Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-24 / 266. szám

ELLENZÉK 3 19 42 no ve in bér 24. Ka hozott tej mennyisége áldandó csökke­nést mutat. — Aa ipari cikkekkel való ellátás *■ adott viszonyok között terméyrete.sen ugyancsak nehézségekké* jár. Ezért arra törekszem, hogy a luxus áruk gyártásának mellőzésével elsősorban a széles néprétegek nélkülöz­hetetlen szükségletének kielégítését bű- tositsuk, tekintetbe véve természetesen a termelés érdekeit is. A rendelkezésre ülő ipari nyersanyagból a tipusgyáriá* folyamatban van- A terme­lés ataodardizáflása irányában befoJyáso- nrfcttt még fokozottabban kívánom érvényé­6item. A kereskedők ki jelölésének rendsze­rét fenntartom, <1« nem tűr önt, hogy m rzüJiős árumennyiség törvénytelen uXon zugáron juth&sson csak el a fogyasztóhoz. A tisztessége* kereskedelem. legnagyobb ellenségét, a zughereskedelmet részben gazdaságh részben büntető intézkedésekkel leurlom ú magyar gazdasági Síéiből. Biaonyog módositásokkafl fenntartani kívá­nom a vásárlási könyv rendszerét i*. A to­vábbiakban a lábbeli, a néprubázati anyagok termelési adatait, -valamint a azap- pan és • petróleum ldos'stáaá «jade serét isMoerCetba. a kell bejelentenem. Hármas feladat áll előt­tem. 1. a folyó gazdasági évben fennálló nehézségeket át kell hidalnom; 2. biztosí­tanom kell a jövőre a rendszeres közellá­tási; 3. gondoskodnom kell olyan szerve­zetről, amely alkalmas és képes a rendsze­res közellátás lebonyolítására. Ami elsőnek jelzett feladataim megoldá­sát, nevezetesen a folyó gasadsági év vé­gért jelentkező nehézségek áthidalását il­leti. SuSyos intézkedésekre van szükség a kenyér- és takarmánygabona, úgyszintén a zsiirelilátás nehézségeinek áthidalása ér­dekében. Intézkednem kellett a gazdasá­gok elszámoltatása érint. Amnesztia biztosítása által elsősorban lehetővé tenni kívántam, hogy beszol- gáltatási kötelezettségüknek azok, akik eddig heNő mértékben nem tettek eleget, önként eleget tehessenek. Továbbmenőleg kénytelen voltam intéz­kedni a buza cş a rozs kflőrlési arányának megváltoztatása iránt. A kenyérszükségtlet kielégítése érdekében nem mellőzhető a pótanyagok keverésének kötelezővé tétele sem. Ezen felül a búzalisztet azokon a vi­dékében, ahoi az lehetséges, kuk ori cald szt- tel kívánom helyettesíteni, a kenyérellátás nehézségeire tekintettel intézkedtem az iránt, hogy a burgonyaszükséglőt kielégí­tésében mutatkozó nehézségek megszűnje­nek. Remélem, hogy a hüvelyeseket is te­hetséges lesz az eddiginél! fokozottabb mér­tékben bocsátani rendelkezésre, ami szin­tén enyhíti a kény ér ed I átási nehézségeket. Meg vagyok győződve arról hogy a ser­téshizlalás érdekében tett intézkedéseim és a beszolgá'Ltatási kőtólezettség eredmé­nyeként a rendelkezésre jutó kukorica- mennyiség felhasználása kedvezően fogja éreztetni hatását a zsirellátásban. Örömr mefi állapítom meg, hogy tt baromfihusel­!átás érdekében tett intézkedéseim eddig kellő eredménnyel jártak. A fcejeLiátás biz­tosítása érdekébe» rövidesen kiadandó in­tézkedéseimnek is bi«*>nyára meg les« • kedvező eredménye. Meghatározott mér­tékben kell tehát biztosítanunk a fedezetet is. Ez a meggondolás képezi alapját an­nak a tervnek, amely szerint a szükségletek számbavételévei és a termelési viszonyok mérlegelésével a szántóföld kataszteri tisz­ta jövedelme alapján kataszteri holdanként előre megállapítjuk a különböző termé­nyekből! beszolgáltatandó mennyiséget, E rendszerről nemcsak határozott alapokra helyezem a terménybesszolgáItatása kötele­zettséget, de a folyamatos, rendszeres szükséglet kielégítési lehetősélgét is bizto­sítom. Az erre vonatkozó alaprendő'etet a kormány már kiadta. Megjelent a beszol­gáltatandó kenyérgabona megállapítását tartalmazó rend el etem is. De kötelességet vállalok arra, hogy az 1943. évi beszolgál tat ási kötelezettséget 1943■ első felében meg fogjuk állapítani és ezáltal biztosítjuk azt, hogy? a közel­látási rendelkezések a termelés folyto- nosságát és nyugodt menőiét időközben ne zavarhassák. Ennek a megoldásnak nagy jelentőséget tulajdonítok a zugforgalom Szempontjá­ból is, mert ha biztosítani tudom az elsőrendű szük­ségletek minimális kielégítését törvényes áron, sorbanállás és más nehézségek nélkül, a zugforgalom jelentősége nagy­mértékben lecsökken. Á zngforgalom letörését is szolgálja, de főképpen termeléspolitikai célokat szolgál az az intézkedés, hogy a gazda, aki az elő­irt mennyiségnél! többel szolgáltat be, pré­miumban részesül. A lövő közellátásifeladatai A jövő szempontjából a következőket nO/yan Szervezetre van amely ki tudia használni a munkaerőt!“ Természetesen nem elég a termelés meg­szervezése, a közellátás érdekében a fo­gyasztásnak is hasonlóan szervezettnek keli lennie, aminek érdekében ki kell fej1- lesatenem a jegyrend szőrt. Kiadott és ter­vesett rendelkezéseim végrehajtásának biz­tosítása érdekében azonban megfelelő szervezetre van szükség. Olyan szervezetet akarok f 4építeni, amelyik nem kuszái ja össze az ügyin­tézést, de Jcihasználje a rendelkezésre áHó műnkéről. Megszűnte*rii mindazokat a szervezeteket és hivatalokat, amelyeknek már puszta !éte károsan befolyásolja a gazdasági élet meft>fá-eA, mert késlelteti, akadályozza a a ügyet végleges elintézését. Nagy fontossá­gára teA intet fel beszélnem kefU még az ár- kérdésről. Elengedheti tilon ü 1 szükségesnek tartom ugyaads, hogy az árpolitikára és az annak alapját képező irányított gazdasági rendszerre vonatkozó álláspontornai nyíl­tan leszögezzem. Meggyőződésem szerint a gazdasági élet irányításának szükségessége nem átme­neti jelenség, azt nemcsak a háború oltozta rendkívüli viszonyok indokolják, de mind a termelés, mind a fogyasztás irányában érvényesülni fog, mert érvé­nyesülnie kelt a háború utóm is. A szervesen összefüggő termelési és fo­gyasztási rend kiépítése nőm átmeneti je­lenség, hanem a gazdaságú élet fejlődésé­ből folyó szükségesség. E nélkül a háború után az európai gazdasági áletet helyreál­lítani, az előrelátható kieséseik,et pótolni nem lehet, de a gazdaságpolitikán túlme­nőén a gazdasági élet irányításának társa­dalompolitikai szempontból is nagy fon­tosságot kell tulajdonítani. Mért az ország társadalmi és gaad—ági Betegei ^ Mentéteket támasztanunk nem szabad és azok keletkezését a gazdasági élet irányí­tása által is meg keli akadályoznunk. A belföldi termelés, forgalom és fogyasztás szempontjából döntő jelen tősége pedig a ív mik v»n, hogy ez ártényezők és moh közül kiemelem e munkabért és a munkateljesítményt és ez árult, valamint a különböző árak egymás között arányosak legyenek. En­nek biztosítása céljából rugalmas árszín­vonalai állapítottunk meg. Nem állapítottunk meg, hogy úgy mond* jam. kőbevésett árakat. Az árak bármily módosítása aaonban csak a tárgyilagos ér­vek és pontos számítások alapján történ­hetik. „$sükség ven elrettentő példákra az árdrágítók ellen“ Az együvétart07áö és a nemzeti szolida­ritás értelmét és jelentőségét a háborúé konjunktúra sem homályos« that ja eh E gzerint, ha valamely áruból kevés áll ren­delkezésre, ebből nem következik aa árak, felemelésé, csak az, hogy ugyanolyan áru­ból kevesebbet fogunk fogyasztani, viszont az a körülmény, hogy valamely áruból ki­elégítő mennyiséggel rendelkezünk, még nem szolgálhat alapul az árak csökkenté­sére. As ár nem egyedüli tényezője a termelés fokozásának. Hiába emelem fel például takarmánysriike idején a tej árát. A tejtermelésnek az árak­tól függetlenül határt szab a takarnia iy- hiány, vagy hogy egy éppen most érvénye­sülő jelenséget említsek példaképpen, a burgonya árának a termelők általi 's eUis— BBWt dacára kiiilöaflftgői wlÁsr rnsBsexmmmmímaammmtmmaammamnam kedéseket vagyok kénytelen tenni, hogy a meglevő készletek roodelk«zésünkre is áll­janak. As árpolitikának nagy fontosságit kérdé­se az lírellertőrzés. A zugkereskédelmet, a zugforgalmi árak kialakítását nem kezd­te sem o mezőgazdaság, sem az ipar, sem a kereskedelem, egyes lelkiismeret­len egyének kezdték, akik egyéni érde­keiket nem tudták és nem is akarják a közérdeknek alávetni, méf a mai szörnyű háborúban sem akar­ják a közérdeket szolgálni, akiknek fonto­sabb a zseb, mint a haza. Nem lehet tehát a zugforgalmi árakat ceupám gazdasági in­tézkedésekkel!! letörni. De szükség van büntetésekre, méj pe­dig szigorú büntetésekre, amelyeknek elrettentő hatása van. Ebben az irányban nem fogok megtorpan- «' Hosszúra nyúlt fejtegetéseim után még néhány rövid megjegyzést kívánok tenni az egyes felszólalásokra. —- Mondanivalóéin végére érteim. A tisa* Ház minden tagjától bizalmat és tá* ,mogat.ást kérek. Bizalmat kérek, mert *eU komért kitárva, fogadom, hogy minden int éledésemmel egyedül és h™ zárólag csakis • közérdeket fogom $zoU gálni. Fegyelmet kérők, meri már láttuk, hogyţ katonáink diadalmas harca dacára e've-» süthetjük a háborút, ha a fegye’em meg-* lazul. Vegyünk mindnyájan példát testvén reinktől, fiainktól, akik messze frontokon hűséggel, rendületlenül állják a vártát éé ha kell meghalnak nem anyagi érdekekért, nem 40 fillér napi zwoldért, de mohainak! hazánkért, hitünkért, fajtánkért. Tisztelet"' tel kérem köKségvetésem elfogadását. A miniszter beszéde ntán a közellátisügyi tárca költségvetését a Ház elfogadta. Az el­nök napirendi javaslatára a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tartja és azon a pénz-* ügyi tárca költségvetését tárgyalja. „írásaitokban világosítsátok meg, mit falcot magyarnak lenn!“ — mondotta a miniszterelnök a lillafüredi írói találkozó társas- vacsorájának pobárkcszöntőjében LILLAFÜRED, november 24. (MTI.) A lillafüredi irói találkozó alkalmábóJ rendezett közös vacsorán résztvett Kállay Miklós miniszterelnök is Szinyei-Me.rse Jenő kultusz, vitéz Nagy Vilmos honvé­delmi miniszterrel, valamint vitéz Szom­bathelyi Ferenc, a honvédvőzérkar főnöke is. Vacsora után Harsány Zsolt köszön­tötte az Írók nevében a miniszterelnököt, aki a meleghangú üdvözlésre igy válaszolt: — Meg vagyok róla győződve, a legna­gyobb panasz a gondolkodni szabadon akaró Írók körében, hogy olyan tragikus megkötöttségben élünk és élnek elsősor­ban a művészek é$ írók a mostani világ­ban. De ha visszanézünk kissé a múltba, akkor azt látjuk, hogy a mi magyar iro­dalmunk mindig az ilyen megkötöttségek korszakában volt a legcsodálatraméltóbb, nagy és erős. Olyankor, amikor küzdeni kellett a magyarságnak, amikor a magyar írónak áldozatot, szenvedést jelentett hiva­tása az érvényesülés lehetőségei nélkül. Megint ilyen korban éltek ti, magyar írók. Meg van kötve a kezetek a sajtócenstirá- vát- és más hasonló rendszabályokkal. De ezţ a súlyt nem mi helyeztük reátok, ha­nem a megkötöttségnek és határozott cé­loknak az a korszaka, amelyben él ma az egész világ. írónak lenni ebben a csúnya negatívumokból álló világban, magyar szívvel és lelkesedéssel motívumokat te­remteni; ez a legnagyszerűbb kincs, ami írónak, elsősorban általában magyar író­nak adatott. Az írók igazi hivatása altkor a leghatalmasabb, amikor a politikusnak jobb hallgatni. Ha valaha volt a magyar j írónak jelentősége, akkor most kell, hogy ( légyen jelentősége. Ezt ti vagytok hivatva megteremteni. A nemzeti összefogásra sohasem volt nagyobb szükség, mint ma. Ha rájöttök az itt folytatott vitában ennek az összefogásnak szükségességére, akkor a harcos és építő magyarság fogalmái dol­gozzátok H és adjátok tovább az egész nemzetnék. írásaitokban világítsátok meg, mit jelent magyarnak lenni. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva, kérlek Benneteket, szenteljétek magatokat a mai idők nagy nemzeti feladatai szolgálatának. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Makkai Sándor kögzöntötte Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminisztert, mint házigazdát, Srinyei-Merse Jenő kul­tuszminisztert, vitéz Nagy Vilmos honvé­delmi mini&ztert és vitéz Szombathelyi Fe­renc vőzérevredes, vezérkari főnököt. Az üdvözlő szavakra vitéz Nagy Vilmos hon­védelmi miniszter válaszolt. — Számítunk a magyar hók munká­jára — mondotta. — Reméljük, támoga­tásukat a némzet mostani nagy küzdelmé­ben, a ránkszakadt háborúban, amelyben teljes odaadással kell résztvennünk. Ma mindenkinek ál kell éreznie azt a benső lelkíparancsot. hogy hazájával szemben kötelességét híven teljesítse és ennék a lelki át érzésnek szószólói mindig az Írók leéli, hogy legyenek. Szent, meggyőződé­sem, hogy a magyar iróh összessége a ka­tonákkal együtt éré zve, meg is fogja tenni kötelességét. , A honvédelmi miniszter keresetied aout­TfM lftlkaaedéwri fogadják. A magyar irók és költők lillafüredi ta­lálkozásának harmadik napján a magyar írók és a magyar irodalom időszerű kér­déseit tárgyalták. Harsányi Zsott kimerítő előadásban ismertette mindazokat a kér­déseket, amelyek megoldása a magyar íróknak a nemzeti irodalom és a nemzet- nevelés és a honvédelem érdekében kifej­tett munkásságát még erőteljesebbé teheti, egyben konkrét gazdasági és kulturális természetű javaslatokat terjesztett é'ő, amelyek megva:ósitása utján a magyar irók jogos erkölcsi és anyagi érdekei ha­tályosabban nvegvédeJmezhetők és érvé­nyesíthetők. A magyar irók háromnapos találkozója Antal István nemzetvédelmi propagandaügyi miniszter zárószava'val ért végei. Az irók kedden reggeli vissza­utaztak Budapestre. ÁTADTÁK A ZILAHI ONCSA-HÄZA- KAT IS. Zilahról jelentik: Az ONCsA-alap- ból nyolc lakóházat építettek, amelyeket va­sárnap adtak át sokgyermekes családoknak. Az átadási beszédet dr. Gazda Endre alispán mondotta. A házakat Sólymos Károly polgár- mester vette át és adta át a juttatottaknak. Egy sorozat, ami mindenkit érdekeli A Búvár könyvei: Colerus: Az egyszeregytől az integrálig, fűzött propaganda kiadás 450 Col eras: Az egyszeregytől az integrálig, kötve 5-60 Colemis: A ponttól a négy di­menzióig, kötve 7.80­Eddington: A természettudo­mány uj utjai, kötve 6.80 Eredia: A légkör titkai, kötve 5.20 Francé Raoul: Földünk kincsei, kötve 8-20 Francé Raoul: Az állatok cso­dálatos világa, kötve 9 20 Huzella: Az élet tudománya kve 6.20 Jeans: Zene és természattudo- mány, kötve 5.40 Lambrecht: Ősvilági élet, kötve 6.— Mann inger: A sebészet diadial- utja, kötve 7.40 Maraldi: Az ágyútól a halálisu- gárig, kötve 6.50 Pongrácz: Az ősködtől az em­berig, kötve 8.20 Reichenbach: Atom és világ- egyetem, kötve " 6.S0 Tangl: A hormon és az ember, kötve 6.— Taisnádi: Gyűjtés hegyen-völ­gyön, kötve 6.40 Zimmer: Forradalom a fiziká­ban, kötve 7.80 Minden kötet tartós kötésben je­lent meg! Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-t'ér 9. VT* déki megrendeléseket utánvéttel is azonnal elintézünk. Kérjen az őszi uj megjelenésekről díjtalan nagy; képes árjegyzékei.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents