Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-30 / 271. szám

DOTfmbcT 39. ELLENZÉK i 9 6 S ß 3 5 a a s k a a s I s É X >1 rí fi □ s-t 9 i A magyar kultúrpolitika uj feladatai Nép/ értékeink érvényesítése ku.tmpolitikánkL an László Dezső nagy beszéde a megajánlás! vitában Felfogásom szerint a kultúrpolitika nem egyik szelete az általános politikának, hanem az egész politika belső szellemének meghatáro­zása. A céltudatos kulturpolitkának kettős fel­adata van a nemzet életében. Egyfelől moz­gósítja és összefogja azokat a szellemi erőket, amelyek a jelenben a nemzet jövőjén dolgoz­nak. A szellem előre érzi a politikai, társadal­mi ás gazdasági étet esedékes változásait s azokra a nemzetet figyelmezteti és fölkészíti. A nemzeti szellem tisztasága, szabadsága és megnyilvánulásának anyagi feltételei biztosí­tásán azért kedi a kultúrpolitikának) fáradoz­nia, hogy a mai magyar szellem hordozói, alkotó tényezői ezt a fontoß feladatot be tud­ják tölteni. Másfelől a kultúrpolitika vigyáz arra, hogy a jelenben a nemzet előtt tisztán álljanak azok az eszmények, amelyek a nem­zet egész életét vezetik. A szellemben és lé­lekben emelkedett és erős nemzet könnyen át tudja vészelni a gazdaságilag megnehezedett háborús időket. Még közellátási nehézségeink­nek javarészét is ki tudjuk küszöbölni a nem­zet szellemi és erkölcsi erejének fokozása, tisztítása és kifejezése által. A művelődésben, erkölcsben és keresztény hitben erős nemzet a nemzeti és állami élet minden vonatkozásá­ban olyan erőket tud latbavetni, amelyek sú­lyos nehézségeken is átsegítik a nemzetet Amikor tehát a kormány kultúrpolitikájához kívánok hozzászólani, az államvezetési egyik legfontoeabb központi kérdésére tekintek. Az általam elmodandó gondolatok két tényre támaszkodnak. Egyfelől a kisebbségi sors tapasztalataira cs eredményeire, másfe’ől az egész magyar nemzet életében kialakult uj művelődési eredményekre és értékekre. Külö­nös mértékben éppen a kulturális éleiben ta­pasztalhatjuk még, hogy ugyanazok a szerves folyamatok mentek végbe a kisebbségi es söbbségi sorsba rendelt magyarság lelkében. Ez a folyamat igazolja, hogy nemzetünk lelke mélyén egységes és a mesterséges határok, ide­gen államok elnyomó tevékenysége a magyar lelken lényeges változást előidézni nem tudlak. Beszédemnek éppen az az egyik közvetlen cél­ja, hegy rámutassunk azokra a valóban meglévő szellemi tényekre és tényezőkre, amelyekre a magyar kultúrpolitikának egyre öntudatosab- ban és szervesebben rá kell épülnie. Ma mindenki uj Európáról és az abba való szerves beleilleszkedésünk szükségéiről beszél. Ez a beleilleszkedés kulturpoitikailag az u. n. népi gondolatnak, programnak és szellemi ér­tékeknek szolgálatát jelenti. Ma már minden öntudatos magyar látja, hogy ennek a népsé­get szolgáló kultúrpolitikának minden szellemi és személyi feltétele annyira szilárdan kialakult, hogy csak jönnie kell annak a nagyszabású kulturpolitikuenak, aki ennek a legkiválóbb szellemekben kialakult és széles rétegekben élő és különösen a magyar ifjúságban feszülő uj kultúrpolitikai koncepciónak az állam kultúr­politikájában is érvényt szerez. Ezt a feladatot annál vlágosabban látjuk, minél szélesebb körben szemléljük az állasa ö&szes kultúrpolitikai feadatait tatásba. Egész Erdély legnagyobb örömmel hallgatta a kultuszminiszter urnák Kolozsvá­rott elmondott két beszédét, amelyben határo­zottan leszögezte, hogy ehetni és középiskolá­inkban az idegen hatásokra keletkezett mü- dalok helyett az Ő6i magyar népdalokat kell tanítani, s a magyar nevelés minden tagozatá­ban a tanyai iskolától a tudományegyetemekig lényeges helyet kell biztosítani a magyarság- tudomány értékeinek átközléeére és a magyar­ságtudomány művelésére. Amilyen mértékben hangsúlyozzuk a népi művelődési értékek fon­tosságát, ugyanúgy rá kell mutatnunk azonban arra, hogy a népi műveltség értékeit soha sem szabad azokkal! az egyéni és történelmi értékekkel szembehelyezni, amelyek <■> legna­gyobb magyar zsenik, tehetségek életében ter­melődtek ki. Veszedelme& dolog volna a di­vetbajött népi műveltséget és irányzatot szek­táé íar4o9. teasakitajü a maav*u szféra egyp- 't*ípes«égébor A magyar népnevelésiben teltét- ifiíxüJ szükfióg vöd arra, hogy a şiie&em páratlanul álló legértékesebb irodain^ eö kép­zőművészeti alkotásait á népünkben élő szerves művelődési folyamatba, mint ugyanannak a fo­lyamatnak másik póluson ki tér mait értékét be­leépítjük. A szak k a^ás refo mji 3. Harmadik közvetlen mai feladatunk a szakoktatás körében mutatkozik. Ezen a téren kultúrpolitikánknak arról kell gondoskodnia, hogy szakképzett magyar gazdák, iparosok, kereskedők egész tömege vehesse át a magyar élet legfontoeabb műhelyeinek vezetését. Szak­oktatásunknak a legmagasabb .szakszerűségi szempontok érvényesítése mellett igazi ma­gyar szellemet kell a magyar ifjúságba átad­nia. A szakiskola is a nemzeti szellem első­rangú műhelye. Ezen a téren rendkívül fontos a háziipari iskolák fejlesztése. Sok rokkant fiunk lett alkalmatlan a mezőgazdasági vagy ipari munkára, aki kellő oktatással a legkivá­lóbb háziipari munka végzője lehet. Íme egy pont, ahol a kuAüir^litika a hadiconxiozással találkozik. Személyi feltétele £ Négy örök feladat Minden kultúrpolitikának általában négy döntő feladata van. 1. Őrködés a nemzet szellemi értékei, erkölcsi birtokállománya és a nemzet hite felett. 2. A nemzet egész kulturá­lis életét kitevő intézmények munkája számára a megfelelő keretek biztosítása. 3. Kulturális intézmények létesítése és fenntartása és végül 4. a nemzeti kultúra személyi feltételeinek gondozása. Ha e négy feladatot a m. kir. val­lás és közoktatásügyi minisztérium által az első felelős miniszter munkábaállása óta végzett munkájának történelmi keretében vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy a múlt század vé­géig működő kultuszminiszteirek elsősorban azo ;kat a kereteket, szervezeteket teremtették meg, amelyek között az ország kulturális élete a legzavartalanabbul folyhat. Szükség volt meg­állapítani az egyházak egymáshoz és az állam­hoz való viszonyát, megszabni az elemi, közép­éé felső oktatás egységes tervezetét. Közben a kultuszkormány egyre nagyobb lendülettel végezte az intézményszervezés és fenntartás munkáját ie, A jelen század kultuszminísEte­reinek a munkája elsősorban az intézmény- szervezés és támogatás munkájában telt el. A magyar kultúrpolitika ma esedékes közvetlen uj feladatai nem a kulturális élet hálózatának t«vábbépitésében, rendszerezésében, vagy uj intézmények létesítésében, hanem a magyar nemzeti művelődés ma esedékes szellemi és személyi feltételeinek biztosításában és a nem­zeti és állami élet minden vonalába való be­kapcsolódásában áll. Az a magyar kultuszmr- nisztier, aki ma áll a nemzet szellemi életének legfontosabb őrhelyén, biztos keretekbe, szi­lárd, törvényes rendbe szervezett és kulturális intézményekkel jól felszerelt magyar kulturá­lis életet vett át. Tőle elsősorban azt várjuk, hogy az örökség fennmaradása mellett külö­nösképpen azon munkálkodjék,, hogy művelő­désünk szellemi és személyi feltételei biztosí­tása által a meglévő keretek között és In­tézményekben arra kiválasztott magyar sze­mélyek a legteljesebb mértékben szolgálhas­sák a magyar népi, nemzeti szeMem ügyét. 