Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-30 / 246. szám
/ a/t Mzolpuliiifi k«41cn<'.‘* l ;rnut<> állapított» mi'!'. 11:l>;i vnlaLi im*"V.x,i<'s/.tí*.lkt'(l<nt. al>- l>«il m«v; nem k «ivet kivik a/ li«>£\ oLv<‘lleimI jő inajsyarrá is Vt t. A/, ifía/s'-ii;'iiu.\'n\ini.'zter c$ţv k<-vVLü*i Im'n/a* liehen hUoLko'Olt a nagy l’i nhús/Jia Ot'loJciir incgáUflpilásánt. hogy < minit üik a/ i'gyliúzha \.t|«> lH'olvadás. méf* iH'm jelent vadá.st a magyurs.igha, lehal nemzeti .STrmpoíjlból való Hissximtláeióc *«'iu jelienI. Gömbös Gyu'n minis/, lerelnökséfie óta ,«r.i'iiii!\e!látliató;in avagy íorclnhit történt a mag-var belpolitikában is, amely most már az rgveiliil .lehetséges utón, a dltulaluuts taseiz- mushoz és nemei nemzetis/.oeiallzrunshi'/ nl- kabmazkmlva. Nemet, es OUis/nrszaüzal szoros ha-nVlsághan luthul For«' a z'siilo kérdés mesfohláSit felé. \ itéií lmrétiy Béla iivüiisztcrRnöksáfte akit. 1038 május 28-án élefhd'épelt ti/ 1038. évi j Jő. t. e. a 'társadalmi és gazt la sági etet. egyen- | súlyának hatályosabb 1>ízIümtusáról, a/. ugv- nevezi’lt első z-hiú törvény, aniü’v hizonvos felhatalmazásokat adott a kormánynak az értelmiségi írniuk.!nélküliség orvoslására, « 'rendelte a sajt ok a mar a. Szilvi és fimkíunarn lel- áli'ik’tsát azzal, hogy azokban. valamint az ügyvédi-, orvosi- és mérnöki kamarákban 'is esak 20 százalék zsidó tag lehet, nem szá- milva a kedvezményesen kezelt zsidó hadirokkantokat, tűzharcosokat, liadiárvákal és hadiözvegyeket, valamint a/ 1919 augusztus elseje «'«itt hUveresztvlk: d- Ovket és azok keresztény Vszánnazoit; ogvben szabályozta, hogy a magúutisjftv«se!ők, kereskedő si'gi'dek és egyéb értelmiségi alka,'mázolták köz! Nem lehet 20 százaléknál több zsidó, nem számítva a fentebb említett kodve/nü u.veze't csopor_ f..kai: a kiseíblb cégeknél aem javOhaté. meg az. arányszára a keresztény alkalmazottak terhére, sem létszám, sem ■illetmények. tekintetében: a törvény állal megkövetelt arányút átírok pedig 1943 jh'íus 30-áig elérendők. Hamarosan kiderüli, hogy ez a törvény nem elegendő. Az értelmiségi korniánybiztosság 127 vállalat bejtóentését vizsgáltatta meg el- leuórző szakértőkkel és akkor kiderült, hogv 127 vá-’lalat közül csupán I telt a v ylihagnalc megfelelő hű bejelentést, viszont rövid néhány hónap alatt 15.000 esetben kellett a ki- hásrási eljárást megindítani a zsidó cégek \isz- sz.aélései miatt. Időközben aztán a kü'p 'liti- kában is> történt egy és más, ami a kívánatos litra terelte a magyarországi zsidulörvéuy megalkotását ds. Lurédv Béla uj zs'dótör- vényt terjesztett be, amelyet átveti, és erőteljesen képviselt a pai’amentheu néhai gróf Teleki Pál is. A zsidók közéleti és gazdasági tér foglalásának korlátozásáról szóló 1939. évi 4. it. p. ez az uj törvény, amelyet második zsidótörvény néven ismerünk,* amely 1939 május 4-én nyert szentesi lést. E második zsidótörvény, melynek rendelkezései most is érvényben vannak, részié lesen szabályozta, hogy kit kell zsidónak tekinteni, különbséget tévén a hit fele kezet meghatározására szolgáló izraelita jelző és a zsidó név között. A törvény megszigorította a zsidók r nézve a magyar ál'ampalgárság megszerzését és alkalmat nyújtott az 1914 július elseje után történt honosítások felulvizsga- ?úsára. Korlátozta a zsidók részvételét a törvényhozásban, a 4orvéuyhatósági és községi ön kormányzatokban, a választó jog gyakorlásában; megvonta a közhivatal viselési jogot a zsidóktól a jövőre nézve; általában 6 százalékra szorította le a zsidók tagságát az ügyvédi, mérnöki, orvosi, sajtó, Szini és film- művészeti kamarákban; kizárta a zsidókat az időszaki sajtó szellemi, továbbá a színházak és a mozik szellemi és művészi irányításából; a hatósági engedélytől függő jogosítványokból; 6 százalékra korlátozta részvételüket a közszáilitásokba-o, továbbá uj ipaiigazoává- nyok kiadásánál. A gazdasági vállasaitok körében az értelmiségi alkalmazottak száma tekintetében a zsidók arány szántát általában 12 százalékra szállították le, és intézkedett a törvény kijátszására irányi»1« cselekmények megbüntetéséről. E törvény üdvös hatásai ma már ruáts.«h*n vonalon igen előnyösen érezhetők. Dr. Káli.oy Miklós korináulyzata további jelentős stációkat jelent a zsidókérdés meg- oldására. Létrejött az 1941. évi 15. t. <í, az úgynevezett fajvédelmi törvény, mely eltiltja zsidók és keresztények házasodásit, felújítván így az Arpádliázi királyok hasonló intézkedéseit, és megfeáelőeu szabályozta a keresztény félvérek jövőbeli házas&ágait is, bogy valóságos faji beolvadásukat €?.ő.se®itee a magyarságba. Legújabban a zsidók mezögazdirsigi ingatlanait vette zár alá a magyar törvényhozás báró Báarffy Dániel földművelésügyi miniszter, az Erdélyi Párt illusztris tagjának javaslata alapján, és Kállay Miklós kormánya máris gyors és hatásos írntézkedéseket tett, hogy a zsidó birtokok minél hamarabb a mult világháború és a jdteu hábotai vitézei kezébe kerüljenek elsősorban. A mlnisztersittSt bejeienielte, a zsidók' fiokozott megadóztatását vagyonadó formájában és a katonakötelee zsidóknak munkíiiszoági^at. ra való kivétel nélküli bevonultaiíá&át, ueasi- ],Ü-óídaen a na-gy zsidótakások Igénybe vételét a lakás master in kere-sztóny magyar szenvedőmet szóm ára, Mindehhez as Erdélyi Pált i-s a benne tömörült magyarság s/,ivi> mélyé Imi tapsolt Ma-gvíirors/ág iiniiiP'/.lerivnöUéiM'U, hivi'u a/. Érd dyi Párt programiához, mely 8 pontjában a köv«íK<-/őkc’l mondja: , \ Imiiáti uralom alatt a/, erdélyi iiu- gyais.ij l<‘s t <■; I« ü> önként levált '/-«Üli ósággá I s/niilii'u ln‘l\csliiiilv és síiig« lünk minden olvan törvényes és knrniányinlézkedé«!, iu«4y a kérdi1» általános euróynii rendez«'.s«;ig) u zsi dóságul a iii'VefCo, közvó'tmiéiiyulakitá». és joţţs/nlgâllatâ» teriilH er ól lelje-en kizárj®, a gazdsági élőiben piaiig sürgős nmilnt nynjt arra, hogy li«V\iikeL mugyai s/akemlierek fívglailhássák el. Mivet m termeli* tőkét n(‘in /«•ti vagyonnak tekintjük, <n tőke és a torme- !<•, iráuyitása Tiem maradhat /-'do kézben. I)i' ugyancsak felemeljük szavunkul a Stndi- maiiu-i'ciulsz.er ellen, mert ezt a k« r< s/.teny és nemzeti lumdoLat eilen való i «'gsulyosaldi moróuyetnek túrijuk.“ eSiEisanioK fiial sz öröh ?ár©§3»an hibonfotfdh a szabadság zászlOídí ]U) 1/ I. olx'lóln'r l ége. 11a a l'i<i (Juultro ]oiilaric n jévö regi romai palu/zo amelv most a/ „Jnstitutó nuxioiwlc. /icr le reluzioni cmi l'cslt né. a külföldi kapcsö- lalokqt fenntartó ohtsz nemz«'ti intézet »zékiiáza viirljs brokáltal tapétázóit, velencei iivpgesi. bírok lói Mikiló lenvára dalban nszó termei, kepei s inas műkincsei nem idéznék szüntelenül eszembe, hogy csukm-Tyun Rómában vagyok, megtévesztem' az, «dőltem kibontakozó szJn pompás keleti keţ). Íikirópíii níliás, de vakító fehér Lubános hindu férfiak., bő redökben leomló. kék selyem nemzeti öltözetben lt i ml ii hölgyek. S indiai katonák bakancsától is sűrűn meg-megkoppan a viasz t>zo 11: f én ve« deszkapad ó. Sivatagi harcban alkalmas, pompás zü'dos szürke tábori öMönv feszül hígjaikon, fejükön hasonló Ézinii turbán van, Olajbnrna arcú — most lehet megítélni, mennyire barnák .— égő feketeszemii, koroiuszinii szakállas vagv simáképii iiuliniiik. Hinduk vagy iriuzu nuímvk vegyesen, hogy melyik mi- csodás fajtájú, azt csak keü li dolgokban igen jártas szem tudná meukü'önhüztetni. A emrég/ben még brit zászló utó kenysze' ritve hurcoltak, must itt rumiak hűhóban. hu]t ilrai kózfogásban az olaazolckal. mialatt szülőhuzájukbon hot itt, ho] ott jyUrázstik fal a forrongna iiizr az anţfol elnyomás ellen. V japán kollégával nézem őket. ő otthonosan,'mbit ázsiai az ázsiaiakat, amint finoman jVirnak kehiek, mozognak a palota ragyogó termeiben, mini születeti hercegek. Sorfalat formálnak "z egvmásbanyiló termekben, hogy közöltük elvonuljanak az érkező olasz katonai és polgári előkelőségek, a baráti államok képviselői. Egy'kiik a szabad India há- romszinü loliogóját emeli magasba. Ismerős ez az olaszoknak, de az nekem is, mert egyezik a mi nemzeti színeinkkel , . . Milyen különös ez a találkozás s mennyire különös az arra való reádöbbeués, hogy Róma mennyire a ..rUág fővárosa“, hogy most ezekben a termekben együtt huüám- zanak a gomolygó sorokban olaszok és nem olasx«>k. európaiak és ázsiaiak ugyanazon gondolatnak testvériségében. . . A ■.Societu amici del 1‘Ind ia“, ragyîş India olasz barátainak egyesülete, bivott meg erre az ünnepségre, amelyet a »Dushera“ és „Diuolii{ indiai hindu vallásos ünnep % az „Id-Utt FUr' muzulmán ünnep alkalmából rendezett. Úgy tudom, ez az első alkalom, hogy a nagy nyilvánosság előtt máris ilyen impozáns módon bemutatkozzanak. Itália földién szabadon Unnc- peineft fielet rabszolgát Rövid csend, aztán a katonák kiválasztott kórosa két éneket ad elő hazai nemzeti nyelven. Utólag tudom rneg. hogy az indiai hinduk és muzulmánok himnusza. Vannak az olaszok között, akik megértik, hiszen eljöttek a keleti tudományokkal foglalkozó olasz tudósok kiválói; köztük itt látjuk «s üdvözölhetjük» a világhírű orientalistát, a római keleti intézet igazgató ját, nemes barátunkat: Tucd professzort, akit bizonyára Kolozsvárott sem felejtettek egészen el s jól emlékeznek Körösi Csorna Sándort méltató szép előadására. Az ünnepséget Balbino GhiUano szenátor, a magyar nemzet régi barátja nyitja meg. A fasiszta Itália — mondja — a mostani károm ünnep alkalmából iyazi rokonszenwcl gondol a szabadságáért és állami függetlenségéért küzdő indiai népre. Költői színezésű beszédében idéz a „M^habararata^'hól, a hinduk ősi eposzából, arra utalva, hogy a jéJemben, India népének sem szabad visszariadnia a nyílt erőszakra adott egyetlen méltó felelettől; az ősök hősi, dicsőséges utjának követésétől. Ezio Murin G‘:ay, az egyesület főtitkára a burái Olaszország köszöntéséit tolnia rsoija 1\7. imliO] népnek: biztosan eljön uz a nap, amikor India felszabadul a/ angol szolgásáéi alól! Ezulán I nni profesuzor. az olasz khá Ki akadémia tagja ítészéi arról, hogy nó- lven szerep ver a kialakuló igazságos vi- ilásrendhen a kulturális, erkölcsi es anyagi erőit majd szabadon «'tv nv«’.