Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-23 / 240. szám

ELLENZÉK 1 9 < 2 o k t ó h fi r 21. korlati utón való alkalmazását po­fiig nemcsak kezdemén.yezták, ha­nem rneg is valósitól iák. Nálun k, ps/ibiológiára képcsitö és azt igazol ' tanulmányi oklevelet kévéséi adnak ki és igy a pszitiológia mint a. peda­gógia, filozófia és az orvostudomány ab trendéi tje szerepel. Az önállóság­ra való törekvés fontos azért is, mert a gyakorlatban sem az orvosnak, •som a tanárnak nines meg a kellő ideje, ile néha az előképzettsége sem ahhoz, hogy egyes sajátosan pszihi- kai tor mászol ü megbetegedés leküz­dését vagy kiküszöbölését megoldja. A pszi hológla mint segéd tudomány, olyan széles Imrétekkel rendelkezik, melyeknek tanulmányozása és a gyakorlati életbe való átvitele nem­csak hogy egy, a tisztán a lélektani tudomárinya l fogba 1 kózó pszi 1 lológ11 s erejét, .szakiudását és odaadását ve­szi igénybe, hanem feltét lenül segít­ségül kell hívnia hozzá a, fötiKlo- mánvágak »képviselőit, tehát az or­vost, a tanárt és nem ritkán a pa­pot. HU (nÍHctetrt a (élek e^efe — Milyen tanácsokat ad a pszilio- lógus? — Főleg nevelési és pályaválasztá­si tanácsokat. Azután segít olyan ; természetű psziihikai elváltozások­nál, amelynek gyógykezelése a .meg- i betegedés extrém volta miatt a pszi- hikai eszközöknek kevéssé ismert és vmmvamamwnmmmmum a közönHiég által rniszlikus homály- lyii! burkolt J.nód.-zcreinek igénybe­vételét jeleidi. 'Minden cselben szül. séges, hogy megfelelő szakorvost, is megkérdezzünk, különösen ha a be­teget hipnózis vagy szuggesztió írt­ján akarjuk gyógyítani. Az, 1 S94*es belügt miniisteri rendelet értelmé­ben, do a közönség megnyugtatása érdekében is szükséges ;tz idegor­vos közreműködése és igénybe vé- t ele. — Hol végzik el Kolozsvárott eze­ket a léhd; vizsgái In tokát ? Az arra hivatott intézetben — mondja dr. Nemes Elemér. — De igénybe vesszük a „szuggoszf i v“ kér- I dezési mód-szeri és a grafológiát, j melynek tudományos módszereiben ! leltétben ül fellelhetők olyan jelek, I melyeket összegezve és felhasználva, 1 pozitiv eredmény kén! kezelhetünk. Gyerekekről beszél ezután. El- j mondja, hogy a gyerekek idegzava- I rai, félszegség, vi tus tárna, dadogása I 1 ókélet esen kiküszöbölhetők. Felnőt- 1 teki öl beszélőnk, akik valamely I szenvedélynek rabszolgái és .lelki i módszerekről, melyek megszabadjt- í hatják őket, életüket és munkájukat j gúzsba kötő szenvedélyüktől. A lélek í és a gondolat erejéről beszélünk, I hindu jogikról, akik csodákat te&z- i nők a lélek erejével. Majd ezt onond- I ja Nemes Elemér: I — A pszihológiana.k gyakorlati ér- i telemben vett tudományos felhasz- : nálása védekezés lenne a kuruzslók, ; „állandó transzban lévő jósok“ és I „lélekkufárok“ ellen. Alert el kell Ls- j merni, hogy ezek misztikus eszkö- j zeikkel rabul ejtik a lelket és jobb ..pszihológusok“ a tömeg számára, I mint azok, akik ezzel tndományo- 1 san foglalkoznak ... TŰZVÉSZ Bemutató a Nemzeti Színházban Páger Antal vendégfei lépésével Az amerikai drámairodalomnak, amely vi­lágviszonylatban is újabban egyre előkelőbb helyet verekszik ki magának, egyik számot­tevő képviselője \V inter Keith. I\em 11j11«.» szándékú, mint a sölétlátásu Nobel-di ja« 0‘NeilI. nem is fiiti a mélyebb irodalmiíság vágya, dráma'ró, aki fölényes lélek ismerettel, emberábrázo'ó készséggel és elvitázkatutlanul finom tollal dolgozik. Egy család békéjét fel­égető tűzvész lobog drámájában, amelyet teg­nap mutatott be a Nemzeti Színház. A szen­vedő y lobbantja föl a tüzet a Linden-család egyhangú, érdektelen életű házában, a szenve­dély, amelyet a váratlanul és idegenként ér­kező, különös asszony ébreszt. Forrani kez­denek körülötte a .'elkék, összekuszálódik