól az erősen romantikus jellegű s;i- Iustóh amely a hangszer minder technikai berendezésének igénybevételével hol ég- zengést, hol vihart utánoz, hol légies pia- nókkal akar csodálatba ejteni. Peskó Zoltán játékát őszinteség és egyszerűség jellemzi. Műsorából főként a kisebb aikolű- sokat játgzta elmélyedőbben. hangulali szépségeiket kiaknázva, a nagyobb lélek- zetü munkák fölépitésie* nem bontakozott ki eléggé áttetszőén, kivéve Pacb*eé'<e! Giaconáját, amelyet pompás előadásban hallottunk től!e. Kitűnő technikai készii1!- ségii és hangszerének titkaiba komolyan elmélyedő művészt ismertünk meg Peskó Zoltánban. K. B.

d) 7;. bevonulási központ, Szinérváralja: akiknek állandó tartózkodási helyük a) Nagykároly v. és járás, b) erdődi járás, c) Szatmárnémeti thj. város és járás, d) szinérvúi .újai járás, e) avasujvárosi járás, í) Nagybánya mv. és járás, g) Felsőbánya mv., h) nagysomkuti járás, i) Kápolnokmonostor-ujvác tnv. és járás területén van;

e) 76. bevonulási központ, Szamosujvar: akiknek állandó tartózkodási helyük a) Bám- fybunyad mv. és járás, b) hidalmási járás, c) egercsi járás, d) kolozsborsai járás, c) Kolozsvár tjv. és járás, f) Szamosujvar mv. és járás területén van;

f) 77. bevonulási központ, Bethlen: akiknek állandó tartózkodási helyük a) magyarláposi járás, b) bethleni járás, c) Des mv. és járás,

d) nagyilondai járás területén van;

g) yS. bevonulási központ, Beszterce: akiknek állandó tartózkodási helyük: a) kékesi járás, b) naszódi járás, c) óradrwi járás, d) Beszterce mv., alsójárás, c) besztercei felsőjárás területen van;

h) 79. bevonulási központ, Csíkszereda: akiknek állandó tartózkodási helyük a) mik- lósvári járás, b) Sepsiszentgyörgv mv. és járás, c) Kézdivásárhely mv. és ,árás, H) kovásznál járás, e) Csíkszereda mv. es vívás, P szép- víz; járás, g) csikszentmártoni járás területén van;