-Übető Indiára. A professzor szavait különös e.r- <k klödé-sci halhatja az olasz közönség, «I«1 maguk az indiai katonák is. akik közül többen már eJég jól értenek ólaszu . Kgvéhként be^zédém k egyrészél megisin«1- t« li az indiai bennszülöttek nyelvi n is. Sorlian gz.ó nak: Sirdar Agit Sine, az egyesület beívelte? elnöke, majd lqbnl Sliedui. az egvesül< t ügyvezető titkára. Az utóbbi meleg szavakkal méltatja azokat kapcsolatokat, ame vek az olasz és az indiai nép között fennálltnak s megemlékezik arról a szerepről K. amelyet Olaszország áldozatosan betölt a közös ellen-ég elleni küzdelemben. Indiában bombái: robbannak, sortüzel: dördiVnek- a védtelen hindukra, Gandhi, a hindu nemzeti mozgalom vezetője börtönben, de itt már — mu’ tat (t nemzeti lobogójukra — Itália fülűjén. az ősi liómában emelkedik már a sz >" budsÚQ zászlója... Ig>n érdekesek Cor- selli tábornok megállapításai. amelyek mintegy feleletet adnak azokra a kérdőitekre, amelyeket ma az újságolvasó gyakran feltesz magának. Igv pl. arra: a valló' silug megoszlott. kosztokra szét-tafiozott India tud-e majd önálló nemzeti államot alkot ni? Lám, mutat reá Corsélli: bárom indiai vallásos ünnepet idnek ill: ebből kettő hindu, egy muzulmán. A egyesen vannak itt buddhista hinduk és indiai muzulmánok testvérként é« bajtársként. Nem választja el őket sem a vallás, sem a kasztok, mert mindennél hatalmasabb az az érzés, hogy kiküzdjék hazájuk szabadságát a l}r‘t i ni periül izmus járma alól. S amit ma láttunk, az les« a szabad India jövője is! Göitdhi a postakocsi bakián Á beszédek után a szokásos ,g-icevi- mento“ következik. A fényes termekben fehérkabátos pincérek tálcákon frissilőt, fagylaltot, vermutot, süteményeket szolgálnak fel. Mindenki egyformán részesül a vendéglátásban, természetesen az indiai közvitézek is, akiknek feszes sorai melbomlanak iti elvegyülnek az élegáns ruhákkal, fasiszta ölt özetekkel'. Isszák az uranciata’t, kanalazzák a fagylaltot, cigarettáznak s amelyik tud olaszuk beszélget is s közvetlen társalgás indul meg köztük s a jelenlévő olasz közönség között. Hogyha ez a palota Bombay-ben volna, — gondolom magamban — kicsit másként, vagyis a társaság meglehetősen csak „lady“-ízre és ., gentle men'' 'ek re korlátozódott volna. Az ián eszembe jut: a rómaiak alkották a történelem legtökéletesebb s akkor csaknem az egész világra kiterjedő birodalmát s az ősök kiváló gyarmatosító képességeiből sokat örököltek jogos utódaik: az olaszok is, akik szivükből utálják a demokráciát — amelynek jelszavai idegen faj und mát biztosították hazánkban a magyar felett —, viszont a vérükben van az emberi méltóság ritka megbecsülése... Elnézem az ünnepség hangulatában fesztelenül belefeledkező indiai katonákat és önkéntelenül; Gandhira gondolok, nagy honfitársukra, aki hiába nyert ügyvédi oklevelet az egyik angol egyetemen, mert Délafrikóbau, ahol egyszer a század elején jegyen váltott a postakocsi belsejébe, az ott lévő angolok a bakra küldték, mert, nem tartották magukhoz méltónak.. . Vájjon nem-e ez a római palola képviseli ■— kicsiny teljességében, mint egy tenger csepp — a világ uj igazságos rendiét?! MIHÁLY LÁSZLÓ. uj KcmavEK Baktay Ervin dr.í A csillagfejtés könyve Nemrégiben bugyi a el a napn-sajt/F a liir: az (‘tinberisőg növekszik. M íigyeJték, hogy nemcsak a városi kJ kos súg, vagy a sportoló rétegek, le a íőldkeTokség min déri cm boré ;2 utolsó két évt izedben lényegesei megnövekedett. Mintán, ilt olyan ii;l Iásnak k«*]| érvényesülnie, raeJy a; I áplálkozási, éghajlati és civilizációi körülmények lől függetlenül az égé- { Eöld fel íjlet én egyaránt érvényesül jöttek rá a felfedezésre: csakis a rá dióhrlbVmok Jöhetnek ennek okozói Kétségtelen tehát a hullámok, kisu gárzások halasa az élőlényekre. Köztiuidiomásn, hogy minden te t (élő és holt anyag egyaránt) sugár zásokat lwjrcsát Jvi magából. A Nap, .j Hold, és az összes égitestek sugárz. • sa üz idők végtelensége óta éri a Föl< dói és — természetesen — befolyásolja annak világát. Az asztrológii mely a matematikán kívül a leg régibb ismeretrendszer — sokezeréves tapasztalatra és hagyományra támaszkodva állitotta fel ma mát teljesen kiforrott és bevált rendszerét.. Akik mégis ellenzik, egyszerűen nincsenek tisztában lényegével, vagv pedig hitüket közönséges szélhámosok., cigányiasszonyok. „esilagjé>sok jövendölései“ ingatták meg. Hogy az asztrológia ősi tudománya közkincs- csé váljék és minden művelőjének szolgálatot tehessen, a neves India- lsiitaté) Baktay Ervin dr. megírta ,,A csilagfejtés könyve" címen közérthető nyelven, mégis a tudományos követelményeket is kiáügitSen az a.sz- ínológia magyarnyelvű tankönyvét. Óriási hézagot pótolt ezzel a hazai ilyiránvu irodalomban. Úttörőnek kell tekinteni müvét abból a szem- pontbó is, 11ogy uj, megfelelő szóalkotásokkal valósággal létrehozza az asztrológia magyarnyelvét. Könyvét azok is élvezettel olvashatják, akik nem szándékoznak e nagyobb elmélyít lést igénylő ismeretrendszert eb sajátítani és gyakorlatilag hasznosítani, hanem csupán a legősibb világ-] II é ze ítél a k an i ak m égi s merk odúi. Rendkívül érdekes és eddig solia sehol feldolgozásra nem került Baktay müvének utolsó része, melyben a világnézetek, ősvallások, mi ihászok — különösen a germán és magyar I ősregék (fehér ló áldozat, Hunor- Magor és a csodaszarvas, stb.) asztrológiai alapjait tárja fel. A könyv remélhetőleg el fogja érni megérdemelt elterjedését és olvasottságát. A mii főbizományosa a Vörösváry Kiadóvállalat. A keleti tudományok és gyakorlati felhasználásuk Yesndian: Sport és jóga. Ősi hindu testgyakorlatok és léI egz ésszab ál y ozás európaiak számára. 53 eredeti felvétellel. Az első kiadás néhány hét alatt elfogyott. Most jelent meg az uj II ik kiadás. Ára 6 pengő. fer. Baktay Ervin: A diadalmas jóga. (A megismerés önuralom tana.) A Jóga-tant minden szempontból tárgyaló és tolmácsoló könyv elolvasása után tisztultabb. világosabb fogalmaink lesznek az emberi szellemről, az életről és a halálról, a gondolat mindenhatóságáról, a Földről és a nagyvilágról, az anyagról és a leiekről. Baktay ezt a súlyos tárgyat közérthetővé tette, közeJliozta mindenkihez. Ára kötve S, fűzve G pengő. Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. VTi- diéki megrendeléseket utánvéttel is azonnal elint ézimk.
