Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-24 / 241. szám
G ELLENZÉK 1 a Î 2 o k I ú I) p r 2^ te KITEKINTÉS A VILÁGBA Irta : »IÍS/KE Bt».A GIRAUDOUX A Quai d'Orsay világszerte ismert im-d i plomat ;i ja, a legszellemesebb francia szóbüvész, Ciraudoux, leg- utobi) egy tanulmánykötetet adott ki „Littéráture“ eitumel. Kgypár meggomlolkoztaló régi esszéjét., egv mérés/, előszót s nem kevésbé halkszavu utószót ii*t a kitűnő könyvbe ez a szellemes francia, aki eddig- elsősorban mint színpadi szerző és regényíró örvendett a legszéles<*bbkőrü ét t-ékelésuok. Vz esszéin» Giraudoux semmiben sem marad el a regényíró és a bátor kiállású, nyitó színpadi szerző mögött. Esszéiben ő*. tanulmányaiban is ugyanaz a szellemes szókimondás, lucid it ás és a képzelet világában is elhitető módon alkotó képesség, pi- rongató szellemesség, gall fricska jellemzi, mim színdarabjaiban és regén yi ben. Merész rögtönzó. akinek rögtönzései, mihelyt papírra vetődnek, azonnal a ma rad an dóság- köszobére is lépnek. Kétségtelenül nem a borúlátóktól tanult életszemléletet. Uabelais szelleme éled benne újra iróniáivá s minden ellentétes jelenséget, fogalmat könnyedén összekapcsoló ötlet ességgé. Ezúttal a tanulmánykötet előszavában az irodalmi műveltség kérdéséről, vagy pontosabban annak megszerzi's érői és kialakításáról mond merész és meggondolkoztató véleményt. Szellemes kirohanásban hadakozik a francia irodalom tanítás egyik fontos módszere, a „moreeaux-choi- sis“-k, tellát a „szemelvények“ ellen. Kimondja a lesújtó ítéletet: az irodalom szemelvényekbe való me- revités az antológiák és válogatott alkotásokat magába foglaló gyűjtemények módszere eleve elzárja a valóságos, az igazi irodalom megismerésének az utjai. Erősiti, hogy egy irodalom nemcsak „szemelvényeiben“ kell hogy' éljen egy nemzet tudatában és szivében. Figyekneiztet, bogy a’ mesterséges módon „feltálalt“ irodalom elveszti legnagyobb értékét: egy nép év századokon át kialakult szellemi megtartó és hatóerejét, toely minden hódításnál többet ér, mert a szellem birtoidiadma item szorítható határok közé, sőt egy nép történetének válságos óráiban azonosul magával a nemzeti érzéssel, lebeg a romok felett és megfoghatatlan és mégis mindig jelenlevő erőivel átmenti azokat az értékeket, amelyek egy népet azzá tesznek, ami. Ezek a megtartó erők az írók szenteméből áradnák. íGárauidíoux szerint a francia népnek elsősorban ilyen iro- dalomápoiló hősei vannak, ők mentették meg Francialiont a pusztulástól. Az utolsó 35 év történetét lezáró katasztrófával kapcsolatban felmerülő politikai magatartásról beszélve pedig, Giraudoux megállapítja, bogv Franciaország ugyneveztt „gát- politikót“ folytatott. ELpanaszoIja, hogy a sorssal szemben olyan politikai magatartást tanúsítottak a franciák, mint a hollandok a tengerrel szemben. Gátat emeltek mindennek. 'Hollandia) nem. is tehetett másképpen, mert a tenger makacsul és kitartással fel akarta falni az ország földjét. A halál leselkedett a hullámok lain. Ezzel szemben Franciaország az életé volt. „Az élet a mi barátunk — folytatja Giraudoux —, die mi a jóakaratot összetévesztettük a fenyegetéssel. Mindennel szemben gátat emeltünk. Az európai szxxm- -zédsfíg ellen a bizalmatlanság és a 1 etagadtás gátját. Az élet bősége ellen a takarékosság gátját. Az órák szépsége ellen a szokások gátját. Ä szegénység ellen a papírpénz gátját. A modern bábuin ellen a Maginot{írttal.“ Ií*} panaszkodik rbraudmix s véti ul mega Napi I ja, Ik>i-ţ> ,,Franciaor szabnak nincsenek lebomlás linsei" Metr lui. voltak is, akkor szellemmé finom i<l nttu ökot az iroda lorn. \ valósé g-bol, a Iiinéuelrmból lassan á.i- sikkadtak a mesébe, az irodalomba s útközben elvesztették, azt a. színes palásad, amit a legenda aggatott vajuk. Vájjon ák'lás-6 ez, vagy sze- •enrsétleiiség? Vájjon mi ér lobbet:- a \ legendás bős k odos mítosza., vagy kgv ir 'dalommá nemeseden Ibis szellemi hagyatéka, amelyet egy nép legjellemzőbb képviselője, az iro köz. vei rt ? K kérdésre a legszebb feleletet ép - lien a francia irodai óimban találja meg- az, aki még- o. zűrös életben is hittol vallja, hogy a szellem teremti az anyagot. CLAUDEL Claudel megszólalt. Könyvet adott ki Svájcban. Érezte, hogy mondania kell valamit. Két évvel a francia ösz- szeomlás után könyvet jelentetett meg. Azt várnók, hogy ebben a könyvben is arról legyen szó, amiről minden jelentősebb francia szellemi és politikai tekintély már elmondotta a maga véleményét: „a nemzet tragédiájának“ okairól, következményeiről. Claudel nem kívánt, tyum. akart, vagy nem tudott erről a még mindig időszerű kérdésről megnyilatkozni. Egyszerűen ahhoz a világhoz kapcsolta mondanivalóit, amelyben élt és alkotott eddig is- a biblia és a. teológia igazságaihoz. Sokan ezért korszerűi len embernek nyilvánítják üt. Idillikus témú- i r«d bötrselkndik, amikor az ördög j járkál a világban és a földi és az c.m- : bér ezer seblöl vérzik. Talán sokan azt is felróják neki, hogy miért nincsen mondanivalója a francia összeomlásról. Miért nem vádol? Miért ; nem véil senkit? bizonyára ezekről a kérdésekről is megvan a maga véleménye, de ő nem ny ilai kozik. „Korszerűt len“ I könyvet ir az Isten létezéséről (l’ré- ' son.ee et profétie) és moralitást ál- i módik Tóbiás és Sára bibliai tör- I télidéből. (1 .'Mi-tőire de lobié et de I Sara.) Egy egész világ temetkezett romok j alá Claudel körüli. Akik túlélték a pusztulást, azonnal okokat, vádlottakat hűn bak kakáit kerestek. Pétain a kevés fegyverről és gyermekről mondott megrendítő szavakat. Mások egy sereg politikust juttattak a \áldottak padjára. Az otthontalanná lett francia kispolgár „akkor“ meg- tépászott magabiztonságával e-sak zok gni. átpártolni, sajnólkozai, vagy átkozódni tudott. Claudel per dig ebben a felfordult világ süketítő zajában csak egy szót mondott: Isten Azt a forrást emlegette, amelynek vizei korszerűtlenül tisztává mosták egész életművét. így született meg uj könyve is. Egy modem ember ősi és fertőzetlen lelkűiét ét visza 1 ükröző apologétilus műnkája Ranke irta évtizedekkel ezelőtt: EGY EV (ni;Hi.\) /c s wnnn u ti. \i í v \k é\ / ordulójára jírO>i a\dor.\ak.) Illő haragos tengeréből kiloocsaut egy csrpp: egy év elfutott a Sir és Ilaza felett. De micsoda év! Tűzvésze«, halálos, döbbenetes! Világ négy sarka kegyetlen kigyult és ég szörnyen, lobogva, olthatatlau. t atán megutálta önmagát at Eftik&r 3 Vllia és most sírba buli teketetleu. Égő romokba dől. Folyók és tengerek ágyába fekszik. El akar pusztulni, hogy semmi belőle meg ne maradnod. Hogy csak Uiz beszéljeu róla, Jáugok martaléka — ezer évig. Tenger mélviei álmélkorfjanak. És a fold gyomrának íergei kérdeí/éJf? „Miért e busás aratás? Mi tör térük ott fent?" Haza és Sir felett elrepült egy év, De micsoda esztendő! A koszorú el sem szárad «egy esztendő alatt. A csontok el nem porladnak egy «esztendő alatt. De távol a világban országok pusztulnak s világok omlanak szerteszét. Mi kis Hazánk, drága Ország áll vészek közepet!, , áll-lang Uristeu kezébe», .Nyugodjál, Sir, amelyet már befolyt a mezei virág. Nálad Bék»3 vau. Bhtokba vett az örök gyógyító Természet Nyugodjál, Istennek nevében! Csillagos őszi éjben, remegve, mint rózsaáészek, áll mi kis Hazánk, édes Magyarország. Földrengés van a földön, többet mit mondhatnánk? Megvan az otthon, szülőház, bölcső. Fejünk felett ép a tető s állnak a falak. Mint adventi, boldog örös&et, hadd e szavakat! llaild ez óriási, csudálatos kiayUattKXZást: megvan az otthon, a szM&káz — és ring a bölcső. A bölcső; mikor széles e világon mindenütt csak koporsók nyílnak. Csak koporsók, vagy még azok se, mert csak úgy nyeli el a föld árva fiait csupaszon, édesen, simogatva, hogy minél hamarább magába olvassza, minél hamarább eggyé tegye magával, fel oki ja és elsimítsa, ami tossz volt, büa és mocsok bíSBöiik, Nyugodjál, Sir! az t>rző őrködik felette, ami a legszentebb és legnagyobb nekünk — ÍN ha borai az Ég, aggod akna mal imádkozunk. BäHäiis Jáut>s fff MAGYAR I UJ VÁLLALAT l FÜLÖP LÁSZLÓ iöltőtőlI készítő műhelye Kolozsvár, Deák Ferenc-utca 22. sz. Töltőtollának javítását szakemberre bizza!! Bármilyen töltőtollat eredeti alkatrésszel szakszerűen javít „Minden kor történelme úgy alakul, ahtogy annak embered az Istent nézik.“ Törvényekkel már keresztény - nyé, de lélekben még kevésbé azzá tett kötünk embc-reinek javára és dicséretére jó, ha az utókior egy Claud élt is fel fog tudni mutatni rí jövő emberének, aki megdöbbenéssel fogja megállapítani, hogy a XX. század első évtizedeiben mennyi „politikus“ volt és milyen kevés „Istenes ember“.... BŰURGET Amióta Henry Bordeaux gyönyörű, könyvet irt róla, jtourget-t ismét „felfedezték“. Olvassák ismét regényeit, beszélnek róla, idézik és emlékeznek reá. Korábban utolérte őt a nagy Írókkal sokszor már megtörtént „második felfedezés“, ami eJőbb-utóbb bekövetkezik azok esetében, akiknek müvét halhatatlanságra jelölte az eszmei érték fenntartó ereje. Laforgue „törékeny vállu Balzae- nak“ nevezte őt s inig Balzacot ha* lála mán jé» időre elfelejtették olva- >.ni, addig Bourget hét évre halála után ismét az érdeklődés homlokterébe került. „Felír iezték“ másodszor s taJán most már azon az utón jár szelleme, mely a'balhatatlansághoz vezet. A magyar olvasó is jól ismén müveit. Volt idő, amikor euvópaszerta mindenki Bourget könyveit olvasta. A finom és a nagy élet levenduláid* latu történeteit teregette kora olvasói elé s úgy boncolgatta, elemezte társadalmát, mint egy tudós. Aggodéi figyelője volt annak a társadalomnak, mely már magán hordozta az erkölcsi romlás hullafoltjait. S ő, az. „erkölcs anatómusa“ — ahogy saját. magát nevezte — az intellektuális hanyagság és nemtörődömség ellen irt kiáltó szavakat regényeiben s talán ez magyarázza „újjászületését“. A francia társadalom rákfenéjét, a család szétbomlását tárta kortársai elé s bar hatása nagy volt, igazi szerepe, eszméinek az életszemlélet alapelveibe való betörése most kezdődik. Barátja volt az ősz Pétain marsallnak, aki most olyan szeret ett éli terjeszteti eszméit, mert még egyszer felfedezte benne a kivételes épitő- szánldéku írót. Már életében a „tömegé“ volt, bár könyvei szigorúan a „jobb“ olvasók kezében forogtak. És-mégis, amikor 1935 karácsony éjszakáján meghalt, a páriád Barbet - de-Jon y-ut cában lévő lakása előtt álldogáló és nagyon hangoskodó sofőrök halála hírére elhallgattak, majd az egyik halkan, szomorúan „Lazarine“ cimü regényének tartalmát kezdte elmesélni társainak. Tehát már halála napján a „népben“ élt. Köznapi nyelven ezt ugv hívják, hogy „népszerűség“. Vadászok re pen várt könyve: Nikolits György: Vadászati útmutató a vadászat ismereteinek könyve. Jubiláris 1942. évi kiadás. E könyvben minden Lenni oglaáa tik, amit egy vadásznak tudni kell! 800 oldal, 140 kép é-s sok rajz. Ára vászonkötésben 15 pengő. Kapható az „Ellenzék** könyvesboltban Kolozsvár, Máivá* kiráiytér 9. Vidéki meg* rendelésekért utánvéttel is azocaal -eUxüézüöiU