minden. ,s a szenvedély gyilkol: a ház asz- szonyának tragédiába fullad az. étele. Judy, Eddy felesége, egyszerű teremtés, naiv és gya­nútlan. Kicsit fontoskodó és kicsit gyerekes, mint a tuífiatal feleségek. S ez az asszony ráébred arra, hogy 5 csak tétován, tapoga­tózva jár ia feléje ásitó veszedelmek, a per­zselő szenvedélyek között, s megretten, érzi, hogy idegen erők tornyosodnak föiéje, legyő­zik őt. A küzdelmet nem vállalja,, ez a típus nem az életharc elszánt hőse, lényének hősi vonását csak egyben képes megvillantam — önfeláldozásáhan. A másik az önmagát ke­reső, nyugtalanító, belső bizonytalanságát fö- P,enyhe rejtő, látszatra tulbiztos asszony, for­gószél-természet, nem termékenyít, kamem fá­kat tép tövistől. Fölszitja a tüzet, kigyujtja a férfi-képzeleteket s Eddyvel megismerteti a szerelem legkeserübb izeit. Boidogtai’anságra született fajta a Marietta fajtája. Miután Judy sorsa beteljesedett, belerohant az égő csűrbe, a bűntudat és önvád árnyai veszik körül Ed­it yt és Mariettát. Izgatottá, ingerlékennyé vá­lik a ház hangulata, a feszültség most hág a tetőpontra, mig Eddy és MarieHa rá nem éb­rednek, hogy szerelmük a régi erővel zeng bennük. Erre homlokuk minden ránca kisi­mul és önmagukra találnak — bár ebből a Judy holtteste fölött építkező hó1 dogs ágból már hiányzik a drámai igazság. A szerző pompás lélektani megfigyelések alapján af- kotja meg jellemeit, csak a jó vég érdekében vesz egy kis erőszakot rajtuk. Ezzel át is tolta az egész darabot a könnyes-moso!yos középfa,ju dráma vonalára. A megszokott szerelmi triót sextettre bővíti ki Winter Keith 8 úgy hangszereli a darabot. A második felvonás végéig Judy á'H a dráma központjában, azután Eddy veszi át a vezető szólamot. Ezt a szerepet alaki tolta Páger Antal a színház vendégekéül. Alakítását cso­dálatos egyszerűség és közvetlenség hatja át, örököm]-!éri hitele van minden mozdulatának. Oserejii tehetsége a magyar színpadnak, ha­tását és eszközeit azonban tehetségén kívül játékstílusa o? magyarázza. Ma, amikor a na- tural ista szín pad művészet utolsó sallangjait is levetette, s a tisztultság csúcsa felé halad, «'gyre fölöslegesebb a sok taglejtés és grima- szo.s arcjáték. Egyletien széles mozdulat és sikoltó szó nők ül érzékeltetni Jehct a legmé- lyebb drámaiságot. A szavak mögött zugó és villauó gondolatot kel? érzékeltetni. Ide érke­zett el a külföldi és Legjobbjaiban ,a magyar színpadmiivészét: ez a leegyszerűsödött és tisztult naturalizmus. Nem a szavak zen geté- sjében éti ki magát, hanem szüntelen érzékel­teti, ami a lélek mélyén esetleg két hétköz­napi mondat között lejátszódik. Emlékek f<‘l- tot'ulása vagy a lélek belső megrendülése sok­szor nem is kap szóban kifejezést, mégis színpadra kel vinnie a dráma bősének. A gon­dolatot kell úrrá tenni a színpadon. Ezt teszi Páger Antal, ez a titka és a varázsa, játék­stílusának föUétlen követelménye, hogy a szí­nész mélyen beleélje magát a darab szelle­mébe, a színész magában hordozza a cselek­ménnyel társuló, de ki nem mondott szavaikat is. Ma már a szerzők is ezzel az igénnyel Ír­ják drámáikat s ezért sokkal inkább a színész játékán ál vagy bukik a siker. Az egész együttesnek ezt a stílust kelt játszania s bár elismerjük, hogy a rendező Kő míves Nagy Lajos is sokat dolgozhatott, színészeinket együttessé a Tűzvész próbáin Páger Antal rendezői munkája hangolta. Ez kolozsvári föli'éptének külön értéke, többlete. Judyt ü’vedíj Zsóka játszotta. Magával hozta a színpadra a Lindeo-házat környező rétek illatait, hamvas volt és üdén egyszerű. Tehetséges ez a fiatal színésznő, érzékeltetni tudta a be.'ső törést is, amelyet végigszenved, midőn ráébred Eddy és MarieHa legyőzhetet­len szerelmére. Csak az utolsó párbeszédét Mariettával tehetné még aláhuzolCabban drá­maivá. hisz itt már megrendült lélekkel áll a színpadon. Mariéi.kt szerepében FiUöp Kató két felvonáson keresztül csak bizonytalan,kó­dolt. Pedig, ha pusztán látszatra is, Mariéba fölényes jeliem, mindig védekezésre, harcra, ugrásra kész. falán még felszínesebb is an­nál, semhogy annyit gyötrődjék, mint Fülöp Kató. a harmadik felvonásig, aho] végre megtalál»ta önmagát s jól alakította Eddyvel -.zemben az erősebbet, aki már megpiilanilotta élete megnyugtató révét. Poor LiH olyan ádáz vénkisasszonyt alakított, mintha egy' régi an­gol metszetből lépett volna elénk. Játékában azt tartjuk a legtöbbre hogy a sok zajos sikert látott drámai hősnő stílust tudott vál­tani: egészen átvette a darab mai tempóját és beszédmodorát. Ez ás bizonyítja benne a nagy ErdeÎŢ Mozgó Telefon: 31—60. Komikusak ki ánság versenye Lőszercnlrai; Stan és Lan, Zoro és Huru, Alicky Maus, Donald kacsa. Előadások kezde'e 3, 3 és 7 órakor. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel matiné előadás. Jön! Október 27-tőü Jön! Moszkrc Shanghai 1 Pola Népeivel. g IMI¥ft<|giWtlgP,iWWCTggCTIMBWWaagMfllS/'tig színészt, lórm] ['eretic kitűnő portrét festett Linden Henryröl, ő nemcsak a klassz ku-, mo­dorban. hanem a má társadalmi drámák sti- hisáhan is tökéletes. Súly', adott eltno. sódntt s/en pénck. íiodó (A/örgp kamasz Micky .szerepében ragyogó meglepetés. A /s­holázajlan, önmagával tem I»iró kamaszt épj»- <>ly:o kitünően ábrázolta, mint Judy tragé­diájának belclj oiilése után az t>fogódottsj- got, a belső megindulást. Érzékeltél ni tudl.t azt. ami a sz-ivak mögött benne játszódik. A sz.inhá/at zóufolásig megtöltő közönt': me?eg ünneplésben részesitelle a vendégsze. repló Pásért s az egész együttest. Kéki Bila Vitéz íCereszteí-Fischer Ferencné rádiósÍNadás- bc»2i be íüim­oi'SZ-Tgí utcáról Vitéz Koresztes-Fischer Ferencné, a bélügyminiszter felesége az Ecye- sült Női Tábor elnöke, csütörtökön délután rádióelőadást tartott „Láto­gatásom n lottóknál“ címmel és eti­llel; keretében beszámolt finnországi útjáról. z\. Lotta szervezet nagyszerű szervezettségéről és áldozatos mun­kásságáról egyebek között a követ­kezőket mondta: — A Lotta szervezet tagjai min­denütt ott vannak és csendben, fel­tűnés nélkül dolgoznak, ahol a női kéz segítségére és az asszomyi szív melegére szükség van. A világtör­ténelemben Finnország az első ál­lam, amely elismerte a férfi és a nő egyenjogaiságát. Ennek a vetésnek a gazdag termését arat ja most az or­szág. Soha nem látott még a világ egységesebb és átfogóbb belső fron­tot, mint az, amelyben ma az egész Finnország együtt van. Csak egyet­len közös ügy van: a haza sorsa. Szinte lehetetlen felsorolni azt a sok különböző munkaterületet, amelyen a 1 óvták dolgoznak, hogy felszabadít­sák a férfi munkaerőket a honvéde­lem számára. A csapat testeknél, tá­bori postánál, a hírszolgálat terüle­tén és rádiószolgálatnál végzett munkájuk ezerféle és sokszor köz­vetlen veszéllyel járt és mindezt a munkát természetes egyszerűséggel magától értetődően csinálja a mi­niszter felesége és leánya éppúgy, mint az egyszerű földműves felesé­ge. Önkéntelenül is mindig arra kel­lett gondolnom, egy nép, amelynek ilyen fiai vannak, nem veszhet el, meg fogja találni boldogulását a föl­dön. — A magyar nőben Is megvannak azok a képességek és az a hazasze­retet, amelyet a világ első asszonyai teljösitenek: a finn lották. És most, amikor a haza kéréssel fordul hoz­zátok, magyar nők — fejezte he elő­adását a belügyminiszter felesége —, hogy segítsetek, jelentkezzetek minél számosabban az Országos Női Honvédelmi Szervezet fel hi vására, mert, hogy ismét, a finnekkel szól­jak: mindenünk, amink van, mind­azt a hazától kaptuk. De a hazától nemcsak várni kell, a hazának adni is kell mindent, amit, tudunk. (MTL) AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A SZABAD­IDŐ SZERVEZET ELŐADÁSÁBAN. A G> őri S'/ahadidő Szervezel október 25-én, vasáréap délelőtti színházi előadásán „Az ember tra­gédiája“ 'kerül színre a kolozsvári Nemz.c'i Színházban. Az előadás előtt Szabó Gyula orsz. képviselő a Gyári Szabadidő Szerveze­tek Központ jának akáiöke és Tóth B. Lés-ió, a GYOSz . főtitkára ismertetik a Szabad idő AUol a leiket yy&yytli&U Látogatás itr. Nemes Ferenc Pszihológiai laboratóriumában KOLOZSVA'R, október 23. (Az El­lenzék munkatársától.) TJj fogalom - mal s uj szilinél gazdagodott Kolozs­vár a nujyoklxui. Dv. Nemes K.lemér pszihológus, íi debreceni Tudomány­egyetem Lélektani Intézetének ta­nársegédje l ‘szihológin i I iíiborató- riuniüt nyitotta Széchenyi-t ér egyik bérházában. Ide megyünk el autóst, hogy beszélgessünk Nemes K.lemér- rol, kinek „Hipnotizmus“ Vinni könyvét jól ismerjük. Kiváncsivá tesz. hogy milyen módszerekkel dol­gozik az ilyen laboratórium. Mik az eszközei sorsdöntő kérdésekben való tanácsadásnál, lelki elváltozások megelőzésére és leküzdésére. Hiszen tudjuk, hogy ilyen eszköz a hipno­tizmus, a sznggesztió és a tudomá­nyos grafológia, amelyeknek célja az ember legbensőbb lényének feltá­rása, segíteni ideges lelki zavarok­nál és lelki betegségek ezer eseté­ben. Dr. Nemes Elemérről az első pilla­natban az az érzésünk, hogy az em­berekkel való bánnitndás finom esz­közeivel, az emberismeret és a jel­lem intuitiv megérzésének egészen különösen fejlett adományával ren­delkezik. Fiatal, első pillanatban ro­konszenves és bizalmat ébresztő em­ber, minden tudományos nagyképű­ségtől és póztól mentes, aki kis ren­delőjébe vezet s leültet magával szemben, A ,/eUete tnac^sUá^" tniszUtiutn V'ítye íVIe-smondom neki, hogy életéről és munkájáról szeretnék beszélgetni vele. Egy pillanatra hallgat s ugy mondja aztán: — Nagyon szeretném, hogy ha már imi akar, a most megnyílt la­boratóriumról, ne rólam írjon. írjon csak a munkáról általában. — Nemrégen hosszú cikket olvas­tam tanársegéd unni az egyik buda­pesti napilapban. — Az más — mondja —. Budapes­ten a hipnózisról tartott előadásom­mal kapcsolatban foglalkozott ve­lem a sajtó. A Mentor Pszihológiai Magánintézet psziihikai és pszi ho­tein ti kai osztályának ügyvezető igaz­gatója voltam. De Kolozsvárott uj ember vagyok. S hogy erre a pályára adtam a fejem, annak egyetlen, oka, van. Nem a pénzszerzés lehetősége, mert ebből a szempontból más pá­lyán eredményesebben dolgozhat­nék. Pszihoanalizisből senki sem fog meggazdagodni . Azt akarom, hogy ebben a tudományban uj ismeretek szerzésével a hiányt érző lelkeknek adjon valami többet is a tudós, mint a könyveit és egész életének zárkó­zó u magatartását. Hogy váltsa fel gyakorlattá azt, amit eddig csak el­mélet alakjában tu dóstársa inak irt és próbáljon meg konkurálni a rossz kuruzslókkal. Hiszem, hogy a tiszta tudományos megismerés szét tudja forgácsolni az elsötétített szobákban tartott „fekete macskás“ misztériu­mokat. A GfráUá iud&fnüftif. A bevezetés érdekes. — Miből áll tulajdonképpen ta­nársegéd ur munkája? — kérdezem. — A modern lélektudományt érin­tő határkérdésekben adok tanácsot — felel — olyan esetekben, amelyek ■a lélek megbetegedésére vagy gátlá­saira utalnak. A pszihológiai tudo­mány, amelynek eddig főleg külföl­dön ismerték el önálló voltát. Gya­Éltesebb, puffadásban szenvedő emberek­nél ugy a belek pangását, mint az emésztés renyheséget a természetes „Ferenc József" ke- serüviz rendszerint hamar mérsékli, a rekesz­izom emelkedését csökkenti és a magas vér­nyomást gyakran számottevően. leszállítja. Kérdezze meg orvosát!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents