Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-24 / 266. szám
ELLENZtK Kíméletlen harcot hirdet a „fekete-piac” uzsorásai és az árureitegetők ellen a közellátási miniszter «• Elrettentő hatású, szigorú büntetésekre van szükség” — Az Erdé&vi Párt vezérszónoka időszerű iavas:atokat teli a közelláiCt zavartalan biztosítására BU DAPEST, november 24. A képviselő- ház hétfőn a közellátúsügvi tárca jövő évi költségvetését tárgyalta. Az ülést io óra 15 porckor nyitotta meg Tors Tibor nlelnTTk. Geszthelyi Nagy László előadó ismerteti“ a költségvetést. Rámutatott arra, hogv a közellátás nehézségeinek három oka van: 1. a három év óta tartó rossz gazdasági esztendő, a talaj- és árvíz, valamint olyan csapadék- hiány, amire évek óta nem volt példa; 2. a visszatért területek egvrésze, például Kárpátalja alig használható; 3. a háború. E nehézségeken azonban át kell esnünk. Mindent el kell követnünk annak érdeké- ben, hogy bonvídeinket ellássuk és biztosítanunk kel! az ország lakóinak, a második frontnak ellátását is. Helyesnek tartaná, ha azok a gazdák, akik a beszolgáltatandó mennyiségen felül adnak gabonát, olyan ipari cikkeket kapjanak, amelyekre szükségük van. Az 1942. évi rermés nem éri el az átlagot, ami azt jelenti, hogy több, mint ötmillió mm. kenyergabonahiúny- nyal kell számolnunk. Hasonló mértékű hiány mutatkozik az erőtakarmányban is. A sertéshizlalásról megemlítette, hogy Németországban a konyhai hulladék gyűjtésével 1940-ben 1037 sertéshizlalót létesítettek, amelyek félévenként 187.000 sertést hizlaltak. Ezt a példát nekünk is lehet követnünk. Végül hangoztatta, hogy készletgazdálkodást kell folytatnunk, mert csak úgy tudunk megfelelni az igényeknek. A költségvetést elfogadásra ajánlotta. Németh Andor, Frike Valér és IIalmay János felszólalása után báró Braunecker Antal, az Erdélyi Párt vezérszónoka tartotta meg beszédét. Báró Braunecker Antal: „A Lan tervszerűség el szervezettség/** Br. Braunecker Antal beszéde elején leszögezte, hogy négy tényező van, amelyeket jelenleg a közellátási bajok forrásaként említhetünk meg. Ezek közül a problémáit közül vannak olyanok, amik rajtunk kivül állanak és azokról nem tehetünk, de vannak olyanok is, amelyek irányításunktól és szervezésünktől függnek. Az első ilyen tényező a háború, amelyet nem mi idéztünk fel és nem tehetünk róla. A másik az elmúlt három esztendő katasztrofálisan rossz termése, ami ugyancsak rajtunk kivül álló okból következett be. A harmadik tényező részben az emberek fegyelmezetlensége miatt, részben azért következett be, mert nincsenek hozzászokva a fegyelmezett viselkedéshez. Ez már rajtunk áll. A negyedik tényező pedig a bürokrácia és adminisztráció kérdése, amely már teljesen rajtunk áli és amelyen segiteni lehet. A közdl/ilás tehát elsősorban tervszerűség ís szervezettség. Hogy ezen a téren nekünk, akik mint őstermelők, közellátási gondjaink nem voltak, nincsen sok tapasztalatunk, nem lehet csodálkozni. Azonban a két esztendő megtanított arra, hogy igenis szervezett és munden körülményre kiterjeszkedő rendszert kell bevezetnünk, hogy igazságos elosztást, egyforma ellátottságot és a szükségnek megfelelő segélyt mindenkor és mindenütt tudjunk nyújtani a közösségnek. Ifi fcftlí bővíteni a lakosság éle'mlsxarkétzíe'.ét I Beszélt azután arról is, hogy a közellátásiig yi helyzet a legrosszabb a nyári hónapokban, főleg a tavaszi hónapokban, közvetlenül az aratás előtt. Ezért azt ajánlotta a kormánynak, hogy a mezőgazdasági munkások szükségszerű feiadagcsökkentését ne hirtelen vezessék b•>, hanem azt elosztva a téli hónapokra, amikor azok nem dolgoznak, vagy legalább is sokkal kevesebb munkát végeznek, mint nyáron, amikor is könnyebben meg tudják a/.t szokni. Nyáron, az aratás előtt inkább van szükség megfelelő táplálkozásra, hogy a nehéz testi munka elvégzéséhez erőt tudjon gyüjtem. Ez természetesen nem áll az ipari munkásokra, azok télen-nyáron egyformán sokat dolgoznak. Beszélt ezután a kenyérfejadag csökkentéséről és kijelentette, hogyha ez a csökkentés szükségszerű és nem nélkülözhető, akkor Németország példáját követve, egyéb élelmiszercikkekkel kellene a lakosság élelmiszerszükségletét pótolni. A kenyér mellett főleg zöldség és hüvelyesféléket kellene nagyobb mértékben termelni. Rámutatott arra, hogy főieg burgonya és a hüvelyesek, valamint a zöldségfélék azok a cikkek, amelyeket Németországban is a kenyéradagok mellett a lakosság rendelkezésére bocsátanak. Megemlítette ezután, hogy nálunk a burgonyával nagyobb bajok vannak, különösen a helytelen szállítási rendszer következtében, és kérte, hogy bab, lencse s egyéb zöldségfélék fej- adagolásával a lakosság élelmiszerkészletét bővitsék ki. Szólott ezután a nemzetiségek problémájáról és megemlítette azt, hogy aránylag a Magyarországon élő nemzetiségek sokkal jobban el vannak látva, mini maga a magyarság. Ennek az az oka, hogy pl. az erdélyi románság sokkal kevesebb búzát fogyaszt el, mint az ott élő magyarság, mert a románság főleg tengerivel táplálkozik és búzát csak kivételes alkalmakkor eszik. Egyes román községek egész feketepiacrendszert alakítottak ki a feleslegessé vált buza eladására. Kérte a kormányt, hogy a jövőben a buzafejadag kivetésénél vegye ezt is tekintetbe és a szétosztásban ne hagyja figyelmen kivül, hogy egyes részek lakosságának mi a fő tápláléka és mit és mennyit termel a saját számára. A kukoricarendelettel foglalkozva, megállapította, hogy mindenképpen helytelenül jártak el, mert nem kérdezték meg azokat a i-zeiveket, amelyek tanácsot tudtak volna adni, de különösen nem kérdezték meg a gazdasági felügyelőségeket és az egyes érdek- képviseleteket. A takarmányozás kérdésével foglalkozott ezután és kérte a kormányzatot, hogy melléktakarmányok juttatásával a gazdáknak nyújtsanak nagyobb lehetőséget állataik eltartására és hizlalására. . \\ulVyy.\VK\V, hogy a hús ára, különösen a marhahús ára jelentősen esett, a v .»..VA1. v d1'' .! 4 • Kr ',p. ív 't i'i V W, . t jít • •. & í V’i » Lfr'v •> •% f." * <8 ; > . j ** a '11 ■"». • 4 '■>; 'í ’ lU'tt :ia$ jv£'. v-'V: <9 ifiiit k:k. • \ ht'ii'icU.-n. Ju'A'* ^ */>»•,fii -p < v t* vj, vn». -.si a * rpyi \ v’v ,Vv»( * s. * l ■ ii.a nem mondta ki azt, hogy csak levágott állatot szabad vásárolni. így történik azután meg, hogy a vásárlásnál rendszerint lábonálló állatot kiló helyett szemre vesznek és igen kevés pénzt kap a gazda érte. A másik nagy hiba az állatok értékesítésénél a szállítás következtében beállott suly- veszteség. A hosszadalmas szállítás arra vezet, hogy az állatok a megengedett 14 százalék súly veszteségnél lényegesen többet veszi • tenek súlyúkból. És igy nemcsak az eladó károsodik, hanem a kereskedő ís, hiszen kevesebb húst kap a pénzéért, mint amennyit számított és a tisztes kereskedői hasznot nem biztosítja magának. Foglalkozott ezután a mezőgazdasági munkásság ruházatának problémájával. Megállapította, hogy már hónapokkal ezelőtt összeírták a munkásoknak ruha- és lábbeliigényléseit, de ezeknek az igényléseknek teljesítése még a mai napig sem történt meg. Rámutatott arra, hogy ezeknek Törölj Erzsébet 4^3 a Vármegyeházában 1942. % JÉ nov. 26-án este fél 7-kor Műsoron: Kodály-mü vek. Zongorán kisér: J ódái Gábor 1912 november 24. kijei- illette, hogy tökélerr.cu igaza volt .1 közellátási)!*', i miniszternek, amikor sárbogárdi beszédében azt mondotta: első törekvésünk az kell, bogy legyen, hogy a háborúnak ne legyenek vámszedüi. Az egyéni érdeket mindenki rendelje alá az egyetemes kö/ér deknek. Azokat a gazdákat, akik készleteiket eldugják, nemcsak büntetni kell. hanem el kell venni felszerelésüket is. A maga részéről helyesnek tartja az uj terménybcsz.olgál- tatási rendeletét, annál is inkább, mert jobbat ennél senki sem ajánlott. Indítványozta, hogy a lugkövet utalványra adják ki. Liszt- és zsirelosztó engedélyhez csak olyanok jussanak, akiknek megvan a megfelelő raktáruk és közlekedési eszközük. Felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy sok helyen visszaélés történt az ocsuvai. A buza ára 30 pengő, és az ocsut 40 pengőért adták el. Ezután a <*or- banállásról beszélt és megállapította, hogy ennek kiküszöbölésére egyetlen mód a :ajo- nirozási rendszer. A rajcnirozásnál is el kell azonban tüntetni az aránytalanságokat. A tavalyi gabonalapoknt el kell számoltatni ts a bevetett területekről már most nyilvántartást kellene készíteni. A kukorica árát fel kell emelni, mert az nincs arányban a csizma árával. Az iparcikkek árát feltétlenül revideálni kell olyan értelemben hogy azok összhangba kerüljenek a termények árával. Javasolta, Hogy a közellátásügyi minisztériumban állítsanak fel panaszos osztályt. A tüzi-faellátás terén mutatkozó visszaélésekről szólva, követelte a visszaélések megtorlását A zsidó kereskedelmet teljesen fel kell számolni, mert csak igy lehet megszüntetni a fekete piacot. A kormány és a miniszter iránti teljes bizalomból a költségvetést elfogadja. Csorba Sándor, Dónáthi György, Bassi Kristóf, Koltay József, Festctich Domokos gróf, Pintér Béla cs Csoór Lajos felszólalása után Szász Lajos közellátásügyi miniszter emelkedett szólásra. — Köszönöm azt a támogatást, amely minden felszólalásban megnyilvánult, s mivel tárgyilagosak voltak, köszönöm a hi* Tálatokat és kifogásokat is, mert úgy érzem, mindegyiket a segíteni'akarás súg;* 1- ta. Azt hiszem részemről legcélszerűbb lesz, ha bár csuk nagy vonásokban, de általános képet nymjiok feladataimról és a közellátási helyzet legfontosabb kérdéseit rideg tárgyilagossággal rendszerbe foglalva ‘ismertetem — mondotta a miniszter. — Az 1942. évi termésrendelet az elcsépelt kenyérgabonamennyiséget zárolta és ©'rendelte a vetőmagon, vaoam'nt az igazolt gazdasági és háztartási szükségleteken felüli mennyiség beszolgáltatását. Az igy összegyűlt kenyérgabonamennyiség szolgál az el nem látott, a nem őstermelő népesség, valamint a honvédség és hadiüzem szükségleteinek kielégítésére. Az 1942. évi átlagtermés a cséplési ellenőrzés rendelkezésre áUó adatai szerint katasztráüs holdanként búzában 6.1 métermázsa, rozsban 4.6 mázsa volt, ami a múlt évi 7.5 mázsa buza és 5.6 mázsa rozs átlagterméshez viszonyítva azt jelenti, hogy az idén hazából kataszteri holdanként 1.4, rozsból pedig 1 mázsával) kevesebbet termeltünk. Az előzetes hivata-os terményjelentések a ter- raényálOagokat a cséplési ellenőrzés során megállapítottnál mindig magasabbra becsülték. Joggal számolhatok tehát azzal-, hogy egyes helyeken olyan gabonamennyiségek vannak} amelyeket részben jogtahi• nu.1 vontak el a közellátás céljaitól, részben pedig a termésrendelet adta lehetőségek kihasználásával a tényleges sziik- ségleict meghaladó mérvben tarfaléko1- tak, amelyből tehát az időközben kiadott rendelkezéseink folytán jelentős részben pótolható lesz a kenyérgabonára 31-5 millió mfasa szükségletével szemben ez idő szerint mutatkozó 5.5 millió métermázsa hiány. A súlyos hetyzelí előidézésében része van annak is, hogy' az 1942. évi termé$rendeiet célzata az volt, hogy minél több önellátó háztartást teremtsen és ennek érdekében tágabb keretek között biztosította a magyar őstermelő fejadagot. Nagy része van a jelenlegi helyzet előállásában annak is, hogy az elmw't gazdasági év nehézségeinek áthidalása céljából az úgynevezett ex- pressz-őrlés utján a folyó évi termés egy részét az elmúlt gazdasági év termését terhelő szükségletek kielégítésére használtuk fe,i. Nem megnyugtató a takarmánygabona- helyzet sem. Az árpa átlag termése tavaly katasztrális holdanként ’ 8.1 mázsa vo.1t, szemben az idei 7-4 mázsa átlagterméssé Az árpaszükséglet kie’égitcsénél egymillió mázsa hiánnyal vagyok kénytelenek számom. A közellátás ce'jaira rendelkezésre álló zabnál szintén nagymérvű hiány mutatkozik. Mind a kenyérgabona, mind a taknrmánygubonahelyzet súlyosságát nagy mércékben enyhítette volna- ha a kukoricahelyzet kedvezőbben alakú1. Az ország 34.2 millió mázsára tehető kukorieaszük- ség’etével szemben azonban sajnos oly mérvű hiánnyal kell számolnunk, hogy az étkezési, hizi'alási, ipari és vetőmagszükségletet csak a gazdaságok takarmányozás* szükségletének terhére lehet elfogadhatóan biztosítani. Nem volt kielégítő a szénater* melés sem. Mindezek a nehézségek, de á tavalyi tapasztalatok is parancsolóan szükségessé tettékt hogy fokozottabban foglallrozzunk a burgonya kérdésével. Ebben az irányban a helyzet általában kielégítő. Az ország burgonyatermése 32.4 millió mázsáira tehető. Ez a szükségletet fedezi. Az időlegesen mutatkozó burgoya- beszerzési nehézségek tehát nem irhatok a tern elés rovására, hanem szervezési és szállítási nehézségeknek tulajdoníthatók. A mai rendkívüli viszonyok között tor -'é- srctes, hogy nagy kereslet mutatkozik az ellátatlanok részérő!! a hüvelyesek iránt. A he'yzét a hüvelyesek tekintetében s’ra mondható súlyosnak, mert a termelői fe - adagnak magas mértékben történt megállapítása lehetővé teszi, hogy a termelőkné fölösen visszamaradó bab* és lencsemeny* j nviséget a közellátás céljaira előhozzák. 1 Az olajosmagvak termelése a tett intézkedések következtében jelentős mértékben megnövekedett. úgy, hogy e téren zavarok nem 'lesznek. „Elsősorban a széles aépró- t&gek szükségletét kell biztosítanunk** — Ami a húsellátás kérdését illeti, megállapítható, hogy az évenkénti állatszaporulat körülbelül! fedezi a marha- és a bor- juhus*szüks*égletet. Nagyjában ugyanezt állapíthatjuk meg a sertéshúsról is. A zsir- ellátás azonban országos viszonylatban nem kielégítő. Az ország e"látatlar. népességének zsírszükseglete a jelenlegi mérsékelt adagok meplett havi 240—300 vagonra tehető. Ez a nagymennyiségű zsir kitermelése a kukorica hiány miatt aligha lesz biztosítható, bár « póO»s irányában az olajos magvak termelésének említett fokozására tekintettel, a helyzet javulására már van kilátás. Ami a tejellátási illeti, a fo kozódó takarmányhiány miatt a forgalom tett! a hiányoknak következtében alakul ki azután nagyrészt a fekete piac. A következő pontban rámutatott a fekete piac tűrhetetlen elszaporodására. Felemlítette, hogy még most is sok olyan malom és olajütő van Magyar- országon, amelyek még zsidó kézben vannak. Így a zsidóságnak lehetőség nyílik a fekete piacok kialakítására. Kérte, hogy ezeket a zsidó malmokat és olajütőket szakszerű keresztény kezekbe adják át, mert másképp el sem képzelhető a fekete piac megszüntetése. Az utolsó kérdés, amivel foglalkozott, a sertéshizlalás kérdése volt. Megállapította azt, hogy Németországban a háztartások hulladékát összegyűjtik és abból nagymennyisé gü sertést hizlalnak, viszont Magyarországon ezek a hulladékok teljesen kárbavesznek. Kéite, hogy a kisgazdáknak tegye lehetővé a kormányzat ennek a póttakarmányinennyiség- nek kiutalását és ezzel segítse elő nagymértékben a scrtéshizlaldst. Beszéde végén kifejezte azt a reményét, hogy a közellátásügyi miniszter, aki ismeretesen erőskezü ember, a jövőben nvndazokat a bubákat, amelyek most a közellácásban előfordulnak, ki fogja küszöbölni és ezért a költségvetést az Erdélyi Párt és a maga nevében is elfogadja. Hadüzenet a fekete piacnak Nagy Ferenc beszéde után Kuncze Géza, a Magyar Élet Pártja második vezérszónoka Szár? í~ios rninitzter nagy beszédben ismertette a közellátási helyzetet A takarmányozás