4. Negyedik feladatunk a magyar művelődés személyi feltételei felett való őrködés. Felté­teleket két csoportra oszthatjuk: A magyar kultúra munkásainak egyik csoportja szerve­sen bele van iktatva a magyar művelődés há­lózatába, s szolgálatának anyagi jutalmát rész ben vagy egészben az államtól élvezi. E cso­portba tartoznak a lelkipásztorok, orvosok, ta­nítók, közép és fel6Őipariskolai tanárok. Öröm­mel láttuk, hogy a kultusztárca költségvetése az eddigi mértéknél nagyobb mértékkel gon­doskodott arról, hogy kultúránk e tényezői könnyebben tudják átvészelni a háborús ne­hézségeket. Magától értetődő, hogy e tisztvi­selők anyagi statusának rendezése radikális módosítást kiván, mihelyt azt az általános, gaz- i dasági helyzet a háború megszűnésével lehet- J ségeseé teszi. i 1 Jóval nehezebb kérdés azoknak a kulturális munkát végző személyeknek anyagi biztosítá­sa, akik nem élveznek, rendszeres állami fize­tést. Gondolok itt az iiók, költők és művészek ; nagy seregére, ezek érdekvédelmének meg- ! szervezése elsőrangú állami feladat. Egy jól- ■ szervezett nemzeti társadalomban az irók és művészek anyagi ellátása’nem lehet kizárólag csak a közönségnek a feladata, hiszen a kizá­rólag a közönség kénye-kedvére bízott Írónak és művésznek hosszú évek emésztő nehéz mun­kájára van 6zük6ége, amíg kenyerét valameny- nyire is biztosítani tudja. Elismerem, hogy a szabadon alkotó és termő miivészeknek: állami Szellemi értékeink védelme 1. Első feladatunk a nemzet szellemi értékei­nek védelme öntudatos kifejezése és a nemzeti élet minden területiére való átsugárzása. Ezt a feladatot sürgőssé teszi az a tény, hogy a magyar nemzet háborúban, van. Ilyen időben az egész magyar kulturális életnek az a fel­adata, hogy mindazt, ami szellemben, erkötós- ben, hitben igazán magyar, a legdöntőbb mó­don kifejezze és a nemzet elé állitsa. A nemzet szellem értékei* védelmének vo­nalán a mostani kormányzat néhány igen fon­tos intézkedéseket tett. A két zsidótörvénnyel a nemzeti élet szellemi fókuszaiból, a nemzeti minőségi munkából kiszorította a nemzetre nézve legveszedelmesebb elemeket és módot nyitott a keresztyén magyar szellem egyed­uralmának biztosítására. Egyházainktól várjuk azokat a valóban hivő keresztyén magyarokat, akik irodalomban, sajtóban, moziban, színház­ban és a művészei minden ágában átveszik a he’yes szellemi irányítás feladatát, örömmel kell üdvözölnünk, hogy a kormány külön nem­zetvédelmi propagandammisztériumot állított fr- ezért, hogy ezzel a közvetlen gya­korlati céllal rendelkező szervével a szellemi nemzeti szolgálat vonalán kiegészítse a kul- tuszminieEtériumnak a munkáját. A propagan­da és kultuszminisztérum munkája között a lényege* különbséget meg kell állapítanunk Hogy egy hasonlattal éljek, a propagandami- aiiezter feladata az orvosához hasonlít, a megtá­madott nemzetnek szellemi orvosságot ad, hogy ezek Vei a nemzetet kritikus órájában a veszé­lyektől megmentse. A kultuszminiszter azon­ban a táplálékról gondoskodik, munkája tehát állandó jellegű. Nagyon fontó«, hogy a magyar kutturoolitika csak olyan munkákat adjon át *a propagandaminisztériumnak, amelyek nem táplálkozás, hanem orvosiásjellegüek. Mindazt, keretekbe való tagolása szerfelett nehéz fel­adat, e feladat megoldása csakis úgy végez­hető, ha az állam támogatása nem jelenti az irók szabad lelkiismeretből folyó nemzeti szol­gálatának befolyásolását, örömmel olvastuk az elmúlt napokban, hogy a kormány több tag­ja a propagandaminiszter ur elnöklete alatt "V napot együtt töltött az ország legki­válóbb íróival, mindig eredményes, ha a nem­zeti szellem leghivatottabb letéteményesei és kifejezői az államhatalom felelős szerveivel' együtt vannak. Szükséges, hogy az irók, mint a társadalom legérzékenyebb felfogókészü'.é- kei, egészen őszintén, tisztán a lelkiismeret feltétele alatt tájékoztassák az államvezetés felelős tényezőit arról a szellemi és lelki álla­potról, amelyben társadalmunk él és feltét­lenül szükséges, hogy Íróink lássák azokat a gondokat ée terheket, amelyet az államvezetés legfontoeabb tényezői hordanak. Az alkotómű­vészek államviszonyának helyes megtalálása és szervezése a jelen és közeljövő magyar kul­túrpolitikájának egyik legfontosabb feladata, itt kell szóvá tennem, hogy a magyar közvélemény - kialakítás frontharcosainak, az újságíróknak egy rendkívül fontos problémáját. Az újság­írók nyugdijegyeeütete maximális jémtókoto fizetése mellett minimális nyugdijat, özvegy­éé árvaellátást tud nyújtani tagjainak. Ä mo­dern államnak kötelessége az állami nyugdíjin­tézet keretébe venni át az újságírókat, hogy igy azok jövője anyagilag jobban biztosítóit lehessen. Társadalom állam ami nevelés, még ha az iskolánkivüil nevelés­ről van is szó, semmiképpen sem szabad a kultuszminiszter hatásköréből a nemzetvédelmi propagandaminiszter hatáskörébe utalni Az uj magyar éáetmelű egyik kiválóan értékes munkaszerve az iskolánkivüli népnevelést végző népfőiskola. Meggyőződésünk ezerint en­nek munkáját semmiképpen sem szabad a kultuszminisztertől a nemzetvédelmi propagan­daminiszter hatáskörébe átutalni, örömmel üd­vözöljük a kormánynak a ponyvairodalom ki­küszöbölésére irányuló rendeletét. Ez a ren­delet valóban az irodalomban kifejezett nem­zeti szellemnek hathatós védelmét jelenti. Szo­morúan kell azonban megállapítanom, hogy ez a rendelet egyik legnagyobb magyar szellemi értékünknek, Szabó Dezsőnek kctpengő© áron megjelenő havi füzeteit kikapcsolta a nemzet szellemi életéből, illetve azok megjelenése elé olyan akadályokat gördített, hogy azok ki­adása az iró számára a lehetetlenséggel) vált határossá. Másfelől szomorúan kell látnunk, hogy a régi ponyvafüzetek 3.50 P. kötertekbe összefűzve, ismét ott virítanak a könyvárusok polcain. Mindennek pedig az az oka, hogy az u. n. könyvrende&et a ponyva fogalmait helytelenül állapította meg, mert nem minden ponyva, ami 3 pengőnél olcsóbb és nem min­den nemponyva, ami annál drágább. Kérem a miniszterelnök urat, hogy mindenképpen ta­láljon módot arra, hogy Szabó Dezső, egész nemzetünkre nézve döntő fontosságú, de a ponyvarendelet mia/tt megszűnt közirói szolgá­lata eddigi keretei között továbbfolyhasson. Ennek a rendeletnek nem lehetett az a célja, hogy éppen azt az írót fossza meg megnyilat­kozási lehetőségeitől, akinek az uj magyar szellem kialakulásában a legtöbbet köszönhe­tünk. A nemzetnek önmaga védelmére kifejezésére s jövőjének biztosítására két erős karja van: az egyik a nemzeti társadalom, a másik a nemzeti állam teljes szervezete. A nemzeti élet annál sikeresebb, minél öntüdatosabb, erköl­csösebb, hívőbb s önmaga lényegét birtokló a társadalma; minél szervezettebb, hatalmasabb az állami gépezet szervező és végrehajtó pol­gári cs katonai ereje. Az eddigi magyar kul­túrpolitika súlypontja inkább az államra, mint a nemzeti társadalomra esett. Az uj magyar kultúrpolitika a nemzeti társadalom kulturá­lis öntevékenységre való ébresztése e tevé­kenységben való támogatása által lényeges módon fokozhatja nemzetünk erejét. Az a meggyőződésem, hogy az általam fel­vázolt és helyesnek tartott kultúrpolitikának alapvető tényei a magyar kormány kultúrpo­litikájában világoéan felismerhetők; ennek a kultúrpolitikának a háborús viszonyokhoz mért anyagi feltételeit az előttünk fekvő költ­ségvetésben feltalálom; s mivel ennek a kul­túrpolitikának a szolgálata a jelenlegi kultusz- miniszter programjának, ítéletem szerint, lé­nyegét képezik, a kormánynak a költségvetés végrehajtására a felhatalmazást megadom. SZABAD, VAUT KÖTÖTT GAZDÁL­KODÁS? Áz Erdélyi Párt kolozsvári tagozaia előadássorozatában december h'ó 1-én, kedden éste 7 órakor (Farkas-utca 7. sí., emelet) tkr. Gyulai Tibor, a budapesti Ke- reskeaelmá és Iparkamara kormánybiztos­főtitkára tart előadást ,,Szabad, vagy kö­tött gazdálkodás?“ címen. Erre a nagy- fomcs&águ tárgyú előadásra kiSön is ftl* hívjuk az érdeklődők figyelmét­Irtják az arabokat ax ango’ok ISZTANBüL, november 30. (Şte­fani.) A legutóbbi 3 hónap folyamán Szíriában és Libanonban 188 arabot Ítéltek; balálra és végeztek ki. Az el- Méltek túlnyomó részét azzal vádol­ták, begy romboló cselekményeket kevertek el és összeesküvést szőttek az angolok ellen. (MTI.) Népi művelődésünk 2. Művelődési életünk második alapvető fel­adata az egyre öntüdatosabb és szélesebben kibontakozó népi művelődésünk folyamatának es értékeinek bekaposolódása a magyar kultúr­politikába. Ma már vitégosan látszik, hogy a nemzet szellemi életének nemcsak a lleLkipász- torok, tudósok, irók, költők és művészek al­kotják személyi feltételeit, nemcsak ezek szol­gálatától függ a magyar szellem sorea, hanem megától a néptől is. A magyar nemzeti kul­túrának a népdal, népmesék, hímzés, faragást termő nép éppen olyan «zemélyi feltétele, mint a'Vntó tehetségeink. Az uj magyar kultúrpoli­tikában a magyar népet nem 6zabad pusztán, mint receptiv befogadó tényezőnek tekintenie, úgy kell a népünket néznünk, mint akiben a magyar művelődésnek szerves folyamata a legerőteljesebben működik. Az egész magyar népnevelőnek erre a tényre kell egyre öntudatosabban ráépülnie. Ma már egészen nyilvánvaló, hogy népi mű­velődésünk gyökerében, alkotáséiban kifeje­zési formáiban ezerszer magyarabb, mint kö­zéposztályunk szellemi állománya. A magyar kultúrpolitikának az a feladata, hogy a ma­gyar népi művelődés értékeit egyre öntudato­sabban és határozottabban beleépítse népisko­lai, közéoiskolai és főiskolai nevelésbe és ok­Hogyan lehet Erdélyt má- Svájccá varázsolni ? Erről tartanak előadást a Vármegyeház dísztermében vitéz Biró István felsőházi tag Z alá ni Szabó Miklós az újságírók mai műsoros estjén. Az előadás szereplői: Tompa Sándor: Székely történetek. Kamarás Gyula: Kuimc költemények. Török Erzsébet: Székely nép balladák. Bakony Margit tánccsoportja székely pantomimot és székely táncot mutat be. A Református Teológia «nekkaaia Benedek Kálmán vezénylésével népdalokat ad, elő. Az előadás kezdete este fiél 7 órakor. Jegyek még válthatók az Egyesület irodájában, Kosisuth Lajoe-utca 30. sz. Telefon 14—38

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents