Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-28 / 244. szám
4 i 1912 október 28. B£Miiaan«iMMinMifinnu£bdi*-*.. ELLEN Zf 1? At ui k&Hségvetés keretében Felemelik a lelkészt kap pótlékot, a kongruéiát, leszállitiák a helyettes tanítók működési ideiét mielőbbi kinevezhetőségük miatt . BUDAPEST, október 28. Tudósitónk jelenti: A képviselőház pénzügyi és közoktatás- ügyi bizottsága kedden tárgyalta az 1943. évi kijétségvetés bizottsági tárgyalásának keretében a kultusztárca költségvetését. Tomboly Dénes részletes előadói ismertetése alapján a bizottság megvitat!« a költségvetés egyes címeit. Az 1942. évi köbségvetés a kultusztárca kiadásaira 218.7 millió pengőt irányzott elő, míg az 1943. évi költségvretés 277.9 millió pengőt bocsát a kultusztárca rendelkezésére, vagyis erre a célra a jövő évben hatvanmillió pengővel többet fordítanak. Ez az emelkedés főképen a délvidéki részek kuí turigényeiuek kielégítésére szolgál, de nagyrésze van benne a kormány szociális törekvéseinek, amelyekkel1. a lelkészek, tanárok és tanítók helyzetét igyekszik megjavítani. Az uj költségvetés keretében felemelik n lelkészt -korpótlékot' a segédlelkészek kongni éjét, leszállít ják a helyettes tanárok és tanítók működési idejét, hogy azokat mielőbb rendes tanárokká, illetve tanítókká nevezhessék ki és ezenkívül a kdn- tortanitók helyzetén is javítanak. A rendes kiadások az előző év 153.4 millió pengőjévé" szemben a jövő esztendőben 201.8 millió pengőre emelkednek. A többletet az okozza, hogy a visszafoglalt délvidéki területek egyházi és kulturális intézményeinek dologi kiadását a kuItiuşzikormányuak fel kellett emelnie, a szórványban él'ő magyar családok hitéletének biztosításáról szórvány-lelkészségek szervezésével kellett gondoskodnia. Többletet okoz az is, hogy a budapesti Tudományegyetemen fel kellett emelni a k'inikai ágyak számát. Számottevő mértékben em.ellcede.tt az iskolai és testnevelés céljára előirányzott ösz- szeg is. Az egyetemek cs főiskolák kiadása 39.3 millió pengő, a gimnáziumoké 24.9, a Líceumoké és. tanítóképző intézeteké 5.6. a gazdasági irányú iskoláké 13.5, a polgári iskoláké 14.3, a népoktatásé pedig 113.5 miMió pengő. Az egyetemek és főiskolák kiadásai közel négymillió pengővel emelkednek. A népiskolák uá!l az emelkedés 20.1 millió pengő. A költségvetés megállapítása szerint 1943. január 1-én a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Személyzeti létszáma 706 lesz, ami azt jelenti, hogy a 714 személyzeti létszámmal működő budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem után a kolozsvári egyetemen lesz az ország egyetemei közül a legnagyobb személyzeti létszám. A gimnáziumoknál a személyzeti létszám 2717, a líceumoknál és tanítóképző intézeteknél! 436, a gazdaságii irányit iskolákban 1698, a polgári iskolákban 2824, a népiskolákban pedig 20004 lesz. Összesen tehát a népiskoláktól az egyetemekig 30.697 részint oktató, részint adminisztratív személyzet működik közre. Ebben a számban az egészségügy! szakoktatás, az iskola egészségügyi és a testnevelés alkalmazottai nem szerepelnek. Az említett hat csoportban a kiadások ösz- szege mintegy 210 millió pengőt tesz ki. A kultusztárca költségvetési vitája alkalmával, amelyen megjelent SzinyeiMerse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, valamint Reményi-SchneUer Lajos pénzügyminiszter is, az Erdélyi Párt részéről tizenegy felszólalás hangzott el. Tóth Balázs a magyar leiké,-szele kong májának kérdését tette szóvá és rámutatott arra, hogy a kongrua-kérdés hosszú ideig húzódó rendezetlensége a lelkészhiány előidézéséhez vezethet. Szóvátette a segédlöikészek gyenge fizetősét is ér kérte a minisztert, hogy a lelkészeket hivatásuk fontosságának megfelelő ellátmányban részesítse. Csipali Lajos megismételte az Erdélyi Párt álla! már egyizhen felvetett javaslatot, hogy a lelkészeket sorozzák be a népiskolai státusba. A korpótl'ékot a pénzügyi költségvetés (lényegesen emelte, de a hozzászóló szeretné, ha ezt száz százalékra emelnék fel és az első öt évet is beszámítanák a kórpólüékba. Mikó Imre hangsúlyozta, hogy a kolozsvári Nemzeti Színházat. éppúgy, mint egyetemi vonatkozásban a kolozsvári egyetemet, egész Erdély színházának lek intik és ezért szükséges volna, hogy staggione-rendszer szerint a kolozsvári színészek kisebb csoportokban bejárják azokat a vidékeket, ahol nem fdlyifc rendszeres színjátszás, le egészen az egyes járási székhelyekig és ott szociális és népi vonatkozású darabok előadásával kulturmissziót végeznének. Rátért ezután a fronfcszinház 1 kérdésére, amelynek a megszervezésére a kolozsvári Nemzeti Színház egy fiatal és lelkes csoportja már vállalkozott is. Elismeréssel adózott az Erdélyi Tudományos Intézet felállításáért és kitűnő működéséért a ku,’busz- kormányzat,utak, de ugyanakkor rámutatott arra, hogy a: Erdélyi Tudományos Intézet munkássága bizonyos vonatkozásban kiegészítésre szorul. így például nincs az intézetnek egyetlen tanára, aki a szász kérdéssel' foglalkoznék. Szükségesnek látná egy magyar művelődéstörténettel foglal kozó szakember beállítását és végül a korszerű kisebbségkutatás bekapcsolását az intézet programjába, úgy, amint azt a budapesti, pécsi és debreceni egyetemeken végzik. Szóvátette az Erdélyi Kárpát Egyesület kérését, amely arra irányul, hogy a kolozsvári roméin FJhnográ- fiai Muzeum által elkobzott tárgyait az EKE-nek visszaadjunk és az EtlmográfkU Muzeum itt maradt gyűjteményéből kén lal mit- sák az EKE-t a rompn uralom alatt elszenvedett károkért. Kérte a kultuszkormányzatot, hogy a Székely Nemzeti Muzeum részére ne- csak technikai célokra, hanem a tudományos kutató munka továbbfolytatására is utaljon ki egy bizonyos összeget eş részesítse anyagi támogatásban az udvarhelyi> valamint Csíkszeredái népiajzi múzeumokat is, amelyeknek a kiépítése és ia Székely Nemzeti Múzeummá] való kapcsolatának megteremtése nemcsak idegenforgalmi érdek, hanem a szé- kelység történelmi tudatát és nemzeti önérzetét is emelni hivatott. Javítsanak a klinikai helyseién Miké Imre második felszólalásába,u szóvátette az egyetemi tudományos segédszemélyzet súlyos anyagi helyzetét és utalt arra, hogy ezt a kérdést gyökeresen rendezni kell, mivel a mai fizetések mellett a komoly tudományos utánpótlás nem biztosítható. Megérni éke ztt a kiMaikaj alkalmazottak helyzetéről és kérte, hogy a Hivatásszervezet ezirúny- ban előterjesztett emlékirata alapján a klinikai munkásokra is terjesszék ki mindazokat a jogszabályokéit, amelyek az üzemi munkásság jogait biztosítják. Csipák Lajos második felszólalásában javasolta, hogy az ipari vállalatokat kötelezzék bizonyos számú szegénysorsu, lehetséges gyermek tanítási költségeinek fedezésére. Páll Ai pád a nagyváradi jogakadéntia visz- szU állítása érdekében szólalt fel és rámutatott arra, hogy Nagyvárad feltétlenül igényt tart a romának ahol megszüntetett jogakadémia felélesztésére és az ezzel kapcsolatban ráháruló terheket a város vállalta is. Tóth Balázs köszönetét mondott a miniszternek a sepsiszentgyörgyi Székei'y Mikő- Kollégium és a kezdi vásárhelyi róm. kát. fiúin tern át us részére kiutalt renoválási és építési segélyekért. Teleki Béla gróf a tanítóképzés reformját vetette fel. Szükségesnek találja, hogy a tanyákon, hegyvidékeken és nemzetiségi ieriile- teken olyan tanítókat nevezzenek ki, akik « falu szegény és tehetséges rétegéből kerüllek ki, mert amig ezek számára a tanítóság emelkedést jelent, addig hiába .helyeznek ilyen nehéz területekre városi származású tan dókat, különösen nőket, ezek nem tudnak a környezetbe belehelyezkedni és hivatásuknak megfelelni. Nézete szerint földet is kellene adni a tanítóknak, hogy még jobban gyökeret verhessenek azokon a vidékeken, ahova kirendelték őket. A tanítóknak nemcsak jó pedagógusoknak, hanem, nemzeti érzéstől áthatott és szociális víiágszemléJetü kulturmunká- soknak kell lenniük. Ugyancsak utalt arra, hogy a mezőgazdasági iskolákat a földművelésügyi tárca keretébe kei lene áthelyezni, ahol szakszerűbb felügyelet alatt állhatná,na>k. Cs ipáit Lajos harmadik felszólalásában kérte a minisztert, bogy a középiskoláknál rendszeresítse a titkári állást, mivel az iskola adminisztrációja a tanári kar tagjait elvonja főhivatásúktól,, a neveléstől. Állami támogatást kért a csiksomlyói tanítóképző fejlesztésére. Szereltté., ha a középiskolai tantervben az énekre és rajzra nagyobb súlyt helyeznének. Szabó János a nagyváradi íparostanoncott- hon építésére és befejezésére kérte a kultuszminisztert, és mint építő munkás, szakszerű tanácsokkal szolgált az iskola épületének mielőbbi befejezése érdekében. Kérte a polgári iskolák szaporítását és azt, hogy Élesden állítsanak fel egv polgári iskolát. Csipák Lajos negyedik felszólalásában szintén polgári iskolákat kért a Székelyföld részére és anyagi támogatást a szilágycsehi polgári iskúS-a és internátus részére. Rámutatott arra. hogy a leányiskolákban a román nyelv tanítása felesleges. Kérte végül, hogy azoknak * tanítóknak a részére, akiket a magyar ólam nyugdíjasokként vett át a bécsi döntés után, szintén adják meg a lehetőséget, hogy a VII. fizetési osztályba bejuthassanak. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatás- ügyi miniszter minden címnél külön válaszait az elhangzott felszólalásokra. A Felsőház is elfogadta az átszervezési Javaslatot BUDAPEST, október 28. A Félsőház keddi ülését 11 órakor nyitotta meg Perényi Zsigmondi béiró elnök. Kegyeletes szavakkal endé- i kezelt meg báró Inkey Pál időközben elhunyt felsőházi tagról. A megemlékezést a felsőházi tagok -állva hallgatták végig, majd egyhangúlag elfogadták az elnöknek azt az indítványát, hogy a Feilsőház szervezetére vonatkozó törvény módosításáról és kiegészít és érői szóló törvényjavaslatot a sürgősség kimondásával tárgyalják. Az Országgyűlés FeÁsőházáróI szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről, valamint a visszacsatolt keleti terű letekké.! kapcsolatban a Felsőház szervezetére vonatkozóan szükséges átmeneti intézkedésekről szóló törvényjavaslatot Kdas Albert báró ismertette. Hangoztatta, hogy a Felsőház eddigi működése alapján vitán felül áll, hogy a törvényhozásnak ez a szerve minden tekintetben megfelel hivatásának. A Felső háznak a képviselőházzal szemben való számszerű egyenlőtlensége a Felsőház tagjainak "zapori- tását teszi szükségessé. Minden arra hivatott szervnek lehetőséget kell nyújtani, hogy az ország érdekeit megfelelőképpen, szolgálja. A törvényjavaslathoz egyedül Pöhle Károly szólt hozzá. Javasolja, hogy a vidéki egyetemek egy-egy tag helyett két tagot küldjenek a Pelsőkázba. Más felszólaló nem lévén, Kereszles-Fischer Ferenc emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy Pöhle Károly javaslatához kíván hozzászólni. Kérte a Felsőházat, hogy ne fogadják el a javaslatot, amely nem illák be abba a feladatkörbe, amit a törvényjavaslat felöle1!. A te- r ii 1 e t v.kss za cs atol á s konzekvenciáját revonták az egyházak é-s egyetemek képviseleténél. A törvényjavaslatban egyedül a visszacsatolt területek képviseletéről kellett gondoskodni. A visszacsatolt terültetekre vonatkozóan ideiglenes szabályzat van a törvényjavaslatban. A háború utáni konszolidáltabb viszonyok között kétségtelenül foglalkozni kell majd e törvénnyel kapcsolatban végső létszámának megállapítására is. A miniszter felszólalása után a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta és tárgyalás végett átküldték a képviselőbázhoz. Ezután az elnök az ülést bezárta. Bejelentette, hogy a Felsőház legközelebbi ülését a jövő hó elején tartja és annak időpontjáról kellő időben a szokott módon értesíti tagjait. UnHáfins napok a Székely földön SZÚ HELY UDVARHELY, oHóber Áll Az egyetemei, unitárius lelkészkor a* simult napokban tartotta évnegyedj va’osM mányi ülését. Az elnöki megnyit óban lók árt Andor megemlékezett a nemrégiben elhunyt Kovács Lajos brassói esperes, egykori lelkészköri elnök hervadhatatlan érdemeiről. Az előterjesztések, közti! kiemelkedik a lelkészé nyugdíjintézet I iiggő kérdései rendezését tárgyaló javasltat, mely a nyugalmazott lelkészek özvegyeik és árváik kedvezőbb ellátását kívánják biztosítani. A választmány tudomásul vette, hogy 1943 január hó 1-től a lelkészek is élvezik uz OTBA által nyújtott kedvezményeket. Sajnálattal állapította meg azonban, hogy mind a mai napig nem rendezték a lelkészek vasúti féljegy engedélyezését s ennek érdekében a református lelkész! kar hasonló mozgalmához csatlakozva, felterjesztést intéztek. A gyűlés elhatározta, hogy az idei nagysikerű budapesti továbbképző tanfolyam eredményei föíhasznállásával, 1943 tavaszán a szór“ lánykérdés nemzeti és egyházi vonatkozér sait tanulmányozó vándorgyűléseket retv- dez, A választmány fölhívta az egyházköri kdkészegyleteket, hogy mint eddig, a jövőben is kari gyűléseiken e kérdéseket részleteiben is tegyék vizsgálat tárgyává. Ünnepély Székelyei dvarhelyen Az unitárius templomban szombaton délután tartott ünnepélyen nagy gyülekezet vett részt. Ferencz József budapesti lelkész imája után dr. Ahrudbányai János teol. dékán mondott egyházi beszédet. Az ének- és zeneszámok után Máthé Zsig" mond nyárádszentmártoni lelkész, majd Sigmond József lelkész mondott beszédet. Ünnepély Székelykereszturon Az unitárius templomban, ahol a gyülekezet tagjain kívül az unitárius kollégium diáksága is megjelent, Kővári Jakab kénosi lelkész mondott imádságot, dr. Al>- rudbányai János teol. dékán prédikált a hivő ember kötelességei rőt. A megjelenteket Ütő Lajos esperes üdvözölte. Jánosi Gabi tanítónő szavalata után Benczédi Pál, a kolozsvári kollégium vall ás tanára tartott előadást homoródjánosfalvi Sándor István egykori székelyföldi unitárius lelkipásztor, híres könyvgyüjtő és ismert történetíró alakjáról. Székely népviseletbe öltözött diákok és elemista kisleányok szavalatai után Ferencz- József lelkész, a lelkészkor titkára mondott zárszót. Az ünnepély után a megjelent lelkipásztorok az unitárius gimnázium tanári karával együtt, egyszerű vacsorán vettek részt a székelykereszluri gimnázium kon- viktusában. A találkozó a két székely város közönségét arra ébresztette, hogy egyes felekezetek vallásos ünnepélyeit is be lehet állítani az egységes és egyre öntudatosaid) közösségben megnyilatkozó nagy nemzeti céljaink szolgálatába. Hősi halott hadnagy isíolsó tttgo KOLOZSVÁR, október 28. A táros magyar társadalmának hatalmas részvéte mellett kísérték utolsó útjára a . , 4 ^ Í-. I 4-44.1 J + 4 , hősi halált half Erdődy Ödön kerékpáros hadnagyot. A fiatal hős holttestéi a házson- gárdi teméfő kápolnájában raiuluiózták fel és búcsúztatták el megható beszéddel. Az elhunyt földi maradványait u megható búcsúbeszéd után gyászkocsira lel tide és Kolozsvár város lakosságánál,' siirii sorfala és a harangok állandó zúgása között kiséri ék ki hajtársai. az egész kolozsvári tisztikar részvételével a vasúti állomásra, hogy a vonat hazai földre Szállítsa . örök nyugovóra. A hős megtért őseihez, minden magyarok dicsőségére. Október 28.-án 7 órakor: Faragó zongora- estie a Vármegyeház dísztermében ! jegyelővétel az IBUSZ- nál. i
