Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-12 / 230. szám

ELLENZÉK

1 9 4 2 o l'. t ó I» c r 12.

IwrmuMwemM

i<-m meg uz i'ficsz inufrya/ kulturptditt leat. I. tisztit «VN korszerű magyar szeli, min i:, kell mindenben érvényesülnie. Jól tudom, hogs /;«! az Uföhlön, ntgy Dunántúlon ez

u .szellem <1 «•>- ontja‘a maga melegségé t ás világosságát, ezáltal l'.nfe'v drága ágyé: is támogatom. de ugyünnklcor Erdei,' nagyszerű -lelki' is tovéibbsugiírzik es erő’ siti. nemesíti az egyetemes magyarsági t I miig\e,r szellem és n magyar lédéi: bont hniuih.n egységet, n magyar tája,: músi tinit Jtságát s a .nic.yyar értei /. '“gy* ségéf hirdetem. )11 Erdélytől minden idő bt'n. igy uz i Iszaki/ás éréiben is nie te s t leni la idunk: szellemi és érint ési értekéiét. jH Idnmutntó magyar magatartást, i.b sőrangn l.öttlessé'iir.k tehát, la’gy mi mindent megadjueL brdelynil:. ami megilleti. amire szüksége t // főrabbi lábon

takozasa és m<ejyanságán"l: megerősít1 se érdekeltén.

Mikor a magyar kulturu őrhelyei út- reitem. tisztában voltam azzal, bony won súlyos és halaszthatatlan frbidcttol: várnait ream. Mint jmbhhus mintii1.’ - vier sulimban állót tani. figyeltem a m,e frydr életet és engem >s mélységesen <" szám aritot luk azok az iltevetyede.sel:. melyeit szellemi és Lvzelelünkh"U In'1 von ként• lábra kriptái:. Nem rob eduz. iá jönnöm orra. I\<>e,y tervszerűen erősít er iinh támogatnunk' In'll n nemzet • lit I. kir lőni, és öntudatosai)!) mngyav’.lril lton nevelnünk. Int nem akarunk ni ’tzni a viharban. Most éiireám nehezedik : különb és az öntwlatosabb magyarok ut velőse és én alázatos hivő magyar leje a',.I vállalom ezl a feladatni.

A GYERMEK

Az erdélyi magyarságot meg kell erösi- ténünk' ezen a földön. Létesítsünk tellát minél több kultúrintézményt ebből a célból. Itt kell teremtenünk virágzó anyagi és szellemi életet ezen a földön, hogy megkössük, erősítsük azokat, okik Isten kegyelméből ezt a drága földet nevezne- tik szülöfoldjüknck.

Különös szeretettel óhajtom segíteni és gondozni a hamisítatlan, ősi magyar lélekkel. nagyszerű hagyományokkal rendelkező páratlan gyakorlati ösztönnel felruházott székelységet. Tőlük várunk friss erőket a magyar gazdasági életbe, tőlük várunk ragyogó képességeket} szívósságot és kitartást. Jól tudom azt is, hogy a székely vármegyék Magyarország legszaporább tájai közé tartoznaÍr, éppen ezért elsőrangú gondot akarok arra fo-dttoni, hogy ,t Székelyföldet — amennyire a viszonyok megengedik — minél több kultúrintézménnyel ellássam. Ezek a kultúrintézmények segítik.majd kenyérhez ő$ érvényesüléshez a szapora székely súg fiait.

„Anyagi és szellemi téf&n egyaránt a szivemen wsseSem erdélyi mmwwar nevelők sorséi”

Minden vonalon a tehetségeject védelmezem. A tehetség azonban csak akkor ludja a közösséget igazán szolgálni, ha tiszta erkölccsel és makulátlan jellemmel párosul. A magyar nevelő csokis akkor tudja hivatását teljesíteni és tehetségéi

gyiixnölcsőztétm, ha ezt az erkölcsi köJ retehnényt elsősorban önm. igában i aló- sitja meg. Én minden tekint:’ib n anyagi és szellemi téren egyaránt a szivemen viselem a magyar nevelői: sorsat, de ugyanakkor azt kérem és kívánom tőlük, hogy

A D A K

UNK

a S3.SQ0 sz. csekklapon

Fámz&tá&áfytí, lí&iínáto&Q&fré HU s&géfy&keióiáefr

minden életnek lorrá .a, ícide ;»é- nycse a jelennek, zúlotjn a jövendőnek. Minden orom megnyilatkozása, mindén boldotjsáij kutíeje. Egyénnél, • családnál, nemzetnél egyaránt. Nincsen olyan vés/, amelyet ki nem állhatnánk, vihar meg nem törhet, ármány el nem pusztíthat, ellenség meg nem semmisíthet, ha vannak gyermekeink. Egyéni, családi és országos gond a gyermek, ügyelünk veá, mint szemünk fényére és meghozunk minden áldozatot érte. Sorompóba áll érette a köz és megnyitja böségszaruját érette az állam. Iskolák, intézmények gondoskodnak a gyermekről: a jövendőről.

Kolozsvárt mégis adódik egy körülmény, amelyet fel kell einiitr. útink. Ameddig valamennyien egyetemlegesen és egyenként gondoskodunk féltőén gyermekeinkről, addig egy súlyos és fontos kérdésben még mindig nern történt döntés. Ez a kérdés a kolozsvári gyermekklinika ügye. Nem keressük ezúttal azt, hogy ki, vagy mi az oka annak, hogy Kcdozsvá- ron nincsen megfelelő gyermekklinika. Nem óhajtjuk ezúttal azokat sem támadni, akik bizonyos okoknál fogva hir szerint cs állítólag nem hívei a gyermekklinika felállításának. Pusztán azt a rideg tényt akarjuk most és itt, de me. z- szehangzóan leszögezni, hogy nincsen gyermekklinika. Amit annak neveznek, az a legcsekélyebb Körtékben sem közeüti meg az igényeket. Pedig a jövendőnek e legbiztosabb záloga mellett elsősorban az orvosnak és az orvosi tudománynak kell teljes fegyverzet tel cs szivveMélekkel állania. A kolozsvári gyermekklinika ügye nem múlhat anyagiakon, nemi késhet akták miatt, nem sikkaü- hat el semmiféle érdeken. Szükséglet, amely fontosságban és jelentőségben messze meghalad talán minden más szükségletet. Egy meglépett, nehéz sorsban élt, szegénységgel küzdő nemzet rész gyermekeinek egészségéről van szó. Arról, hogy minden magyai gyermek legjobb ápolásban, legjobb kezelésben és a leglelkiismc- retesebb orvosi prevencióban részesüljön. Erős, egészséges Í17€5‘ mekeket akarunk és hogy erős és egészséges gyermekeink legyenek, ahhoz mulhaiaüanul szükséges a klinika tervének maradéktalan és mielőbbi megvalósítása.

A magunk részéről egyelőre eny- nyit.

KÉTSZERES kitüntetést nyert az ERDÉLYRÉSZI HANGYA GYÜMÖLCSFELDOLGOZÓ ÜZEME. A budapesti Országos Gyü- mölcsiciállitáson az Erdélvrészi Hangya Központ is résztvett a meggyesfalvi gyümölcsfa',- dolgozó üzem különböző termékeivel. A k:- é.l'itás bírálóbizottsága az állam ezüst érmét, valamint Marostorda vármegye tiszteletdiját ítélte oda az Erdélyrészi Hangyának a kiállított gyümölcstermékekért.

Szép sikert arattak az Erdélyi Fért

műkedvelői

KOLOZSVÁR, október 12. Mint rendesen, most is zsúfolt nézőtér előtt rendezte meg mindkét napon előadásait az Erdélyi Párt műkedvelő csoportja. Ezúttal Csepregliy Ferenc örökbecsű «színmüvét, a Sárga csikót mutatták be igen nagy tetszéssel. A vasárnap délután 6 órai előadás előtt Botos János, az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának főtitkára mondott rövid bevezetőt. Az előadáson közreműködtek a cse- keifalvi Tamás Béláné vezetésével működő györgyfalvi menekültek népi csoportja is, amely a daraü kenetében eredeti népi táncokat mutatott be. A szereplők: Bokor Ilonka, Király József, Lichtenstein József, Bara Sándorné, Kletz 1st vénné, Strassso“ Ferenc, Eseti Károly, iSzabó Kálmán, Fa.jk József. Cseh Károlvné, Zsigmond Ágnes, Dálnoky Zoltán, Balázs Mártonná, Bánhegyessy Sándor, Tomns Kornél, Székely Károly, (Szabó Márton, Bara Sándor, Kletz István, Gerzanich Zoltán, Rá ez Zoltán, Pétyé Mária, Kiss Ernő. A zenekart Zattler Sándor vezényelte, a rendezés nehéz munkája pedig Dálnoky Istvánt dicséri. Az Erdélyi Párt műkedvelői ezúttal is megérdemelt sikert arattak.

munkálatokat jutányosán vállal

Urinezi & Co.,

Zápolya-utca 14. és Szentegy- ház-utca 1. (Sebök-cukrászda)

A hamisítatlanha9»ow#»»s*' uUán

f magyar önt adatni való nevelést mar kisdedilvóbau es napközi otthonok tó l meg kell kezdeni. \<'in közömbös a u n zeti lélek fejlődésére <z a körülmény, hogv a kis óvodistál: milyen de,lókat énekelnek: ősi népdalainlcot. rogy idegen dallcuhurák sablonos utánzatait.' Én, mint minden felelős és öntudatos magyar ember. az ősi magilor énei: és zenekultúra mellett foglalok állást.

különösen fon fosnak tarlom. hogy ha- gyomún vauik értékéit cs jent osságát ebben a városban és ezen a földön hangsúlyozzam- Ez a város, hála Istennel:, nagyon- sokat megőrzött e mullhál. történelmi levegője van. melyet meg leéli őrizI mini: es szervesen be lean iuesziinu.it. "

I mai életbe. mert a jelen és a holnap csoir ; ka a mull nélkül. De mancsul: körei: es épülete!: őrzik ezen a földön a hagyományt, Inaiéin e lelkek is. Elsősorban a székely népiélekre k<d rámutat nőin, oi V <7i in nen megőrizie és bőségesen ott'jn ma is a magyar szellemet, az ősi lelki t. a ha- misitat a,ii hagyományt. Ezt a hagy•inét uxt magába k< h szirma közök tata •mellűik. A népmeséknek', a daloknak, a Invlcdáknak, a i.éjdiagyományo!:nah i#;//•’ szélesebb teret kell nyerniük közoktatásunkban. mert pótolhatnia!! magyar rle- keket jelentenél: és nélkülük szegényéin».

«-•atelrnebit honi’ n lelhiillk.

Magva: ahh, emberibb, korszerűbb tártaimat

A múlt században Kriza Jánosokat szid! ez a föld. Kriza János d'áznios és hűséges gviijtö vedt. a szí hely lélek számtalan kincsét megmentette az enyészettől Biz~r nyes mértékben valamennyiünknek Kriza Jánosokká kell válnunk', gyűjtenünk kell uz értékeket, a hagyományt és tovább kelt adnunk őket szüntelenül. hogy minden magyar lélekbe el jussén”!:, mn’dcnlrh n jelen legyenek és eleven belső h'özösségct teremtsenek a magyarokban. A. magyar névelőknél: részt k'dl venniük ebben ft a munkában. A hagyományokat minél teljesebb mértékben fel kell IwsznéJniok neve. ői miiJcödé síikben. Olyan törvény ez. mely minden iskolára, a közoktatás minden ágára vonatkozik és minden magyar nevelőre szent Itötelességeket ró. Bizoni benne, hogy Erdély nevelői az elsői: között értik meg gondolatomat és gyors

m egeidé sh I őshöz segi t il:.

A magyar közoktatás keretei tágasai: és fejlet tel:. Az én feladatom most máraz. hogy a kereteket minél magyarul*1>. emhr- 1 ibb és korszerűbb tartalommal tölt sem be. í nyocloszttHyu dini iskolának nemcsak közismereteket kell nyújtania, j nemcsal: nemzeti öntudatra kell nevelnie, J és nemcsal: a jellemet kell fejlesztenie. | hanem hozzá kell simulnia a gyakoroli. a valóságos élethez is. Főként a falusi is~ holákra gondolni:, midőn ezeket mondom.

A falusi népiskola nyújtson komoly és korszerű mezőgazdasági szaktudást is. neveljen különb magyar földműveseket, tanítsa meg a falu népét arra. hegy tnBsénf fokozhatja termelésénél: minőségét és mennyiségét, ttluít miként emelheti a falu népe a maga erejéből, a maga tudásával I érc!szinvonalát.

Mélyítsük el a hungarológiai ismereteket

Közép és középfokú iskoláinkban cl kívánom mélyíteni a hungarológiai oktatást és nevelést. A középiskolálc felsőbb osztályaiban igen csekély a magyar nyelv és irodalom óráinak száma, holott elsőrangú fontosságú a magyar nyelvnek és Irodalomnak é.s a velük kapcsolatos hungarológiai ismereteidnek el mélyítése. Ez a legbiztosabb útja annul:, hegy az uj nemzedékek töretlen magyar hűséggel és öntudattal lépjenek majd a gyakorlati életbe, amely magyar hűség és öntudat ma életünknél: alapja és legfőbb biztosítéka.

Erdély megsegítése

uc csupán hl rutáin"!: d, legyenek, Iiuttrin | hitI (diói: is cs példái a műveltségnél. 1 az > erkölcsi tisztaságiiul:.

Győzni vsa!.is olyan Inul ser ggvl /Wir.', j melyet állna a lat forrósága. Már pedig mi győzni akarunk. Most, múló i I r<b /// ipa gyár nevelőit boniisöxégrx s~ii v>'l üdvözlöm, arra kérem valamennyi őket, hogy e rétim váró felelősségteljes munkában b gyénél: lelkes munkatársa'ni <s baj- társaim! Hiszem és tudom, hogyha nem- vsai: hinduit vállalnak, hanem hivatást is és ezt. a hivatási olyan hűséggel és oda- j adással Töltik be, mint a papot„ és a katonák o magú 1:<I. akkor törtette.mi mér irt liajliml: régre es ha utóda.:d: egykor majd tisztelet tel és meghatott állít utt ni emlékezne!: meg a mai nchi'z napol: hó- ■ srirol, nem fognál: megfeledkezni a ma- í gyár nevelők hűséges dundáráró' sem

Az erdélyi tanítóságnak u katolikus gimnázium Jósika-termében tartolt gyűléséről Szin yri Morse Jenő közoktatás- ügyi miniszter — lapunk zártakor —• m“ ment uz egyetemi ünnepségek megnyílására. Az egyetemen lefolyt ünnepségekről holnapi számunkban közlünk részi'les tudósi tűst.

Megkezdték a honvéd oktatófilmek: készítését

A filmnek, mint nagyfontossúgü cvktató- es/köznek a jelentőségét elismerte :i honvédség is. Jelenleg tizenegy kotorná oktató-film készül, a legkülönbözőbb jegy vei nemek Számára. A felvételek Reviczky Kálmán százados vezeté.-cvel é.s rendezésében folynak, s a munka nagyságéra jellemző, hogy a filmfelvevő gcpl:ocsik eddig 12.0(01 kitömi tere* utat futottak meg a Kárpátok éa az Áldana között lévő országileriilctcn. A 1 L film vetítési képhov za együttesen SOOO mólért jelent. kéry-egy kép hossza 400—1200 méter között váltakozik, s vetítésük fééregyórás időtartamot vesz igénybe. Olyan katonai filmeket valósítanak meg. amelyek meseszeréi keretbe állítják az oktatást, s az egyes fegyvernemek katonáit gyönyörködtetve tanítják. A film- 1 témákat csapattisztek irtuk, mert ők tudják ( legjobban' hogy a legénység oktatásánál mi~

I íven szemléltető anyagra cs eszközökre van szükségük. A film-témák alapján a forgatókönyvet a honvéd< vezérkar főnökének kiképzési osztályán készítettél: eb Mint munden I filmnek, a katonai oktató! ilmnek is szereplői vannak. A szereplő elsősorban maga a honvéd. Az. eddig látottakból mee lehet állap!- tani, hogy honvédőink kiválóun játszanak. Egvcs nagyobb szerepekre szűrés zeket is bevontak, igv példán] Szil assy Lászlót, Juhász Józsefet, Wesrelij Pált, Kohók Győzőt és másokat. Mindannyian nflgv lelkesedéssel és átlagon felüli játékkal működtek közre. A filmek egyrészét a nagyközönség is meg fogja ismerni, hogy közelebbről betekinthessen a honvéd haderő éleiébe es munkájába.

BÁDOGOSOK MÁZOLÁSI JOGOSULTSÁGA. A bádogosoknak a munkaegyesi té-s jogán végzett mázolási munkája tárgyában az iparügyi miniszter a felmerült kétségek eloszlatása és a közigazgatás egységének megóvása -végett a következő rendeletét adta ki: ,,A bádogos uj készítményének elkészítése alkalmával bemásolhatja, ja vitás esetében azonban a

bádogos csupán u javítás álla? szükségessé vált mázolási munkát végezheti el. tehát j csak p javított részeket mázolhatja be. Ha I azonban a javitott részek a javított tárgy felületének felerészét elérik, vagy meghaladják. akkor a bádogos ä javitott tárgy egész felületét bemázolhatja.“