Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-27 / 269. szám
? 194 2 november 27. ELLENZÉK Äz angol „egţrensuly-politikes” Nem hisszük, hogy akadna olyan, öntudatos magyar ember, aki ne volna tisztában azzal: a jelenlegi! háború létet, vagy nem létet jelent számunkra. Törhetetlen hittel és kitartással kell küzdenünk a végső' győzelemig. Nagy szövetségeseink oidalán véráldozattal bizonyítjuk be az uj Európa megalapozására való elhivatottságunkat. Belső írontunk teljes egységben támogatja vitéz honvédeink küzdelmét. Egy pillanatig sem szabad kicsinyhitűnek lennünk és ki kell közösíteni sorainkból azokat, akik kétkedéssel tekintenek a jövőbe és baljóslatú kijelentéseikkel szeretnék megingatni a nemzet bizalmát. Ne felejtsük el egy pillanatra sem, hogy 1918-ban sem a hadsereg vesztette el a háborút! Az idegen propaganda által megfertőzött és megfizetett agitátorait, az ideiektől hemzsegő sajtó és a megtévesztett politikusok mételyez- ték meg a tömeget. Voltak, akik azt jövendölték, hogy Magyarországnak semmi bántódása nem lesz, ha Károlyi Mihályt és társait követi. Láthattuk, hogy milyen tragikus következménye lett ennek a rövidlátásnak. Több mint két évtizedes gyászt és szenvedést okozott a belső íront szétbomlása, amely örök emlékeztetőként kell álljon minden magyar ember előtt. Jól tudjuk: talán — ha kevés számmal is — most is akadnak olyan magyarok, akik döbbenetes í rövidlátással azt hiszik, hogy a ha- * zug angol propaganda által terjesz- j tett híresztelésekben őszinte hang is > van. Ezeknek csak azt válaszolhat- | juk, hegy az angol sajtó az utóbbi időben leplezetlenül beismeri, hogy j hogyan képzeli el a háború utáni „egyensúly-politikát“. A Nineteenth Century angol folyóirat legutóbbi cikke foglalkozik a brit „egyensúly-politikával“ és ismerteti a brit háborús hadászati tervek messzemenő' célját, amit „az európai erek egyensúlyának helyreállításában“ jelöl meg. Ennek az egyensúlynak helyreállításában — irja többek között — Nagybritanniának újra biztosítania kell meg támadhatatlan uralmát a Földközi-tengeren és azt soha többé nem szabad feladnia. Nagybritanniának Olaszországot illető szándékairól a cikk azt mondja, hogy Olaszországot, teljesen le kell fegyverezni. Albániából az olaszokat el kell távolítani és a dalmát szigeteket Trieszttel, Fiúméval és Pclával egyetemben az újból helyreállított Jugoszláviához kell csatolni. A Dodekanezosz-szigetcsopor- tot is ki kell vonni Olaszország fennhatósága alól és Görögország számára kell biztosítani. Ugyancsak hadászati okokból ki kell szolgáltatnia Olaszországnak Pantellaria-szigetét is. Az olasz keletaírikai gyarmatok megszerzése után a brit Földközitenger stratégiai követelményeinek megfelelően Szicíliából és Cirenaicá- ból is el kell távolítani az olaszokat. A cikk hangoztatja ezután, hogy újból fel kell támasztani Lengyelországot, még pedig erősebb stratégiai határokkal, mint amilyenek 1939 szeptemberében voltak az országnak. Az uj Lengyelország számára tengerpartot is kell biztosítani, hogy tengeri és szárazföldit hatodom legyen. Csehszlovákiát is újból fel kell támasztani oly módon, hogy csatolják hozzá Ausztria és Magyar- ország területét is. A csehekre vár az a feladat — véli a folyóirat —, hogy „hatálytalanítsák az ausztriai germán törekvéseket és a magyarországi revizionizmust“. A lap ezután rámutat arra, hogy Görögország hatalmi helyzetét a háború után Jugoszláviától kell függővé tenni. A Nineteenth Century a továbbiakban kifejti, hogy a három megnagyobbodott államnak, Legyelor- szágnak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának ez a vonala elegendő biztosíték a keleteurópai egyensúly-politikában és ez a vonal a szükséges védőfal a Szovjetunióval szemben, A cikk ugyanis hozzáteszi, „bármenynyire is lehet sajnálni: az Oroszországtól való félelem fennáll és ezt nem lehet semmiféle vitával eloszlatni“. Végül kifejti, hogy Németország erőszakos szétdarabolása a szövetségesek részéről hiba lenne. Inkább arra kell minden eszközzel törekedni, hogy belsőleg törjék szét ellenálló erejét. A német nehéziparnak jó részét kössék le a szövetségesek számára. Mindamellett a német határokat módosítani kell a győztes hatalmak hadászati szükségeinek megfelelően. A szövetségeseknek, különösképpen Angliának a háború után is fenn kell tartania túlsúlyúkat. Természetesen az európai egyensúlyt a fegyveres erőn alapuló óvintézkedés biztosítaná. A Nineteenth Century végezetül azt óhajtja, ne tartson mérhetetlenül soká a háboBQ, meri — mini szószerint írja — ha az a hófeami túl soká tart, Németország imin fogja elvesztem, Az angol folyóirat cikkével kap« csőlátásán egész közvéleményünk láthatja, hogy ellenségeink még gyalázatosabb cinizmussal készülnek Európa felforgatására, mint a mult világháború idején. Ma ntlncs szükség arra, hogy külön hangsúlyozzuk a belső front fontosságát, mert a történelem megtanított minket a belső egység és kitartás megbecsülésére. Azok a szánandó magyarok, akik nem látják be, hogy végsőkig kell harcolnunk a győzelemért, hidegzuhanyként kell érezzék, hogy ellenségeinktől csak gonoszság, gyűlölet és elnyomatás az, amit várhatunk. Az egész magyar nemzet egységesen válaszolja az angol tervekre, hogy amíg egyetlen fegyverfogható magyar ember él ezen a földön: az ilyen és ehhez hasonló gyalázatos tervek ellen mindhalálig küzdeni fogunk. (—) BUDAPEST, november 27. A képvise- lőház: csütörtökön folytatta az 1943. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat megajánlási vitáját. A vezérszónokok közül Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt vezérszónoka nagy hibának tartja, hogy a rendesetek kiadása előtt nem kérdezik meg az érdekelt szakembereket.. Nem ért egyet azzal az árpolitikával, amelyet e téren a kormány folytat. Egyes cikkekben az árak aránytalanul olcsók, másokban aránytalanul magasak. Milyen Segyen az ui Európa Bencs Zoltán, a Magyar Élet Pártja harmadik vezérszónoka hangoztatta, hogy a nagy feladatoknak megfelelhessünk, két dolog áll előttünk: 1. bent az országban a kitartást és ellenállást fokozni; 2. mindent esi kell követnünk, hogy az Uj Európa n-e legyen olyan, mint az elmúlt világháború után, amely katasztrófába sodorta a slegf keresztényebb nemzeteket. Nem szabad tűrni, hegy olyan békerendszer legyen, amely a nemzetek egy részét rabszolga- sorsban tartsa. Olyan Európát akarunk, amelyben egyik nemzet a másiknak testvére, amelyben benne foglaltaik a keresztény nemzetek szolidaritásának gondolata. Az az erőfeszítés, ame^y a költségvetésben megnyilvánul, a nemzet egyetemes akarita. Abban a nagy történelmi váll a lk ozásban, amely most folyik, a magunk részét becsülettel kivesszük és mert meggyőződése, hogy a kormány a legjobb irányokban vezeti az ügyeket, a törvényjavaslatot a legteljesebb bizalommal elfogadja. Benes Zoltán beszéde alatt érkezett az ülésterembe Nagy Vilmos honvédelmi miniszter és vitéz Lukács Béla tarcané'-küli miniszter, majd később Káilay Mltklóg miniszterelnök. Közi-Horváth József, az Egyesült Keresztény Pártjának vezérszónoka hangoztatta, hogy ma minden probléma, minden osztálytörekvés vagy pártérdek eltörpül a legfelsőbb feladat mellett, hogy Magyar- ország jogos igényeiben kielégítve kezdhesse meg a világháború után azt a szerepét, amely földrajzi, népi, kulturális és történelmi adottságainál fogva a Duna völgyében megilleti. A közellátás terén végre szűnjék meg a kísérletezés. A magyar közönség a lemondást is szívesen vállalja, ha egyénlő elbánást tapasztal. A kereskedelmi kormányzatnak tagadhatatlan érdeme a keresztény kereskedelem életre- hivása. Nem szabad, hogy hadi nyerés égek legyenek, de arra is vigyázni kell, hogy a termelő tőkét meg ne bénítsa. A honvédelmi miniszter nyilatkozata reményt nyujr arra. hogy hadseregünk a magyar béke biztosítására is készen fog áHani. Örömmel látja, hogy a belügyi kormányzat évről-évre nagyobb összeget fordít a magyarság fundamentumának, ä családnak a megerősítésére. A miniszterelnök, aki egyúttal külügyminiszter is, több izbén leszögezte magát a pozitiv keresztény világnézetnek és az öncélú magyar külpolitikának irányelvei mellett. A magyar külpolitilcáncűi soha nem voltak hóditó szándékai, de ezeréves jussunkról le nem mondhatunk, A javaslatot abban a reményben fogadja el, hogy a kormány politikája valóban öncélúan magyar, pozitive keresztény és tettekben mésnyilatko/.ó szociális politika lesz. Eltűntek a belpolitikai ellentétek A következő szónok Brődy András volt. Örömmel állapította meg, hogy a magyar politikai élet az előző évekhez képest nagyfokú konszolidációt mutat. A légé e- sebb ellentétek eltűntek. Ennek oka a háborúban rejbk, mely a nemzeti összefcgá® megteremtésének egyik igen lényeges tényezője A nemzetiségi kérdésről szólott ezután és hangoztatta, hogy a kormányzatnak e tekintetben nem könovii a belyze’e, de reá hárul mégis a feladat, hogy megtalálja a módját, miként lehetne ezt a kérdést a legjobban rendezni. A rutén nép mindig hü volt a magyar nemzethez és níocA is együtt küzd vele. A kárpátaljai politikai elítélték részére amnesztiát kért, mert ezzel bizonyítható, hogv a magyar kéz nemcsak lesújtani, de felGyermek a gyermekért Kedden délután a ref. Nőszövetség jótékony- célú előadást tart a Nyári Színkörben!!! emelni is tud. A felhatalmazási javaslatot megszavazza. Matolcsy Mátyás a magyar sorskérdések megoldását sürgette és hangoztatta, hogy ezeket a háború lefolyásától függetlenül is meg kell oldani. Ma azonban egy teljes átfogó földreform végrehajtását a háborús viszonyok miatt nehezen tehet elképzelni. A zsidókérdésről beszélt ezután hosszasabban. A magyarság a Kárpátok medencéjében vezetésre hivatott fajta. Magyarországnak a békekötés után jelentős vezetőszerepet hell K őzé p- Euró púnak ebben a részében vállalnia. Erre politikai érettsége és faji adottságai egyaránt elhivatják. Fajvédelmi politikát szocdálpo itika nélkül elképzelni nem lehet. Különösen áll éz a népszaporodás előmozdítására. Az uralkodó szempont( a magyarság megerősítése minden árán, de nem az itt lakó testvérnépek rovására. A nemzetiségi kérdés éppen olyan fontos kérdés, mini a külpolitika. Ebben a tekintetben marad k- talanul vallja a miniszterelnök felfogású . Beszéde végén azt fejtegette, bármi történjék is. a magyarságnak fenn kell maradnia és teljesítenie kehi történelmi hivatását. Isten áldását kérte Horthy Miklós Kormányzó Urra, hogy tovább folytathassa a nemzet érdekében vállalt nagy munkáját. A nemzetiségi kérdés A következő szónok, Vozéry Aladár megállapította, hogy a magyar nemesen kezeli és kezelte a nemzetiségeket. A nemzetiségeknek jogokat ke’l adni, de azokat mindig arányba kell hozni a magyar áram erejével, biztonságával és érdekeivel. A megajánlási javaslatot elfogadja. Börcs János hangoztatta, minden ren- kelkezésre álló összeget fel kell hagzng’ni mezőgazdasági termelésünk fokozására. A felhatalmazási javaslatot nem fogadja eh Bates Károly a suttogó propaganda és a szerviUizmus ellen beszélt. A magvars:íg jovőjje biztosítása céljából honvédségünket minden rendelkezésre álló eszközzel to vább kell fejleszteni. A termelést fenn kel' tartani és ha mód van rá, fokozni kell. \ magyar nép biológia« és vérségi védőim* érdekében intézményes fajvédelemre van szükség. A javaslatot elfogadja. ///. Tatár Imre a magyar nép szociális helyzetének 'lényeges megjavítását kérte, majd a liberális korszak mulasztásait i- mertette. Nagy elismeréssel szólt a nemzeti szocializmus német és olasz alkotásairól. rA megajánlást nem fogadja élt. Az elnök ezután a vitát félbeszakította és napirendi javaslatot tett. ame.y szerint a Ház legközelebbi ülését pen.ikeo délelőtt ’artja, napirendjén a ma târg-,alt javaslat folytatólagos vitájával. A Ház illése 6 értkor véget ért. A Szent Kereszt Hadserege sászXáovateisa Vasárnap, 29-én tartja a Szent Kereszt Hadsereg Egyesület zászláavató ünnepélyét. Inczédy joksman Ödön főispán, Sándor Imre püspöki helynök, dr. Keledy Tibor polgármester és dr. Baráth Béla kanonok, esperes-plebá- nos védnöksége alatt. Zászlóanyák: Gróf Bethlen György né és Almai Béláné A hatalmas méretűnek ígérkező ünnepség két részből áll: d. e. 9 órakor a Ferenc'rendiek templomában a szentmisén felavatják az egyesület uj tagjait és az uj zászlót megszentelik. Mindkettőt dr. Boros Fortunát tartományfőnök végzi. Délután j órakor műsoros ünnepi előadás lesz a római kát. főgimnázium dísztermében. (Farkas-u. 2. sz.) Az előadáson beszédet mond P. Tréfán Lco- nárd, volt tartományfőnök, dr. Bálint József orsz. képviselő, zene és énekszámokkal szerepel S. Kouba Paula, íj tó Mária, zenekonzer- vatóriumi tanárnők, az „Összhang“ Dalárda, Dukony Margit és művészegyüttese mozdulatkórussal, szavalattal, dr. Birtoók Ferenc -és az egyetemi hallgatókból összeállított szavalókórus Sándor László vezetésével. A Terencrendiek ezúton is meghívnak minden érdeklődőt és egyben kérnek mindenkit a pontos megjelenésre. Tekintette1 a korai «6- íétedéste és elsötétítésre. 0lyan Európái amelyben egyik nemzet a másiknak testvére — mondoîta a ké pviselő ház jqp a köiíségwetess vita sorén Bestes Z&lfán« a MÉP vezérszónoka
