Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-26 / 268. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-o. 16., I. em. Telet.; 11—09. Nyomda: Egye- tem-a. 8. sz. Telei: 29—23. Csekkszámla 72056 ALfiPITOIII: BARTHS MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT** RL Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.7& ?•» negyedévre 8 P., félévre 16 P., egész évre 32 ?. Erdély teljes erejével részt láván venni nemzetünk egyetemes sorskérdéseinek intézésében Gró! Teleki Béla, az Erdélyi Pád országos elnöke, a megajánlás! vitában nagyszabású beszédben fejtette ki az erdélyi álláspontot ® „Az erdélyi magyarság a végső győzelem kivívásához törhetetlen hitét és kitartását adja*' 4 cimkőrság, az egyesületek kfiengéie, az egységisentélí és siroisniaranak ellen minden eszközzel harcolnunk kell i Á képviselők áz tegnapi ülésén, az 1940 augusztus 30-án szabaddá tett keletmagyarországi és erdélyi részek népe, két év után most első ízben nyilatkoztatta ki, hogy Erdély a jövőben immár cselekvőén részt iog venni a nemzet sorskérdéseinek intézésében. Eddigi közéleti tevékenysége sem szolgált más célt, hiszen valahányszor Erdély kérdésedről szólott, mindig a teljes magyar élettérben gondolkodott, de azért mégis úgy Ítélte, hogy bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy többmint két- év tized es távoliét után ismét felelősséggel folytathassa történelmi küldetését, amire ugyancsak történelme tanította: mindig elsőnek lenni a sorsvállalásban s mindig példát mutatni az áldozatkészségben. A kisebbségi sors tenger vesztesége mellett két erkölcsi igazság vált bizonyossá: az erdélyi magyar helyt áll bármilyen történelmi viharban és annak tanúságaként a felelősség nála nem szürke, közhasználatú kifejezést jelent, hanem magát az élő lelkiismeretet. ítéletét sohasem a külszín alapján, a mának talán könnyen múlandó elemeiből alkotja, hanem mindig figyelemmel van a jövendő kötelességeire is. Aki szerdán délben a magyar országgyűlés képviselőházában majdnem két órán át fejtegette ezeket a magyar tanításokat, a mai Erdély leghivatottabb szószólója. Hármas adottság teszi erre alkalmasa. Első helyen az egyéni képességet, a teljes hivatástudatot kell említenünk, hogy utána a népi alapra hivatkozhassunk. Gróf Teleki Bálát, az Erdélyi Párt országos elnökét a magyar közéletbe egyetlen szempont küldötte: a népi alap, az a tény, hogy Erdély millió kisemberének testvéri munkaközössége élén áll. Végül pedig az a törhetetlen meggyőződés, hogy a magyarság minőségi munkával nemcsak hogy biztosan átvészeli, hanem győzedelmesen kerül ki a mai súlyos időkből. Az a légkör, amelyet a megajánlást vita során tartott beszéde teremtett, az összes politikai pártok részéről megnyilvánult, egyöntetű, páratlan érdeklődés mindennél beszédesebben bizonyítja, hogy miként annyiszor a magyar mult folya- mán, ngy Erdély ezúttal is döntő szerepe hivatott az egyetemes magyar életben. „A (sarcot a maga égésiében diadalmasan végig kell kuzdeniink!“ BUDAPEST, november 26. A képviselőház szerdán megkezdte az apropriációs törvény- javaslat tárgyalását. Cselényi Pál előadó ismertette az apropriációs törvényjavaslatot. A vezérszónokok közül elsőnek vitéz Itn- rédy Béla, a Magyar Megújulás Nemzeti SzoJ lehessen győzni a kormányt, de ez elsősorban az interpellációs jog becsületes gyakorlását kivánja meg. Nem szabad félni a tisztességes bírálattól. A háború végével fognak csak igazán jelentkezni belső problémáink — folytatta —. Teljes megújulás kell az egész közfelfogásban, szellemi .vonalon éppúgy, mint erkölcsi vonalon. A zsidókérdést átfogóan kell rendezni. ’A z$:dó vagyonokat ellenőrzés alá kell vermi. Véget kell vetni a szociáldemokrata aralomnak a munkásság életében és szellemi irányításában. A szociáldemokrácia nem illeszthető bele az uj Magyarországba, Felvetette a tájegységek szerinti közellátási szervezés gondolatát. Az uj európai gazdasági felépítést előkészítő tervező és szervező munkába azonnal bele kell 1 kapcsolódnunk, hogy mennél előbb helyet biztosíthassunk magunknak az uj Európa gazdasági életében. A földbirtokpolitika további folytatását a zsidóbirtokon tulmenőleg is elő kell késziteni. — Lelkiismeretünk azt parancsolja — fejezte be beszédét vitéz Imrédy Béla —, hogy mindig törvényes keretek között, mindig tiszta fegyverekkel, elszánt és kemény küzdelmet folytassunk a parlament porondján a nemzet sorsának jobbrafordulásáért. A felhatalmazási javaslatot vitéz Imrédy Béla nem fogadta el. Basánk ban szikla sziláid a belső egyensúly Kölcsey István, a Magyar Élet Pártja első vezérszónoka másfélórás beszédében foglalkozott a magyar élet valamennyi időszerű kérdésével. Hangoztatta, hogy az országvezetés munkája ma egyet jelent egy uj, erős és szociális Magyarország megteremtésével. A továbbiakban hangoztatta, hogy a Magyar Élet Pártjára támaszkodó kormány kikristályosodott világnézetet hirdet: a nemzeti és keresztény szellemiséggel telitett jobboldaliságot. A világnézeti harc Magyarországon már régen véglegesen eldőlt és a kormány minden erőt a nemzeti keresztény szociális világnézet szolgálatába állít. Magyarország egyike azoknak a kevés államoknak, ahol a belső egyensúly sziklaszilárdan megvan. Magyarország karddal a kezében hiven kitart szövetségesei oldalán és a magyar honvéd dicsőséges harcokban védi az országot azok ellen, akik az igazságos magyar életérdekeket veszélyeztetik. ICiméleiien eszközzel kell fellépni a zsidók ellen Ezután megbélyegezte azokat, akik a belső frontot felbori tani akarják: a zavartkeltő- ket és a suttogó propaganda terjesztőit. Rámutatott a zsidók szerepére ebben az aknamunkában és ha szükséges, a legkíméletlenebb eszközöket kérte a zsidók mozgási szabadságának korlátozására. A belső front legfontosabb feladata a termelés fokozása, az állattenyésztés fejlesztése. Az iparban át kell térni fokozottabb mértékben a tömegcikkek előállítására. A közellátás tekintetében reméli, hogy jobb megszervezéssel és elosztással sikerülni fog az eddigi nehézségek nagyrészét kiküszöbölni. Befejezésül hangoztatta, hogy a Magyar Élet Pártja Gömbös Gyula szellemében az erős, a szociális Magyarországért küzd és rámutatott a szociális téren el4rt eredményekre. A Magyar Élet Pártja nevében a felhatalmazást a legteljesebb bizalommal megszavazza. Szöllősi Jenő, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka beszéde után gróf Teleki Béla. az Erdélyi Párt vezérszónoka emelkedett szólásra. Gről Teleld Béla: „So!i mindent megláttunk, amit a többségi sorsban élők nem láttak meg I _ . “,1 ciáiista Pártszövetség vezérszónoka emelkedett szólásra. — Mennél súlyosabbak az idők, mennél kegyetlenebbek a feladatok, mennél jobban közeledünk az ország sorsát meghatározó döntés küszöbéhez — kezdte beszédét vitéz Imrédy Béla — annál jobban koncentrálódik figyelmünk. a nemzet egyetemét érintő nagy és lényeges kérdésekre. Meg kell cáfolnom azokat az ostoba pletykákat, amelyek nábo- tus szolgálatommal kapcsolatban terjedtek el. Ki kell jelentenem, hogy politikai nézetemet nem revideáltam és nem kínálkoztam fel a rendszer szolgálatának. Változatlanul és törhetetleniil hiszek és bízom fegyvereink győzelmében, ami egyben a szövetségesek fegyvereinek győzelmét is jelenti. A becsület és az érdek egyaránt azt írják elő számunkra, hogy a harcot a maia egészében diadalmasan végig kell küzdenünk. Győzelem esetén is lesznek súlyos problémáink. Ezután arról beszélt, hogy a parlamentá- lis rendszer ki nem elégitő módon működik. Fontosnak tartja, hogy a parlamentben meg Gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke a következő beszédet mondotta: Tisztelt Ház! Pártom nevében másodszor nyílik alkalmam a felhatalmazási javaslathoz hozzászólni. A mult hónapban volt két éve annak, h-ogy elfoglalhattuk itt helyeinkéit,, mint a felszabadult keleti és erdélyi részek hehivott képviselői és ez év májusában mult egy éve, hogy pártunk megalakult. Azóta, veszünk komolyan részt a magyar politikai életben és figyeljük, tanulmányozzuk azt. Hazánk magyarsága, hála a többszöri országgyarapodásnak, ma mái’ nagy magyai' tömeggel növekedett, azokkal, akik a megszálló területen csehszlovák, román, vagy szerb állampolgárokként idegen uralom és elnyomás alatt élték át a Trianon utáni 20—22 esztendőt. Természetes, hogy e kétféle sorsban élt magyarság szemlélete, lelkisége eltérően fejlődött, habár ugyanaz a magyar érzés, minden magyar összetartozásának gondolata és célja is fütötte őket. Az is természetes, hogy a trianoni magyarság, mely az állaim segítő, támogató erejét állandóan maga mögött érezte és a magyar folytonosságban élt, jobban fejlődött, nemcsak anyagiakban, hau nem tudásban, szakképzettségben és tudoínányos haladásban is. A megszállott területek magyarsága azonban, amelyik nemcsak hogy nem számíthatott az állam segítségére, hanem az többnyire ellenségként állott vele szemben és létére tört, kizárólag a maga erejére volt utalva, ha meg akarta tartani magyarságát. Kemény, nehéz, létért való küzdelem kezdődött, ami igen nagy áldozatokkal, igen sok veszteséggel járt, főleg az ■anyagiak terén — de sok mindenre rávezette a küzdő magyarságot és sok mindent megláttatott vele, amit a többségi sorsban élők vagy nem láttak, vagy nem értettek meg. Ilyen volt az a rengeteg hiba, amit
