Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-27 / 269. szám

ELLENZÉK Í9 42 no vem her 27. mm A „magyar Weímai "-nak nevezi Koluzsv&rt von Unna ismert német pub icista KOLOZSVÁR, november 27. A kriet1 • részek visszacsatolása úia Kolozsvár „di- vatba“ jött. Naponta fedezünk fel ide­gen arcokat kávéházakban, színházakban, tudományos egyesületeink előadásain, akik érdeklődve figyelik e hazatért terü­let központjának minden megnydatkozu- flát és szellemi életének térhódítását. A városnak régi, kedves vendege báró VFolfgang Radi'macher von Unna. a biro­dalmi újságírás egyik igen ismert tagja Mag varország őszinte barátja. Rademacher von Unna sokáig tartózkodott az ország fővárosában, majd hivatása Olaszországba és Svájcba szólította, hogy az újságok ha- sábja’n tudósítsa a német közönséget a külföldi életről. Régi vágya most Kolozsvárra hozta. Itt, a ..kincses városban1- tapasztaltakat a né­niét sajtó számára cikksorozatban foglalta i össze s talán nem lesz érdektelen, ha ez | ismert publicista meglátásait rövid össze­foglalásban kedves olvasóközönségünk rendelkezésére bocsátjuk. A „Magyar Weimarban.. .“ — Mindenekelőtt RademQch^r von Unna Kolozsvárt a „nuigyar Weinujr“-nak ne­vezi. rtajd s7Ósz.erint folytatja: „fTermé- szetesen tudatában vagyok annak, hogy az összehasonlítások mindenkor alkalma­sak ellentmondások kiváltására: és ha Ab mégis ezt az összehasonlítást megkockáz­tatom. tudatosan teszem. Azok a benyo­mások, amelyek e város életében való col­ra lan bőd von gá Silim közepette megrohan­tak. rávezettek annak meglátására, hogy a magyar léleknek és a magyar nemzet szel­lemi életének legértékesebb lüktetését vél­jem itt feltalálni. A magyar népiségnek szivdobbanásai oly döbbenetes és meg­győző erővel hatnak itt, mint a távoli Al­földén Szegeden vagy Debrecenben. Senki sem vonja kétségbe, hogy a nemzetösszes­ségnek, az államnak és a nemzeti társada­lomnak Budapest a központja, de tagad­hatatlan tónv az is, hogv Kolozsvár a leg­teljesebb mértékben birtokolja és állan­dóan mélyíti afcbani törekvését, bogy a nemzettestnek szellemi és művelődésbe!! központjává váljék. Az. aki benyomásai­nak összességéből nem erre a következte­tésre jiut, idegenként mozog mindenkoron a magyar földön. ,,ragyogásában“ élő fiatalokra is hogv jelentős tényezőjévé váljék ama törekvés­nek, hogy az crüé'vi löki a legjobb és a magyarság meghumisilatJuti értékéit vigye be a nemzet életébe.-— E város jóval Budapest előtt megte­remtette az első magyar színjátszó társa­ságot. A 150 éves emlékünnepély szépsé" gC* még emlékezetünkben él. Egy egyszerű otthonban — amely Mátyás király lenyű­göző szobra közelében húzódik ineţţ^ dísztelen emléktábla je'zi. hogy ott az első magyar sz'njátszé k laklak. Ma a s árosnak Nemzeti Színháza van. amely belsőleg és 1 külsőleg egyaránt a legmagasabb igénye­ket is kielégíti. Művészi teljesítménye bár mely európai fővárosnak becsületére vá­lik. A magyar színháztörténet, amely tö­kéletesen összeforrt Kolozsvár városával, olyannyira érdekes, hogy történetének megvilágítására több helyre volna sziiksé­KOLOZSVÁR, november 27. (Az Ellenzék munkatársától.) Hirt adtunk arról, hogy az eredeti tervek szerint vasárnap, november 29-én tartja meg alakuló diszgyülését a vár­megyei Vitézi Szék a vármegyeház nagyter­mében. Amint azonban most illetékes helyről értesülünk, a diszgyülés a Vitézi Rend vezető tagjainak hivatalos távolléte miatt elmarad és emiatt az ugyancsak vasárnapra tervezett vi­tézi eskütétel is a városházán lesz. Ez alkalom mai tesznek először esküt az első olyan ko- lozsmegyei vitézek, akik már a jelenlegi vi­lágháború hősei s a mostani háború folyamán a harctéren tanúsított bátor magatartásukkal vívtak ki a vitézi eimet. Vitézzé nyilvánítják vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza dísztermében az alább felsorolt személyeket: Hősi halált halt néhai gróf Bethlen Károly v. t. főhadnagyot, hősi halált halt néhai Be­dé István v t. honvédet, valamint néhai Ko­vács Mihály v. t. őrvezetőt, néhai Fábián Fe­renc v. t. tizedest és néhai Gál Sándor v. t. tizedest. Vitézi esküt tesznek az 1914—1918. világháborúim kitüntetett losonci báró Bánj- j fy János t. hadnagy, földbirtokos. Zilahi Se- , bes József t. főhadnagy, testnevelési tanár, dr. Ferenczi Sándor t hadn. egyetemi tanársegéd, Kerekes István t. hadnagy, Andrásy Gyula <gcm, naiDl nmfflr8<.í f'afci-kr.n rnndcllv*** ző&ímr« fii I. — kolozhvár Rznllerni Jel fluids«'gének sir Iyüt még azzal szeretném b'zonyitani bogy «• városnak mintegy százharmincezer I kosa negyven, köztük ismert, sőt hires kü- I zépiskolál részben bentlakásokkal (art fenn. E város — n ,,magyar Weimar“ — vázlata hiányos volna, ha meg nem emlí­teném a legfiatalabb nemzedék kórusá: c\7 ..Éneklő ifjúságot“, amelynek egyedüli cél­kitűzése a régi magyar népdal ik művelése. Meg kell említenem azt a harmonikus tár­sadalmi életet, amely súlyos időkből is át­mentette a nyugodt szemléletet, a zene- kedvelést. az emberek egymáskö/ti érint­kezésének bensőséges jellegét és mindenek- felett a nemzeti öntudat mindenekfdetU' értékét. Végül meg kell említenem Ko­lozsvár sportstadionjának szépségét, amely ‘ az egész országban egyedülálló és azt, hogy c város — dacára gazdasági életerőnek leváltával. ne feledjük, hogy az országha­tár alig köhajitásnyira van, — élénk és haladó, nnélku', hogy megtagadná törté- rdmi jellegét. j t. hadnagy, Zakariás (Záriig) István t. had- I nagy, Antoni Gyula t. őrmester, Bariba Jó­zsef t. szakaszvezető, Balázs István és Balázs j József t. szakaszvezetők, Fodor József t. tize- ■ des, Garamszegi (Gremsperger) János és Gor.- daházi (Gallovics) Béla t. őrmesterek, Görög József t szakaszvezető, Gergely János t. őrve­zető, Kuti (Kujbusz) Gyula t. őrmester, Ko­vács Márton t. őrmester, Kudor Duka András és Nagy Sándor t. tizedesek, Papp Gábor, Pák Ferenc, Pál Sándor és Selmeci (Strausz) La]Os t. szakaszvezető. Sáska Miklós, Szabó István, Székely György és Takács György t. őrmesterek, Takács Márton t. szakaszvezető, TCrös Vig Pál t. őrvezető, Tőkés János t. szakaszvezető, Varró András t. őrvezető, Varga János András t. főtüzér, Varga János ht. őrmester, Valkai Fcrtnc t. tizedes és Ve­lem éri (Volle) Sándor t. őrmester. Amint már említettük, ugyancsak vasárnap délelőtt tesznek vitézi esküt a városházán a mostani világháborúban szerzett kitüntetéseik alapján az alább felsorolt uj vitézek: Villá­nyi 1'ilmos, 14. kerékpáros zlj.-beii hadnagy, Dombóvári János 14. kerékpáros zlj.-beii to­vábbszolgáló szakaszvezető és Szittyahegyi Imre t. tizedes. Mint vitézi várományosok es­küt tesznek Bethlen Fái gróf főhadnagy és Szabó Imre Gyula dr. tart. orvoszásziós. VAézi eskütétel lesz vasárnap a városházán A mostani világháború hősei az uj vitézek között Jjmíc (xzs&yd líodát^cs'ic Kodály Zoltán művészetének hivri ország­szerte zenei ünnepekkel hódolnak a őo eves mester életműve előtt A Kodály-estek hov.- szu láncába illeszkedik bele Török Erzsébet tegnapi hangversenye is. A nagy alkotómű­vésznek és előadott müvein keresztül a ma­gyar népdalnak áldozott neves előadómüvész­nőnk, tizenöt régi és uj stílusú népdalt mu­tatva be Kodály feldolgozásában. Másfél esztendővel ezelőtt hallottul; utol­jára Török Erzsébetet önálló hangversenyen szerepelni. Akkor, a pesti Zeneakadémia kis­termében, néger spirituáléktól Bartók-szerzt- ményel.ig sokmindent énekelt. Most azonban csak Kodályt igére s kíváncsivá tett a kérdés, hogy milyen Kodály-müvckkel gazdagodott műsora. A csodálatos, naiv drámaisággal teli „Csillagom révészem“ kezdetűt és a hatását sohasem tévesztő Cigánynótát nem vette fel programjába (csak ráadásul adta őket). A „Magas kősziklának“ komor hangulatát idéz­ve kezdte hangversenyét, a sötét árnyalást: „Jaj de szerencsétlen időre jutottam" Kezde­tűben jól érvényesítette mély hangjainak tö­mör zengését, majd „A három árva“ gyászos balladája és az „Akkor szép az erdő" álmo­dozó hangulata után derülni világosodni kez­dett műsora. Pompás ritmizálással adta elő a „Most jöttem Erdélyből“ kezdetű dalt, meg is kellett ismételnie. A „Ludaim“. „A három asszony“, a „Kállai-kettős“ és a „Dús“ ener­giával telten, önfeledt vidámsággal szólt. Török Erzsébet művészi útja emelkedést mutat, felfelé visz. Korábban évről-évre fino­modtak előadási eszközei, ehelyett most hang­jának ere;? nőtt, csengőbben, nagyobb vivő­erővel szól. Előadásmódja szabadabb, közvet­lenebb és egész stílusa — gesztusaival együtt -- leegyszerűsödött. Hivatott tolmácsolója Tö­rök Erzsébet a Kodály-daloknak, szükségünk is van az ő művészetére, mert nem pihenhet az uj magyar müzpnWi-r küzdő énekes, kar­mester és a mi kezünkben a toll, míg el nem mondhatjuk győzelmesen, hogy „a hancunkat megharcoltuk“. A zongorakiseretet Jodál Gábor látta el, ki nemrég Kodály-növendékként végezte a pesti Zeneakadémiát. K. K Kolozsvári színészek vendégszereplése Nagyváradon NAGYVÁRAD, november 27. A Szigligeti Színházban december 5-én, a Kormányzó név­napjának előestélyén, ünnepi díszelőadásba:» a Denevért adják elő, Takács Paula, a ko­lozsvári Nemzeti Színház operaénekesnőjének felléptével. December 10-én, 11-én és 12-én a Koncert cimü vígjátékot adják elő Táray Ferenc felléptével és rendezésében. fli Érdé, i P rí ftőzben drasdr« S?j • • - iú'itrS állom'sói is meséli ezótán ’ a ggorssonaf KOLOZSVÁR, november 27. A Szék elyföld lakosságúnak nevében dr. LöAncz József plébános panasszal fordult az Erdélyi Párt vezetőségéhez. Szóválette. hogy a székely körvasúkon közlekedő gyorsvonat nem áll meg a Gyergvóditró—Remete ál­lomáson. Tekintettel, hogy a községek lak ósainak számú 17.000, továbbá mivel a gyér gy ótölgy esi járás mintegy 20.000 lakosa is ezen az állomáson szokott felszállni a vonatra, az Erdélyi Párt felkérte dr. Gaál Alajost, ú gyergyói járások ország­gyűlési képviselőjét, hogy ebben úz ügyl>en járjon el a MÁV igazgatóságánál. Dr. Gaál Alajos képviselő közbelépésére a vasutigazgatóság olyan döntést hozott, hogy a gyorsvonat ezentúl meg fog állni Gyergyóditró állomáson. A MÁV döntése a gyergyói járásokban általános megclége dé&t váltott ki. Befelezi! a ncgşvâradl Yiniíők Háza építkezési maakd.aíai — A rendelkezésemre álló keretek mér­hetetlen kibővítésére volna szükség, ha feltárni szándékolnám mindazokat a szel­lemi forrásokat, amelyek oíy gazdagon buzognak. E városban való tartózkodó- j som porgramja amugyis teljesen felborult pzek érzékelése által. Bármely külső befő- j lyás nem szüntethette meg és ma sem j szűnt meg abban: törekvése, hogy az Igazi i szellemi élet központjává váljék, é'lenére I annak, hogy a szó legszorosabb értelmében ; batárvárossá vált. Ebből következik tér- 1 mészetesen az is, Hogy a város anyagi vé­dettségének hiányában mindenekelőtt a lé­lek megerősítésére törekszik és minden szePemi kisugárzást felkarol, amelyre fel­hatalmazza őt a Szent István*: birodalom­ban elfoglalt földrajzi fekvése s amely- i nek védelmét hosszú időn át annyira nél­külözte. Esztergom például a magyar műit őstörténeti emlékeinek ellenére sern tudott a Trianon által ledorongolt magyar nép történeti és hagyományi központjává vál­ni. Ya!óban úgy kell lennie, hogy az or­szághatárokon belül is a magyarságnak sorsszerű irányítottsága keletről ered. Nagyol és maradandót alkotott a református egyház — Erdély református egyháza városok­ban és falvakban egyaránt, nagyot és ma- randandót alkotott ugyannyira, hogy az egész magyarság köszönetét érdemelheti. „Politikája“ az állam és a nemzet szolgá­lata volt; Istene a magyarok Istene volt. Az általa létrehozott és a legnehezebb idő­szakokban megőrzött értékei az egész ma­gyarság legértékesebb szellemi kincseinek összessége. Közel négyszáz éve kollégiu­maiban Frdély legértékesebb nemzedékei nf-veltettek. Könyvtárai felmérhetetlen szellemi és anyagi kincsek gyűjteménye. Templomaik szigorú arculatát a nemzeti hagyomány és meghamisithatatlan nemzeti történetének je'’kénei enyhítik. Ma. „nem­zeti tanodák“ mellett ott áll egyeteme, amely az egész ország fiatalságára jelentős vonzóerőt gyakorol, — még a Budapest NAGYVÁRAD, november 27. Mint is- méretes, Patzkó Elemér, az Erdélyi Párt képviselője, egy régebben elmondott inter­pellációjában szóvá tette a képvisdőház- ban a nagyváradi iparostanoncolthon kér­dését és ezzel egyidejűén a tanítók házá­nak félben maradt épületéről is beszélt. Most Szinyei-Mer.se Jenő közoktatásügyi miniszter közölte Patzkó Elemérrel, hogy a nagyváradi tanítók háza munkálatai­nak befejezésére 600 ezer pengő áll ren­delkezésre és az építkezést ebből az összegből rövidesen elkezdhetik. Ami­kor az épület elkészült, intcrnálust ren­deznek majd be ö tanítók árvái számára Ezzé] Nagyvárad egy régi kívánsága tel­jesült: az épületet 1925-ben kezdték el építeni, de a belső munkálatok rnár abba­maradtak. Már 1925~ben gyakran mondo­gatták, hogy ezt az épületet a magyarok fogják befejezni, s az akkori ábránd ma már valóra vált. Egy sorozat, ami mindenkit érdekel! A Búvár könyvei: Coleruş: Az egyszeregytől az integrálig, fűzött propaganda kiadás 4.50 Col eras: Az egyszeregytől az integrálig, kötve 5*60 Colerus: A ponttól a négy di­menzióig, kötve 7.S0 Eddington: A természettudo­mány uj utjai, kötve G.80 Eredia: A légkör titkai, kötve 5.20 1 Francé Raoul: Földünk kincsei, kötve 8.-25 Francé Raoul: Az állatok cso­dálatos világa, kötve 9.20 Huzella: Az élet tudománya kve 6.20 .Jeans: Zene és természettudo­mány, kötve 5.40 Lambrecht: Ősvilági élet, kötve 6.— Manninger: A sebészet diadal- utja, kötve 7.40 Maraldi: Az ágyútól a halálisu- gárig, kötve 6.50 . Pongrácz: Az ősködtől az em­berig, kötve 8.20 Reichenbach: Atom és világ- egyetem, kötve 6.S0 Tangl: A hormon és az ember, kötve 6.— Tasnádi: Gyűjtés hegyen-völ­gyön, kötve 6.40 Zimmer: Forradalom a fiziká­ban, kötve 7-80 Minden kötet tartós kötésben je­lent meg! Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­déki megrendeléseket utánvéttel is azonnal elintézünk. Kérjen az őszi uj megjelenésekről díjtalan nagy képes árjegyzéket. adakozzunk a 99.000 sz. esekklapoo c lÍ0’Utoáfty'záf*é> téU í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents