Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-12 / 230. szám
mi IEI sA >>î 3* »Y* ex íl< 11 A* bD; ߧ sit INI to tß îi» n t>a' so ■*, rn m' & A it rl, ß b d 3 a ú 9 »' n s' l ) i t Í 2 október 12. K&3 F. L L E K Z c K Beiktatta első ieíkipászScrűt a csúcsai református egyházközség Motto: Áldd meg Úristen, A te népedet, Kik Téged szeretnek, Tartsd meg közöttünk A gyülekezetét. (1582.) > CSÚCSA, október 12. (Az Bfienzök nvunka- tórsátóíl.) Lomha eseppekbeu hull alá a korareggel» napfény bágyadt melegében olvadó dér a Bon'caa~Jcia»t61y sétányait övező fákról. Az Ady Endrét sokszor látó sétányokat befedte már az őszi avar. Megpihenek a ikert egyik csendes zugában. Lentről a Kőrös folyásának és a tovarohanó teher vonatoknak zaja kúszik fed a hegyre; t ’kTl 1 * ■. 0 ? T ill f 1-H ÍA>V, K V 1 ’I I * -4 ir fii- i.Jh * Lélekben együtt vagyok a beteg költővel a Kalota partján . . . ; Az emlékezést a református templomocsika kis harangja szakítja meg. Ünnepelni hívja -Csúcsa és vidékének református magyarságát. Öröm ünnepre hiv, mert a csúcsai egyházközség most iktatja be első lelkipásztorát- Miilyen keveset mondó ez a tény más magyar tájak szemléletében. És mennyi küzdelem, áldozatkészség és kitartás eredménye ez Erdély rögös és válságokkal teli életében. Ma- 'rolknyii, magyarság elbiporhatatlan ólniakará- feának legszebb példája ez a jelentőségében csekély, de lényegében felánér 1 rétetbcn magyar ünnep. Évtizedek kemény harcának eredménye ... Küzdelmes muH ■ A Kőrös hajlatában letelepedett pár református magyar család a keresztyén hitének és 'magyarságának megerősítésére 1894-ben -— 48 evvel ezelőtt — levélben kérték .az akkori református püspököt, Szász Domokost, hogy járuljon hozzá az önálló csúcsai egy , há/község megalakításához. Ugyanakkor ez a néhány magyar lélek önkéntes gyűjtést Indított. hogy felépítsék fiz Isten házát. Lélekben állít már az imádság hajléka, de nehéz és kemény küzdelem folyt az anyagi fedezet megszerzéséért. Két hivő és akadályokat nem ismerő lélek állt e csöppnyi magyar csoport élén, Barabás Árpád és Imre József, kiknek 1 elévülhetetlen munkássága 1913-ban termi meg gyümölcséi: a Boncza-ikastély lábánál épülni kezd a templom. A küzdelem az egyházért korántsem ért végjét Aliig fejezték be építészetileg a (templomot, kitört a világháború is ez ismét .számtalan akadályt gördített •a már-már megvalósuló óhajtás elé. Végre 1918-ban az egybázköséget any ásítják, be is akarják tölteni a lelkészt állást, azonban megindul a csúcsai fronton a harc, kitör a forradalom s bekövetkezik a gyász-oisemliékü román megszállás időszaka. A csúcsai magyarság kisebbségében sem adja fel a harcot. Pályázatot hirdet, meg is választja 'lelkipásztorát, de az államhatalom a legszebb törekvéseket meghiúsít ja arra való bivatkozásisail, hogy eddig sem volt <a községben magyar Hetik ész, ezután is felesleges. S az ellenséges álláspont sugallatában nem nehéz felfedezni «z egykori Boncza kastély uj tullajdánosát: Goga Oktáviánt . . . A templomért hősi küzdelmet vi-v ekkor ás p csúcsai magyarság, Román részről erős mozgalom indul meg a templom kisajátítására. majd megvételére. A csúcsa iák hallani sem akarnak erről. Többszöri felszólításnak sem engednek és ott áll templomuk a hegy lábánál, üresen, pásztor nélkül. Az egyház azonban tőle telhetőiig gondoskodik Mveiről. Eleinte beszolgáló lelkész látja el a szolgálatokat és ebbe a munkába kapcsolódik a ref. teológia szórványmisz- sziója. A felszabadulás utáni uj életre kelt a régi terv ş a megvalósulás pillanatához érkezett ezen az októberi napon. A beikSaíát A környék magyarsága gyülekezett a templom előtt, hogy részivegyen Csúcsa bensőséges ünnepén. Az uj lelkész, Tarkáulj Szűcs József beiktatásának egyházi részét Daróczi Ferenc, a kalotaszegi egyház esperese végezte, miajd a csúcsai egyház lelkipásztora mondja el első .szentbeszédét, ami alatt könnycseppek gördülnek végig a munkában és küzdelemben megkeményedett magyar arcokon. A csúcsai magyarság küzdelme koránt sem ért véget ezzel az öröm ünneppel. Igen sok a -tennivaló még, -de az egyház küzdelmes múltja és a jelien reménykedése megtenni gyümölcseit. Törött ablakai és rűtt-yga padok közt uj végvári harcra készül a magyar léllek, hoţgy teljesítse nemzete által ráháruló feladatokat. Szegényen és igénytelenül: ahogy lehet. . . SZABÓ ENDRE. Mégy község részvételével A templom ujrafedóse, a torony kijavítása, a világháborúban ágyúöntödébe vándorolt harang helyett uj harang vásárlása, a: papilak kijavítása, uj én ebnes terí lakás épité6e után végül a közművelődési ház építése tette kemény próbára a magyar falut. Csak a református egyházközségnek magyar pénzre átszámítva százhatvanezer pengőjébe került ez az építkezés és javítás és — a falu dicséretére legyen mondva — las-san mindenre előkerült az anyagi fedezet. Természetesen a helyi római katolikus egyházközség hívei arányosan resztvettek a közművelődési ház építkezésében. Budai Anna szavalatával a tulajdonképpeni ünnepély véget is ért. Vásárhelyi János református- püspök emelkedett szólásra. Az idegen megszállás kezdetén, amikor minden jelentős támasz kiesett a szegény egyházközségek alól, Válaszút valóban válaszúton volt, de helyes ,magyar érzékkel és jó meglátással azt az utat választotta, amely az önerőnkből való teherviselés és 6orshordozás révén létünk megőrzéséhez vezetett. Meleg hangon mondott, köszönetét Fülöp Lajos válaszúti református lelkésznek a csendes, de kitartó munkáért, valamint az őt megértő gyülekezetnek a példás támogatásért. Vásárhelyi János püspök a lelkipásztor felé fordulva, igy szólt: — Kedves szolgatársam, fogadd az egyház köszönetét kötelességteljesité&edért. Kálvinista napnak nincs ennél egyéb jutalma. De aki ebben részesül, szép jutalma van. E szavak után Isten áldását kérte az uj magyar művelődési hajlékra és munkásaira. Az ünnepély a Himnusszal ért véget. Válaszút szép ünnepnapja délután is Istentisztelettel ért véget. Ez alkalommal László Dezső kolozsvár-belvárosi református lelkész, országgyűlési képviselő mondott szentbeszédet. Válaszút közművelődési hazának ormán sokatmondó magyar jelképül egy háboruetőtti. kissé fakult, nemzeti zászlót lengetett a szél, amelyet Lukács György válaszuti gazda rejtegetett volt a megszállók, elől a felszabadulásig. Ez a régi, jó magyar világból átmentett zászló az uj épület fokán az erdélyi magyar épito- munka folyamatosságát jelenti minden átmeneti nehézség, minden történelmi balszerencse ellenére is. Itt magyarok élnek, magyarok dolgoznak,, magyarok alkotnak, magyarok akarnak hazát építeni, s ennek a magyar akaratnak és szakadatlan munkának meg kell látszania az életformán is. SíiHuaüiáliüás Kolozsváron KOLOZSVÁR, október 12. A 'Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete vasárnap délelőtt igen jól sikerült kutyakiállátást rendezett -a városi strandfürdőben. A kiállításra TG ebet neveztek, be, úgyhogy a kiállítás döntőbíróságának igen nieliéz munkája volt A kút vak iá Hatásról és a kiosztott versenydijakról a beszámolónkat helyszűke miatt keddi számúinkban közöl j ük. Közművelődési hóm! avatott Választat lakossága VÁLASZÚT, október 12. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Vasárnap délelőtt ritka ünnepli alkalommal gyűlt össze Válaszúton a falu lakosságán kivül még Bonchida, Kolozs- borsa, Doboka és Kendilóna népe: Erdély fel- szabadulása óta ez a kis magyar település avatta a környéken az első közművelődési házat. Az egész napra: terjedő ünnepély délelőtt Isten-tisztelettel kezdődött. Ezen Máthé Sándor református esperes, kolozsi lelkipásztor mondott bevezetőt és Vásárhelyi János református püspök mondott szentbeszéd el, Az Isten-tisztelet után küldöttségek fogadása volt a református papilakon. Először a válaszuti római, katolikus egyházközség nevében Csong- rády János állami iskolai ígazgató-tanitó köszöntötte az erdélyit református egyházkerület um iwMiawaBBBBWMwnrinriyj"-"'‘-—w i Elcserélném kolozsvári 5 szobás, központi fekvésű, I luxus kivitelű lakásomat 3—5 szobáé bu- 1 dapesti lakással. I Megkeresések: „Budapesten jó he- I lyen" jeligére a kiadóba. 03303 Aulóvezetők-autószerelők kitünően használják: Dinnési: Gépkocsi szerkezettan c. könyvét. Forgalmi szabályok teljes ismertetését is adja. A motoros honvédalakulatok részére is engedélyezett könyv. Ára 2.50 P. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban. Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki megrendeléseket utánvéttel is azonnal elintézünk. főpá6ztorát, majd a helybeli görög-katolikus egyházközség küldöttsége következett. A vármegye részéről dr. Uhlarich János járási főszolgabíró üdvözölte a püspököt és tolmácsolta á kolozsvári miniszterlátogatás miatt meg nem jelent főispán és alispán üdvözletét. Forgács Ferenc munkaügyi felügyelő a földművelés-ügyi minisztérium erdélyrészi kirendeltségének nevében, Fülöp Lajosnó a helybeli református nőszövetség nevéb&n, Szekeresi ,Sándor jegyző a község részéről, Póka Márton egyházgondnok a bonchidai református egyházközség nevében, Dúl hadnagy a honvédség nevében, Csongrády János igazgató a tantestület nevében mondott üdvözlő szavakat. A falu meghitt magyar ünnepén az Erdélyi Párt részéről Vita Sándor és László Dezső országgyűlési képviselők jelentek meg. Bevezetésül a válaszuti állami elemi iskola növendékeinek vegyes énekkara, Csongrády János igazgató-tanitó vezetésével elénekelte a Magyar Hiszekegyet, majd Kallós György válaszuti gazdalegény szavalt. A helyi református nőszövetség k'étezólamu énekkara a „Nagy vagy Te, Isten". . . kezdetű egyházi éneket énekelte. Az énekkart Fülöp Lajosné tiszteleten asszony tanította be. Balázs Anna iskolás leányka szavalata után Ungváry Sándor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében örömmel üdvözölte a vállalkozó szellemű, magyar önmüvelő munkára kész falu né- t pét. Válaszúton múltja van az EMKE munkádnak. Kegyelettel emlékezett meg Nagy Endre hajdani válaszuti tanítóról. A rövid, de magávalragadó lendületű beszed után az iskolás gyermekek énekkara Csongrá- dy János igazgató vezényletével népdalokat és kurucdalokat adtak elő két szólamban és kánonban. Bereczky Zoltán iskolásfiu szavalt. Ekkor Fülöp Lajos válaszuti református lelki- pásztor tömören edóadta egyházközsége történetét. A válaszuti református egyházközséget Bánffy Dénes özvegye, Bornemisza Kata alapította 1677-ben. Két esztendő elmúltával pedig Pata és Kara településeiből áthozott magyarokkal népesítette be. A család sokáig viselte a kegyúri jogokat és kötelezettségeket. Válaszút látta, hogy elsősorban önmagán , kell segítenie ahhoz, hogy mások is segithesse- nek rajta. Belső lelki egységének köszönhetően, az alig félezer magyar református lelket számláló egyházközség az idegen uralom keserű éveiben maga kísérelte meg fenntartani egyháza életének minden szükséges, berendezését. A CSALÁNKÓRÓ GYŰJTÉSE. A m. kir. belügyminiszter 34.944—1942. szám alatt rendetlent bocsátott ki a csalánkóró gyűjtésének előmozdítására. A polgári lakosságnak textilárukkal való ellátásánál a csalánkóró nagy- fontosságú pótanyag. A gyűjtésre a Magyar Gabonakereskedelmi R. T. és a Taurus Nyerstermék Kereskedelmi R. T. kapott megbizást. Ezek a cégek a gyűjtést bizományosaik utján végzik. A bizományosok a száraz csalánkóróért mázsánként 14, illetve 12 pengőt fizetnek, minőség szerint. A csalánkóró gyűjtése tehát jó kereseti lehetőséget nyújt. Felhívjuk a közönség figyelmét erre az akcióra. Aki csalánkóró gyűjtésével foglalkozni kíván, közelebbi felvilágosításokat a városi mezőrendőrségen kaphat, melynek cime: Városháza, I. emelet 28. ajtó. j AZ ERDÉLYI MUZEUM-EGYESÜLET dé®i I vándorgyűlésének programmját anyagtorló- j dás miatt hol napii számiunkban közöljük. Egy régen várt könyvujdonság! Mindannyian a kozmikus sugarak hatása alatt állunk! Most jelent meg: Dr. Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve Ez a könyv azt a célt szolgálja, Liotgy minden ál tagos műveltségű ember könnyen megérthesse és megtanulhassa belőle a csillagfejtést. Ezért minden szükségeis előismeretet is közöl, úgyhogy az olvasó ebből az egy könyvből . teljes tájékozást nyerhet és gyakorlatilag is hasznosíthatja az előadottakat, annál is inkább, mert az asztrológiai .számi- tásiokhoz szükséges táblázatokat is együtt találja a könyv végén. A hatalmas 350 oldalas könyv ára fűzve 9.50, kötve 12,80 pengő. •Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban KioEo.zsvár, Mátyás kiráy-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal megküldjük. győzelmünk alja* Irta: Yífóz nemes nagubäezoni Nägis vttinns vezérezre ties, m. Kir. iimwtütmi miniszter Őseink hazánkat harccal .szerezték és harcokkal tartották meg egy évezreden át. Nemzetünk rua ismét harcol. Dicsőséges küzdelmét a boldogsággal teljes magyar jövőért vívja. Harcol, hogy az európai nemzetek sorában újra elfoglalja azt a helye!, amely méltán megilleti. Éhben az óriási harcban nemzetünk minden tagja részlvesz. Megkérdezhetné valaki, hogy miiyen elvek és célkitűzések követésével szolgálhatjuk legjobban a Hm zát? Válaszul azt felelném: azzal, ha vonalvezetésünk minden téren magyar! Magyarnak lenni! Csodálatosan szép és magasztos dolog! Ez több, mint életszar bály, ez tartalmasabb, mint egyszerű éjek elv, ez maga a beteljesült élet! Magyarnak lenni: minden cselekvést irányító érzületet jelent. Kiformálja a személyiséget, tetteknek, kis és nagy dolgokban megnyilvánuló állásfoglalásoknak legmélyebb ellenőrzőjévé válik. Vizsgáljuk állandóan bensőnket! Kérdezzük meg magunkat: igazán magyar vagyok-e} vagy sem? Teljes örömmel, legjobb tudásommal szolgálok-e Hazámnak, fajomnak, népemnek, avagy sem? Kérdéseinkre a választ megadja lelkiismeretűnk. Ez a folytonos, soha még nem szűnő önvizsgálat legyen a módszerünk és igaz magyar lelkiismeretűnk mérték, amivel önmagunkat és tetteinket ellenőrizzük. Kis célok, apró. önző egyéni érdekek a nemzet egészének egységes életében és teljesítményeiben nincsenek, de nem is lehetnek. Ugyanigy nem lehet különbséget tenni foglalkozások és tevékenységek fontosságának kérdésében sem. A nemzet egységes munkájában minden hasznos tevékenység egyforma jelentőséggé.! bír. Az együttes, összhangban lévő. egységesen a nemzet érdekeit szolgáló solrsok (lprú c s elek ed etbö:(, t el jes i trrvértybö l s zöeő dik eggyé az az erő, amely a nemzet javát munkálja. Minden magyar ember tevékenységének jelentőségét az szabja meg, hogy az illető jól vagy rosszul végzi-e munkáját azon az őrhelyen, ahol őt a Haza szolgálatába állította. Nemzetünk boldogulása és a krisztusi világnézet győzelme érdekében ezt a megalkuvás nélküli elvet kell szem előtt tartania minden magyarnak, katonánál: s polgárnak egyaránt. Erőpazarló vitatkozásokra, viszálykeltő megbeszélésekre nincsen idő. Ellentmondásokra még. kevésbé! Hősi küzdelmekkel teli történelmünk a példa és a lelkűnkben élő magyar faji ösztön az a szigorú zsinórmérték. ame’y mind annyiunk számára megszabja a követendő utat. Mi ez az ut? Mi ez a mérték? Ha szóval akarjuk kifejezni: a honvéd számára semmi más, mint az, hogy dicső őseink hősi hagyományaihoz híven, tehát a legjobb testi, lelki és szellemi erőkifejtéssel — és ha kel'. — az élet készséges feláldozásával is teljesítse Legfőbb Hadúrunknak és feletteseinek parancsait. A polgár számára pedig, hogy fegyelmezetten, hűséggel szolgaija, a honvédség céljait, mely célok mindenkor mindenben azonosak a magyar Haza érdekeivel. Honvéd és polgár számára tehát egy az ut és a mérték, Egy mondatban összefoglalva: önfeláb dozó harc és munica mindhalálig! Ez a magasztos jelszó alakította ki bős katonáink harckészségét, büszke fegyvertényeit, de ez a jelszó hivatott arra is, hogy a magyar polgári élet minden vonalán a kellő felkészültséget méltóan biztosítsa. Ezeket az elveket foglalta össze Zri~ nyi, a magyar katona hősi eszményképe, ebben a mondatban: Ki-ki szolgáljon Hazájának, amint legjobban lehet. ne válasszon magának könnyebbséget, könnyű hivatást, avagy életet, mert ezzel nem használ, sőt árt Hazájának.“ Ez a feladat nem könnyű, viszont a magyar düheinek nem is nehéz, ha belátja, hogy aki egyéni érdekeit háttérbe helyezi a magasabb érdekekkel szemben és azt nem áldozatnak, hanem magától értetődő kötelességének veszi, az ezáltal teljes mértékben hozzájárult a nemzet igaz ügyének győzelemre viteléhez. *) Megjelent a Magyar Katonaujßa® legutóbbi számában,
