Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-28 / 244. szám

/ Ííft OK16h*T ** VÁM Székely ud varhely, október 28. Gyönyörű napsütéses tezi reggelen h Kult gépkocsink «/. udvarhelymegyei Felsőrákos község leié, ahol ü műi napon tartja rövid pír hót leforgása alatt uv EMGE udvarhely \ innegyei kirendeli Rége hatodik gazdauapját. Uromrüt‘1 es megelégedetten látjuk .1 rohan-.» gépkocsink nyomán elmaradó bevetett bu;.n íöldeket, ahol már csirába szóidként az annyira fontos és a jövő reménységét tápláló magyar (buza. Felsőrákos község közvetlen az uj román intár mellett fekszik és gyönyörű székely nép­viseletéről hires. A múltban vármegyénk köz- régeiből egyike voH azoknak, amelyek a lég- .zebb lóillományukkal dicsekedhettek, azonban 97 akkoii román hatóságok legszebb lovaik.it Mvitték és sajnos, legnagyobb részük odame- rpadt vlagy amelyik visszajött használ hatni- lanna vált. Ez a község már a múltban bebi- .onyitotta törhetetlen élniakarását és tudás­szomját akkor, amikor már 1941-ben kérte <ogy az EMGE háromhetes gazdasági tanfo- .yamot tartson, megértvén azt, hogy a jól elkészült magyar gazdák állják meg helye­det a mai viszonyok, teremtette helyzet rohanó iramában. Pontban 10 órakor érkeztek a vendégek és áokelőségek Felsőrákosra, ahol gyönyörű fe- .yőfagalyakkal és nemzeti zászlókkal diszt­ett diszkapu várta. Szabó Imre körjegyző a ratóság nevében meleg szavakkal fogadta^ a megjelenteket, örömének adva kifejezést, rogy az EMGE képviselői ellátogatnak oda, a nagyarság végváriba, hogy ébren’ajtsák a oagyar öntudatot. Majd Ferencz György kis­gazda köszöntötte a vendegeket. A köszöntok- •e válaszolva Szakáts Zoltán EMGE ldrendelt- »égvezető köszönte meg azt a kedves fogad- .atást, hangsúlyozva, hogy ,,idejövetelünk cél­lá nemcsak látogatás jellegű, hanem magyar cötelesség is". Tizenegy órakor a vendégek: és a falu la- rossága átvonultak az unitárius templomba, ihol megkezdődött az Isten-tisztelet. Kelemen vstván unitárius esperes beszédében gyönyö­rűen fejtette ki a munka jelentőségét jövő fennmaradásunk érdekében-. A templomozás után a jelenlevők átvonultak e községháza nemzeti zászlócskákkal és fe­nyőfüzérekkel díszített nagytermébe, ahol már ’.sufolásig megtjelt terem fogadta a vtendé- :eket. Az emelvényen ott látjuk az EMGE kikül­döttjét, Sára István hiromszékvármegyei ki­rendel {cégvezetőt, Kabay kirendeltségi tisztvi­selő kíséretében, Gajdátsy Nándor udvarhely- megyei- m. kir. gazdasági vezető felügyelőt, Szász Dezső állattenyésztési egyesületi igazga­tót, az EMGE udvarhelymegyei kirendeltsége í énvisel etében Szakáts Zoltán kiren-deltségve- detőt, Borbáth István kirendeltségvezető he­lyettest és Dénes József kirendeltségi tisztvi- ielőt. Kelemen István unitárius esperest, Haáz Sándor iparművész tanárt, a Kormányzó Ur kenderest székelykapujának diszitőjét, Nagy Imre olaszteleki földbirtokost, Nagy Ferenc er­délyipárti titkárt. Dénes Mózes kisgazdát és még sokan másokat A díszközgyűlés a Magyar Hiszekegy el- éneklrsével kezdődött a felsőrákosi dalárda előadásában Asztalos Ferenc ig. tanító veze­tésével. majd Kelemen István unitárius espe­res üdvöz” a vendégeket és hangoztatja a magyar összefogás Fontosságát a mai rendkí­vüli v:6zonyok között. Azután Szakáts Zoltán RMGE kirendeltségvezető emelkedett szólásra vázolta a mai háborús idők okozta nehéz­ségeket, hangsúlyozva, hogy közösen munkál­kodjunk jövő boldogulásunk érdekében. Ez­után naidáhry Nándor m. kir. gazdasági ve­zetőfelügyelő vi6sz a pillantást vetett a mult ví'ágh ború e15tti időkre. trnkor a környező államok gazdaságilag fejlődtek, addig Ma­gyarország nem gondolt a gazdasági fejlő­désre s csak a háború után jött rá acra, hogy többet és minőséget kell termeljen, hogy nemzeti boldogulását biztosítsa. Majd a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt ismertette s azután áttért a szakelőadására, ré&z'etesen ismertetve a növénytermelés fon­tosságát Azután Séra István háíromszékmegyei EMGE kirénde!t6c:gvezető emelkedett szólásra;, kife­jezésre jnttafva azt, hogy ..gazdaköreink nemcsak gazdasági érdekeinket, hanem nem­zeti megmaradásunkra ?rányu!ó törekvéseinket is fel kell karolják", nsajd az EMGE munkás­ságát méltatta. Azután a dalárda a Székely himnuszt éne­kelte el. majd Szász Dezső m. kir. gazda­sági felügyelő, állaittenyésztési egyesületi igazgató tartotta meg szakelőadását a növen­dékállatok takarmányozásáról. Utána Marok János kisgazda Arany Jánosi Nagy idő volt cimü köMeményét szavalta el nagy teszéesel. Mard Borbáth István EMGE kirendeltségvezetőhelye*ttes tartotta meg szak­előadását a ,.Helyes trágya kéz elésről és trá­gyázásról" címmel. Endő Mózes kisgazda az inari és olajos növényekről tartott előadást, majd a Kormos pataka által okozott károkat -ismertette s kérte, Ihogy járj áriák közbe a patak szabályozása érdekében. Ezután a da­laid,1 népdalokat énekelt, majd Nagy Ferenc erdélyipár'i titkár ismertette az Erdélyi Párt célkitü/w'vit, hangoztatva, hogy az FMCE (•'. az Erdélyi Párt egysíkún dolgozik. 1 /után Dénes Mozi"; kisgazda hívta lel a hallgatok figyelmét 1 belső an Vernal egységé nek fontosságára, majd Szakáts Zoltán 1ÎMGF kirendeltségve/otó emelkedőit szólásra és ismertette ,1 inu.i gazdasági helyzetet s azo­kat az áldozatokat, amelyeket a kormány az erdélyi magyar ga/.üatársadalom megsegítésé­ért tett, majd közellátási kérdésekkel foglal­kozva, kitartásra buzdította ,1 gazdákat. Ez­után a szépszámban jelenlevő magyar leá­nyokhoz és asszonyokhoz. 6zólva, kifejezésre juttatta azt a felelősséget melyekkel a magyar anyák a jövő nemzedék nevelésével tartoz­nak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a gvülés végétért s a közönség átvonult a termény kiállítás megtekintésére. A terménykiállitds a felsőrákosi székely gaz­dák élniakarásának beszédes bizonyítéka, az Ízlésesen feldíszített teremben 6zebbnél-szebb termények és gyümölcsök gyönyörködtették a látogatókat. Ezt követőleg egytáléitelcs köz­A Holnap utoljára a CORVINBAN L O ebéd volt. Délután pedig az. állnlkiállitéis nyi- jott meg, ahol külön csoportokban teheneket, üszőket és lovakat hajtottak fel, melyeket a bírálóbizottság oklevelekkel jutalmazott. Az üszők csoportjában első volt Székely Ferenc hároméves Gyöngyös nevii üszője, 2. Székely János 15 hónapos Tarka nevű üszője, 3. An- rloikó Mihály hároméves Széles nevű üszője. A tehenek csoportjában 1. Erdő Mózes öt­éves Bözsi nevű tehene, 2. Demeter Mihály ötéves Bözsi nevű tehene, 3. Székely János ötéves Virág nevii tehene. A lovak csoport­jában 1. Erdő Mózes Bözsi nevű kancája, csikójával, 2. Székely Mik lés 2 és féléves Csinos nevű kancája, 3. Pál F. János négyéves Csinos nevű kancája. Az áüatkiállitás után a nagysikerű gazdanap végétért. MURCIA SU ROMA BUKAREST, old(>bor 28. (TP.) Tár­gyalások indultak meg Románia és Bul­gária között nagyobbarányu lakosságcser' ügyében. Már a krajovai szerződés alap­ján a múltban is sor került, mindenesetre csupán korlátolt méretű lakosságcserére. Az uj áttelepítési akció keretében körül­belül 320.000 bo’gár tér vissza Bulgáriá­ba. közülük 3(10.000 Besszarábiaból, a többi 20.000 pedig a Bánátból és Románia más részeiből, ezzel szemben nébányezor román áttelepítésére kerül sor. főleg a Vidin körüli dunai partvidékről. A tárgya- 1 lások folyamán felvetődnek a krajovai j szerződés alapján végrehajtott áttelepité­sekkel kapcsolatos vagyoni kérdések is. Mint közük, a legtöbb visszatelcpiie.tt ból- gárt Nyugat-Tráeiában telepítik le, a i'« nu- rnaradó részt pedig Dél-Dobrudzsában. Romániában a közelmúltban külön bizott­ságot neveztek ki, amely a Búgtól keletre fekvő területeken élő románok visszatele­pítésének kérdésével foglalkozik. A visz- szatelepités szempontjából számításba jö­vő románok számáról még nein tettek közléseket, feltehető azonban, hogy kö­rülbelül 50.000 személyről van szó. akik évtizedekkel ezelőtt mint pásztorok és földművelők kerültek a Búgtól keletre fekvő vidékre. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET Ma esti hangversenyéről nyilatkozik Faragó György zongoraművész KOLOZSVÁR, október 28. (Az Ellen­zék munkatársától.) Ma újra Kolozsvár vendége Faragó György. a neves fiatal magyar zongoraművész, akinek legutolsó budapesti hangversenyéről olyan le.kes és elismerő kritikákat olvastunk. Faragó na­gyon megszerette Erdélyt s ezt a nyarat is a Radnai hegyek között töltötte. — Tévedésből egy nappal hamarabb ér­keztem Kolozsvárra, — mondja — 27-én azt hittem, hogy 28-a van és igy idecsöp­pentem a koncert előtti napon. De végte­lenül örülök ennek, mert igy egy nappal tovább maradhattam ebben a városban, láthattam a cégi. kedves helyeket és a ked­venc barátokat is. Tulajdonképpen e pil­lanatban, ha megkaptam volna vízumo­mat. Belgiumban kellene lennem és kon­certeznem. De, hogy nem vagyok ott, ha­nem Kolozsváron, ennek nagyon-uagv on örü ök. — Mi a mai koncertjének műsora? — Bach, Mozart és Beethoven. Játszani fogom Beethoven egyik legutolsó miivét, az Opus 106-os Hammerklavier szonátát. íogy ezt a hosszú és nehéz müvet Kolozs- áron játszani merem, annak alapja, hogy tavaly megismertem az itteni zeneértő kö­zönség magasrendii kultúráját és megér­tését. Nem minden városban mernék zon­gorához ülni ezzel a szonátával. Faragó György tavaly teljes mértékben kivívta és kiérdemelte Kolozsvár szerete­tét és megbecsülését, igy az ő megbecsü­lése már csak kölcsönös. — Mit játszik legszívesebben? \ álasza nagyon érdekes.-— Nem hiszek a művészetben való spe­cializálódásban. Lehet, hogy uz én csont- rendszerem könnyebb müvek interpretá­lására hi\atott. de azért nem játszhatom és nem is játszom, csak Chopint, vagy De­bussyt. Igaz, hogy valamikor legszíveseb­ben ilyen és hasonló müveket adtam fdő, ma azonban Beethovent játszom a legna­gyobb örömmel, de ez sem jelenti azt, hogy csak őt akarom játszani. — Kolozsvári hangversenye után hová kötötte le magát? — Az északi államokba: Belgiumba és Hollandiába. De Budapesten is adok hangversenyt Tclmányival s ugyanezt a szonátaestet remélhetőleg majd Kolozsvá­rott is megrendezzük. Faragó György mai hangversenyét a vármegyeháza dísztermében adja, mert a Mát vas Király Diákházat jelenleg restau­rálj ák. — Nem tudom, mit restaurálnak rajta'. •— mondja Faragó — mert szebb, mint amilyen volt, már nem Igen lehet. A ma esti Faragó-koncert elé nagy vá­rakozással tekint Kolozsvár közönsié'ge. amely már tavaly szivébe fogadta az Európát járó s a magyar művészetnek sok-sok dicsőséget szerzett fiatal magyar zongoraművészt. (M. L.) Mindenkinek fontos! Könnyen kezelhető! Légoltalmi függönyök tökéletes elsötétítéssel megrendelhetők az „Ellenzék" könyvesboltban Koozsvár, Mátyás király-tér 9. Telefon II«—99. Négyzetméterenkmf 3 pengő a rendelőiéi lakásán készen felszerelve! Mintát üzleti órák alatt díjtalanul bemutatunk. Ezelőtt húsz évvel Milánó pálya­udvarán hangzottak el ezek a sza­vak: „Holnap Olaszországnak nem minisztériuma, hanem kormánya lesz.“ Aki ezeket a szavakat mond­ta, három oszlopban nyomult száz- ötvenezer feketeinyes élén Róma alá, nemcsak hogy megteremtse az uj Itáliát, hanem hogy letéte­ményesévé váljék az uj európai rendnek. Olaszország ezen a na­pon lett jogos várományosa az egy­kori hatalmas római birodalom­nak, ezen a napon szerzett jogot arra, hogy uj erkölcsi értékrendet szabjon Európának. Azóta foga­lommá vált „Marcia su Roma1, a római bevonulás napja, ami az idő távlatában egyértelmű lett az ós­di, de időnkint megtákclt nemzet- íelépités gerinctörésével. Az egy­kori „nagy ígéret“ napjaink ki­nyúlt fénycsóvája lett. S ha egy­általán meg lehet jelölni azt az időpontéi, amelyben egy roskatag, elaggott világrend megkezdi a hátrálást az erőteljes felépítésű uj emberi eszmények előtt, akkor bi­zonyos, hogy az uj Európa ezelőtt húsz évvel, ezen a napon született meg. Örömmel emlékezünk erre a napra. A magyar nemzet Szegeden már megtalálta az uj gondolatot és felfigyelt minden jelre, ami szomszédainál történik. Majdnem egyidőben, majdnem azonos mó­don gázoltunk keresztül a történe­lem fullasztó hínárjain. Megéret­tük azt a sorsközösséget, mely minket összefűzött a történelem folyamán. A két nemzet, a magyar és olasz sorsvállalásai párhuza­mosan haladtak. S amikor az utódállamok fojtó gyűrűjébe Cson- kamagyarország társtalansága fe­lé gyilkos törekvések feszültek, csak egy nemzet volt a győztesek Európájában, amely őszintén, be­csületesen mellénk állt s az Mus­solini fasiszta Olaszországa voll. Az olasz és magyar nép barátsá­gára újabb pecsétet nyomott az olasz nép vezére. Bebizonyosodott, hogy a magyar és olasz nemzet barátsága nem alkalmi jellegű, hanem sokkal mélyebben, a két nép sorsközösségi tudatában, ro­kon lelki alkatában van megala­pozva. A Marcia su Roma-tói a Hon. partjáig, ahol vállvetve küzd e két nemzet fia, hosszú az ut. A törté­nelem kemény viharai tették pró­bára e két nemzet őszinte barátsá gát és próbálták szétszakítani ön­ző érdekek végső céljaiként. A kö­zépkor kereskedelmi, a renaissance szellemi s a szabadságharcok kap­csolatai a jelenhez vezetnek. A magyar honvéd és az olasz lövész ma ott áll a németek oldalán az orosz síkságokon. És bizonyos, hogy holnap, a végső s elvitatha­tatlan győzelem után is ott álla­nak majd, ahol őrködni kell, fu- xópa nyugalma felett. A történelem legnagyobb vívmá­nya dübörög e pár szóban. Emlé­kezünk tiszta szívvel és mély ha­lával ... ParkeffezésI munkálatokat jutányosa» vállal ä Urinezi & Co., f Zápolya-utca 14. és Szentegy- : ház-utca 1. (Sebők-cukrászda) h, NagQSíhcrti gäztiäßäp az (láváméin vár« meggei reisőráhos Közsegiien Román-bolgér áttelepítési tárgyalások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents