Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-28 / 244. szám

C 2 4 Gn < - J ‘ j • 3 ^ ,, “ K»P'jT"~ "ZÉl: °r?-Uc ^-“ÖuöZi u * fc • f 5; T.f { Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, jjékai-u. 16., I. eau. Telet.: 11—09. Nyomda: Egye- |cm-u. 8. S7L. Telef.: 29—23. Csekkszámla 72056 ILAPITDTTl: BERTHSMIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓV ÁLLAL AT* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 bóra 2.79 P., osgyedévre 8 P., félévre 16 P., egész évre 32 P. HUSZONHÉTTŐL HARMINCIG Jól sejtettük: addig kell nyeseget­ed filmiparunk szertelenségeit és üz­leti fogásait, amíg művészet lesz be­lőle s mint műveltségűnk szerves tartozéka, a magyar élet megszám­lálhatatlan kérdésére keres majd sorban feleletet. így is történt; az igényei mellett síkra szálló magyar meziláícgató kikényszerítette a ma­gyar mezidarabot. Nem jött váratla­nul; a hírnökök egész sora jelezte, hogy közel van már. Gondoljunk csak Andrásra, dr. Kovács Istvánra, az Őr­ségváltásra. A szerző már a magyar élet mélyéről merített kristályos vi­zet, de az valahogyan mégis szét­folyt abban a hatalmas és titokzatos üzemben, ahol a mondanivalóból mozidarab lesz. Filmgyártásunk ed­dig is ért el külföldi sikereket: nyu­gaton pályadijakkal tüntették ki, délkeleten szívesen tapsoltak neki. De mi éreztük, hogy mégsem az szó­lal meg benne, ami legerősebben fog­lalkoztat minket. A mi mozidarab­jaink eleinte tucatárunak készültek, mert a szakma iparosai csak a szó­rakozásra vágyó tömeget vették ész­re a nézőtéren, az élet nyitját kere­ső, kérdésekkel viaskodó magyart nem. Be azt is éreztük, hogy amikor az iró kimondja a problémát, a szí­nész kihozza benne a drámait s a rendező megtalálja a filmszerűség törvényeit, megszületik a magyar film A „Harmincadik“ ennek a három alkotóelemnek szerencsés találkozá­sa. Amikor a lelkes kolozsvári kö­zönség ünnepli az irót, a színészt és rendezőt, meleg üdvözlete a sze­mélyes jelenlét meghálálásán túl azoknak szól, akik végre kimondják a bajt, megnevezik a szut, amely a társadalom eresztékeit belül kirág­ta. Ha szembe merünk nézni a baj­jal, akkor már le is győztük. A film­nek pedig az a hivatása, hogy hite­les eszközeivel, ellenállhatatlan su­galmazó erejével rádöbbentse társa­dalmunkat a tennivalókra. A mozi­darab természetesen nem vezércikk, nem is színpadi élőkép, nem össze­rakó játék valami készen meglevő kockákból. Hosszú készülődés után tanulta meg, aki megtanulta, mikép­pen kell a mozi nyelvén beszélni, hogy a néző valóban szorongjon a széken, érezze a földindulás erejét, az elemek hatalmát, a harc magasz­tos voltát, a hivatást, ami minden egyes magyarra vár. Ahogy Kere- csendi Kiss Márton, a vidéki tanító megragadta az iskola nélkül maradt gyerekek taníttatásának kérdését, ahogy Cserépy László megrendezte a darabot, ahogy Páger Antal, ko­moly nagy művészünk megjátszotta a kis tanító küzdelmét a magyar gyermekért, az ábécé és egyszer-egy ülíeígetéséért, arról most bízvást el­mondhatjuk, hogy kirajzolta vele a magyar filmgyártás ösvényeit. Ahogy a Rosner urak kihullottak a magyar szociális társadalomépités ellenségeintek sorából, úgy a ma­gyar filmgyártás is megszabadult a Rosner urak pénzuralmától. A fővárosi sajtó ezt a darabot is megcsipkedte. Mi azonban azon cso­dálkoznánk, ha egyhangú örömmel fogadta volna. Ez a mozidarab ugyanis édestestvére a népi magyar irodalomnak, a társadalmi igazság­ért harcoló regénynek és költészet­nek. Kérdések éleződnek és vádak dördülnek, reménységek gyulnak és utak nyiladoznak. Mi is kiválogat­hatnék, mit mondott az iró s mit mondat el vele más. Nem tesszük. Mi a szándékok súlyával mérjük a müvet. S ahol a szándék nemes, oda nem engedünk senkit tőrrel köze­ledni. Mi ad erőt a kis vidéki tanítónak arra, hogy az urak és parasztok vi­lága között állva, ekkora önemésztő iobogással küzdjön távoli célokért? Mi állítja támogatói közé azokat a TOKIÓ, október 28. (MTI.) A Né­met Távirati Iroda jelenti: Hivata­losan, közölték 2.0 óra 30 perckor, hogy a császári haditengerészet ok­tóber '26-án hajnaltól éjszakáig tartó haidmüveleiben a Saiita-Kruz-sziget- tői északra elterülő vizeken az ellen­séges hajóhaddal vivőit csatában el­süllyesztett 4 repülőgéphordozóhajót, egy csatahajót, 1 cirkálót. Ezenkívül súlyosan megrongált egy csatahajót, 3 cirkálót, egy rombolót. Több mint 200 ellenséges repülőgépet lelőtt. A japánok saját vesztesége 2 repül ő- gép anyahajé, amely könnyebben megrongálódott, egy könnyű cirkáló és egy könnyű romboló. A megron­gált hajók azonban továbbra is üzemképesek. A japán légierő 40 re­pülőgépet vesztett. Ezt a csatát tlél- osemdesóceáni tengeri csatának fog­ják nevezni. Közli továbbá a császári főhadii- s’zálás, hogy a japán haditengerészet, egységei a Salamon-szigetek körüli h ar co khan szepte mb e r 25 és o k tóber 25 között a következő eredményeket érték el: elsüllyesztették a Washp nevű 14.000 tonnás amerikai repül ö- géphordozóhajót, 3 cirkálót, 5 rom­bolót, 6 tengeralattjárót, 6 szállító- hajót és egy aknaszedő hajót- Súlyo­san megrongáltak egy cirkálót, egy repü 1 őgépbordozót, 2 tengeralattjá­rót. egy szálli tóhaj ót, -egy aknasze-. magyar munkásokat, felügyelőket és magasabb tisztviselőket, akiknek már nincs iskolaköteles gyermeke? A darab megadja a feleletet: a köie- lcsségérzet. És mi állitja a szép ter­vek útjába Rosner urat és Rosner urékat? Erre is kész a felelet. Ros­ner urék éles szeme meglátta, hogy ha a magyarság megtalálja önma­gát, ha ur és paraszt békésen elhe­lyezkedik egymás mellett a magyar élet egységében, ha többé nem lesz­nek osztályeílentétek és társadalmi feszültségek, akkor a Rosnereknek nem lesz több keresnivalója magya­rok között. Tévedés volna azonban mindent igy leegyszerűsíteni és csupán külső akadályok ellen kihegyezni. Nagyon jól tudjuk, hogy a fejlődés azoktól dő hajót. Lelőttek 403 repülőgépet, inig- 97-et a földön romholtak szét. 19 hagy ellenséges bombázót súlyo­san megrongáltak. A japán haditengerészetet ugyan­ezen idő alatt a következő vesztesé­ge kérték: 2 cirkáló, 2 romboló, egy a nyugtalanul égő emberektől függ, akik kikényszerítik a teljesitményi a társadalomból. Kemény küzdelembe kerül, amig a javunkért lobogó meg­szállottak, a nemzet napszámosai a tiszta eszmék tüzében átizzitják a felelősség elől futva menekülőket. De meg kell vívnunk a harcot azért a bizonyos harmincadikért, minden területen az utolsó feltételért, ami még szükséges az életünk átszerve­zéséhez. Csak egy szent kell, egyet­len egy, s akkor egy jobbra vágyó társadalom buzgalmából, közös erő­feszítéséből valahonnan előkerül a harmincadik is. A harmincadik, a beteljesülés utolsó köve, ami még hiányzik a magyarabb életforma épületéből. Parajcli ÍNCZE LAJOS. j tengeralattjáró és 5 szállitóhajó el- ! sülyedt, mig egy cirkáló, 3 romboló, I egy tengeralattjáró és 2 szállitóhajó megsérült. 26 japán repülőgép szán­dékosan vetette magát az ellenséges •célokra. 31 japán repülőgép megró li­ga 1 ódat t, 78 pedig eltűnt. EGYMÁSUTÁN HIÚSULNAK MEG AZ ANGOL TÁMADÁ­SOK EL-ALAMEINNÉL , Róma, október 28. (MTI.) A Ştefani iroda közli az olasz fegyveres erők főhadiszállásá­nak 884. számú jelentését: Egyiptomban az elalameini arcvonalon hét­főn is folytatódtak a heves harcok. Az ellen, ség jelentékeny erők harcbavetésével ismét megkísérelte az előretörést állásaink felé. Az elhárító harcok soán 111 újabb ellenséges harckocsi és 38 felderítő harckocsi pu6zult el. A tengely vadászok 15 repülőgépet pusztí­tottak el Észak-Afrikéban és a Földközi-tenger felett vívott légiharcokban. Egy olasz felde­rítő repülőgép nem tért vissza támaszpontjára. 1 Nem tért vissza egyik tengeralattjárónk, sem. Afrikában érintetlenek a tengely BERLIN, október 28. (MTI.) Illetékes német helyről tájékoztatásul közlík: Mint beérkezett hírekből megállapítható, az angol hadműveletek seholsem jutottak túl a németek elalameini állásinak előterén, úgy, hogy a te^ely főarcvonala Egyiptomban még érintetlen. Berlinben ezenkívül úgy tudják, hogy a tengely páncélosai eddig még egyál­talán nem avatkoztak be az EI-AIamein kö,rüli csatába. Hogy az angolok uj fegyvereket alkalmaztak volna ezekben a harcokban, arról Berlinben ezideig semmit sem tudnak. Több szovjet páncélkocsi árokállást foglaltak @1 a németek BERLIN, október 28- (MTI.) A Führer íőlmd/i száll ásóról jelenti a véderő főparancsnoksága: Novorosz- szijszk. térségében német gyalioigoiskö- telókek elkeseredett harc után elfog­lalták a Szovjet több fontos páncél­kocsi-árokéi 1 ásót. A Tuiapsetől északkeletre vívott hegyi harcoló u elfoglaltunk több ellenséges magas­lati állást. Ennek 'Során a bekerített ellenséges erőcsoportokat megsem- mdisiitatték. iSztalingrádban tovább folynak az utcáról-nkcára, házról-hazra folyó súlyos harciok. A várostól délre az ellenség megismételte, hiábavaló te- hemientesitő támadásait, amelyek­ben súlyos, véres veszteségeket szen­vedett. Légierőnk a kedjdre virradó éjszaka folyamán is Hatásosan bom­bázta a Szovjet vasútvonalait és utánpótlási beren'd'ezétseit. Repülőink több teliervonatot szétromboltak és a. Kaspi-tó nyugati részén felgyújtot­tak és elsfülyesztottek egy tartályha­jót, valamint 8 kereskedelmi hajót. Az elmúlt na,p folyamán a szovjet légierő üO repülőgépei vesztett / 1 ' India elleni általános támadásra készülnek a Japánok — jelenti McseÄrihur főhadiszállásáról az Exchange Telegraph© Négy százhárom angol-amerikai gépei lőttek le a Sala- mon-szigeteknél két nap alatt a japánok » Egymásután hiúsulnak meg a'tengely elleni támadások Afrikában RÓMA, október 28. (MTI.) A Popolo di Roma jelenti Bernen át: Az Exchanger Telegraph© MacArthur főhadiszállásáról közli: A legutóbbi jelentések szerint a japánok megkezdték nagy támadásukat Guadalca­nal-« zig elén. Heves légitámadások és neliáztüzérségi tűz után táma­dásra indultak az amerikai balszárny ellen. A támadást jelentősebb számú harckocsi támogatta. A sziget északi és nyugati részén a japán partraszállások a heves amerikai légitámadások ellenére folyt altodnak. A Popolo di Roma szerint egyébként minden jel arra mutat, hogy Bur­mában a japánok uj nagyszabású hadműveletre készülnek. Egyes in­diai városok bombázását e hadművelet bevezetőjének tekintik. Súlyos veszteség érte a szövetsége­seket a délcsendes-óceánl csatában

Next

/
Thumbnails
Contents